Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-08-01 / 8-9. szám
12 2009. augusztus-szeptember 70 éves a Mérnöktovábbképző Intézet A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretei között hetven éve kezdte meg működését Budapesten a Mérnöktovábbképző Intézet. A júliusi számunk „Aktuális információk, évfordulók” cikkében jeleztük, hogy a BME Mérnöktovábbképző Intézetet 1939. augusztus 15-én a Műegyetemen alapították. Ez volt Európában az első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézet, melynek célja az 1939. évi Hivatalos Közlöny augusztus 15-i számában volt olvasható: „A gyakorlatban működő mérnökök tudományos továbbképzése előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és laboratóriumi gyakorlatok révén, egyrészt - a műegyetemi tanulmányok kiegészítéseképpen - az elmélet és gyakorlat mindenkori legújabb fejlődésének megismerése, másrészt a különleges szakismereteknek megszerzése céljából.” Az induláskor megfogalmazott gondolatok ma is időszerűek. Az alapítása hetvenedik évfordulóját szeptember 17-én ünneplő BME MTI igazgatója, dr. Benedek András egyetemi tanár vállalta a tájékoztatást- Mennyiben változtak az alapítók céljai és milyen új igények jelentek meg az elmúlt időszakban?- Az alapításkor megfogalmazott gondolatok az intézmény feladatáról ma sem vesztettek időszerűségükből. Intézetünk immáron hetvenéves hagyománnyal rendelkező, az iskolarendszeren kívüli képzésekre szakosodott felnőttképzési intézmény. Kínálatunk a gazdaság egész területét lefedi, folyamatosan igazodva a piac igényeihez a szakosító képzés, az átképzés és a kiegészítő képzés területén. Fő szakterületeink: energetikai szakképzések; építés-ellenőrzés és -irányítás; építőmérnöki és építészmérnöki ismeretek; gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek; geometriai modellezés és számítógépes tervezés; ingatlanszakmai ismeretek; környezetvédelem; számítástechnika; valamint az aktuáüs vegyész- és villamosmérnöki ismeretek. Intézetünk már a 90-es évek végétől rendszeresen megjelentette kínálatában az uniós csatlakozással összefüggő témaköröket. Ezekkel a tanfolyamokkal sokoldalú tájékoztatásra és felkészítésre törekedtünk. A kínálatot illetően jelentős szerepet kaptak a mérnöki határterületek: gazdasági, jogi, uniós pályázati problémákkal kapcsolatos kérdéskörök. Különös gondot fordítunk arra, hogy előadóink minden esetben az adott tanfolyam témájában legjáratosabb egyetemi oktatók vagy gyakorlati szakemberek legyenek. Munkatársaink folyamatos kapcsolatot tartanak a műszaki felsőoktatásban, kutatásban és a gazdaság különböző területein dolgozó szakemberekkel, akiktől rendszeresen kapunk továbbképzési témajavaslatokat Ezek felhasználásával, minden oktatási félév kezdetekor megjelenik a képzés tanfolyami kínálatát ismertető Tájékoztató c. kiadványunk. Az interneten szörföző kollégák minden fontos és aktuális információt - képzési cél, célcsoport, részvételi feltétel, képzési tematika, ismeret-ellenőrzés módja stb. - megtalálhatnak a http//www.mti.bme.hu címen.- Mit emelne ki a szeptemberben induló képzések közül?- A Magyar Mérnöki Kamara megbízásából intézetünk meghatározó szerepet vállal a „103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól” c. jogszabály szerinti kötelező szakmai továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Az őszi félévben először október 9-10-én tartunk üyen továbbképzést. Az energetikai szakképzések közül kiemelném az energia auditor képzést és az épületenergetikai felkészítő tanfolyamot. Szakmai szempontból jelentős még a „Minőségügyi mérnök - Minőségügyi menedzser" tanfolyamunk is. E képzés két féléves, az itt végzett hallgatók az intézet bizonyítványával együtt megkapják az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) oklevelét, és bejegyzést nyerhetnek az „EOQ minőségügyi menedzser” névjegyzékébe is.- Mit üzen e fórumon keresztül az olvasóknak?- A szeptember 17-i jubüeumi ünnepségen, ahol a továbbképzés témakörét járjuk körbe - előzetes telefonos bejelentkezést követően (tel.: 1/463-2471) szeretettel várjuk a kollégákat. Sipos László BME Mérnöktovábbképző Intézet mym paksi atomerőmű Felkészülés egy új nukleáris biztonsági irányelv bevezetésére larnmer Sweden}»* Ab*rd*«n United Kingdom» Paisl^ *TM,", üdg’um,-, T .Finland e ;urk,i Hel^nl •^Stockholm Tallinn • * ______ ünkoptng Göteborg «borg* • Artius Kíflskrona •od^oper^en Lithuania Szczecin Poznan Danzig * Oteztyn P«mbrg£ Plynfruth cn.-txje •rLúxfri|*ljjjreítyj WflP* passes ® pJU ’ Siovaki. France Nint^ gl“ La R^tolle ©ofdeaux ©Toulouse Slovakiaii Miskolc^ ■ íTMHüngárya “Ugsnfurt La Cpruna •®° Valladolkl Oporto • Tarragona JSpain MaJkJ * $ Valencia LiS&Sa • 4 • Murcia Huelva • Almena f» V- t Brescia Stenoble • , • • (j^arma I Nice Pisa Ar • • • ^witétiand» 9. Italy Pescara Ajaccio Kom'e Sassari Cagliari Cosenza • en ®T Romanja -*9!a Slm^nTaia'fi*iS,3iyracie sSbrarest------* Vama lofta • ^“Athem Az Országos Atomenergiahivatal honlapját (www. oah.hu) tanulmányozva értesültünk arról, hogy az EU Hivatalos Lapjában megjelent a tanács 2009/71/ Euratom Irányelv, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról E dokumentum létrejöttéről, hazai bevezetésről Lengyel Zoltán, az OAH főosztályvezetője nyilatkozott szerkesztőségünknek. Az elmúlt év végén már több híradásból értesülhettünk arról, hogy az Európai Unió szakpolitikusai közösségi szintű atomenergia-szabályozási dokumentumok készítésén fáradoznak. A több körös jóváhagyási eljárást követően június 25-én megszületett a 2009/71/EURATOM jelű nukleáris biztonsági irányelv. A tagállamoknak 2011. július 22-ig kell hatályba léptetniük azokat a nemzeti jogi változtatásokat, amelyek összhangot teremtenek a most elfogadott és kihirdetett irányelvvel. Az irányelv rendelkezései meghatározzák a szabályozó hatósággal, az engedélyessel és a szaktudás fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó előírásokat. E dokumentumban előíró jelleggel szerepel az is, hogy a tagállamoknak az irányelv végrehajtásáról első alkalommal 2014-ben kell jelentést benyújtaniuk a bizottsághoz, majd ezt követően háromévenként kell beszámolniuk.- Milyen szakmai indokai vannak az EU nukleáris irányelv megszületésének?- kérdeztem Lengyel Zoltánt, az Országos Atomenergia-hivatal Általános Nukleáris Igazgatóság EU koordinációs és elméleti sugárvédelmi főosztály vezetőjét - A nukleáris létesítmények üzemeltetésében határokon átnyúló kockázat rejlik, korábban azonban a nukleáris biztonsági megközelítéseknek csak korlátozott mértékű harmonizációjára került sor az EU-tagállamok között. Az Európai Bizottság célja az volt, hogy a nukleáris biztonsági közösségi keretrendszer létrehozásáról szóló irányelvtervezettel újra napirendre tűzze a nukleáris biztonságról szóló közös uniós keretrendszer megalkotását. Naprakésszé kívánta tenni a nukleáris létesítmények biztonságával kapcsolatos alapvető kötelezettségek és általános elvek meghatározásáról szóló tanácsi (Furatom) irányelvre vonatkozóan tett, a 2003-as eredeti nukleáris biztonsági csomagban szereplő bizottságijavaslatot. 2003. január 30-án a bizottság két irányelvjavaslatot fogadott el („nukleáris csomag”), amelyek a nukleáris létesítmények biztonságával, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével foglalkoztak. A csomagot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Parlament véleményének kikérésével egyidejűleg az olasz és az ír elnökség idején (2003-2004) a tanácsban is megvitatták. Ekkor nem érték el szükséges minősített többséget, amely lehetővé tette volna mindkét javaslat elfogadását Ezek után 2008 végén látta elérkezettnek az időt az Európai Bizottság egy kiérleltebb javaslat benyújtására. A felülvizsgált irányelvi javaslat a következőkre épít: • A 2007-ben létrehozott, a nukleáris biztonsággal foglakozó magas szintű munkacsoport (ENSREG) ajánlásaira (tíz alapelv). A csoport tagjai a 27 tagállam nemzeti szabályozó illetve nukleáris biztonsági hatóságainak vezetői. • A létező főbb nemzetközi jogi aktusok, különösen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt kötött, nukleáris biztonságról szóló egyezmény (CNS) elveinek beépítése a közösségi szabályozásba, továbbá a NAU által a nukleáris biztonság alapvető elveinek és normáinak kidolgozása terén kiadott ajánlásai. • A Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) műszaki jellegű munkája, amely 2006-ban zárult a meglévő nukleáris létesítmények biztonsági referencia szintjei kidolgozása tekintetében, és amelyben európai nukleáris biztonsági szabályozó hatóságok többsége részt vett. Meg kell még említeni, hogy az új javaslat teljes mértékben figyelembe veszi a tagállamoknak a 2003/2004-es csomag vizsgálata során kifejtett álláspontját azáltal, hogy elválasztja a biztonságot a nukleáris hulladékokkal kapcsolatos és a pénzügyi kérdésektől, valamint hogy elveti a nukleáris biztonsági ellenőrzés közösségi testületének létrehozására vonatkozó elgondolást, és a nukleáris biztonsági felülvizsgálatokat kizárólag a nemzeti szabályozó hatóságok feladatkörébe utalja.- Mennyiben generál változást e dokumentum a jelenlegi hazai szabályozásban?- Nincs szükség átfogó jogszabály módosításokra, a hatályos hazai jogi környezet, és az idén már beterjesztett atomtörvény módosítási javaslatok együtt elegendőnek látszanak a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséhez. A legfontosabb változás néhány szakkifejezés újraértelmezésében várható.- Müyen konkrét feladatokra kell készülnünk Pakson és a többi engedélyes telephelyén?- A keretrendszer 6. cikke foglakozik az engedélyesekkel. Az ebben felsorolt követelményeknek és előírásoknak már jelenleg is meg kell felelnie a hazai létesítményeknek. Nem látok új feladatot, bár megemlítendő, hogy a bevezetőben ön által is említett, 2014-től háromévenként esedékes jelentés összeállításában számítunk a PA Zrt. közreműködésére. Köszönettel vettük értékes válaszait. Sípos László Palágyi Menyhért-jubileum Az európai hírű tudós 150 éve született Pakson Apja tanítóként került Paksra, mindössze 2 évet élt itt. Mint zsidó tanító és kántor a szegénységtől űzve sokat vándorolt. Két fiát komoly anyagi erőfeszítések árán küldte egyetemre, de megérte: a fiatalabbik, Lajos ismert költő lett. Palágyi Menyhért (1859-1924) Temesváron, majd Kassán töltött diákévei után a budapesti Műegyetemre iratkozott be, ahol -apja ösztönzésére - főleg matematikát tanult Már egyetemista korában írt egy olyan matematikai művet (Vonalgeometriai tanulmányok), amelyet az Akadémia adott ki. Ez mutatja, hogy ezen a területen is tehetséges volt, de hajlamai más irányba vonzották. A matematikával csak annyi kapcsolata maradt, hogy később egy ideig középiskolában matematikát tanított (a Berzsenyi Gimnázium honlapja szerint 1903-1904-ben náluk volt a „számtan és rajzoló mértan” tanára). Az egyetem elvégzése után előbb újságíró volt, többször is próbálkozott saját lap alapításával (Irodalmi Lapok, 1882; Új Nemzedék, 1887; Jelenkor, 1896-97), de ezek igen rövid életűek voltak. Alapvetően ellenzéki, a hivatalos, akadémikus konzervatív nézeteket és álláspontokat hevesen és gyakran indulatosan támadta. Tekintélyt nem ismert, kritikáiban támadta például még Madáchot és Petőfit is. E nézeteivel nem fogadta be őt a magyar irodalmi közélet 1900-1903 között külföldön élt, és érdeklődése egyre jobban a filozófia felé fordult 1905-től a kolozsvári egyetemen magántanár. Itt már szinte kizárólag filozófiával foglalkozott. A háború után a darmstadti egyetemen oktatott filozófiát, s ott is halt meg 1924-ben. Filozófiai műveit főleg német nyelven írta. Ott kinn jobban is ismerték munkásságát, sőt filozófiájának követői is akadtak (Ludwig Klages, Max Scheler). Filozófiai nézeteinek ismertetése itt természetesen még vázlatosan sem lehetséges. Csak jelzésszerűen: az érzéki és a fogalmi vüág egységét hirdette. Kanttal szemben az ismeret a priori és egyben a posteriori jellegét hangsúlyozta (szinte filozófiai szentségtörés!). Az empirizmust és a racionalizmust a megismerési módszer két egymást kiegészítő oldalának tekintette, ezzel magára haragítva mindkét irányzat képviselőit Több neves filozófussal szemben is bátorkodott ellenvéleményt hirdetni (Bolzano, Husserl). Keményen bírálta Marxot és elméletét Egyéni szemléletmódjának megfelelően kifejtette, hogy a történelmi materializmusnak a burzsoázia az igazi híve. Palágyi a nemzetet olyan közösségnek tekintette, amely az új generációk megfelelő nevelésével az összemberiség céljaiért képes küzdeni. Különleges jelentőségűek Palágyinak a tér és az idő kérdéséről vallott - először már 1896-ban kialakított, majd 1901-ben teljesen kidolgozott - tanai, amelyek szempontjaival sokak szerint évekkel megelőzte a relativitáselméletet (1905). Megfogalmazta a tér és idő egységének elvét, amely szerint a két fogalom egymás számára nélkülözhetetlen. Az idő világtér, a térben születik, a tér pedig folyik, létesül, vagyis minden időpontnak megfelel egy vüágtér, s minden térbeli pontnak egy idővonal. Elméletének fontos elve, hogy egyetlen egyenes vonalú egyenletes mozgás van, s ez a világ összanyagának mozgása az időtengely mentén. Nála az egységben a tér és idő polaritást, de nem azonosságot jelent, mint Einstein (és Minkowski) elméletében, akiket később emiatt bírált Palágyi állította, hogy a tér lényegéhez tartozik részeinek egyidejűsége. Viszont a relativitáselméletben az egyidejűség fogalma értelmét veszíti, ennek következtében a tér és idő kapcsolata mégis egész más, mint Palágyinál. E nagyon rövid megemlékezésben még az összes területet sem tudtam érinteni, amelyekkel Palágyi alkotó módon foglalkozott. Szülővárosa megbocsáthatatlanul elfeledkezik nagy szülöttjéről. Az ezredfordulóig azt hiszem, a nevét sem hallotta Pakson szinte senki. 2002-ben sikerült neki a „hátsó kapun” betömi a paksiak tudatába, amikor egy Bolyai-emlékkonferencián egy előadás megemlékezett Palágyi Menyhértről is. 2006 februárjában a Paksi Hírnök írt róla annak kapcsán, hogy Serdültné Benke Éva olvasói levele kifogásolja, hogy Paks nem őrzi méltóképpen Palágyi Menyhért emlékét Egyúttal megnyugtatják az olvasót, hogy a polgári kör kezdeményezésére a városi könyvtár falán emléktábla fogja hirdetni a nagy tudós nevét A nevezett olvasó már nyüván tájékozott volt, hogy kinek az érdekében szólal fel, mert 2007 novemberében már Palágyi Menyhértről szóló könyvének bemutatása zajlott illusztris vendégek részvételével. Toró Tibor professzor, aki ismét jelen volt és előadást tartott Palágyi Menyhértről, diszkréten letett az emléktábla kereséséről. Helyesen tette: ilyen emléktábla máig sincs. A 150 éves évfordulón nincs hol elhelyezni a megemlékezés virágait Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy Paks nem olyan gazdag jeles szülöttekben, hogy megengedhetné magának egy ilyen ismert, sokoldalú tudós polihisztor emlékének elhanyagolását. Vinnay István