Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
2009. december mym paksi atomerőmű 7 Országos villamos üzemviteli konferencia A paksi atomerőmű vezérigazgatójának kezdeményezésére, a villamos üzemviteli osztály szervezésében 2009. november 11-13. között Tengelicen az Orchidea Hotelben került megrendezésre a korábban hagyományokkal bíró, de az utóbbi tíz évben elfeledett iparági villamos üzemviteli találkozó. A paksi atomerőmű azt tűzte a zászlajára, hogy a privatizáció után szétszakadt villamos iparági szakmai tapasztalatcserék szervezett kereteit újraéleszti. Jól ismert, hogy a nukleáris iparágban komoly hagyományai és biztonsági vonatkozása van a nemzetközi jó gyakorlatok megismerésének és hasznosításának. A hazai villamos üzemviteli tapasztalatok eddig nehézkesen cserélődtek ki, köszönhetően az iparág sokszereplős privatizációjának. A szervezés során némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban felhalmozott villamos szakmai és üzemeltetéstechnikai tapasztalatok kicserélésére minden erőműben és átviteli hálózati üzemeltetőnél nagy az igény. A rendezvény előkészítése során - miután előzménye nem volt hasonló jellegű eseménynek - a meghívott szakembereknél nem volt megkötve az előadások témaköre. A konferencia megnyitóját Cziczer János üzemviteli igazgató úr tartotta. A találkozóra meghívottak (Dunamenti Erőmű, Mátrai Erőmű, Vértesi Erőmű, Mavir, Ovit, E.ON-Hungária, a paksi atomerőmű villamos szakterületeinek képviselői, a beszállítók képviseletében az ABB Magyarország, valamint a kutatási és innovációs hátteret reprezentáló BMF Kandó Kálmán Főiskola) mindegyike előadást tartott a társaságuk helyzetéről, a számukra legfontosabb és megoldandó kérdésekről. A teljesség igénye nélkül meg kell említeni azokat a témákat, amelyek különösen az érdeklődés középpontjába kerültek. Szó volt a magyar villamos átviteli hálózat üzemeltetési gyakorlatáról, a kockázat alapú, illetve állapotfüggő karbantartások tapasztalatairól, a hálózatfejlesztések fő irányairól (a Pécs- Emestinovo távvezeték 2010-ben kerül feszültség alá). Az új Mavir üzemirányítási központ működéséről, ahol már helyet kapott és elkezdett működni a kezelőközpontok felügyelete és távkapcsolása. Az erőművek előadói mindenhol megemlítették, hogy a privatizáció eredményeként az üzemeltetői létszám drasztikusan lecsökkent, és a berendezésfelújításokra nem mindenhol van elég pénzügyi forrás. Vannak területek azonban, ahol az automatizálás igénye a legmodernebb technikai megoldások bevezetését hozta magával. A műszaki innováció szükségességét minden előadó hangsúlyozta. Bemutatásra került egy olyan tudásmenedzsment-szoftver, amely nagy könnyebbséget biztosít az üzemeltetésben az új digitális védelmi és irányítástechnikai rendszerek vonatkozásában. A paksi atomerőmű szakemberei számot adtak a villamos területen elvégzett védelmi rekonstrukciókról, a teljesítménynövelés villamos vonatkozásairól, illetve az atomerőmű-bővítési projekt állásáról. A konferencián elhangzottak összegzéseként elmondható, hogy minden jelenlévő hangoztatta a paksi kezdeményezés jelentőségét és a találkozó ciklikus megrendezésének fontosságát A találkozó résztvevőivel folytatott kötetlen beszélgetések során a paksi atomerőmű vezérigazgatója biztosította a kollégákat, hogy az atomerőmű támogatja a rendezvény időszakonkénti megrendezését Elhatározás született, hogy a résztvevők a szorosabb együttműködés elősegítésére egy üzemviteli weblapot nyitnak, amelyen elhelyezik a konferencián elhangzott előadások anyagát, valamint olyan internetes felületet hoznak létre, ahol elhelyezhetők a konferenciák közötti időszakban történt üzemi események öszszefoglalói. Természetesen a személyes kapcsolatok is kialakultak a társaságok szakemberei között, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy rövid úton kerülhessenek megbeszélésre a felmerült műszaki kérdések. Lakatos Gábor Lévai-projekt 4. munkacsoport Folytatjuk a paksi atomerőmű bővítésével foglalkozó Lévai-projekt bemutatását. Ez alkalommal az engedélyezési munkacsoport vezetőit, Bajsz József főosztályvezetőt és dr. Katona Tamás tudományos tanácsadót kérdeztük.- Milyen a munkamegosztás és a munkamódszer a munkacsoporton tjeiül a feladatok függvényében? KT: - A munkacsoporton belül kettős vezetés valósult meg, ami egy teljesen természetes munkamegosztás eredménye. Ennek oka, hogy a munkacsoport feladata az atomerőmű bővítését előkészítő engedélyezési feladatok végrehajtása. Vannak egyrészt jogi és hatósági, szabályozási aspektusai, amelyekkel Bajsz József foglalkozik, hiszen jelenlegi munkaköréből fakadóan is a hatósági kapcsolatokért felelős. Hozzám inkább az engedélyezés műszaki tartalma, megalapozása tartozik. Természetesen bizonyos mértékig létezik átjárhatóság a kettőnk közötti munkában. BJ: - Munkacsoportunk tagjai társaságunktól még Bujtás Tibor, Elter Enikő, Pécsi Zsolt, Volent Gábor, valamint az ERBE Zrt részéről Rudi Zsuzsanna. Szakmailag erős, jó csapatot alkotunk. A tagok lefedik a telephely- és környezetvédelmi engedélyezéssel kapcsolatos feladatokat, bár idővel várhatóan tovább kell fejlődnünk létszámban a feladatok bővülésének megfelelően.- Mi a konkrét feladata a munkacsoportnak? KT: - A telephely-engedéllyel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a paksi az ország legjobban megvizsgált általános telephelye. Ugyanakkor telephely-engedélyre a jogszabály szerint szabályozott formában csak 1997 óta van szükség. Ezért a bővítéshez most el kell végezni ezt a feladatot: igazolni kell a telephely alkalmasságát az új létesítményre. A korszerű követelmények szerint be kell mutatni, hogy nem várhatók kedvezőtlen telephelyi körülmények. Például be kell mutatni, hogy megoldható az új blokk(ok) hűtése, illetve nincs jelen a felszínre kifutó, párhuzamos elmozdulást okozó geodéziai szerkezet, korábban nem folyt intenzív bányaművelés a területen stb. Az egyes tényezőket vizsgáim kell, és igazolni, hogy kizáró körülmény a telephellyel szemben nem áll fenn.- Másik feladat a telephellyel összefüggő tervezési adatok összegyűjtése, feldolgozása. Ilyen tényezők a talajterhelés, a maximális szélerősség és potenciális hóteher, a hőmérsékleti szélsőségek stb. Mindezek hatással vannak a telephelyi szerkezetekre, technológiára. El kell végezni a külső veszélyek jellemzését igazolva, hogy bekövetkezésük valószínűsége kicsi, illetve azok kezelhetők. A munka során egyben olyan adatokat gyűjtünk, amelyek pontos ismerete elengedhetetlen, azok a tervezés, illetve bizonyos biztonsági elemzések bemenő adatai lesznek. BJ: - A környezetvédelmi engedélyezési munka rettenetesen összetett. Ennek során a társadalmi tényezőktől kezdve a bioszféra minden eleméig valamennyi tényezőt vizsgálni kell, amire a létesítmény hatással lehet Foglalkozni kell a hulladékok kezelésével is. Sok tudományág érintett a munkában, és az igen hosszú időtávot ölel fel.- Nehézsége a vizsgálatnak, hogy a vonatkozó előírásrendszer mélységében nem szabályozott. Sok esetben nem állnak rendelkezésre azon előírások vagy határértékek, amelyek a mennyiségi megalapozásnál, értékelésnél alkalmazhatók lennének. Az eddigi hazai gyakorlatban konkrét mű konkrét adataira készült elemzés. Most a jövendő blokktípus ismerete nélkül, csak a potenciálisan szóba jöhető reaktorok valamennyi jellemzőjének felhasználásával, azok közül - konzervatív módon- a szélső értékekre készül az elemzés. Ez az elfogadott nemzetközi gyakorlat is. Ily módon igazolni lehet, hogy mindegyik szóba jöhető típus teljesíti a környezetvédelmi követelményeket, ugyanakkor a módszer nem könnyíti meg a blokkok közötti választást. Az optimumot egy komplexebb elemzés révén lehet meghatározni.- Hol tartatok a munkákkal? KT: - Mindkét munka esetében adott a műszaki tartalom, meghatározásra kerültek a feltételek, kidolgoztuk a megfelelő mélységű ütemtervet A telephely-engedélyezésre vonatkozó követelmények, és az, hogy azokat hogyan kell betartani, ismertek számunkra. Kiegészítő feladat hogy fel kell készülnünk a magyar bányászati hatóság önálló engedélyezési eljárására, melynek elvárásai szintén ismertek számunkra. BJ: - A környezetvédelmi engedélyezésnél jó tapasztalatot jelentett az üzemidő-hosszabbítás előkészítése. Bár az ott elvégzett munkát nem lehet lemásolni, a mostani feladat több része így jobban átlátható, tartalmüag kivitelezhető, amihez az ütemezés is alkalmazkodik. Ez a munka túlmutat az ajánlat értékelésénél véget érő Lévai-projekten: a környezetvédelmi engedélyezés végigkíséri az egész folyamatot Aztán a később a létesítési engedélyezés következik, de ezzel még nem foglalkozunk. Hadnagy Lajos Katona Tamás kitüntetése A Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt és a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) közötti megállapodás értelmében alapított dijat 12. alkatommal - a PAB Elnökségének döntése alapján - dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű (PA) Zrt tudományos tanácsadója kapta. A kitüntetést munkatársunk a PAB régiójában folyó tudományos kutatásaival, szakmai és szervezési munkájával, valamint a térség fejlesztésének elősegítésével érdemelte ki. Az elismerést a Tudomány Ünnepén Kabók Ibolya, a Zsolnay Manufaktúra Zrt kommunikációs igazgatója adta át Katona Tamás az 1980as évektől tagja volt a PAB Műszaki Tudományok Szakbizottságának, 1996- 2002 között a PAB alelnöke. Jelenleg is a PAB tagja a PAB Tolna me&ei köztestületi képviselőjeként Gratulálunk kollégánknak! Hármas blokki új diszpécserrendszer A NUKLEÁRIS BÁZISÚ villamosenergia-termelés során nélkülözhetetlen hatékony kommunikáció megvalósításához és megújításához mind a személyzetnek, mind a technikai háttérfelületnek igazodnia kell a kor megváltozott követelményeihez. Az atomerőmű reaktorblokkjainak üzemeltetéséhez a személyzetnek szigorúan alkalmaznia kell a háromutas és ezáltal biztonságos kommunikációt, melyet a szimulátoros gyakorlataik során készség szinten begyakorolhatnak, de ezenkívül számukra gondoskodni kell az igen sokrétű, több feladatot ellátó, nagy megbízhatóságú telekommunikációs rendszerekről, eszközökről is. Az üzemirányítási, igazgatási, riasztási és egyéb információs hálózatok megvalósítását, folyamatos fejlesztését minden esetben gondos elemzés és tervezés előzi meg. Márciusi számunkban „A hármas blokkon kezdik a diszpécserrendszerek kiváltását” c. cikkben jeleztük, rövidesen kezdődik a blokki diszpécserközpontok és végkészülékek cseréje. Miután a blokk visszaindulása immár az új diszpécser és annak végkészülékei segítségével történt, így Merkl Gábort, a PA Zrt. híradástechnikai osztály rendszermérnökét és Törjék Ferencet, az osztály vezetőjét kértük egy rövid nyilatkozatra.- Mi az, amit feltétlen tudnunk kell a jelenlegi helyzetről?- A diszpécser rendszerek rekonstrukcióját az év közepén kezdtük a 3. blokkon. A rekonstrukció során először a 30DV30 „hírközlési" villamos elosztó felújítása, illetve az új rendszert működéséhez szükséges optikai hálózat létesítése valósult meg még a főjavítást megelőzően. Az új Digitális Diszpécserrendszer (DDK) kiépítése - a régi rendszer normál üzeme mellett - az egyéb főjavítási munkákat nem zavarva szeptember végéig tartott. A blokk visszaindulása már az új rendszer segítségével, annak próbaüzeme alatt történt. A munkák ezt követően is folytatódtak, immár a 4. blokki rendszer (amely magában foglalja a vízkivételi mű diszpécserrendszerének felújítását is) kábelezési munkáival, valamint a DV30 villamos elosztók felújításával. A feladat szépségét és egyben nehézségét is az adta, hogy igen sok szakterületet érintett, illetve hatalmas területet ölelt fel, így rengeteg egyeztetésre, bejárásra volt szükség a rekonstrukció előkészítése és a végrehajtás során. TM1 z = = m ~ 3 ^ “ m i- Milyen új eszközökre és milyen többletszolgáltatásokra számíthatnak a kollégák?- A vezénylőkben dolgozó kollégák egy modem, több szolgáltatást nyújtó, üzembiztosabb rendszert kapnak. A területen szolgálatot teljesítők egy üzembiztos, robusztus ún. hangos végkészülékkel (az eredeti rendszerre utaló terminológia szerint „Lipka”) dolgozhatnak. Az új diszpécserrendszer Siemens gyártmányú, míg a hangos végkészülékeket a milánói Frtre cég fejlesztette és szállította.- Hogyan és milyen ütemezésben folytatódik a jelenleg még ki nem váltott blokki eszközök cseréje?- A munkát a 4. blokk és a vízmű diszpécserrendszerének rekonstrukciójával folytatjuk. Ez a munka tavasszal a blokk főjavításának végére fejeződik be. 2011-ben tervezetten az 1. és a 2. blokk rekonstrukciója - amely magában foglalja a hálózati vezénylő és a vízlágyító rendszerét is - valósul meg. Ezen utolsó fázis nehézségét az adja, hogy a két főjavítási időszak közelsége miatt a két blokkon párhuzamosan is kell dolgozni, de figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat, jelenleg nem látunk olyan akadályt, amely felboríthatná a tervezett ütemezést. Itt szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk a rekonstrukcióban közreműködőknek, a fővállalkozó Ovit Zrt., illetve a jelentősebb alvállalkozói, a Siemens Enterprise Hungary Kft. és az Épserv Kft. szakembereinek és nem utolsó sorban minden erőműves kollégának, aki bármilyen formában részt vett a rekonstrukció előkészítésében és megvalósításában. Sipos László
