Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-08-01 / 8-9. szám

14 2009. augusztus-szeptember O"- myiTí paksiatomerőmű-A River Bend amerikai atomerőmű szakemberei befejezték annak az olcsó, távirányítású robotnak a kifejlesztését, aminek használatával csökkenthető a személyzetet érő sugárterhelés és minimalizálható a kedvezőtlen körül­mények közötti munkavégzés. A be­rendezés leginkább traktorra hasonlít, használatának elsődleges célja a vizu­ális megfigyelések megkönnyítése a gőzzel érintkező vagy azt tartalmazó térrészekben. A forralóvizes reaktorok­nál sok ilyen hely van, ráadásul erős sugárzás is jelen van ezeken a helyeken - nyilatkozta Tom Baccus minőségbiz­tosítási felügyelő. A kis berendezés probléma nélkül képes átkelni két és fél centis küszöbön is. Alkalmazása elképzelhető általános környezeti károk felderítésben során, kiömlött folyadékok azonosítására is felkészíthető. A tervezők szerint az olcsósága lehetővé teszi, hogy jelentős elszennyeződés esetén egyszerűen ott­hagyják a területen vagy berendezés­ben. Szükség esetén a gumikerekek cserélhetők, így a robot sokszor fel­használható. A fontosabb műszakai jellemzők az alábbiak: • négykerék-hajtás, minden kerék kor­mányzott, • 5 collos monitor és videó kimenet távolabbi monitorhoz, • billenthető és zoomolható kamera (SD kártyára menti a képet), • szintén Síkre dolgozó videokamera, • távvezérelt fedélzeti világítás, • kétórás megbízható üzemet biztosító akkumulátor, • két és fél kilogramm fedélzeti terhel­hetőség egyéb eszközök számára, • motorfeszültség 8,4 volt, • teljes tömeg akkumulátorral 9 kilo­gramm, • hossz 55, szélesség 40, magasság 40 centiméter, • kezelési távolság 45 méter, • ára csupán 8000 dollár! Biztonsági kultúra áttekintése és értékelése NAÜ-konferencia Párizsban A Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) 2009. június 29-től július 3-ig Párizsban, a Francia Nukleáris Felügyelet székházában tartotta a nukleáris létesítmények biztonsá­gi kultúrájának átfogó értékelésére vonatkozó munkaértekezletet. A konzultatív légkörű értekezleten a ke­­let-középeurópai térség atomerőművei és nukleáris hatósági felügyeletei képviseltet­ték magukat. A rendezvény szervezője An­ne Marie Louise Kerhoas asszony, a NAÜ nukleáris biztonsági programokért felelős képviselője volt. A rendezvény azt tűzte ki célként, hogy 15 évvel a „biztonsági kultúra” kifejezés első megjelenését követően történjen kez­deményezés a biztonsági kultúra területén végbemenő fejlődés átfogó értékelésére. Az értékelés elvégzéséhez a meghívott előadók, Marin Ignatov NAÜ-szakértő és Albert Frischknecht, a svájci nukleáris hatóság inspektora tartott bevezető elő­adásokat Az előadók a biztonsági kultú­rát a nukleáris ipar egyik olyan speciális jellemzőjének tartják, amely alapvetően egy-egy ország vagy nagyobb területi egy­ség általános kultúrájából eredeztethető, de a nukleáris iparban dolgozók csoport­magatartásán és -viselkedésén keresztül a biztonsági szempontok folyamatos előtér­ben tartásával a nukleáris létesítmények tervezésétől az üzemeltetésig a biztonsá­gos működés egyik alappillére kell, hogy legyen. A meghívott előadók alkalmazható gyakorlati megoldásokat mutattak be a biztonsági kultúra átfogó áttekintésére és értékelésére. A NAÜ gyakorlata szerint 37 szempont figyelembevételével lehet erősíteni a bizton­ságorientált irányítási rendszert, valamint a csoport és az egyéni biztonsági elköte­lezettséget. A szempontrendszer a NAÜ- irányelvként megjelent GS-G-3.1 kiadvány­ban megtalálható. A NAÜ új értelmezésű meghatározása szerint a biztonsági kultúra két alapvető fő részből tevődik össze. Egy részt egy jól definiált egyértelmű felelős­ségi rendszerrel működtetett irányítási ke­retből, másrészt a szervezetekben dolgozók biztonságtudatos magatartásformáiból. A biztonsági kultúra nehezen kézzel fogható és nehezen mérhető, de hiánya a biztonságos működésben zavarokat képes okozni. A NAÜ által meghívott előadók mellett az egyes országok képviselői is be­mutatták a saját gyakorlati megoldásaikat a biztonsági kultúra fejlesztésére és átfogó értékelésére vonatkozóan. A közép- és ke­let-európai régiókból, illetve a volt Szovjetu­nió területéről érkező résztvevők (Ukrajna, Oroszország, Litvánia, Bulgária, Monteneg­ró, Romániaj Szlovákia, Csehország, Len­gyelország, Örményország, Azerbajdzsán és Magyarország) nemzeti előadásokat tartottak. Az egyes országok biztonsági kultúrájának fejlesztési módjai lényege­sen eltérnek egymástól. Minden ország törekszik egy hatékony és fejleszthető, de megoldásaiban egyedi szempontrendszert felállítani és azt működtetni. Jellemzően a NAÜ, a WANO és az NRC biztonsági kultú­rára vonatkozó megközelítései érvényesül­nek, de vannak olyan országok, amelyek külső szakértői intézet által kidolgozott el­vek mentén vezették be a nukleáris bizton­sági kultúra értékeit. A biztonsági kultúra átfogó önértékelésére már szinte minden ország kísérletet tett. Azonban a nehezen vagy egyáltalán nem mérhető biztonsági kultúra összetevőire (döntéshozatal, kom­munikáció, vezetői kapcsolattartás stb.) mutató számokat nem képeznek. Az elkö­telezettségre vonatkozóan többen készítet­tek kérdőíves felméréseket, amelyeknek az eredményeit számszerűsítették. Egyes esetekben a biztonságközpontú szervezeti felépítésen belül még akár fő­állású, a biztonsági kultúra fejlesztésével megbízott csoportot is létrehoztak a jó gyakorlatok hatékony bevezetésére és el­terjesztésére. Az előbbiektől eltérő megközelítést alkal­maznak a franciák, akik az általuk tartott előadásokon hangsúlyozták, hogy a biz­tonsági kultúra kulcselemeit egyéni prog­ramokkal fejlesztik, és a fejlődés mértékét egy független humán kutatóintézettel érté­keltetik. A francia módszer alapja az, hogy a biztonság növelésére pozitív hatást kiváltó elemeket, minta konzervatív döntéshozatal, az operatív dokumentumok használata, az eltérések kezelése, a vezetői ellenőrzések hatékonysága, a munka előtti eligazítások végrehajtása, a képzések színvonala, va­lamint a kommunikáció erősítése külön­­külön kerül górcső alá az átfogó, több erő­művet érintő és időben is hosszan tartó (1 év) biztonságikultúra-felmérések során. A felméréseket- amelyek interjúkon, helyszíni megfigyeléseken és célirányos kérdőíveken alapulnak - az összegyűjtött adatok alapján értékelik. Az értékelést végzők az erőművek számára kiemelik a feltárt, jő gyakorlatokat és magatartásformákat, valamint megfogal­mazzák a fejlesztendő területeken alkalmaz­ható tanulási technikákat. A magyar biztonsági kultúra fejleszté­sére vonatkozó gyakorlatunkat ismertetve említést tettem három jól elkülöníthető időszakról. Elsőként az erőműben felállított nukleáris biztonsági szervezetről tettem említést, amely hivatott volt kezdeményez­ni majd betartatni az eseménykivizsgálá­sok korszerű módszereit, a lépésről lépésre történő programvégrehajtást, az előírások betartását. A második fázisként mutattam be az üzemeltető (üzemviteli és karbantartó) szervezeteknél meghonosodott biztonságtu­datos magatartást, az erőművi rend vonatko­zásában elért fejlődést. Említést kellett, hogy tegyek a 2003-ban bekövetkezett 2. blokki üzemzavarról, amelynek következtében elindult a biztonsági kultúra fejlesztésének a harmadik fázisa. Bemutatásra kerültek azok a társaság működésében végrehajtott változtatások, amelyek biztosították a veze­tők biztonságközpontú együttműködését és új irányítási modell alkalmazását, továbbá a biztonsági kultúra formálását befolyásoló technikák (vezetői ellenőrzések új módsze­re, biztonsági napok bevezetése, az üzemel­tető személyzet oktatási programja stb.) bevezetését és működtetését. A biztonsági kultúra szoros összefüggés­ben van az adott ország alapkultúrájával. A biztonsági kultúra nem vagy csak nehezen mérhető és számszerűsíthető. A nukleáris iparban a munkakultúra a nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve fejleszthető. A biztonsági kultúra elterjesztése időt és türelmet, valamint elhivatottságot igényel az erőmű összes munkavállalójától. A biz­tonságtudatos munkavégzés kulcselemei­nek jelen kell lenni a társaság vezetésében, az egyes szervezetekben és az egyes mun­kavállalók gondolkozásában. A biztonsági kultúrára fordított költségek megtérülése költség-haszon elemzéssel nem vizsgál­hatók, de a biztonsági kultúra alacsony színvonala vagy esetlegesen hiánya súlyos üzemzavarokat okozhat. Lakatos Gábor villamos üzemviteli osztály Asset Suite 6 - PassPort-verzióvál­­tás projektjének előrehaladása A PA Zrt. környezetvédelmi jelentése Ellenálló kamera A közelmúlt­­ban tesztelték a szakemberek a g Hjl Brooks cég új ka­meráját, amely a mérések szerint négyezer gray értékű elnyelt dózisig ellenáll a sugárzásnak. A berendezést arra tervezték, hogy használható le­gyen a nukleáris létesítmények kedvezőtlen kö­rülményekkel (nagy hőmérséklet, erős sugárzás) rendelkező helyszí­nein és helyiségeiben (konténment, gőzterek, reaktorépületek kritikus részei). A készülék önmaga képes szabályozni működési hőmérsék­letét egy elektromos hűtőrendszer segítségével, így 71 oC és 99 szá­zalékos páratartalom a működési határ. Ha mégis tönkremenne az optikai egység a sugárzás miatt, az a teljes rendszer árának töredékéért kicserélhető. Az ICH-400 HT nevű berendezés tízszeres optikai és négyszeres digitá­lis zoommal rendelkezik. Két darab 15 wattos LED-lámpa adja a fényt olyan intenzitással, mint egy hetven wattos halogénizzó, ezek tervezett üzemideje ráadásul 50 ezer óra. Forrás: Nuclear Engineering International, 2009. augusztus Varga József 2009. július 7-én lezárult az Asset Suite 6 Terjedelem kialakításá­nak fázisa. A meglévő folyamatok felmérésre és átdolgozásra kerül­tek, a jövőbeli igények megisme­rése eredményeként elkészültek a folyamattervek, funkcionális specifikációk. Július 14-én megkezdődött az Építési fázis, melynek célja az előző fázis so­rán definiált fejlesztési igények meg­valósítása, a technikai eredmények tesztelése, valamint a felhasználók oktatása. Az oktatások lebonyolítására ok­tóberben és novemberben kerül sor. Számítógép alapú (e-learninges) okta­tást fogunk biztosítani a rendszer na­vigációjának elsajátítására, valamint azon változások bemutatására, ahol nincs jelentős módosulás. Tantermi oktatást szervezünk azon modulok változásainak bemutatására, ame­lyek nagyobb mértékben módosul­tak, továbbá az új modulok teljes kö­rű ismertetésére. Jelenleg az oktatási anyagokat készítjük, és a következő hetekben fogjuk egyeztetni a szer­vezetekkel az oktatások időpontjait. Várhatóan 1400-an kapnak oktatást, az időpontokról az érintetteket időben tájékoztatni fogjuk. Projekt-munkacsoportok előrehaladásai: Funkcionális munkacsoportok (Munkairányítás, Berendezéskizá­rás, Készlet és katalógus, Műszaki adatok kezelése, Dozimetria, Doku­mentumkezelés, Tevékenység nyo­mon követés, Műszaki változások, Személyi minősítési adatok): Meg­történt a részletes tervek jóváhagyá­sa, jelenleg a funkcionális specifi­kációkkal kapcsolatos egyeztetések zajlanak. Projektmenedzsment modul: a PA Zrt. cégvezetése döntésének megfe­lelően a jövőben minden műszaki beruházást projektként kell kezel­ni. További feladat lesz a PA Zrt. Projektirányítási Folyamatának ki­alakítása. Technikai munkacsoportok (In­terfész, Adatbetöltés, Lokalizáció, Fejlesztések, Bázisüzemeltetés, Al­kalmazásüzemeltetés): Az érintett interfészek üzemképesek, elkészült a rendszerintegrációs terv, illetve folyamatban van a technikai specifi­kációk kidolgozása, igazodva a funk­cionális tervekhez. Az adatbetöltési feladatok ütemterv szerint haladnak. Mindezek mellett elkészült a rend­szer magyarra fordítása. A következő időszakra tervezett feladatok között a részletes tervezés során azonosított rendszerbeállítási igények megva­lósítása, az új jogosultságok létre­hozása és a meglévők igény szerinti módosítása szerepel. Szervezeti változáskezelés: az irányí­tóbizottság által elfogadott kommuniká­ciós terv szerint haladnak az elvégzen­dő feladatok. Az „Alkalmazás fázis” 2009. novem­ber 13-án indul. Minden projekttagunknak jó munkát és egészséget kívánunk az elkövetkező feladatokhoz! Megjelent a Paksi Atomerőmű Zrt. leg­újabb környezetvédelmi jelentése, mely a 2008-as év adatait, eseményeit tartal­mazza. A kivitelében mutatós tájékoz­tató közel 40 színes oldalon keresztül grafikonokkal, ábrákkal és képekkel illusztrálja a paksi atomerőmű múlt évi környezetvédelmi tevékenységét. A PA Zrt. 2001 óta készít nyilvános környe­zetvédelmi jelentést a társadalom számára a nyüt és őszinte tájékoztatás elvének jegyében. A kiadvány célja, hogy ne csak szakmai szin­ten, de mindenki, az érdeklődő lakosság előtt is megismerhetővé váljon a paksi atomerőmű hagyományos és nukleáris környezetvédelmet felölelő feladatköre. A 2008. évről szóló kiadvány a PA Zrt. te­vékenységének rövid bemutatásán túl elemzi a tavalyi év nukleáris környezetvédelmi tevé­kenységét, ezen belül részletezi a radioaktív anyagok kibocsátásának és a környezetellen­őrzés témakörét. Külön fejezet foglalkozik a radioaktív hulladékok kezelésével. A hagyo­mányos, azaz nem nukleáris környezetvédel­mi tevékenységet érintően kitér a vízminő­ség-védelemre (felszíni és felszín alatti vizek védelmére), a levegőtisztaság-védelemre, valamint az inaktív hulladékokkal (veszé­lyes hulladékokkal, ipari, termelési hulladé­kokkal) való gazdálkodásra. Helyet kapott a jelentésben a vegyi anyagok kezeléséről szóló tájékoztatás is. Kiemelt szereppel bír a kiadványban az atomerőmű teljesítménynövelésével és üzem­idő-hosszabbításával kapcsolatos eredmények bemutatása. A minőség- és környezetirányítás, környe­zetvédelmi menedzsment rendszer ismerte­tése kapcsán bemutatást nyernek az erőmű további tanúsított, akkreditált rendszerei, valamint környezetközpontú céljai, prog­ramjai. A környezetvédelmi jelentést, mint ed­dig minden évben, ez alkalommal is az Ipari Biztonsági Főosztály Környezetvé­delmi Csoportja az erőmű érintett szakte­rületeinek munkatársaival közösen állítot­ta össze. A kiadvány szerkesztését Sallai Orsolya környezetvédelmi vezető mérnök végezte. A PA Zrt. környezetvédelmi jelentése tá­jékoztatás céljából eljut az érintett hatósá­gok felé, és belső elosztás révén az erőmű egységei is megkapják. A PA Zrt. Tájékoz­tató és Látogató Központján keresztül pedig ugyanúgy, mint az erőmű más szóróanya­gához, nyilvános kiadásaihoz, minden atomerőműbe látogató vendég hozzájuthat. Lovásziné Anna

Next

/
Thumbnails
Contents