Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-11-01 / 11. szám
2009. november 11 A török kormány együttműködést ajánl az ország nukleáris programjában------------------------------------------------------------------------------------------------------myih paksi atomerőmű----------------------------------------------A kormány 15-25 százaléknyi részesedéssel szállna be az Akkuyu atomerőmű építésébe - így értesült a Financial Times. A Földközi-tenger egyik török kikötője (Mersin) közelében felépítendő létesítmény körül azonban sok a bizonytalanság, nem ismertek további részletek. Az orosz vezetésű Atomsztrojexport, az Inter RAO UES és a török Park Teknik cég alkotta csapat volt az egyetlen a hat pályázó közül, amelyik árajánlatot küldött vissza 2008 szeptemberében. A többi pályázótól eltérően ők nem kértek kormányzati finanszírozási segítséget, helyette tizenöt éven keresztül, előre megállapított áron kívánták eladni a villamos energiát az országnak. Augusztusban a török energiaügyi miniszter, Taner Yildiz azt nyilatkozta, hogy az ország inkább részt venne a beruházásban az áram árának csökkentése érdekében. Úgy tűnik, hogy az egész program az ártól függ, amely az utóbbi időben - nyüvánosan legalábbis - háromszor változott meg. Januárban a konzorcium 0,2116 USD/ kWh-ról 0,2079 értékre csökkentette az árat A török szakminisztérium azonban arról panaszkodott, hogy a legutolsó ár mintegy háromszor magasabb lett a korábbi értéknél. Ezt az állítást a Gudok nevű orosz napilapban megjelent hírekre alapozták. Egyéb sajtómegjelenések szerint az aktuális ár 0,15 és 0,12 USD/kWh között mozoghat ha figyelembe vesszük a török tőkét is. Augusztus 6-án a két kormány üzleti megállapodást írt alá a Fekete-tengeren keresztül építendő gázvezetékről. Ugyanazon a napon két egyezményt is aláírtak az atomenergia-ipari együttműködésről. Az első biztosítja azt az „erős és törvényes alapot amelyen megvalósulhat az orosz-török együttműködés az atomenergia békés célú felhasználása terén” - áll a Roszatom sajtóközleményében. A nagyléptékű egyezményben foglaltak szerint együttműködés valósulhat meg a kutatás-fejlesztés, az új beruházások, a telephely-leszerelés, az üzemanyag-kereskedelem, a hatósági szabályozás, a radioaktív hulladékok kezelése és a telephelyi biztonság területén. A második megállapodás az üzemzavari értesítési renddel foglalkozik. Ebben megszabták azt, hogy „egy esetleges baleseti helyzetben a felek kötelesek értesítem egymást a határon átkerülő radioaktív anyagokról, valamint szabályozzák azon információ-cseréket, amelyek a nukleáris létesítményekre vonatkoznak”. A telephelyre WER-1200 típusú blokkokat szánnak. Egyesült Királyság: 40 százalék a cél A közösségnek sokkal ambiciózusabbnak kell lennie és 35-40 százaléknyi nukleáris részarányt kell célul kitűzni a 2030 utáni időszakra - jelent meg nemrég új jelentésben. Energiabiztonság: Egy nemzeti kihívás a változó világban - ez a címe a korábbi energiaipari miniszter, Malcolm Wicks által jegyzett cikknek. Ebben felszólítja a döntéshozókat, hogy mind jobban alkalmazzák a rendelkezésre álló hazai lehetőségeket és az alternatív energiaforrásokat, tekintsék az atomenergiát megújuló forrásnak, és tekintsék át és aknázzák ki tiszta eljárásokkal a meglévő szénkészleteket. Az energiabiztonság növelése és az importtól való függés enyhítése, valamint az atomenergia részesedésének fenti értékre való növelése ésszerű törekvésnek tekinthető - nyilatkozta a volt miniszter. Jelenleg az Egyesült Királyságban 19 blokk működik, az ellátásban 13-15 százalékos volt a termelési részarányuk az elmúlt években. A blokkok következő évtizedben történő leállítása azonban jelentősen csökkenteni fogja a nukleáris energia szerepét. Putyin jóváhagyta a nagyszabású nukleáris technológiai terveket Július 30-án Vlagyimir Putyin, Oroszország miniszterelnöke előzetesen elfogadta azt a szövetségi programot, amely a 2010 és 2015 közötti, valamint a 2020-ig terjedő időszakra fogalmazza meg az atomerőművi technológiák fejlesztését és az új reaktorok építését A programot a Roszatom fogja megfogalmazni. Első etapban az várható, hogy az ország kifejleszti az ólom-, az ólombizmut- és a nátriumhűtésű gyorsneutronos reaktortechnológiákat. Szintén ebbe az időszakba sorolták olyan létesítmények létrehozását, amelyek alkalmasak kevert urán/plutónium-oxid (MOX) üzemanyag gyártására. A második szakasz tervei arra vonatkoznak, hogy ólom- és ólom-bizmut-hűtésű demonstrációs reaktorokat építenek, illetve megépítik a kiöregedett gyorsneutronos kutatóreaktorok helyébe lépő MBIR reaktort. Számos egyéb nukleáris létesítmény építése és üzembe helyezése is szerepel a programban, mint például egy ipari méretű komplexum létrehozása a gyorsneutronos reaktorokhoz szükséges üzemanyag gyártására vagy egy kísérleti üzem megalkotása a zárt üzemanyagciklus megvalósításának demonstrálására. Fel kívánják futtami az eddigi fúziós kutatási technológiákat, és egy termonukleáris létesítmény felépítését is tervezik 2020-ig. A nagy program beruházási költségét 128,3 milliárd rubelre (mintegy 4,05 millió amerikai dollárra) becsülik. Tender Temelín bővítésére A cseh CEZ energetikai társaság nyilvános tender írt ki azon beszállító kiválasztására, amely a jelenlegi telephelyen felépítendő két új blokk szállítására vállalkozik. A lehetséges blokkok típusa kötött: könnyűvízhűtésű, nyomottvizes, G3 vagy G3+ generációs egységek jöhetnek számításba. Emellett az ajánlattevőknek további reaktorblokk felépítésére is ajánlatot kell tenniük, amelyeket a nagyvállalat egyéb európai országokban!!) építene fel. A cég véleménye szerint az adminisztrációs tevékenységek kb. 7-8 évet igényelnek, és az építéssel együtt mintegy 15 évvel számolnak. Ez az előkészítő tevékenység valószínűleg a leghosszabb az Európai Unió országaiban. Megemlítik, hogy Franciaországban az adminisztratív folyamatok mindössze 2,5 évet igényeltek a Flamanville-ben épülő EPR-blokk esetében. A Roszatom már bejelentette, hogy elkezdte a szükséges dokumentumok összeállítását, és időben be fogja nyújtani azokat a kiírónak. A beadási határidő 2009. október 30. Forrás: Nuclear Engineering International, 2009. szeptember Varga József Uzemid&hosszabbítási tervek Németországban Günter Öttinger, Baden-Württemberg szövetségi állam miniszterelnöke Berlinben riportereknek azt nyilatkozta, hogy az Angela Merkel kancellár asszony által vezetett kormány legalább húsz évvel meg kívánja hoszszabbítani a német atomerőművek üzemidejét. A hivatalos kormányzati megfogalmazás szerint: fontolgatják néhány atomerőművi blokk üzemidejének kitolását - szigorú feltételek mellett. A kereszténydemokrata politikus új koalíciós partnerének (szabaddemokraták) képviselőivel folytatott megbeszélésén foglalkoztak az üggyel. Ennek során mindkét résztvevő jelezte hajlandóságát, hogy befagyasztják a jelenlegi leállítási koncepciót, és inkább az üzemeltetés kitolását részesítik előnyben a biztonság szigorú szavatolása mellett. Ezek közé tartozna az öregebb erőművek esetében az üzemzavarokra való érzékenység csökkentése, bizonyos védőfalak megerősítése, valamint a terrortámadások és repülőgépbecsapódások elleni védelem fokozása. A pártok már többször kifejtették azon álláspontjukat, hogy ésszerűtlen lenne a nukleáris blokkok leállítása, mivel más források csak deficittel tudnának villamos energiát előállítani. Más típusú, például megújuló energiaforrások bevonására sem lehet számítani ilyen rövid időn belül. (Az atomerőművek leállítására vonatkozó törvény akkor született, amikor a zöldek is a Bundestagban tevékenykedtek. Azt is tudni kell azonban, hogy Németország jelentős széntartalékkal rendelkezik, és hamarosan fel fogja pörgetni a modem széntüzelésű erőművek építését és üzembe állítását - a fordító.) Az atomenergia lehet azonban a jövőbe vezető hídtechnológia. Németország korábban arra tett fogadalmat, hogy széndioxid gázból történő kibocsátását 2020-ig az 1990-es szint értékénél 40 százalékkal alacsonyabb értékre állítja vissza. Az atomerőművek leállítására vonatkozó tervek azonban egyre nehezebbé teszik ezen cél elérését, és együtt járnának egyre több fosszilis üzemanyag felhasználásával. Az országban a megtermelt villamos energia egynegyedét atomerőművi blokkok állítják elő. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a termelésből való totális kivonás határideje 2021 , a jelenleg üzemelő tizenhét blokkból azonban nyolcat már 2018-ban le kellene állítani. Az az elképzelés, hogy az atomipar biztonságosan és átláthatóan üzemben tartható, igen kemény ellenszelet kapott idén júliusban. Az ország nyugati részén található Krümmel atomerőművet néhány napos üzem után leállítottak, miután visszajött egy kétéves, egy korábbi üzemzavar miatti leállást követően. Francia vizsgálat a külföldre szállított nukleáris anyagok ügyében A francia környezetvédelmi miniszter vizsgálatot kezdeményez azon hír kapcsán, hogy az országból Oroszországba szállított nukleáris hulladékot szabadtéri körülmények között tárolják. Chantal Jouanno asszony azt nyilatkozta a FranceTnfo Rádiónak, hogy az ország nukleáris iparának teljesen átláthatónak kell lennie. Azokra a sajtómegjelenésekre válaszolt, amelyek a Liberation nevű újságban és az .Arte francia-német televízióban láttak napvilágot. Az itt közöltek szerint az ország nukleáris hulladékának 13 százalékát Szeverszk közelében (Szibéria) tárolják, és az nem kerül feldolgozásra. A Francia Villamos Művek közleményében az áll, hogy az atomerőművekben keletkezett kiégett üzemanyagot azért szállítják Oroszországba, hogy abból újra üzemanyagot készítsenek. A cég hivatalos képviselője visszautasította a szabadtéren történő tárolás valós voltát Szerződés az ITER-hez szükséges vezetékekről Két amerikai vállalat és az orosz Kurcsatov Intézet képviselői jelentették be annak a szerződésnek az aláírását, amelynek keretében szupravezető vezetékeket szállítanak a nemzetközi termonukleáris reaktor projektjéhez. A megrendelés értéke 30 millió amerikai dollár fölött van, a teljesítés időpontja 2011. A tengerentúli oldalon az US ITER Project Office Luvata Waterbury és az Oxford Superconducting Technology cégek érdekeltek az ügyletben. A Luvata cég most 6430 kilométer nióbium-ón és 4795 kilométer rézvezetéket fog gyártani, a későbbiekben krómmal bevont vezetékeket is szállít a program számára. Nagy megtiszteltetést jelent a cég számára, hogy ilyen jelentős szerepet játszhat ebben a nagy horderejű projektben - nyilatkozta Jim Lajewski, a cég elnöke. A szerződésből 26 millió dollár értékű rész az övék. Az Oxford Superconducting Technology 1840 kilométernyi, nagyjából 9 tonnányi nióbium-ón vezetéket fog szállítani, amelynek ellenértéke kb. 5 millió amerikai dollár. Közben Moszkvában sem tétlenkednek. A Kurcsatov Intézetben írta alá speciális vezetékekről gyártásáról szóló egyezményét az intézmény vezetője, Jevgenyij Velikov és az ITER vezérigazgatója, Kemame Ikeda. Ebben 13 küométer hosszúságú, 50 tonna súlyú nióbium-titán vezetékről van szó, amelyet 200 tonnányi rozsdamentes acélburkolatba fűznek bele. A belső eret a TVEL egyik vállalata, a Chepetsky Mechanical Plant készíti. A burkolatot egy meg nem nevezett európai vállalkozó készíti el. Az ITER pollodiális mezőjének létrehozásához szükséges tekercs elkészítése van hátra jelenleg, ez várhatóan 2009 végéig befejeződik. Az ITER egy nemzetközi projekt, amelynek célja egy 500 megawattos tokamakberendezés felépítése a franciaországi Cadarache-ban. A berendezés fogja demonstrálni a nukleáris fúzió megvalósíthatóságát. A telephelyet már 2007-ben kiválasztották, és 2009 végén megkezdődhet az építkezés is. Az üzembe lépés várható időpontja 2018. A reaktor a kezdeti időszakban hidrogént J használ a tesztüzem vizsgálatára, majd j 2026-ben kezdődnek a vizsgálatok trícium | és deutérium üzemanyaggal. Forrás: INuclearPlace, 2009. október Varga József • • Uzemid&hosszabbítási tervek Belgiumban Paul Magnette, a belga föderációs kormány energia- és klímapolitikáért felelős minisztere október elsején este jelentette be, hogy a másnapi kormányülésen javaslatot tesz a hét belgiumi atomerőművi blokk közül három reaktor élettartamának további tíz évvel történő meghosszabbítására. A Dóéiban lévő két blokkot, valamint a Tihange-ben lévő blokkot egy 2003-as törvény értelmében 2015-ben kellene bezárni. Amennyiben a belga föderációs kormány elfogadja a vallon szocialista miniszter, Magnette előterjesztését, akkor az erőművek 2025-ig üzemben maradnak. Az eddigi állásfoglalások alapján a legnagyobb kormányzati erő, a flamand CD és V, a liberálisok és a keresztény szociális CDH elvben és általánosságban el tudja fogadni az erőművek üzemidő-hosszabbítási gondolatát A vallon Ecolo és a flamand Groen ugyanakkor azzal vádolta Magnette-t, hogy a Gemix nemzetközi szakértőcsoporttól - melynek témával foglalkozó értékelése csütörtökön jelent meg - nem szakértői véleményt, hanem már kész konklúziókat rendelt meg. Érvelésük szerint a már jelenleg is 40 éves erőművek további üzemeltetésével Belgium a „nukleáris biztonság kísérleti nyulává” válik. Aggodalmuk szerint az élettartam-hosszabbítás egyúttal a megújuló energiák területén való beruházástól von majd el összegeket Bár az Ecolo nem tagja a föderális kormánykoalíciónak, a júniusi regionális választások nyomán a Vallon régió kormányában megszerzett erős pozíciója révén tiltakozása nem hagyható figyelmen kívül. 2003-ban a Verhofstadt-kormány idején a környezetvédő párt javaslatára született meg az a törvény, melynek értelmében a 7 | nukleáris erőművet 2015-2025 között több | lépcsőben be kell zárni. Van Rompuy kormányfő már többször utalt arra, hogy az említett döntés felülvizsgálatra szorul, különös tekintettel az éghajlatváltozással, az olcsóbb és biztonságosabb energiával összefüggő elvárásokra. A kormányzati szándék komolyságát jelzi, hogy a bejelentés napján a belga médiában társadalmi célú hirdetés formájában kampány indult az atomerőművek további hasznosítása mellett. Az energetika szerepe meghatározó az éghajlatvédelemben A Nemzetközi Energiaü^nökség által nemrég megjelentetett World Energy Outlook 2009 „Hogyan járulhat hozzá az energiayszektor a koppenhágai klímatárgyalásokhoz” című előzetes kivonata, amely a koppenhágai klímavédelmi tárgyalásokhoz szolgál tényadatokat és kibocsátási forgatókönyveket, egyszerű üzenetet fogalmaz meg ha a világ folytatja a jelenleg energiapolitikát, a föld éghajlatára gyakorolt hatások súlyosak lesznek. Mivel az energiaszükséget kielégítése felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadáért (65%), a megoldás kulcsa is itt van. Sürgősen forradalmi változtatásokra van szükség az energetika és környezetvédelem területén, amely átformálja az energiafelhasználás struktúráját és megteremti a fenntartható jövő feltételeit A WEO-2009 felvázolja ezt az átalakulást részletezve az energetika feladatait egy olyan forgatókönyv mentén, amely az üvegházgázok légköri koncentrációjának stabilizálásához vezethet a 450 ppm C02eq szinten és ismerteti az ennek megvalósításához szükséges befektetéseket és finanszírozást (egy korábbi tanulmány, a Stem-jelentés szerint ezen a légköri C02-koncentráció szinten csak 2 °C-kal nőne az évi átlagos középhőmérséklet ami még kezelhető kockázatot jelent). Az utóbbi több mint egy évben zajló világgazdaság válság - melynek energetikai következményeit a 2009. november 10-én teljes terjedelmében megelenő WE0 2009 vizsgálja - jelentős hatással volt az energaszektorra. Az előrejelzések szerint 2009 folyamán csökken a C02-kibocsátás, ami távlatilag segíthet elérni a 450-es célt-decsakabbanaz esetben, ha a helyes politikai döntéseket azonnal meghozzuk. Ez a feladat rendkívüli kihívás, de a cél elérhető és a siker elengedhetetlenül szükséges is, hogy az éghajlatváltozás legrosszabb következményeit elkerüljük - jelenti ki az anyag Két forgatókönyvet vizsgált a WEO 2009. A Referencia-forgatókönyv azt az esetet írja le, amikor a világ energapiacain a jelenleg tendenciák folytatódnak. Ez nem előrejelzés, ez a jelenleg realitás. A másik éghajlat-forgatókönyv tárgyalja azokat az intézkedéseket és következményeit amelyeket az energaszektomak meg kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen egy átfogó klímavédelmi megállapodás követelményeinek, melynek célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának stabilizálása a 450 ppm C02eq szinten és ezzel a globális éghajlatváltozás megállítása. A „450 forgatókönyv” a következő elérendő célokat fogalmazza meg 202Ora (további, 2030-ra előirányzott célokat lásd az ábrákon): • az energetikai eredetű gobális C02-kibocsátás 6%-os növekedése; • az áramtermelésből származó C02-kibocsátás 21%-os és a gépjárművekből származó kibocsátás 37%-os csökkentése; • az épületek C02-kibocsátásának 3%-os és az ipar kibocsátásának 9%-os növekedése. Az energetika átalakításának várható költsége és haszna világszinten: • az összes járulékos költség csaknem 2400 milliárd USD 2010 és 2020 között és 8100 milliárd USD 2021 és 2030 között; • az összes befektetés a kis C02-kibocsátású áramtermelő technológákba csaknem 6600 USD 2010 és 2030 között (ennek 72%-a megújuló, 19%-a nukleáris, 9%-a CCS); • a beruházástöbblet a GDP 0,5%-a 2020-ban, ami 1,1%-ra nő 2030-ra; • az összes fűtőanyag-megtakarítás 8600 milliárd USD 2010 és 2030 között az ipar, épületek és közlekedés területén; • a helyi légszennyezés költségei 40 milliárd USD- vel csökkennek 2020-ban és 50 milliárd USD-vel 2030-ban a Referencia-forgatókönyvhöz képest A WEO 2009 klímapolitikával foglalkozó tanulmányának következtetései világosak és az üzenetek sürgetőek: • A jelenlegi energiapolitika folytatása katasztrofális hatással lehet az éghajlatra. • A pénzügyi és gazdaság világválság a kibocsátás csökkentése révén lehetőséget nyitott a világ energarendszerének átállására a 450 ppm pályára. • Ez egy kivételes lehetőség de most kell cselekednünk, a halogatás növeli a költségeket és drasztikusan csökkenti az esélyét annak, hogy a C02-koncentrációstabilúálásáta 450-es szinten valaha is sikerüljön megvalósítani. • Az átállás kihívást jelent és azonnali cselekvést igényel a föld minden országában, de megvalósítható. • A gobális energarendszer átállásának költsége a 450-es pályára megfizethető. • Az energarendszer átstruktúrálása járulékos hasznot hajt a gazdaság fejlődés, az energabiztonság, egészségügy, és környezetvédelem területén. Szerbin Pável
