Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-02-01 / 2. szám
6 2009. február J&t <o>- mym paksi atomerőmű-OSZTALYTABLO: minőségbiztosítási osztály Prancz Zoltán, vezető mérnök- Milyen területeken dolgoztál az atomerőműben, milyen tanulmá nyokat folytattál és milyen végzettségeket szereztél eddig?- 1992-ben kerültem a céghez, de a katonaidő letöltése után, 1993 ban álltam munkába. Született paksi vagyok, az atomerőmű az első munkahelyem. Előkészítő mérnökként kezdtem a Saáry Miklós által vezetett irányítástechnikai előkészítési osztályon, ahol az első szakdolgozatomat is írtam. A tanulmányaimat egyébként a BME gépészkarának paksi kihelyezett energetikai tagozatán végeztem. A későbbiekben - az erőmű támogatásával - a minőségügyi szakmérnöki képesítést is megszereztem. A minőségügyi tanulmányok befejeztével 2003-ban kerültem át - egy sikeres pályázat révén - a jelenlegi munkahelyemre, a minőségbiztosítási osztályra. Itt felügyelő mérnökként kezdtem dolgozni, jelenleg vezető mérnöki beosztásban vagyok. Mi a munkád, a szűkebb szakterületed?- A feladataim között vannak általános jellegűek, mint pl. a belső minőségügyi auditok vagy a beszállítói minősítések végrehajtása. A specialitásokat elsősorban az eseménykivizsgálások jelentik, amelyek keretében egy-egy ún. minőséget sértő esemény mögött meghúzódó szisztematikus vagy egyedi hibát kell feltárni. Foglalkozom még az mbo biztonsági és teljesítménymutatóinak értékelésével, ahol a definiálási kérdések is rendszeresen előkerülnek. Hozzám tartoznak továbbá a Biztonsági és Minőségirányítási Bizottság- mint az erőmű egyik felsővezetői fóruma - által kívánt szervezési feladatok ellátása, a jegyzőkönyvek megírása és a rögzített feladatok menedzselése. Minőségügyi vonalon bedolgozom az Üzemidő-hosszabbítási Projektbe is. Meg kell még említenem az éves önértékelést, aminek lefolyásában, illetve az éves vállalati szintű jelentés összeállításában jelentős rész hárul rám, továbbá az önértékeléshez szorosan kötődő vezetőségi felülvizsgálatot. Ez a két folyamat bizonyos szempontból kiemelkedik a többi közül, mintegy keretet ad azokhoz. Az egész vállalati működést átfogják. Megfelelő működésük esetén garanciát jelentenek az atomerőmű minden területén a rendszeres jobbítás, a folyamatos fejlődés megvalósulására (szaknyelven szólva, az ún. PDCA-ciklus évről évre való lefutására).- Melyek a legfőbb célkitűzések a szűkebb munkaterületeden?- Jelenleg a 2008-ban bevezetett integrált irányítási rendszer szerint való működés "bejáratásának" elősegítése az egyik legfőbb célkitűzés, mind az mbo, mind a saját szűkebb feladatköreim tekintetében. Célunk a tevékenységeink folyamatjellegű végrehajtásának támogatása, a folyamatszemlélet formálása a különböző területeken, valamint a korábbi szakmai tartalmak megóvása az új eljárásrendek bevezetése után. Személyes szakmai ars poeticám, hogy- sarkosan szólva - a minőségbiztosí-Laposa József, felügyelő mérnök tás ne menjen a minőség rovására, hanem valóban a fő profilt jelentő működés támogatásának eszköze legyen. Azaz a saját hatáskörömben igyekszem elejét venni annak, hogy a minőségügy a legkisebb mértékben is öncélúvá, fölösleges bürokráciává váljék.- Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Versenyszerűen kenuzom, noha már csak amatőr kategóriában. Teológiát tanultam és tanítok, valamint elvégeztem a Debreceni Egyetem filozófia szakát is (megjegyzem, gyakran a minőségügy is kifejezetten filozofikus megközelítést kíván). Jelenleg a doktori disszertációmat írom a természettudomány, a matematika és a keresztény gondolkodás területén egyaránt jól ismert Blaise Pascal "Gondolatok" című művéről. Szabadidőmet, ha csak tehetem, a menyaszszonyommal töltöm. SU Honnan jöttél? Hogyan kerültél az atomerőműbe?- Madocsai születésű vagyok, jelenleg is ott élek. Tanulmányaim után szinte természetszerűleg jelentkeztem az atomerőműbe mint a lakhelyemhez legközelebb levő és megfelelő szakmai pályafutást kínáló céghez. Milyen tanulmányokat folytattál? Milyen területeken dolgoztál az atomerőműben?- 2005-ben végeztem a BME gépészmérnöki karán. Két modult teljesítettem: a polimertechnikát és a gépészeti informatikát. A szakmai gyakorlatok idejét a külső technológiai osztályon töltöttem. Miután végeztem az egyetemen, rögtön beadtam a jelentkezésemet az atomerőműbe. Mivel nem vettek fel azonnal, jelentkeztem a Bánki Donát Műszaki Főiskolán indított minőségügyi szakmérnöki képzésre. Hamarosan sikerült elhelyezkednem a kto-n. Itt voltam váltóműszakos gépész közel három évig. Közben befejeztem a szakmérnökit, és 2008-ban lehetőség adódott arra, hogy átkerüljek a minőségbiztosítási osztályra. A lehetőséget megragadva váltottam, és azóta az mbo-n dolgozom mint minőségbiztosítási felügyelő mérnök. A kto-n töltött három év alatt, úgy érzem, megszereztem azokat a szakmai, gyakorlati alapokat, amelyek mindenképpen szükségesek a jelenlegi minőségügyi munkámhoz. Mivel foglalkozol az mbo-n, kaptál-e már szűkebb szakterületet?- Az elmúlt évben természetesen a betanulásé volt a főszerep. Mindemellett szép számban kaptam konkrét és "testhezálló" feladatokat is. Informatikai képzettségem révén rám hárult az osztály informatikai támogatása. Jelenleg két területen is bedolgozom az Integrált Műszaki Rendszer projekten belül: a PassPort update előkészítésébe és a Műszaki Kompetencia Központ működési rendjének kialakításába. Ezekben másodmagammal veszek részt, projekttámogató munkatársként. Fő feladatunk, hogy a megvalósítás időtartama alatt ellenőrizzük a váUalat minőségügyi követelményeinek való megfelelést, hívjuk fel a figyelmet az esetleges eltérésekre és segítsünk azok kiküszöbölésében. Megemlíteném még, hogy 2008 márciusában indult egy extranetes szolgáltatás a külső beszállítók számára. Az itt található információk karbantartása, naprakésszé tétele és a beérkező igények kezelése ugyancsak az én feladatom. Ezenkívül a PA Zrt. minőségirányítási rendszerének működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos rendszeres és eseti szakmai kérdésekkel is foglalkozom, több esetben felhasználva az érték- és funkcióelemzés terén megszerzett ismereteimet. Erre lehet példa, a műszaki változások támogatásához elkészült minőségügyi terv követelmény-gyűjtemény, vagy a jelenleg előkészület alatt álló biztonsági munkakörök elemzése. Melyek a legfőbb célkitűzéseid a munkaterületeden?- Mivel nem régóta vagyok ezen a területen, egyelőre a tisztes helytállás az elsődleges célom. Noha sokat tanultam az mbo-n töltött egy év alatt, a tanulásnak, a szakmai gyakorlat elmélyítésének továbbra is szükségét érzem. Az osztályon mind a kommunikáció, mind a személyes tapasztalatcsere nagy segítségemre van a gyakorlati és elméleti tudás elsajátításában. Hosszú távon is vonzó pályát látok a minőségügyben. Távlati terveim megvalósulása érdekében viszont még sok mindennel kell megismerkednem, és minél több szakterület munkájába kell aktívan bekapcsolódnom. Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Van egy felújításra váró házam, és ha minden jól megy, tavasszal nekilátok az építkezésnek. Most nagyjából ennek a tervezése és nyelvtanulás tölti ki a szabadidőmet. Ha tehetem és az idő is engedi, szívesen eljárok horgászni. Mindezen felül természetesen megpróbálok minél több időt tölteni a barátnőmmel és a barátaimmal. prz „ Ne élj együtt a hibákkal! Használd a bejelentőrendszert!”- olvashatjuk a vállalat területén kihelyezett táblákon a felhívást, az atomerőműben megszokott tegeződő nexusban. A feliratok az "Alapvető biztonsági üzenetek" 5. pontját idézik, és egy olyan lehetőségre hívják fel a figyelmünket, amely távolról sem új, mégis kevéssé ismert és alkalmazott a munkatársak körében. A bejelentőrendszer célja, hogy - a szakmai eljárásokban és utasításokban szabályozott "szolgálati" útvonalak mellett - közvetlen lehetőséget biztosítson a hibák, a nemmegfelelőségek dolgozói jelzésére, igény szerint akár a névtelenség garantálásával is. Ilyen módon lehetőséget teremtsen a lappangó problémák felszínre hozására, melyek például személyi, bizalmi vagy egyéb jellegű akadályoztatás miatt nem rendeződnek megfelelően az elsődlegesen alkalmazandó hivatalos eljárások menetében. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok irányításra vonatkozó 2. számú kötetének M.020- as pontja a következőket írja elő: "Az Engedélyes segítse elő a biztonsági kultúra terjedését, a nem megfelelő termékek és folyamatok feltárására ösztönözve az alkalmazottakat. Az Engedélyes biztosítson megfelelő forrásokat a nemmegfelelőségek feltárására, felszámolására és megelőzésére. A személyzetnek legyen lehetősége a nem megfelelő termékek, szolgáltatások és folyamatok azonosítására. A személyzetet ösztönözzék jobbító szándékú javaslatok azonosítására és benyújtására az irányítási rendszeren keresztül." A vállalati szintű szabályozásban mindezt a Paksi Atomerőmű Zrt. minőségpolitikája és biztonságpolitikája irányozza elő, a minőségrontó tényezők nyílt feltárása, a minőséget befolyásoló problémák megoldása és a minőség folyamatos fejlesztése, valamint a biztonsági kultúra színvonalának javítása meghirdetésével. A bejelentő rendszert a kezdetektől a minőségbiztosítási osztály kezeli. 2008. január 1-jétől IOP004 jelű, „Nemmegfelelőségek kezelése” című eljárásrend szabályozza operatív szinten a bejelentőrendszer működtetését. A bejelentőrendszer mintegy tíz éve áll rendelkezésünkre az atomerőműben. Az utóbbi évekig ígéretesen alakult a bejelentési aktivitás tendenciája (noha a rendszerben rejlő lehetőségek ekkor sem voltak kihasználtak). A bejelentések igen sokféle területet érintenek. Csak példaként néhány jellemző témakör: munka- és sugárvédelem, dohányzási szabálytalanságok, dokumentációs problémák, útburkolati hibák, a munkavégzés körülményei és fennakadásmentessége. Továbbá érkeznek technológiával kapcsolatos észrevételek is, bár viszonylag alacsony számban, pedig a bejelentőrendszernek éppen az ilyen jellegű javító szándékú észrevételek ösztönzése a legfőbb célja. A biztonsági kultúrának kulcsterületét képezi a jelentési kultúra kérdésköre. Lényegében arról van szó, hogy - amint az „Alapvető biztonsági üzenetek” 5. pontja is felszólít - nem szabad együtt élnünk a hibákkal, nem szabad megtűrnünk azokat a környezetünkben. Szokásunkká kell, váljék, hogy ha bármilyen hibát tapasztalunk, akkor vagy saját hatáskörünkben teszünk ellene, vagy jelentjük a megfelelő helyen. A bejelentőrendszer erre az utóbbi módozatra nyújt nagyon egyszerű, bárki által elérhető lehetőséget. Ugyanakkor az így megvalósuló jelentéskultúra az egyik alapfeltétele annak, hogy cégszinten is ún. tanuló szervezetté váljunk, azaz olyan munkaközösséggé, amely képes tanulni a saját hibáiból, és legalábbis nem ismétli meg azokat. Az utóbbi években a bejelentések jelentősen hanyatló tendenciát mutatnak (2006- ban harminchét, 2007-ben tizenhárom, 2008-ban mindössze kilenc bejelentés érkezett). Nem kizárva annak lehetőségét, hogy a problémák száma lett ilyen örvendetesen alacsony, a bejelentések csökkenő tendenciája leginkább mégis a bejelentési lehetőségről való tájékozottság csökkenésére, mintegy az arról való általános megfeledkezésre utalhat. Tisztelt Kollégák, bátran éljünk tehát a felkínált lehetőséggel! A bejelentések megtehetők:- telefonon: 78-42,- elektronikus levélben: (beje@npp.hu),- levélben: az FI és F2 portákon, az Eü. épület I. emeletén és a káig- (Ifig) épület bejáratánál elhelyezett bejelentődobozokat használva,- a vállalati portálon, a következő elérési útvonalon: Közérdekű info/Besz/Észrevételek, javaslatok bejelentése Prancz Zoltán Részvényekről Tolna megye legnagyobb állami vállalata, a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) 1992. január 1-jével jogszabály rendelkezése alapján részvénytársasággá alakult, és ezen időponttal kerültek kibocsátásra első ízben a cég részvényei, amelyeknek első tulajdonosai 50 50%-ban a Magyar Állam, azaz az Állami Vagyonügynökség, illetve a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság. A későbbiek során, szintén jogszabály rendelkezése alapján az állami tulajdonban lévő részvényeket a cég tulajdonát képező belterületi ingatlanok értékéhez igazodóan az érintett önkormányzatok részére ruházták át, forgatmányozták. így lett a részvénytársaság részvényese Paks, Szekszárd, Kalocsa, Fadd és még néhány település. A részvényesek egy része az évek során részvényeit értékesítette. 1997-ben a részvényeken szereplő adatok változása miatt a cég a részvények újraelőállításáról döntött és ezzel egyidejűleg a régi részvények bevonása is megtörtént. A részvénytársaság részvényein mindkét előállításnál a társaság színei szerepelnek, a sárga és a kék szín dominál arany szegélyezéssel, középen a cég emblémájával. 2008-ban a társaság közgyűlése úgy döntött, hogy a nyomdai úton készült részvényeket bevonja, és helyettük dematerializált részvényt bocsát ki, amely részvény olyan értékpapír, ami elektronikus úton, számítógépes jelként került előállításra. Ezen értékpapírok nyilvántartása a pénzintézetekben a részvényesek értékpapírszámláján történik. A részvénytársaság részvényeinek tulajdonosa jelenleg - szinte kizárólagos arányban - a Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
