Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-02-01 / 2. szám
2 2009. február Emlékeztető a parlament gazdasági bizottságának 2009. február 2-i üléséről A bizottság ülésének napirendjén az ukrán-orosz gázvita miatt keletkezett gázellátási krízishelyzet Magyarországot érintő hatásairól szóló tájékoztató megbeszélése szerepelt. Előadóként a bizottság dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert és Horváth J. Ferencet, a Magyar Energiahivatal elnökét hallgatta meg, ám egy kérdés kapcsán szóba került a paksi atomerőmű bővítésének kérdése is. A napirend megvitatása során számunkra fontos kérdés tett fel Latorczai János, a bizottság alelnöke, amikor azt kérdezte a minisztertől, hogy ez a közel három hétig tartó gázkrízis is megmutatta egyoldalú gázfüggőségünk hátrányait, melyek a villamosenergia-termelés terén is számtalan problémát vetnek fel. Vagyis látni kell, hogy a gázbázisú áramtermelés mellett igenis szükség van alternatív megoldásokra, így például az atomenergia fejlesztésére. Miért van az, hogy áll a paksi atomerőmű bővítésének kérdése? Korábban arról volt szó, hogy a kormány még tavaly ősszel a parlament elé terjeszti a bővítés ügyét és az ehhez szükséges tennivalókat is meghatározza. Válaszában Molnár Csaba jelezte, hogy az üzemidő-hosszabbítás kérdésében már történt előrelépés, például azzal, hogy az erőmű beadta az Országos Atomenergia-hivatalnak az üzemidő-hosszabbítási engedély kérelmét. Az új blokk vagy blokkok kérdésében pedig igaza van a képviselőnek, amikor felveti, hogy már korábban lépnie kellett volna a kormánynak. A miniszter ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a parlament tavaszi ülésszakán a T. Ház elé terjesztik az új paksi blokkra vonatkozó javaslatukat. Podolák György bizottsági elnök pedig ennek kapcsán azt indítványozta, hogy kerüljön áprilisig a gazdasági bizottság elé az a javaslat, amelyik a paksi atomerőmű bővítésének feltételeit tartalmazza, hiszen látni kell, hogy egy új blokk építése az engedélyezéssel együtt 10-12 év, vagyis nem lehet tovább halogatni a kérdést. A bizottság egyhangúan támogatta ezt a javaslatot. Mayer György Fine szakmai hétvége lesz Kecskeméten A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (Fine), a Magyar Nukleáris Társaság ifjúsági szakcsoportja energetikai, elsősorban nukleáris témájú szakmai hétvégét szervez fiataloknak 2009. február 21-22-én. A rendezvény a Fine szokásos év eleji szakmai megbeszéléseinek sorába illeszkedik. Ez alkalommal a helyszín a kecskeméti Hotel Pálma lesz. Az érdeklődők többek között az alábbi előadásokat hallgathatják meg:- Atomenergia világszerte (Boros Ildikó, BME NTI);- Irán - az atomprogram jelenlegi helyzete (Légrádi Gábor, BME NTI);- ITER teszt köpenyszámítások - a magyar résztvevők munkája (Légrádi Gábor, BME NTI);- A nukleáris orvoslás szerveződő szakiránya (Légrády Dávid, BME NTI);- Fűtőelem-elszállítás a KFKl-ból és a BME- ről (Tőzsér Sándor, KFKI);-Gázhelyzet - magyarországi földgázinfrastruktúra (Somlai Gábor, E.On); -Energiapiac és a Magyar Energiahivatal (Grabner Péter, MÉH); A Fine szakmai hétvégéjén a részvétel ingyenes. Jelentkezés és további információ: Beliczai Botond, reaktorfizikai osztály. Szeretettel várunk mindenkit! Kása Péter, Fine-elnök-----------------------------------------------------mym paksi atomerőmű Az energiahelyzet értékelése Brüsszelből Folytatás az 1. oldalról. Mi lehet a megújulok szerepe az energiaéhség csillapításában? A különféle megújuló energiaforrások arányát a lehetséges maximumra kell emelni az energiamixben, emellett támogatni kell a különböző energiahatékonysági beruházásokat is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, és ezt már számos fórumon hangsúlyoztam, hogy felelőtlenség kizárólag a megújuló energiaforrásoktól várni az egyre ambiciózusabb klímavédelmi szabályok teljesülését. A jelenlegi technológiai fejlettség mellett még a következő évtizedekben is legfeljebb 20%-ra növekedhet az alternatív energiahordozók szerepe, miközben arról se feledkezzünk meg, hogy komoly beruházásokat igényelnek, amelyek máshonnan vonhatnak el forrásokat. Mindenesetre a SET Plan (Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv - szerk.), amellett, hogy a következő évtized energiakutatását is ösztönzi, minden "kis" C02-kibocsátási technológiát is támogat, beleértve a harmadik és negyedik generációs atomerőművel kapcsolatos kutatásokat, illetve a radioaktív hulladék kezelését is. Szlovákia és Bulgária is fontolgatja bezárt atomerőművei újraindítását, Brüsszel ezt ellenzi. Ilyenkor mi a fontosabb: a szerződések tiszteletben tartása vagy az energiaellátás biztosítása? A szlovák és bolgár atomerőművek esete politikai döntés volt, a két ország a csatlakozási szerződésben vállalta a bezárást. Noha a probléma természetesen bizonyos ellátásbiztonsági kérdéseket felvet, itt nem látok esélyt az előrelépésre. Hozzáteszem, az Európai Parlament minden követ megmozgatott a tanács döntésének megváltoztatására. Csak akkor tudnánk elkerülni, hogy egyes politikai döntések biztonsági színezetet kapjanak, ha rendelkezésre állna egy egységes, európai nukleáris biztonsági direktíva, amely érdekében már többször felszólaltam. Tarthatatlan, hogy míg az erdei traktorok üléseinek paramétereit EU-s direktíva szabályozza, addig nincsen egységes atombiztonsági szabálygyűjteményünk. Az energia a jövő egyik kulcskérdése, az EU-nak még sincs egységes energiapolitikája. Rendben van ez így? Európa jelenlegi képe azt mutatja, hogy a tagállamok kohéziós igénye nem terjed ki az egységes energiapolitika kialakítására. Ez nem a véletlen műve, hanem a tagállamok együttes döntése. Oka, hogy az energia túlságosan fontos kérdés, mindenhol a nemzeti szuverenitás alapját képezi. Pedig a következő évek legfontosabb stratégiai kérdése, hogy a növekvő energiaigény mellett hogyan tudjuk csökkenteni az egyoldalú energiafüggőségünket. Addig azonban marad a tagállamok közös fellépése, amelyet minden esetben külön alkufolyamatban kell kialakítani. Az Eurobarometer felmérése szerint a szegénység, az élelmiszer- és vízhiány után az európai állampolgárokat a globális klímaváltozás aggasztja a legjobban. Ennek ellenére úgy tűnik, az EU nem mer vagy nem akar határozottan kiállni az atomenergia mint C02-kibocsátás-mentes technológia mellett. Mi ennek az oka? Az unió kétség kívül megosztott az atomenergia kérdésében. Az egyes tagállamok kezét köti, hogy náluk mekkora az atomenergia támogatottsága, milyenek az aktuális parlamenti erőviszonyok, vagy éppen, hogy jelenleg milyen forrásokból nyerik az energiát. Például Lengyelországban, ahol 95%-ban még mindig szénalapú energiát használnak, jelentősen csökkenthetik a környezet terhelését egy reaktorblokk megépítésével. Az egységes EU-s akarat hiánya azonban akár előnyös is lehet azon tagállamok számára, akik időben kapcsolnak. így Magyarország számára is stratégiai előnyökkel járhat, ha időben elkötelezi magát egy új reaktorblokk beindítása mellett. Egyre többször szóba kerül a paksi atomerőmű bővítése, ezt a parlamenti pártok is többnyire támogatják. Mi erről a személyes véleménye, és hogy látják ezt a kérdést a magyar EU- parlamenti képviselők? A globális léptékben folyamatosan növekvő energiaéhség, Európa egyoldalú energiafüggőségének felszámolása, Magyarország stratégia érdeke a források és energiahordozók diverzifikálásában és a több lábon állás megteremtésében mind emellett szólnak. Kell-e ennél több ok? Úgy tűnik, végre minden parlamenti erő felismerte ezt, talán még időben. Hutera Erzsébet-dr. Szerbin Pável Közös célokkal - az energiaellátás biztosításáért -A Paksi Atomerőmű Zrt. érdekvédelmi képviseleteinek vezetői 2009. január 6. és 10. között finnországi tanulmányúton jártak Helsinkiben, Loviisában és ülkiluotóban, hogy tapasztalatot szerezzenek az újonnan épülő blokkok társadalmi elfogadtatása, az atomerőmű mellett lobbizó szakszervezetek és munkáltatók közös fellépése, valamint a finn szakszervezeti modell megismerése tekintetében. Berkes Sándor, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete elnöke megerősítést kapott abban, hogy több lábra kell helyezni a magyar energiaipart. Minden energiahordozót ki kell aknázni. Nemcsak nukleáris, szén vagy csak olajtüzelésű erőműveket építeni, hanem ésszerű határokon belül meg kell találni azt a legoptimálisabb mértéket, ami a nemzetgazdaságra nézve a legelőnyösebb. Fontos, hogy az atomerőmű bővítését közös célként kezelje a munkáltató, a munkavállaló és a szakszervezet. Most a jövő kialakításáról, a jövő generációjának energiájáról van szó. Szántóné dr. Mónus Edit, az Üzemi Tanács elnöke számára megnyerő volt az a kommunikációs stratégia, ami a felnövekvő nemzedék számára a külföldi import energiától független és a hazai energiaforrásokra épülő jövőt helyezte előtérbe, és ami a közvéleményt megnyerte. Kiemelte a finn előrelátás példáját, ami abban nyilvánult meg például, hogy bár még az olkiluotói 3. blokk építését be sem fejezték, de már kijelölték a következő blokkok helyét és elindították az engedélyezést. Mivel a világban kevés cég gyárt atomerőműves főberendezéseket, és mert a gázszállítás problémája, a külföldi import energiától való függőség kapcsán több országban előtérbe került az atomenergia, ezért fontos a gyártókapacitás mielőbbi lekötése Lőrincz László, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete elnökére nagy hatást tett a finn modell, ahol első helyen áll a környezettudatos szemlélet, és az ország saját érdeke, az, hogy biztosított legyen az energiaellátás, a leggazdaságosabb, legkedvezőbb módon. A villamos energiát sokféle energiahordozóból elő lehet állítani, és minél sokszínűbb az előállítás, annál biztonságosabb az ellátás. Az atomenergia mint "zöldenergia" nem bocsájt ki szén-dioxidot, nem vág ki erdőket, a legtisztább felhasználást biztosítja, és egy helyen, koncentráltan tud nagy mennyiségben villamos energiát szolgáltatni. A finn szakszervezetek átfogó gazdaságpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, komplexen gondolkodnak, amit érdemes lenne átültetni a hazai környezetbe. Néber Tibor, az Atomerőmű Dolgozóinak Érdekvédelmi Szervezete elnöke elgondolkodtatónak találta a loviisai szakszervezet erős bázisát, szervezettségét. A fizikai dolgozók valamennyien szakszervezeü tagok, és az alkalmazott, mérnökök, vezetők is nagy számban, csupán a menedzsment nem tagja a szakszervezetnek. Nagyra értékelte a kormány, munkaadók és szakszervezetek hármasának együttműködését, a legfontosabb stratégiai kérdésekben történő közös döntéshozatalt. Követendőnek látta a loviisai erőmű munkavédelmi tevékenységét, az előírások betartására helyezett figyelmet, aminek eredményeként igen kevés baleset fordul elő. A paksi érdek-képviseleti vezetők mindannyian megerősítették azon véleményüket, mely szerint az atomerőmű bővítése nemcsak Paks, hanem a környező települések, a megye, a régió, az egész ország érdeke. A jövő tekintetében fontos lenne, ha minél előbb olyan döntés születne, amivel az előkészítési munkákat el lehetne kezdeni. A csoportot elkísérte Gál Rezső, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is, aki elmondta, hogy a tanulmányúton szerzett tapasztalatokat figyelembe vették a szövetség energiapolitikai koncepcióban, amit a döntéshozók felé már el is juttattak. Lovásziné Anna
