Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-08-01 / 8-9. szám

12 2009. augusztus-szeptember 70 éves a Mérnökto­vábbképző Intézet A József Nádor Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetem keretei között hetven éve kezdte meg működését Budapesten a Mérnöktovábbképző Intézet. A júliusi számunk „Aktuális információk, évfordu­lók” cikkében jeleztük, hogy a BME Mérnöktovább­képző Intézetet 1939. augusztus 15-én a Műegyete­men alapították. Ez volt Európában az első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézet, mely­nek célja az 1939. évi Hivatalos Közlöny augusztus 15-i számában volt olvasható: „A gyakorlatban műkö­dő mérnökök tudományos továbbképzése előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és laboratóriumi gya­korlatok révén, egyrészt - a műegyetemi tanulmá­nyok kiegészítéseképpen - az elmélet és gyakorlat mindenkori legújabb fejlődésének megismerése, másrészt a különleges szakismereteknek megszer­zése céljából.” Az induláskor megfogalmazott gon­dolatok ma is időszerűek. Az alapítása hetvenedik évfordulóját szeptember 17-én ünneplő BME MTI igazgatója, dr. Benedek András egyetemi tanár vál­lalta a tájékoztatást- Mennyiben változtak az alapítók céljai és milyen új igények jelentek meg az elmúlt időszakban?- Az alapításkor megfogalmazott gondolatok az intézmény feladatáról ma sem vesztettek idősze­rűségükből. Intézetünk immáron hetvenéves ha­gyománnyal rendelkező, az iskolarendszeren kívüli képzésekre szakosodott felnőttképzési intézmény. Kínálatunk a gazdaság egész területét lefedi, fo­lyamatosan igazodva a piac igényeihez a szakosító képzés, az átképzés és a kiegészítő képzés terüle­tén. Fő szakterületeink: energetikai szakképzések; építés-ellenőrzés és -irányítás; építőmérnöki és építészmérnöki ismeretek; gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek; geometriai modellezés és szá­mítógépes tervezés; ingatlanszakmai ismeretek; környezetvédelem; számítástechnika; valamint az aktuáüs vegyész- és villamosmérnöki ismeretek. Intézetünk már a 90-es évek végétől rendszeresen megjelentette kínálatában az uniós csatlakozással összefüggő témaköröket. Ezekkel a tanfolyamokkal sokoldalú tájékoztatásra és felkészítésre töreked­tünk. A kínálatot illetően jelentős szerepet kaptak a mérnöki határterületek: gazdasági, jogi, uniós pályázati problémákkal kapcsolatos kérdéskörök. Különös gondot fordítunk arra, hogy előadóink minden esetben az adott tanfolyam témájában leg­­járatosabb egyetemi oktatók vagy gyakorlati szak­emberek legyenek. Munkatársaink folyamatos kap­csolatot tartanak a műszaki felsőoktatásban, kuta­tásban és a gazdaság különböző területein dolgozó szakemberekkel, akiktől rendszeresen kapunk to­vábbképzési témajavaslatokat Ezek felhasználásá­val, minden oktatási félév kezdetekor megjelenik a képzés tanfolyami kínálatát ismertető Tájékoztató c. kiadványunk. Az interneten szörföző kollégák minden fontos és aktuális információt - képzési cél, célcsoport, részvételi feltétel, képzési tematika, ismeret-ellenőrzés módja stb. - megtalálhatnak a http//www.mti.bme.hu címen.- Mit emelne ki a szeptemberben induló kép­zések közül?- A Magyar Mérnöki Kamara megbízásából inté­zetünk meghatározó szerepet vállal a „103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kap­csolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásá­hoz kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól” c. jogszabály szerinti köte­lező szakmai továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Az őszi félévben először október 9-10-én tartunk üyen továbbképzést. Az energe­tikai szakképzések közül kiemelném az energia auditor képzést és az épületenergetikai felkészítő tanfolyamot. Szakmai szempontból jelentős még a „Minőségügyi mérnök - Minőségügyi menedzser" tanfolyamunk is. E képzés két féléves, az itt végzett hallgatók az intézet bizonyítványával együtt meg­kapják az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) oklevelét, és bejegyzést nyerhetnek az „EOQ minő­ségügyi menedzser” névjegyzékébe is.- Mit üzen e fórumon keresztül az olvasók­nak?- A szeptember 17-i jubüeumi ünnepségen, ahol a továbbképzés témakörét járjuk körbe - előzetes telefonos bejelentkezést követően (tel.: 1/463-2471) szeretettel várjuk a kollégákat. Sipos László BME Mérnöktovábbképző Intézet mym paksi atomerőmű Felkészülés egy új nukleáris biztonsági irányelv bevezetésére larnmer Sweden}»* Ab*rd*«n United Kingdom» Paisl^ *TM,", üdg’um,-, T .Finland e ;urk,i Hel^nl •^Stockholm Tallinn • * ______ ünkoptng Göteborg «borg* • Artius Kíflskrona •od^oper^en Lithuania Szczecin Poznan Danzig * Oteztyn P«mbrg£ Plynfruth cn.-txje •rLúxfri|*ljjjreítyj WflP* passes ® pJU ’ Siovaki. France Nint^ gl“ La R^tolle ©ofdeaux ©Toulouse Slovakiaii Miskolc^ ■ íTMHüngárya “Ugsnfurt La Cpruna •®° Valladolkl Oporto • Tarragona JSpain MaJkJ * $ Valencia LiS&Sa • 4 • Murcia Huelva • Almena f» V- t Brescia Stenoble • , • • (j^arma I Nice Pisa Ar • • • ^witétiand» 9. Italy Pescara Ajaccio Kom'e Sassari Cagliari Cosenza • en ®T Romanja -*9!a Slm^nTaia'fi*iS,3iyracie sSbrarest------* Vama lofta • ^“Athem Az Országos Atomenergia­hivatal honlapját (www. oah.hu) tanulmányozva értesültünk arról, hogy az EU Hivatalos Lapjában meg­jelent a tanács 2009/71/ Euratom Irányelv, a nukleá­ris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keret­­rendszerének létrehozásá­ról E dokumentum létre­jöttéről, hazai bevezetésről Lengyel Zoltán, az OAH főosztályvezetője nyilatko­zott szerkesztőségünknek. Az elmúlt év végén már több híradásból értesülhettünk arról, hogy az Európai Unió szakpolitikusai közösségi szintű atomenergia-szabályo­zási dokumentumok készíté­sén fáradoznak. A több körös jóváhagyási eljárást követően június 25-én megszületett a 2009/71/EURATOM jelű nuk­leáris biztonsági irányelv. A tagállamoknak 2011. július 22-ig kell hatályba léptetniük azokat a nemzeti jogi változta­tásokat, amelyek összhangot teremtenek a most elfogadott és kihirdetett irányelvvel. Az irányelv rendelkezései meg­határozzák a szabályozó ha­tósággal, az engedélyessel és a szaktudás fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a nyilvánosság tájé­koztatására vonatkozó előíráso­kat. E dokumentumban előíró jelleggel szerepel az is, hogy a tagállamoknak az irányelv vég­rehajtásáról első alkalommal 2014-ben kell jelentést benyúj­taniuk a bizottsághoz, majd ezt követően háromévenként kell beszámolniuk.- Milyen szakmai indokai vannak az EU nukleáris irányelv megszületésének?- kérdeztem Lengyel Zoltánt, az Országos Atomenergia-hivatal Általános Nukleáris Igazgatóság EU koordinációs és elméleti su­gárvédelmi főosztály vezetőjét - A nukleáris létesítmények üzemeltetésében határokon át­nyúló kockázat rejlik, korábban azonban a nukleáris biztonsági megközelítéseknek csak korlá­tozott mértékű harmonizációjá­ra került sor az EU-tagállamok között. Az Európai Bizottság célja az volt, hogy a nukleáris biztonsági közösségi keretrend­szer létrehozásáról szóló irány­elvtervezettel újra napirendre tűzze a nukleáris biztonságról szóló közös uniós keretrendszer megalkotását. Naprakésszé kí­vánta tenni a nukleáris létesít­mények biztonságával kapcso­latos alapvető kötelezettségek és általános elvek meghatáro­zásáról szóló tanácsi (Furatom) irányelvre vonatkozóan tett, a 2003-as eredeti nukleáris biz­tonsági csomagban szereplő bi­zottságijavaslatot. 2003. január 30-án a bizottság két irányelvja­vaslatot fogadott el („nukleáris csomag”), amelyek a nukleáris létesítmények biztonságával, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésé­vel foglalkoztak. A csomagot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Parla­ment véleményének kikérésé­vel egyidejűleg az olasz és az ír elnökség idején (2003-2004) a tanácsban is megvitatták. Ekkor nem érték el szükséges minősített többséget, amely lehetővé tette volna mindkét javaslat elfogadását Ezek után 2008 végén látta elérkezettnek az időt az Európai Bizottság egy kiérleltebb javaslat benyújtá­sára. A felülvizsgált irányelvi javaslat a következőkre épít: • A 2007-ben létrehozott, a nukleáris biztonsággal fogla­kozó magas szintű munkacso­port (ENSREG) ajánlásaira (tíz alapelv). A csoport tagjai a 27 tagállam nemzeti szabályozó illetve nukleáris biztonsági ha­tóságainak vezetői. • A létező főbb nemzetközi jogi aktusok, különösen a Nem­zetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) égisze alatt kötött, nukleáris biztonságról szóló egyezmény (CNS) elveinek be­építése a közösségi szabályozás­ba, továbbá a NAU által a nukle­áris biztonság alapvető elveinek és normáinak kidolgozása terén kiadott ajánlásai. • A Nyugat-európai Nukleá­ris Hatóságok Szövetsége (WEN­­RA) műszaki jellegű munkája, amely 2006-ban zárult a meg­lévő nukleáris létesítmények biztonsági referencia szintjei kidolgozása tekintetében, és amelyben európai nukleáris biztonsági szabályozó hatósá­gok többsége részt vett. Meg kell még említeni, hogy az új javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a tagállamok­nak a 2003/2004-es csomag vizsgálata során kifejtett állás­pontját azáltal, hogy elválasztja a biztonságot a nukleáris hulla­dékokkal kapcsolatos és a pénz­ügyi kérdésektől, valamint hogy elveti a nukleáris biztonsági el­lenőrzés közösségi testületének létrehozására vonatkozó elgon­dolást, és a nukleáris biztonsá­gi felülvizsgálatokat kizárólag a nemzeti szabályozó hatóságok feladatkörébe utalja.- Mennyiben generál válto­zást e dokumentum a jelen­legi hazai szabályozásban?- Nincs szükség átfogó jogsza­bály módosításokra, a hatályos hazai jogi környezet, és az idén már beterjesztett atomtörvény módosítási javaslatok együtt elegendőnek látszanak a jog­harmonizációs kötelezettségek teljesítéséhez. A legfontosabb változás néhány szakkifejezés újraértelmezésében várható.- Müyen konkrét feladatokra kell készülnünk Pakson és a többi engedélyes telephe­lyén?- A keretrendszer 6. cikke foglakozik az engedélyesekkel. Az ebben felsorolt követelmé­nyeknek és előírásoknak már jelenleg is meg kell felelnie a hazai létesítményeknek. Nem látok új feladatot, bár megem­lítendő, hogy a bevezetőben ön által is említett, 2014-től három­­évenként esedékes jelentés ös­szeállításában számítunk a PA Zrt. közreműködésére. Köszönettel vettük értékes válaszait. Sípos László Palágyi Menyhért-jubileum Az európai hírű tudós 150 éve született Pakson Apja tanítóként került Paksra, min­dössze 2 évet élt itt. Mint zsidó taní­tó és kántor a szegénységtől űzve sokat vándorolt. Két fiát komoly anyagi erőfeszítések árán küldte egyetemre, de megérte: a fiatalab­bik, Lajos ismert költő lett. Palágyi Menyhért (1859-1924) Temes­váron, majd Kassán töltött diákévei után a budapesti Műegyetemre iratkozott be, ahol -apja ösztönzésére - főleg matema­tikát tanult Már egyetemista korában írt egy olyan matematikai művet (Vonalge­ometriai tanulmányok), amelyet az Aka­démia adott ki. Ez mutatja, hogy ezen a területen is tehetséges volt, de hajlamai más irányba vonzották. A matematikával csak annyi kapcsolata maradt, hogy ké­sőbb egy ideig középiskolában matemati­kát tanított (a Berzsenyi Gimnázium hon­lapja szerint 1903-1904-ben náluk volt a „számtan és rajzoló mértan” tanára). Az egyetem elvégzése után előbb új­ságíró volt, többször is próbálkozott saját lap alapításával (Irodalmi Lapok, 1882; Új Nemzedék, 1887; Jelenkor, 1896-97), de ezek igen rövid életűek voltak. Alap­vetően ellenzéki, a hivatalos, akadémikus konzervatív nézeteket és álláspontokat hevesen és gyakran indulatosan támad­ta. Tekintélyt nem ismert, kritikáiban tá­madta például még Madáchot és Petőfit is. E nézeteivel nem fogadta be őt a magyar irodalmi közélet 1900-1903 között kül­földön élt, és érdeklődése egyre jobban a filozófia felé fordult 1905-től a kolozsvári egyetemen magántanár. Itt már szinte ki­zárólag filozófiával foglalkozott. A háború után a darmstadti egyetemen oktatott filo­zófiát, s ott is halt meg 1924-ben. Filozófiai műveit főleg német nyelven írta. Ott kinn jobban is ismerték mun­kásságát, sőt filozófiájának követői is akadtak (Ludwig Klages, Max Scheler). Filozófiai nézeteinek ismertetése itt természetesen még vázlatosan sem le­hetséges. Csak jelzésszerűen: az érzéki és a fogalmi vüág egységét hirdette. Kant­tal szemben az ismeret a priori és egyben a posteriori jellegét hangsúlyozta (szinte filozófiai szentségtörés!). Az empiriz­must és a racionalizmust a megismerési módszer két egymást kiegészítő oldalá­nak tekintette, ezzel magára haragítva mindkét irányzat képviselőit Több neves filozófussal szemben is bátorkodott ellen­­véleményt hirdetni (Bolzano, Husserl). Keményen bírálta Marxot és elméletét Egyéni szemléletmódjának megfelelően ki­fejtette, hogy a történelmi materializmusnak a burzsoázia az igazi híve. Palágyi a nem­zetet olyan közösségnek tekintette, amely az új generációk megfelelő nevelésével az összemberiség céljaiért képes küzdeni. Különleges jelentőségűek Palágyinak a tér és az idő kérdéséről vallott - először már 1896-ban kialakított, majd 1901-ben teljesen kidolgozott - tanai, amelyek szempontjaival sokak szerint évekkel megelőzte a relativitáselméletet (1905). Megfogalmazta a tér és idő egységének elvét, amely szerint a két fogalom egymás számára nélkülözhetetlen. Az idő világtér, a térben születik, a tér pedig folyik, léte­sül, vagyis minden időpontnak megfelel egy vüágtér, s minden térbeli pontnak egy idővonal. Elméletének fontos elve, hogy egyetlen egyenes vonalú egyenletes mozgás van, s ez a világ összanyagának mozgása az időtengely mentén. Nála az egységben a tér és idő polaritást, de nem azonosságot jelent, mint Einstein (és Minkowski) elméletében, akiket később emiatt bírált Palágyi állította, hogy a tér lényegéhez tartozik részeinek egyidejű­sége. Viszont a relativitáselméletben az egyidejűség fogalma értelmét veszíti, en­nek következtében a tér és idő kapcsolata mégis egész más, mint Palágyinál. E nagyon rövid megemlékezésben még az összes területet sem tudtam érinteni, amelyekkel Palágyi alkotó módon foglal­kozott. Szülővárosa megbocsáthatatlanul elfeledkezik nagy szülöttjéről. Az ezredfor­dulóig azt hiszem, a nevét sem hallotta Pak­son szinte senki. 2002-ben sikerült neki a „hátsó kapun” betömi a paksiak tudatába, amikor egy Bolyai-emlékkonferencián egy előadás megemlékezett Palágyi Menyhért­ről is. 2006 februárjában a Paksi Hírnök írt róla annak kapcsán, hogy Serdültné Benke Éva olvasói levele kifogásolja, hogy Paks nem őrzi méltóképpen Palágyi Menyhért emlékét Egyúttal megnyugtatják az olva­sót, hogy a polgári kör kezdeményezésére a városi könyvtár falán emléktábla fogja hirdetni a nagy tudós nevét A nevezett olvasó már nyüván tájéko­zott volt, hogy kinek az érdekében szólal fel, mert 2007 novemberében már Palágyi Menyhértről szóló könyvének bemutatása zajlott illusztris vendégek részvételével. To­ró Tibor professzor, aki ismét jelen volt és előadást tartott Palágyi Menyhértről, diszk­réten letett az emléktábla kereséséről. He­lyesen tette: ilyen emléktábla máig sincs. A 150 éves évfordulón nincs hol elhelyezni a megemlékezés virágait Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy Paks nem olyan gazdag jeles szü­löttekben, hogy megengedhetné magá­nak egy ilyen ismert, sokoldalú tudós polihisztor emlékének elhanyagolását. Vinnay István

Next

/
Thumbnails
Contents