Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
Döntött a parlament a bővítésről Az Országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangú támogatását követőn március 31-én a Parlament környezetvédelmi bizottsága 15 igen szavazattal egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett ugyancsak támogatta a paksi atomerőmű telephelyén az új blokk/ok létesítésének előkészítéséhez szükséges elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot, majd ezt követően még aznap este elsöprő többséggel 330 igen, 6 nem ellené ben, 10 tartózkodás mellett döntött a Tisztelt Ház a hozzájárulás megadásáról A 2020-as évek energiabiztonságát most kell megalapoznunk, hiszen az elöregedő és rossz hatásfokú erőművek leállítása, valamint az energiaigények várható növekedése miatt mintegy 6 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építenünk, ez pedig elképzelhetetlen a nukleáris energiatermelés fejlesztése nélkül - reagált Molnár Csaba szakminiszter a parlament döntésére, mellyel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó határozati javaslatot 95 százalékos többséggel támogatta a T. Ház. Mint mondta, természetesen emellett legalább ennyire fontos a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése is, hiszen uniós vállalásunk szerint 2020-ra 13 százalékra kell növelnünk ezek részarányát, ám a magyar kormány ennél többet, legalább 15 százalékot szeretne elérni, s ezt segítenék azzal a most készülő kerettörvénnyel, ami az eddigi szerteágazó szabályozásokat fogná össze. Magyarországon az energetikai kihívások terén az atomenergia jövőbeni szerepének meghatározása a legaktuálisabb kérdés mondta Molnár Csaba szakminiszter egy, a parlamenti döntést megelőző energetikai konferencián. Szerinte világszerte nukleáris reneszánszról beszélhetünk, a jelenleg üzemelő 436 atomerőművi blokk mellett 12 országban 41 blokk építése folyik, ami azt is jelzi, hogy gyorsan kell döntenünk, mert a növekvő igények mellett egyre szűkül az építési kapacitás. A döntésnél látni kell, hogy egy új blokk elkészítése az engedélyezéssel együtt 10-12 év, miközben Magyarországon 2020-25-ig a növekvő igényeket és a régi elavult kapacitások leállítását figyelembe véve mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építésére lesz szükség. Kari Imre, az MVM stratégiai vezérigazgatóhelyettese szerint a hazai erőműpark átlagéletkora 22,1 év, főleg a nagyerőművek rendkívül elöregedtek, rossz hatásfokúak, tehát mindenképpen új kapacitások építésére van szükség. Az MVM számára a legnagyobb projekt a paksi atomerőmű bővítése, de a cégcsoport a gázpiacra és a villamos energia kisfogyasztói piacára is tervezi a belépést. Az MVM stratégiai célja, hogy az energiaszektor minden területén megjelenjen. A fő kérdés, hogy a következő 15-20 évben milyen tüzelőanyag bázisú erőművekre alapozzuk energiapolitikánkat. Az látszik, hogy a gáz és a nukleáris energia kiválthatatlan, a hazai lignitvagyonra épülő áramtermelés ugyancsak meghatározó, valamint növelni kell a megújuló energiatermelést is - hangsúlyozta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. Hamvas István, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese arra emlékeztetett a konferencián, hogy ma a paksi áramtermelés a legolcsóbb, az atomerőmű rendelkezésre állása magas, 85-93 százalékos és a megtermelt energia árában megjelennek az externális költségek is. Az országgyűlés elvi hozzájárulása a paksi bővítéshez az első, de nagyon fontos lépés, ezt követően kezdődhet meg a tényleges előkészítési munka - mondta Süli János, a paksi atomerőmű vezérigazgatója az Energiainfo és a KPMG sajtóklub rendezvényén, a parlamenti döntésre reagálva. Ettől a dátumtól kiindulva 2020 lehet a legkorábbi időpont, amikor az első új blokk a hálózatra csatlakozhat. 2014-2015-ig befejeződhetnek a szükséges előkészítő munkák (tervezés, engedélyezés, finanszírozási kérdések, beruházó kiválasztása, tendereztetések, stb.), s ezt követően történhet meg az első kapavágás, amit 5-6 éves építési fázis követ. Pakson adottak az új blokkokhoz a műszaki, szakmai, telephelyi és minden egyéb kritérium teljesítéséhez szükséges feltételek, melyek lényegesen olcsóbbá teszik azt, hogy az új blokk Pakson épüljön fel, mintha egy másik telephelyen lenne az új atomerőmű. Mayer György mTrh paksi atomerőmű-----------------------------------------------------------------------------------------------------------2(m áPrilis Az EU energiaellátása ma elképzelhetetlen lenne nukleáris energia nélkül Gyürk András ELI parlamenti képviselő interjúja az Atomerőmű újság részére- Képviselő úr, egyik előadásában azt állította, hogy a magyar energiapolitikát a kiszolgáltatottság, tanácstalanság és iránytű nélküli sodródás jellemzi. Kifejtené, mire alapozza ezt a nézetét?- Engedje meg, hogy egy konkrét példát említsek ennek alátámasztására. Már javában tartott a januári orosz-ukrán gázválság, amikor az illetékes miniszter még mindig kétoldalú magánjogi vitának minősítette az esetet és az Európai Uniótól várta a megoldást. A tanácstalanságot még szemléletesebbé tette, hogy a szlovák és bolgár miniszterelnökök ekkor már repülőn ültek, hogy személyesen egyeztessenek Kijevben és Moszkvában. A sodródó politika már csak azért is elfogadhatatlan, mivel hazánk az EU egyik leginkább kiszolgáltatott állama. Az arányokat tekintve csak Hollandia használ nálunk több gázt, fogyasztásunk 80%-a pedig egyetlen forrásból, Oroszországból érkezik.- Önt idézem: "a mai napig nem létezik magyar nemzeti energiapolitikai stratégia. A tavaly megalkotott dokumentum olyan harmatgyöngére sikerült, hogy azt a parlamenti többség önkritikusan háttérdokumentum szintjére minősítette le. Ezért a magyar energiastratégia nem több, mint egy fakultatív olvasmány." Ön szerint milyen energiastratégiára lenne szüksége Magyarországnak?- A tavaly elfogadott dokumentum egyik fő hiányossága, hogy nem előzte meg kiterjedt szakmai párbeszéd. Ennél is súlyosabb azonban, hogy az abban foglaltak köszönő viszonyban sincsenek a kormányzat gyakorlati lépéseivel. Olyan stratégiára lenne szükségünk, amely hosszú távra lefekteti a következetés cselekvés alapjait. Választ kell találnunk arra, hogy hogyan enyhíthetünk aggasztó mértékű függőségünkön, úgy hogy közben mérsékeljük a környezetre nehezedő terheket is. Nem mellékesen az új stratégiának olyan lépéseket kell tartalmaznia, amelyek növelhetik a magyar vállalkozások versenyképességét. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a hazai cégek rekord mértékű energiaszámlákkal szembesüljenek.- Nem kíméli az EU energiapolitikáját sem, melyet koncepciótlannak tart és amelyet a megosztottság jellemez. Önök, EU parlamenti képviselők nem tehettek volna többet azért, hogy ez ne így legyen?- Ha a kormánnyal szemben kritikusak vagyunk, akkor nem lehetünk elnézőbbek az EU-val szemben sem. A tagállamok eddig abban a hitben ringatták magukat, hogy kétoldalú különalkukkal megvédhetik magukat a januárihoz hasonló gázválságoktól. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy ez hiú ábránd. Most már talán mindenki számára egyértelmű, hogy erős alapokon álló közös uniós energiapolitikára van szükség. Ez ha valakinek, akkor leginkább kiszolgáltatott Magyarországnak különösen érdeke. A magyar néppárti delegáció Brüsszelben egyike volt azoknak, akik leghangosabban álltak ki a közös uniós energiapolitika szükségessége mellett. Hozzá kell tennem, hogy csak akkor lesz közös energiapolitika, ha a tagállamok is úgy akarják. A labda tehát elsősorban a kormányok térfelén pattog.- Sarkozy francia elnököt idézve: véget kell vetni a koncepció nélküli Európa korszakának. Ön ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak az EU-nak, de a tagállamoknak is ambiciózusnak kell lenniük. Mit ért ez alatt?- Nagy erőfeszítéseket kell tenni az alternatív energiaszállítási útvonalak kialakítása és a meglévő áram- és gázvezetékek összeköttetése érdekében. Magyarország vonatkozásában ez azt jelenti, hogy mielőbb ki kell építeni a Déli Gázfolyosót és meg kell erősíteni többek között a magyar-horvát és magyar-szlovák gázvezeték-összeköttetéseket. Nagy hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonysági támogatási programok megerősítésére is.- Az Európai Parlament 2009. február 19-i brüsszeli plenáris ülésén nagy többséggel elfogadták az Ön energiahatékonysági jelentését. Vázolná ennek jelentőségét?- Az említett jelentés legfontosabb pontja, hogy jogilag kötelezővé tenné az uniós tagállamok számára, hogy 2020-ig 20%-kal javítsák energiahatékonyságukat. A jelentésben ugyanakkor szorgalmaztam, hogy a következő hétéves uniós költségvetésben nagyobb szerepet kapjanak az energiahatékonysági támogatások. Nagy hangsúlyt kell fektetni mindemellett a közös műszaki normák megalkotására. Beszédes tény, hogy csupán a készülékek készenléti állapotának szabályozásával Magyarország fogyasztásával egyenértékű energiát lehetne megtakarítani az unióban.- Lát-e lehetőséget az energiahatékonyság érdemi növelésére a világgazdasági válság forráshiányos időszakában?- Csak egyetérthetek azzal a sokat hangoztatott kijelentéssel, miszerint a válság egyben lehetőséget is jelent. A forráshiányos időszakban talán a lakosság és a cégek is jobban megnézik, hatékonyan használják-e fel a rendelkezésre álló energiát. Az energiahatékonysági beruházások fontos jellemzője, hogy a megtérülés azonnal jelentkezik, ez pedig fontos ösztönző lehet. Úgy vélem, egyre többen jönnek rá arra, hogy az energiahatékonyság nem hoszszú ujjú pulóvereket és kikapcsolt fűtést, hanem korszerű technikát jelent. A 70-es évek bebizonyították, hogy Európa válságos időszakban is képes arra, hogy az energia okosabb felhasználásával nagyobb jólétet teremtsen.- Ön az EU Parlamentjében az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja. Milyenek az atomenergia kilátásai az EU-ban?- Az Európai Parlamentben meglehetősen intenzív párbeszéd vette kezdetét az atomenergia jövőjéről. Ki kell mondanunk, hogy az EU energiaellátása ma elképzelhetetlen lenne nukleáris energia nélkül. Másfelől az atomenergia térnyerése elősegítheti a klímapolitikai célok teljesítését is. Az Európai Parlamentben azt tapasztalom, hogy mind többen ismerik fel ezen szempontok jelentőségét. Hiába helyezkedik ugyanakkor egységes álláspontra az Európai Parlament, természetesen a tagállamoknak kell meghozniuk a végleges döntést a jövőbeni reaktorokról.- Az országgyűlés elvi hozzájárulását adta paksi atomerőmű bővítéséhez. Ön szerint időszerű a kérdés napirendre tűzése?- Személy szerint nagyon örülök annak, hogy az atomerőmű bővítésének ügye a hazai politikai napirend részévé vált. Annak viszont már kevésbé, hogy a parlamenti döntést nem előzte meg széleskörű politikai és szakmai egyeztetés. Mi mindenesetre nem láttunk részletes hatástanulmányokat és pénzügyi terveket. Ezek nélkül végleges döntést hozni nagyfokú felelőtlenség volna. Meggyőződésem, hogy az atomenergia nagyon fontos eleme lehet energetikai problémáink megoldásának. Ugyanakkor a kérdés nem lehet zárt ajtók mögött hozott döntések tárgya. A részletes tervek hiánya azért is fájó, mert hazánk rendkívül képzett szakemberekkel rendelkezik ezen a téren. Az atomerőmű munkatársaival történő találkozásaim mindig megerősítettek ebben.- Képviselő úr, köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt. További sikeres munkát kívánunk! Dr. Szerbín Pável EU szakértő A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumának 2009. március 12-ei üléséről Merlin Café A hazai nukleáris létesítmények környezetében - Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy-körzetében működő Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány megtartotta idei első ülését. Az alapítvány célja továbbra is az atomerőmű által kijelölt területeken település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az alapító Paksi Atomerőmű Zrt. idén is 500 millió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére. A Kisnémediben megtartott ülésen a kuratórium áttekintette az elmúlt év eredményeit. Eszerint a tavaly megítélt több mint 495 millió forint alapítványi támogatás közvetetten 7,5 milliárd forint fejlesztést generál, és emellett 105 új munkahely teremtéséhez járul hozzá. A tanácskozáson egyúttal elfogadták az alapítvány 2009. évi pályázati felhívását is, amelyben az elmúlt évek tapasztalatait, valamint a világgazdaságban kialakult recessziót is figyelembe véve jól átlátható, egyszerűen kezelhető, transzparens rendszert fogalmaztak meg. Az ebben felállított prioritások kiemelten gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, települések összefogását, valamint a turisztikai vonzerő fejlesztését elősegítő, ill. környezetvédelmi programokra terjednek ki. Az alapítvány az európai uniós forrásokból magyar társfinanszírozás mellett támogatott operatív programok pályázataiban való részvételt is támogatni kívánja. A támogatás lehetséges formája a pályázatokhoz szükséges önrész meghatározott részének biztosítása. Ezen prioritásokat külön is megfogalmazták az önkormányzatok, azok társulásai, intézmények, közhasznú szervezetek, civilszervezetek, egyesületek és gazdálkodó szervezetek számára. A pályázati felhívás a pályázók teljes köre számára lehetőséget biztosít az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok valamint az alapítvány megállapodásával megvalósuló "Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén" tárgyú program előkészítési költségeinek finanszírozására. Az alapítvány ez évben lehetőséget biztosít a kis közösségek energiaracionalizálási tevékenységének támogatására is. A támogatások összegének nagyságát és a támogatások mértékét a szakmai szempontok messzemenő figyelembevételével fogalmazták meg, összhangban a rendelkezésre álló forrásokkal és a várható igényekkel. A pályázati felhívás megtalálható és letölthető az alapítvány www.dmta.hu című honlapján. "Lehet-e versenyképes az atomenergia?" címmel ismét az atomenergiáról volt szó 2009. március 12-én este a Merlin Színház kávézójában. Meghívott vendégek: Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Corvinus Egyetem vezetője és Antal Dániel, az Amerikai Kereskedelmi Kamara energetikai bizottságának elnöke, a Bankárképző tanácsadója. A moderátor most is Veiszer Alinda újságíró volt. Gyakran a befektető, az ország és a fogyasztó ellentétes érdekeit kell ütköztetni, kompromisszumra juttatni egy beruházás elfogadtatásához. Minden energiafajtával kapcsolatban minden szempontot figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor. Magyarország nem rendelkezik semmilyen jelentős energiahordozóval, várhatóan nem is fognak ilyet a közeljövőben felfedezni, így kézenfekvő a hosszú távon könnyen beszerezhető üzemanyag miatt az atomenergiára történő alapozás. Példaképpen a Cseh Energetikai Művek (CEZ) 2009-es felmérése is azt igazolja, hogy bár az építési költsége magas, az összes költséget figyelembe véve mégis az atomenergia a legolcsóbb (25%-kal). Számos helyen Európában újra az atomenergia felé fordulnak, új atomerőművi blokkokat terveznek. Ha lenne is környezetünkben olcsón megvásárolható elektromos energia, a távvezeték-kapacitás hiányában nem tudnánk hozzáférni. Tulajdonképpen a létesítendő blokkok esetében a méret eldöntése és az okoz némi fejtörést, hogy a megtermelt energiának legyen jó piaca, de ne hozzunk létre fölösleges kapacitást. Megállapítások: Az ellátásbiztonság és a szabályozhatóság érdekében regionális együttműködés kell, a vezetékes szállítókapacitások bővítése szükséges. • Az építendő blokk(ok) méretétől függetlenül jelentősebb szabályozó kapacitást kell megépíteni akár regionális együttműködésben. • Jogszabályalkotással teremtődjön meg a magánbefektetők energiapiaci belépése - ők majd vigyáznak a pénzükre, csökken a korrupció, pazarlás. • Az energiaigényes iparágak Közép-Kelet Európába tolódnak el, amihez terven felül is olcsó villamos energia kell. • Atomenergia esetén a hulladékkezelés költségeit is be kell építeni az áram árába, a kvótákat meg az egyéb forrásokra. A közönség több hozzászólásban kiegészítette az előadók adatait vagy vitatta az előadók következtetéseit. A nagyon aktív hallgatóság szinte elárasztotta kérdéseivel a meghívott vendégeket, a téma szakértőit az újabb és újabb szempontok, észrevételek felvetésével. Csuvár Miklós beszámolója alapján gyulai
