Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-12-01 / 12. szám

4 mym paksi atomerőmű-2009. december Kosarat kapott a gólyafészek Paks főutcáján, a városi rendőrkapi­tánysággal szemben, a Hattyú utca sarkán álló villanyoszlopon fészkelt egy gólyapár, még 2006-ban is. Közben elkezdődött az építkezés, és 2007-re, mire a gólyák visszatértek, az új épület a fészek fölé magasodott. Ez érthetően zavarta a madarakat, ezért elhagyva fészküket, a Tolnai út utolsó villany­­oszlopán kezdtek az új otthonuk épí­téséhez. Ez a költözés időigényes volt, költésre és szaporodásra nem maradt sem idejük, sem energiájuk. A gólyapár 2008-ban visszatért, a fészket csak csinosítani kellett, majd szerencsésen felneveltek két utódot. Ám a fészek nagyon ráépült a villany­vezetékekre, ezért a szakemberek ez év novemberében kosarat raktak a fészek alá. Reméljük a gólyapár meghálálja a fáradozást, és visszatér tavasszal, hogy az erőműbe menő és onnan jövő em­berek naponta kétszer is rácsodálkoz­hassanak a természet ezen parányi csodájára. Immáron 30 éves az Atomerőmű SE Bármilyen hihetetlen, harminc éve létezik az Atomerőmű Sportegyesület (ASE). November 27-én este születés­­napi találkozót rendeztek Pakson, a lakótelepi sportcsarnokban, melyen az ASE egykori és jelenleg aktív, amatőr és profi sportolói, kicsik és nagyok, edzők és segítők, valamint a támogatók vettek részt Kovács Antal ASE-ügyvezető javaslatára most elmaradtak az előre megírt ünnepi beszédek, a nyakkendők és öltönyök is ott­hon pihenhettek, a számvetés és szokásos protokoll helyett a baráti beszélgetésekre, a nosztalgiázásra, egymás jobb megisme­résére és a közösségi szemlélet, összetartás és összefogás (kohézió) megteremtésére bíztatták a szakosztályvezetők egyesületük tagságát, akik közül több mint hatszázan éltek is a felkínált lehetőséggel. Az Atomerőmű Sportegyesület alapító­ja, fő szponzora, a Paksi Atomerőmű Vál­lalat 1976-ban alakult, és 1992 eleje óta részvénytársaságként működik. Az erő­mű vezetői mindig is nagy súlyt fektettek arra, hogy az itt dolgozók szabadidejének kulturált eltöltésében szakmai és anya­giakban is mérhető hathatós segítséget tudjanak nyújtani. Az 1979-ben megszer­vezett ASE első harminc évében a válasz­tott társadalmi elnökök rendre az erőmű vezető beosztású dolgozói közül kerültek ki. 1979-1993: Balogijenő, 1993-1999: Sza­bó lózsef, 1999-2001: Nagy Sándor, 2001- 2003: Tóth György, 2003-2006: Hetzmann Albert és 2006-tól Süli János. A közel ezer­­kétszáz fős tagságú egyesületben minden fiatal megtalálhatja érdeklődésének leg­inkább megfelelő sportágat és szakosz­tályt. Az egyesület néhány szakosztálya jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el, innen indult Paks város cselgáncs olimpiai bajnokának, több sakkozó és ke­nus világbajnok pályája. Az eddig meg­tett utat kiemelkedő hazai és nemzetközi sikerek szegélyezik, az atomos sportolók a világ élvonalában is helyet követeltek és követelnek maguknak. A teljesség igényét nélkülözve: Kovács Antal cselgáncsozó olimpiai és világbajnoki címet szerzett, míg Kozmáim György kétszeres olimpi­ai bronzérmes kenus világ- és Európa­­bajnoki aranyakat lapátolt. Sakkozóink közül Ács Péter, Berkes Ferenc és Fodor Tamás korosztályos világbajnokok lettek. A férfi kosárlabdázók 1987-ben jutottak be az NB I-be, azóta számos magyar baj­noki és kupaaranyat is nyertek. A saját nevelésű Gulyás Róbert az Európa-válo­­gatottban is szerepet kapott. Az ASE és a Paksi SE kiemelkedő és szoros együttmű­ködő munkájának eredményeként Paks a „Nemzet sportvárosa” címet is elnyerte. Ez utóbbinál természetesen nemcsak az előbbiekben felsorolt nemzetközi sikerek, hanem a hatalmas tömegeket megmozga­tó szabadidősport-rendezvények is szere­pet játszanak. Bátran állítható, Pakson nagyon szere­tik, és az országos átlagot meghaladóan művelik a sportágak valamelyikét. Ezt az örvendetes tényt szem előtt tartva Kovács Antal, az ASE ügyvezetője és elődje Juhász Sándor, valamint Süli János, a Paksi Atom­erőmű Zrt. vezérigazgatója, az ASE elnöke és Kováts Balázs, aki az ASE elnökségének alapítás óta tagja, a november 27-i szüle­tésnapi partin tizenkét olyan kollégát jutal­mazott, akik nélkül nem születhettek volna meg azok a kiváló eredmények, amelyek révén országosan, sőt nemzetközi színté­ren is ismertté, sőt elismertté vált Paks: Hirth Józsefné (női kosárlabda), Schmidt Béla (férfikosárlabda), Haag József (ka­jak-kenu), Bemáth Lajos (cselgáncs), Ács György (sakk), Mikolics Tibor (utánpótlás­labdarúgás), Kovács András Béláné (sí), Péter Imre (természetjárás), Stadler Csaba (vitorlázás), Suplicz Sándor (teke), Pruzsi­­na Attila (szurkoló) és Dallosné Pintér Éva (ASE-irodavezető). Süli János a PA Zrt. vezérigazgatójaként az ünnepséget megelőző tájékoztatón ki­emelte, hogy az atomerőmű vezetőinek nagyon fontos az erőmű és Paks elfoga­dottsága, amiben az ASE vezetői és az itt eredményesen sportolók sokat segítenek. Tapasztalata szerint sikerült - nyugodt légkört biztosítva - összhangot teremteni a város két korábban rivalizáló egyesü­lete, az ASE és a PSE között. A szinergi­ára törekedve, igyekeznek hatékonyan beosztani a forrásokat és az energiát. A további eredményes jövőben bízva, a meg­lévő sportlétesítmények karbantartására, felújítására, sőt bővítésekre is igyekeznek figyelmet fordítani. Az ifjú labdarúgók számára műfüves pályát létesítenek, az ASE csarnok felújítását is tervezik, a csel­­gáncsozók egy korszerűbb edzőtermet ér­demelnek, ezzel együtt a karatésok edző­termi gondjait is rendezni szeretnék. Egy új kollégium létesítését is tervezik, hogy minél több tehetséges sportszerető fiatalt tudjanak Paksra csábítani. Az atomerőmű biztos jövője mellett továbbra is garantálni szeretnék az ASE sportolói, versenyzői és az erőműben dolgozó kollégánk több száz gyermeke számára a szabadidő hasznos eltöltését, vállalható nemes célokat és a nyugodt hátteret. Sipos László Reconnaitre címmel új kiállítás nyílt a Paksi Képtárban Újboráldás a paksi Sárgödör téren A konstruktív és konceptuális irányzatok legnevesebb magyar és európai művé­szeinek munkái tekinthetők meg a Paksi Képtárban, a Reconnaitre című kiállításon, melyen 46 alkotó mutatkozik be. A meg­ismerést címében viselő tárlatot a Zágrábi Modern Múzeum igazgatónője, Snjezana Pintaric nyitotta meg november 18-án. Prosek Zoltán igazgató elmondta, hogy azért épp rá esett a választás, mivel a horvátországi intézmény profilja a Paksi Képtárhoz hasonló. Az alkotások az elmúlt évek európai képzőművészetének kereszt­­metszetét adják. A tárlat azon művészek alkotásait mutatja be, akik a nemzetközi konstruktivista és szerkezetelvű művészet modellépítő, analitikus-szisztematikus szemléletéből kiindulva kutatják a képi rendszerek alapelemeit és meghatározó viszonylatait A kiállításon a műfaj olyan meghatározó művészeinek munkáit mu­tatják be, mint például Bak Imre, Maurer Dóra, Jovánovics György, Kovács Attila, Vera Molnár, Nádler István, Erdélyi Gábor és Csörgő Attila. A külföldi művészek Hart­mut Böhm, Andreas Brandt, Manfred Mohr és Günter Uecker. A tárlatról úgy fogalmazott az igazgató, hogy ez egy nagyon nehéz műfaj, komoly alapképzés kell ahhoz, hogy a közönség megértse a műveket Hozzátette: szerinte Európában nagyon kevés olyan intézmény van, mint a paksi, amely teljesen tiszta pro­filt választott, amikor felvállalta, hogy csak a konstruktív és konkrét irányzatokkal, a hozzá szorosan kötődő minimál arttal és konceptuális művészettel, valamint kísér­leti filmekkel foglalkozik. A kiállítás január 24-ig tekinthető meg. WollnerPál Sorrendben a hetedik paksi újborál­dás volt november 14-én a Sárgödör téren Márton-nap környékén. A Sárgödör téren - amely a városunk egyik gyöngyszeme - beszédek, versek hangzottak el, és a Roger Schilling zenekar rezes indulóival tette gazda­gabbá a paksi borászok e jeles ünne­pét. Fellépett beugróként a Muslinca férfikar. A Márton-napi ökumenikus áldásra a ter­melők névvel ellátott üvegpalackban hoz­hattak az idei évjáratú borukból, amit az áldás után haza is vihettek. A boráldást Szabó Vilmos Béla evangéli­kus esperes és Máger Róbert római katoli­kus káplán mondta el. Kovács Mihály, a Sárgödör Téri Pince­tulajdonosok Egyesülete főpohárnokának szavai szerint ez a boráldás elsősorban Szent János nevéhez kapcsolódik, és így a feljegyzések szerint a karácsonyi ünnep­körhöz kötődik, de itt Pakson úgy alakult, hogy inkább Márton-naphoz van közelebb. Az új paksi borokról általában az mondha­tó el, hogy szépek a színek, jó évjáratról beszélhetünk - jelezte Kovács Mihály, aki azt mondta saját boráról, hogy „régen tu­dott ilyen jó rozét készíteni”. A statisztika szerint a paksi földeken, hegyoldalakon 150 hektár fehér és 250 hektár kék szőlő van, legtöbb a kadar­ka; a kék szőlő cukorfoka az Idén elérte a 22-t is. A boráldáson részt vett Hajdú János pol­gármester, aki maga is szőlősgazda. Az ün­neplők előtt szólt arról, hogy a paksi léthez, a paksi életérzéshez a paksi bor, a paksi boráldás, a siller fesztivál éppúgy hozzá­tartozik, mint a Duna, a halászlé vagy a villanygyár - a paksi atomerőmű. Szavai szerint a bor kiválóan alkalmas arra, hogy egy asztalhoz ültessen bennünket A bor­ban szándék, akarat, hit, munka, verejték, aggódás, remény és szeretet van, ezt meg kell őriznünk, és meg is fogjuk őrizni - tette hozzá a paksi polgármester. Leber Ferenc az egyesület elnöke kö­szöntőjében elmondta, hogy ez a hetedik üyen rendezvényük, és van mit ünnepelni­ük, mert az idei borok jónak ígérkeznek. A rendezvény végén a Sárgödör Téri Pincetulajdonosok Egyesületének tagjai a terített asztalokra felszolgálták a megáldott boraikat. WollnerPál

Next

/
Thumbnails
Contents