Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-02-01 / 2. szám
Atomerőmű Megyei Könyvtár SZEKSZÁRD Széchenyi út 56. 7 100 torpaksi atomerőmű XXXII. évfolyam, 2. szám 2009. február Országos sajtótájékoztató Február 11-én a hagyományoknak megfelelően, Budapesten, az MTA székházában tartotta évértékelő sajtótájékoztatóját a PA Zrt. Kovács József vezérigazgató úr közel egy órás előadásában értékelte az atomerőmű múlt évi teljesítményét. Többek között elmondta, hogy az árampiaci nyitást követően az atomerőmű hazánkban továbbra is az energiaellátás meghatározó, legolcsóbban termelő egysége: 1 kWh-ra jutó villamosenergia - árbevétel 10,16 forint. A PA Zrt. részesedése a hazai villamosenergia-termelésből 37,2%. Az erőmű éves villamosenergia-termelése 14. 818 GWh. Az előadást követően sok kérdést tettek fel az újságírók, amelyek érintették az üzemidő-hisszabbítás és teljesítmény növelési terveinket, valamint az új blokk építésének lehetséges voltát. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a gazdasági válság mennyiben érinti az erőművet és a foglalkoztatást. A feltett kérdésekre a vezérigazgató úr minden esetben kielégítő és elfogadható választ adottjelezték a kérdezők. Az energiahelyzet értékelése Brüsszelből Herczog Edit interjúja az atomerőmű részére. Az esélyegyenlőség szolgálatában a Duna-Mecsek alapítvány Az EU energiastratégiájának egyik alappillére az ellátás biztonsága, ugyanakkor rendszeresen szembesülünk a gázválsággal. Ön szerint megoldás erre újabb gázvezetékek és tározók építése, ha a csap nincs a kezünkben? A valódi megoldás csak az egyoldalú gázfüggés csökkentése, az útvonalak, a technológiák és az energiahordozók tekintetében elért mind nagyobb diverzifikáció lehet. Az energiaellátás hosszú távú biztonságát a demográfiai és globális fejlődési irányok nagy időtávlatban fellépő hatásaira kell alapozni, de már rövid és középtávon is komoly előrelépést jelenthet az európai hálózatok öszszekapcsolása, tartalék- és pufferkapacitások kialakítása, valamint az energiahatékonyság folyamatos javítása. Annak ellenére, hogy a gázellátás biztonsága a jelenlegi EU-parlamenti ciklusban mindig nyitott kérdés volt és az orosz gázfüggőség komoly veszélyeket rejt, nem sikerült a hatékony tárgyalási technikák kialakítása, a biztonságnövelő garanciák beépítése az egyes államok szerződéseibe. Ez afféle egységes EU-szerződéses és műszaki paraméterek, ellenőrzési lehetőségek kialakítása a tagállamok védelmében. Lát arra esélyt, hogy a következő ciklusban ez megvalósuljon? Mivel az energiapolitika nem közös európai politika, csak két megoldás lehetséges. Ez a tagállamok közös fellépése, illetve a tagállamok közti hálózatok összekötésével létrejövő, európai gáz- és elektromosáram-infrastruktúra közös szabályainak kialakítása. Ennek szabályozása egy jelenleg futó jogszabálycsomag, a Harmadik Energiacsomag feladata, melynek lezárása áprilisra várható. Úgy látom, hogy nagy a kereslet az innovatív ötletekre is. Ilyen például a NETS (New Energy Transmission System), egy olyan magyar innováció, amely közös beruházásra sarkallja a középeurópai tagállamokat, és nagy elismerésre találtatott az Európai Unió "thinktank"-jei körében is. Az Európai Unió támogatja-e hogy egységes gázvezeték-hálózat jöjjön létre Közép-Kelet Európában is? Az EU ennél továbbmegy, hiszen a bizottság és az EP szakbizottságának javaslata - a Harmadik Energiacsomag - nemcsak a gyorsan hozzáférhető uniós gáztartalékok képzését tűzi ki célul, de egy egységes, minden tagállamot összekötő gáz- és elektromosenergia-hálózat kiépítését is javasolja, amely Közép- és Délkelet-Eu rópát és különösen az orosz gáztól leginkább függő balti államokat köti össze a nyugat- és délnyugat-európai hálózattal. Ennek a kiépítéséhez véleményem szerint minél előbb hozzá kell látni. Folytatás a 2. oldalon. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete január 9-én az atomerőműbe látogatott. A magas rangú vendéget Kovács József vezérigazgató, dr. Kocsis István, a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány elnöke és Mittler István kommunikációs vezető fogadta. Kovács József tájékoztatást adott az atomerőmű helyzetéről és terveiről, majd válaszolt a nagykövet asszony kérdéseire. Mivel Norvégiának nincs atomerőműve, Siri Ellen Sletner arra volt kíváncsi, milyen szerepet tölt be a paksi atomerőmű Magyarország villamosenergia-ellátásában, a termelés és annak árának alakításában. A nagykövet asszony nagyra értékelte, hogy az erőmű a térség érdekében olyan alapítványt hozott létre, mint a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány, és nagy érdeklődést tanúsított annak működtetése iránt. A kölcsönös eszmecserét követően erőmű-látogatásra került sor, amelyen Süli János üzemviteli igazgató mutatta be a reaktorcsarnokot, a blokkvezénylőt és a gépházat. Középületek akadálymentes átalakításához nyújt támogatást a Duna- Mecsek Területfejlesztési Alapítvány. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2006- ban azzal a céllal hozta létre a szervezetet, hogy a hazai nukleáris létesítmények környezetében a térség és gazdaságfejlesztést segítse. Az alapítvány ennek érdekében további források bevonására törekszik, ezért pályázatot nyújtott be az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokhoz. Kétmillió eurót nyert, amihez százmillió forintnyi sajáterőt társít, így több mint hatszázmillió forintos pályázati keretet hozott létre. Közintézményeik és közfeladatot ellátó épületeik akadálymentessé tételére hatvan település pályázhat Püspökszilágy, Paks, Kalocsa, Bátaapáti és Boda térségében. A Duna-Mecsek alapítvány sikeres pályázatáról szóló szerződést az atomerőmű látogatóközpontjában írta alá dr. Kocsis István, az alapítvány kuratóriumának elnöke és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese, Kovács István Vilmos. Az ünnepélyes eseményen Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete is részt vett. - Mi azt szeretnénk, ha Európában minél magasabb szintre tudnánk emelni a társadalmi, gazdasági egyenlőséget. Ezért hoztuk létre ezt a pénzügyi mechanizmust - mondta. A paksi atomerőmű kezdeményezését egyedinek és példaértékűnek nevezte. Hasonlóképpen foglalt állást Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki - mint a baranyai kettes körzet képviselője is - üdvözölte a kezdeményezést, amely jelzi, hogy hazánkban nemcsak beszédtéma az esélyegyenlőség, hanem tesznek is érte. Dr. Kocsis István a kuratórium elnöke azt emelte ki, hogy az alapítvány az elmúlt három év során nyújtott 1,3 milliárd forintos támogatással több mint 12,5 milliárd forintos fejlesztést generált a hatvan érintett településen. A nukleáris létesítmények körzetében működő közintézmények akadálymentesítését segítő projekt 2010 tavaszán fejeződik be. A pályázatot két fordulóban bonyolítja le az alapítvány, a részvétel feltételeit később teszik közzé.
