Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-03-01 / 3. szám

2009. március 9 <|Q>- mym paksi atomerőmű-Állománygyűlés a biztonsági szolgálatnál 2009. február 24-én állomány­gyűlést tartott az ATOMIX Kft. biztonsági szolgálata. Szinger Csaba, az ATOMIX Kft. ügyveze­tő igazgatójának üdvözlő szavai után Szakács Károly, az ATOMIX Kft. biztonsági szak­ágazatának vezetője tartott tájé­koztatót, és Radnóti István, a PA Zrt. biztonsági igazgatója szólt a megjelentekhez. Szakács Károly szakágvezető beszá­molóját a biztonsági szolgálat jogál­lásának, szervezeti felépítésének és munkarendjének ismertetésével kezdte. Mint elmondta, a szolgálat 1996 óta vállalkozásban látja el fel­adatát. Fő tevékenységük a szemé­lyek, járművek és szállítmányok el­lenőrzésére, a járőrszolgálatra és a technikai jelzőrendszerek felügyele­tére terjed ki. Emellett felügyelik az atomerőmű rendezvényeinek és fel­újításainak, karbantartásainak lebo­nyolítását, és biztosítják a kis és kö­zepes aktivitású hulladékok Bá­­taapátiba történő szállítását. Jelen­tős mértékű az atomerőműbe érkező látogatócsoportok kísérése is, mely a múlt évben meghaladta a 366 al­kalmat. A portai szolgálat során kö­zel 20 ezer alkoholos ellenőrzést vé­geztek, melyből 44 bizonyult pozitív­nak. Beszámolójában Szakács Kár­oly említést tett a minőségirányítási rendszerről és a fegyelmi ügyekről. Az oktatás kapcsán ismertetést adott a tavaszi és őszi időszakban zajló képzésekről. Elmondta, hogy a kö­zépfokú szakirányú biztonságszer­vező oktatásban résztvevők a rendé­szeti tantárgy mellett munka- és tűz­védelmi, valamint katasztrófavédel­mi ismereteket is szereznek, melyet jól tudnak hasznosítani a napi mun­kavégzés során. A saját körben tar­tott gyakorlataikon kívül a közös őr­zésvédelmi és baleset-elhárítási gya­korlatokban is közreműködnek. A biztonsági szolgálatnál érvényben van egy olyan minősítési rendszer, ahol a minősítés értékét a dolgozó éves munkája és képzései eredmé­nyei határozzák meg. Nemcsak az atomerőmű valamennyi munkavál­lalója, hanem a tágabb környezetben élők számára is megnyugtató lehet, hogy az állomány tagjai valamennyi­en kiváló és jó minősítéssel rendel­keznek. A továbbiakban Szakács Károly szakágvezető úr a létszám­ban jelentkező fluktuációról és az anyagi megbecsülés mint megtartó erő fontosságáról beszélt. Kimutatá­saik alapján a szolgálattól távozók többségében cégen kívül, illetve kül­földön kerestek munkát. A 2009. évi célkitűzések kapcsán Szakács Károly kitért a létszámhely­zet stabilizálásának és az állomány el­kötelezettségének fontosságára, a gya­korlati képzés fejlesztésére, az ISO- minősítésnek való megfelelésre, vala­mint a rendészeti osztállyal való ki­egyensúlyozott kapcsolattartásra. Szinger Csaba ügyvezető igazga­tó elismeréssel szólt a biztonsági szolgálat munkájáról, amit kiemelt jelentőségű feladatnak minősített. A létszámban jelentkező magas fluktuáció okának az alacsony mun­kabért jelölte meg. Az utóbbi időben sajnos szakmai minimálbér jelle­mezte a biztonsági szolgálat dolgo­zóinak személyi alapbérét. 2008 őszétől tárgyalások folytak a bér­emeléssel kapcsolatban, melynek eredményeként ez év elejére létre­jött a rendkívüli bérfejlesztés mér­tékére és fedezetére vonatkozó meg­egyezés. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a szolgálatnak - mint vállalkozásnak - továbbra is el­sőrendű feladata a vevői elégedett­ség kielégítése, az igényeknek való megfelelés. Radnóti István biztonsági igazgató bevezető szavaival az atomerőmű-be­ruházás kezdeti időszakát idézte, ami­kor is az őrzésvédelem teljesen más körülmények között működött. Ma már egy sor olyan kihívás jelent meg, mint például a terrorveszély vagy a drogfogyasztás, amit nem lehet figyel­men kívül hagyni, és fel kell rá ké­szülni. Említést tett az őrzésvédelem biztonsága érdekében kialakított tech­nikai fejlesztésekről, és ismertetést adott az atomerőmű üzemeltetési mu­tatóiról, a teljesítménynövelésről és üzemidő-hosszabbításról. A biztonsá­gi szolgálat egyszeri rendkívüli fize­tésemelésétől azt várja, hogy a fluktu­áció csökkenjen, és ezzel az őrzésvé­delem színvonala nőjön, a biztonsági szolgálat továbbra is magas színvona­lon végezze munkáját. Lovásziné Anna Képzési nap a szabvány változásairól A Nemzetközi Szabványügyi Szer­vezet (ISO) az elmúlt év november 15-én megjelentette az ISO 9001 új, immár negyedik kiadását, az ISO 9001:2008 jelű nemzetközi minőségügyi szabványt. A Ma­gyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján nemzeti szabványként elkészítette ennek magyar nyelvű fordítását, MSZ EN ISO 9001:2009 hivatko­zási számon. Az új magyar nyelvű szabvány az atomerőmű műszaki könyvtárának szabványtárától megigényelhető. Az ISO-szabványok rendszeres felül­vizsgálatának célja, hogy a szabvá­nyok mindig korszerűek legyenek, az esetleges új módszerek, minőségügyi és biztonsági követelmények beépül­hessenek, Illetve hogy mindennek ér­dekében döntés szülessen arról, hogy egy adott szabvány megfelel-e a kor technikai követelményeinek, szüksé­ges-e frissíteni, vagy esetleg vissza kell vonni. A világon a legszélesebb körben alkalmazott szabvány az ISO 9001, amelynek felülvizsgálatára a fentiek szerint szintén sor került. A fe­lülvizsgálat eredményeként váltja fel tehát a szabvány 2000. évi kiadását (ISO 9001:2000, illetve a magyarnyel­vű változatot tekintve: MSZ EN ISO 9001:2001) az ISO 9001:2008 (illetve MSZ EN ISO 9001:2009). Az átállás rendkívül sokakat érint, mivel az ISO 9001 szabvány 2000. évi kiadását mintegy 170 országban ve­zették be és alkalmazzák, a szabvány szerint több mint egymillió szerveze­tet, vállalatot, céget és intézményt au­ditáltak és tanúsítottak a világon, amelyek között a magán és az állami szektor szinte minden ipari és szolgál­tatóvállalatának, intézményének kép­viselője megtalálható. (A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet a szabvány kidolgozója és kiadója, de saját maga nem folytat tanúsítási tevékenységet. A tanúsításokat külön tanúsítási szol­gáltatásokat nyújtó testületek végzik. Ezek a tanúsító testületek, annak ér­dekében, hogy a szolgáltatásuk irán­ti bizalmat növeljék, akkreditáltathat­ják tevékenységüket a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) 49 elis­mert tagja közül bármelyik nemzeti akkreditáló testülettel.) Az atomerőmű legközelebbről érin­tett munkavállalói - jellemzően a mi­nőségbiztosítási osztály és az atom­erőműn belül működő, külső tanúsí­tással rendelkező szervezetek dolgo­zói - az új ISO 9001:2008 szabvány változásaival kapcsolatban szervezett képzési napon vehettek részt. A ma­gas szintű előadásokat Pappné Búzás Erika, a TÜV Rheinland Akadémia munkatársa tartotta. Az alábbiakban a legfontosabb információkat foglal­juk össze. A legfontosabb információ, hogy a szabvány nem fogalmaz meg alapve­tően új követelményeket, nem történt benne lényegi tartalmi és szerkezeti változtatás. Felépítése, tartalomjegy­zéke egy az egyben megfelel a koráb­bi verzióénak. A változtatások inkább arra irányultak, hogy a 2000. évi ki­adás óta eltelt nyolc esztendő tapasz­talatait alapul véve, a szöveg egyes pontjait világosabbá tegyék, valamint növeljék a kompatibilitást az ISO 14001:2004 jelű környezetirányítási szabvánnyal. Számos szabványponton belül esz­közöltek viszont kisebb-nagyobb mó­dosítást. Találunk új magyarázó meg­jegyzéseket és kereszthivatkozásokat. Az egyes követelmények átfogalmazá­sakor arra törekedtek, hogy az au­­ditálhatóságot erősítsék. A magyaráza­tok, kiegészítések jobbára a jogszabá­lyi és az egyéb szabályozási követel­ményeknek való megfelelést, a külső erőforrásokkal végeztetett folyamato­kat, valamint a beszerzett termékek felügyeletét és a dokumentálást érin­tik. Bizonyos szempontból az mond­ható, hogy a kihelyezett folyamatok je­lentik a legfőbb újdonságot. (A változ­tatások kapcsán részletesebben lásd a Magyar Minőség 2009. februári szá­mában közölt összefoglaló táblázatot). Célszerű konkrétan is kiemelnünk itt néhány olyan változtatást, amelynek értelmezéséhez hasznos lehet szem előtt tartani az előadási napon elhang­zott kommentárokat, mivel az adott pontok esetleg félreértéshez vezethet­nek. Ilyen például a 4.2.3. "A doku­mentumok kezelése" című fejezet f.) alpontja, amely a következőket írja elő: "...gondoskodás arról, hogy a szervezet által a minőségirányítási rendszer ter­vezéséhez és működéséhez szüksé­gesnek ítélt külső eredetű dokumen­tumok azonosítottak legyenek, és el­osztásuk felügyelt legyen". Itt "a szer­vezet által (...) szükségesnek ítélt" megfogalmazás kapcsán kell tudato­sítani, hogy ez a kötelezően előírt do­kumentumokon túlmenően értendő. Hasonlóan kommentálandó a szab­vány szövegében visszatérően szerep­lő "ahol alkalmazható..." kezdetű meg­fogalmazás, ami egyfajta feltételessé­get rögzít. Például a 8.3 "A nem meg­felelő termék kezelése" című fejezet­ben ezt olvashatjuk: "Ahol alkalmaz­ható, a szervezetnek a nem megfelelő termék kezelésére a következő megol­dások közül egyet vagy többet kell al­kalmaznia: a) intézkedést az észlelt nemmegfelelőség kiküszöbölésére, b) a termék felhasználásának, kibocsá­tásának vagy elfogadásának engedé­lyezését a megfelelő felhatalmazott személy és - ahol alkalmazható - a ve­vő engedélye alapján, c) intézkedést az eredeti szándék szerinti felhaszná­lás vagy alkalmazás megakadályozá­sára, d) a nemmegfelelőség hatásai­nak vagy lehetséges hatásainak meg­felelő intézkedés megtételét, ha a nem megfelelő terméket kiszállítás vagy a használatba vétel után észlelik." Ez te­hát úgy értendő, hogy a felsoroltakból azt kell alkalmazni - de legalább egyet! -, amit az adott szervezet, illetve ter­mék viszonyainak megfelel, és sem­miképpen sem tekinthető úgy, mintha a szabvány az adott szervezet megíté­lésére bízná, hogy akár semmit se va­lósítson meg a felsoroltakból. A képzési napot lezáró előadáson szó esett még a megújult szabvány szerinti tanúsítási folyamat változá­sairól is. Ezen a téren egyértelmű szi­gorítások léptek életbe. Ilyen például az a körülmény, hogy a kezdeti tanú­sítási auditok ezentúl két szakaszban zajlanak le, továbbá a megújító audi­tok esetében a tanúsítóhely döntésé­nek az érvényesség lejártáig szigorú­an meg kell történnie. (A cikk a Magyar Szabványügyi Testület honlapján, valamint a Ma­gyar Minőség 2008. novemberi és 2009. februári számában megjelent információk, továbbá a hivatkozott képzési nap tananyagának felhaszná­lásával készült.) Prancz Zoltán A hármas blokkon kezdik a diszpécser-rendszerek kiváltását Az atomerőmű reaktorblokkjainak üzemeltetéséhez igen sokrétű, több feladatot ellátó, nagy megbízhatóságú tele­kommunikációs rendszerek szükségesek. Az üzemirányítá­si, igazgatási, riasztási és egyéb információs hálózatok megvalósítását, folyamatos fejlesztését minden esetben gondos elemzés és tervezés előzi meg. Rövidesen kezdődik a blokki diszpécser központok és végkészülékek cseréje, Merkl Gábor, a Paksi Atomerőmű Zrt. Híradástechnikai Osz­tály rendszermérnöke vállalkozott a feltett kérdések szak­szerű válaszára.- Mi az, amit feltétlen tudnunk kell a jelenleg helyzetről?- A nyolcvanas években telepített Elektronikus Diszpécser Központ (EDK) rendszer mára már elavult, mind gyakorib­bak a meghibásodások. Mivel a gyártó megszűnt (Mikro­elektronikai Vállalat), ezért az alkatrészellátás, karbantar­tás, javítás egyre nehezebben oldható meg. Közben a fel­használói igények is növekedtek, így egy ezt is és a megbíz­hatóbb üzemeltetést is szem előtt tartva egy modernebb, bővíthető, teljesen új alapokra helyezett Digitális Diszpécser Központ (DDK) rendszer kiépítésén fáradozunk. A blokkokra szánt új DDK rendszer teljes mértékben együtt fog működni az atomerőmű területén üzemelő HiPath 4000 típusú SIE­MENS gyártmányú telefonközponttal és az Erőmű Irányító Központban (EIK) már működő Digitális Diszpécser Köz­ponttal. A paksi atomerőmű telefon alközpont rendszerének rekonstrukciója 2005-ben kezdődött el és 2007-ben feje­ződött be. 2006 folyamán az EIK diszpécser rendszerét is le­cseréltük. Ezt az új digitális központot kellett integrálni a há­lózatba, vagyis társközponti kapcsolatot kellett létesíteni. Eleinte problémákat okozott a digitális és a hagyományos központok összekötése, de számos műszaki megoldásnak hála, az EIK DDK rendszer kinőtte a körülményekből adódó gyermekbetegségeit. A már több mint 15 éves tapasztalat alapján elmondható, hogy a SIEMENS központok nagy megbízhatóságú és kiforrott berendezések. Menedzselésük speciális ismereteket igényel, ezért fontos a jó munkakap­csolat a felhasználók és a Híradástechnikai Osztály (HT0) szakemberei, valamint mi és a gyártó szakemberei között. A rendszerbe szervezett 1-4. blokki diszpécser-központoktól igényelt funkciókat, a szükséges kiépítést, a rendelkezésre­­állással kapcsolatos elvárásokat és minden további műsza­ki információt rögzítettük és átadtuk a tervezéssel, a szállí­tással és a létesítéssel foglalkozó vállalkozók számára.- Mikor, melyik blokkon indul, és mikor fejeződik be a ve­zénylői hírközlő eszközök, a blokki végkészülékek cseréje?- Terveink szerint 2009-ben a 3. blokkon kezdjük a rekonst­rukciót. Meghatározó része lesz a munkának a "nem kezel­hető" illetve a "korlátozottan kezelhető" helyiségekben el­helyezett hangos végkészülékek kiváltása, ugyanis ezt min­denképp a blokkleállás alatt, korlátozott időtartamban kell elvégezni. Emiatt a teljes rekonstrukciót a főjavításokhoz ütemezetten - részben azt megelőzően - kell végrehajtani. Bízunk benne, hogy a 3. blokk újra indításában már az új DDK rendszer elemei fognak hibamentesen közreműködni.- Milyen új eszközökre, milyen többletszolgáltatásokra szá­míthatunk?- A kezelőkészlet az Erőmű Irányító Központban már üzeme­lő, érintőképernyős terminál lesz. Az új kezelők jobb hangmi­nőségükkel, egyszerű kezelhetőségükkel, megbízhatóbb működésükkel, esztétikus megjelenésükkel segítik a vezény­lők személyzeteit. A régi Mechanikai Művek által gyártott, műanyag dobozba telepített, köznyelvben "Lipka"-ként em­legetett hangos végkészülékeket új robosztus, megbízható működésű, a milánói FITRE cég által kifejlesztett és legyártott hangos végkészülékekkel váltjuk ki. Kísérleti jelleggel az üzemviteles kollégák javaslatára a hangos végkészülékeket ellátjuk hordozható készülék csatlakozási lehetőséggel is, így megszűnik a hangos végekre jellemző helyhez kötöttség. 1 L 3 \m - -15.-Égj I =9 1- Ki kapott megbízást a tervezésre és a kivitelezésre ? - A tervezést Csorba Ervin vezetésével az ÉPSERV Kft végzi. A kivitelezési munkák az OVRZRt. fővállalkozásában fognak megtörténni. Természetesen a SIEMENS, mint a rendszer gyártója és üzembe helyezője alvállalkozóként jelentős részt vállal a rekonstrukciós munkákból. Az ÉPSERV Kft. az EIK DDK illetve a telefonközpont rekonstrukció kapcsán már ér­tékes tapasztalatokat szerzetté témában, az OVIT Zrt. pedig a budapesti MAVIR diszpécser rendszerének rekonstrukció­ja alkalmával ismerkedett meg az új technikával. Sipos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents