Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7. szám
mym paksi atomerőmű-2009. július 59. VOTT Vácott A Káli-medencében túrázott a Paksi Orosz Klub Immár negyedik alkalommal túrázott a Paksi Orosz Klub (POK). Az idén a Balaton-felvidékre, a Káli-medence irányában indultunk. A gyalogtúra megkezdése előtt megálltunk az ismert ásványvíz palackozó üzem előtt, és ittu nk egyet a vasban gazdag, finom kékkúti forrás vizéből. Ránk is fért ez a frissítő. Köveskáltól - már gyalog - az országos Kék Túra vonalán átmentünk a Szentbékkállára. Majdnem rögtön az indulás után erős kaptatóval kezdődött az út, nem volt könnyű, de mindenki (gyerek és felnőtt egyaránt) szerencsésen felkapaszkodott az emelkedő tetejére. Az emelkedő végén az Eötvös-küátóhoz értünk, ahol a kitáruló Balaton látványa kárpótolt minket a fáradságos szakaszért: meseszépnek találtuk a tájat A túra végi célállomás a Szentbékkállánál található Kőtenger volt, ahol hosszan pihentünk és megebédeltünk a hátizsákból. A pihenő ideje alatt többen a csoportból megpróbálták megmozgatni a hatalmas ingókövet a rom tetején. Sikerült is nekik. A túra meghirdetése után a PA Zrt-től kapott nagy busz (köszönet érte!) gyorsan megtelt: a túrán 39 fő vett részt A túrát az idén is lakab Éva, a DEMETER egyesület elnöke vezette a rá jellemző profizmussal és alapossággal. Az idén is látványban gazdag útvonalat sikerült választani. Az eddig a POK tagok által bejárt négy túra útvonal mindegyike megtalálható Magyarország tíz leglátványosabb és a turisták által legkedveltebbek útvonal között. Ha esetleg célul tűznénk ki a toplistán lévő többi túra teljesítését is, akkor van még mit bejárnunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a POK orosz tagjai megismerjék választott második hazájukat. Szudán Mariiul, túraszervező 2009. július 3. és 5. között Vác adott otthont az 59. Villamosenergiaipari Országos Természetbarát Találkozónak (VOTT). Az idei rendezvény házigazdája, főrendezője, a MAVIR (Magyar VUlamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt) A rendező társaság az idén ünnepli az egységes magyar villamosenergia-rendszer létrejöttének hatvanadik évfordulóját. A központi helyszínül szolgáló Vác, a Dunakanyar szíveként ismert település, Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, melynek 900 éves történelme, gazdag kulturális élete, nemkülönben helytörténeti, irodalmi, művészeti, természeti és gasztronómiai értékei vonzó célpontjai voltak a találkozó résztvevőinek. A találkozó megnyitóján Tari Gábor MAVIR Zrt. vezérigazgatója, ezen szavakkal üdvözölte a versenyzőket. Dr. Báth lános polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a történelem során magyar és német város született, melynek polgárai élénk kereskedelmi és messzire ható szellemi és művészeti centrumot teremtettek. A történelem során iparvárossá, iskolavárossá és a térség egyházi, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központjává vált Oroszki Lajos a MAVIR SE elnöke jó versenyzést kívánt a megjelenteknek. A hagyományoknak megfelelően két fő versenyen mértük össze az erőinket az ország többi részéről odasereglett iparág természetjáróival. Pénteken délután a hagyományokhoz híven a tájfutó és veterán verseny került lebonyolításra. Szombaton kora reggeli indulással a terepverseny résztvevői a helyszínnek szolgáló Naszály-hegyen a Gyadai tanösvény térségében rótták az erdőt. A verseny a szokásoknak megfelelően egy hosszabb távú középszintű kategóriának felelt meg. Ugyanezen idő alatt a kétfős városi csapatok kószáltak a városban, oldották meg feladataikat és ismerték meg Vác múltját, jelenét, nevezetességeit A versenyek után a rendezők lehetőséget teremtettek pénteken délután a gödi alállomás megtekintésére. Szombaton délután az érdeklődők hajókiránduláson vehettek részt - az éppen magas vízállású Dunán - a Visegrádi várig és vissza. Szombaton este gálavacsora várta a résztvevőket a helyi sportcsarnokban, melyet műsoros est követett. Az esten többek között Edit Piaf sanzonjait hallgathattuk, fellépett Makray Pál zenés műsorral, a Füzes táncegyüttes, AGRA hastáncosnői, Kovács András Péter humorista és Hevesi Tamás. Kora hajnalig tartó turistabálon a Hant Band szolgáltatta a zenét. Az eredmények a vasárnapi eredményhirdetésen derültek ki. Az idén a férficsapatunk volt igazán sikeres. Megnyerték a terepversenyt, a városi versenyt és így az összetettben is aranyérmesek lettek. Női tájfutásban Körösztös Lívia 2., férfi tájfutásban Jakab Albert 2., Szenior kategóriában Kókai Péter 2. helyezést ért el. Női csapatunk összetett kategóriában szintén 2. helyezést ért el. A 2009. évi találkozó a PA Zrt. részéről így nagyon jól sikerült. A díjkiosztás végén meglepetésként Bacsó Nándi bácsi több évtizedes a VOTT-ok szervezésében kifejtett munkáját köszönték meg. Találkozunk a 60. VOTT-on Székesfehérváron! WollnerPál Villámtúra zenekarral Demeter-teljesítménytúra Paks testvérvárosában, a németországi Reichertshofenben járt fúvós zenekarunk, a közkedvelt Roger Schilling (május 7-10). Reicherhofen Bajorországban, Ingolstadtól 10-15 km-re délre található. Lélekszáma 7300 körül van. Régóta lakott település, már 1100-ban említést tesznek róla, 1505- től piac- és vásártartási jogot kapott, 1777- től tartozik Bajorországhoz. Az út apropóját az adta, hogy a testvérváros fuvószenekara fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte. A zenekarok ünnepi alkalmakkor kölcsönösen felkeresik egymást, ápolván a jó kapcsolatokat. Hivatalos kísérő volt Hetzmann Albert, a paksi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A busz kora reggel indult útjára, és késő délutánra ért célt Michael Franken polgármester hivatalában fogadta a messziről jött vendégeket, majd egy pohár pezsgővel koccintottak. A fáradt utasokat a közeü erdőben lévő panzióban szállásolták el. Péntekre egész napos kirándulást szerveztek. Elkísértek a közeli Ingolstadtba, a patinás AUDI múzeumba és a gyárba. Megcsodálhatták a legendás, drága luxusautókat, a versenypályák korlátlan urait, a szélvésznél is gyorsabb „ezüst nyü” versenyautókat A márka idén lett 100 éves. Szombaton délelőtt városnézés következett Ingolstadtban, melynek keretében a Hadtörténeti Múzeumba is ellátogattak. A régi fegyverek - dicsőséges harcok tanúi - most békésen pihentek a tárlók fényes üvege mögött. A templomban ünnepi misével kezdődött a délután. A misét kísérő zenei betéteket, az egyházi zenét most fúvószenekar szolgáltatta. Az ünnephez hozzátartozott az egyesületek felvonulása zászlóikkal. A zenekarok zeneszóval vonultak végig a főutcán a sportcsarnokig, ahol az ünnepi vacsorához terítettek. A hatalmas, hímzett, festett zászlókat széles ívben lengették, hogy jól láthatók legyenek. A zászlók végig jelen voltak, mint az ősök szelleme, a vacsora alatt tartóban pihentek, a mulatság végén elvonultak. A meghívott vendégseregnek (~ 1000 fő) előtt felváltva játszottak a zenekarok, bizonyságot adva tudásukról. Éjfél utánig tartott a táncmulatság, ahol szambától a valcerig, tangótól a csacsacsáig mindent játszottak. Vasárnap a hazaúttal telt el. A buszon visszaidézték az emlékezetes élményeket. A válság a vendéglátásban egyáltalán nem érződött, de beszélgetésekből fény derült, hogy bezárt a fafeldolgozó, valamint több cégnél is háromnapos munkahétre tértek át. Már hagyománya van a mezőföldi teljesítménytúráknak, mely mindig új útvonalon, újabb és újabb oldaláról mutatja meg ezt a csodálatos vidéket, így volt ez most is, mikor május 9-én 17 km-es vagy 30 km-es távot teljesíthetett, aki nekivágott. A hosszabb táv Vajtárói, a rövidebb Németkérről indult. A teljesítménytúránál mindenki a saját tempójában haladhat - ezért nagyon szeretem. Itt is ki lehet élvezni a táj szépségeit, de kinek ez tetszik, kinek az. Könnyebb volt megközelíteni a rajthelyet a rövidebb távhoz, mivel a buszpályaudvaron csak a 8 órás helyközi járatra kellett feljutni, és a kultúrháznál leszállni. Most tömve volt a busz, főleg túrázókkal. Gyorsan megtörtént a templom előtti kis téren a nevezés, s már indulhattunk is az útnak. Összeszokott kis társaságok, alkalmi csoportok vidáman beszélgetve haladtak, oda-oda köszöngetve a kíváncsi helybélieknek. A falu végén azután egy éles kanyarral be az öreg erdőbe. A természetvédelem oltalma alatt hatalmasra terebélyesedő fák még a tapasztalt természetjárókat is csodálatra késztették. Rövidesen átértünk az akácosba - szinte roskadoztak a fák a rengeteg virágtól, bódító illatot árasztva szerteszét. Ritkás koronájukon át már kora délelőtt rekkenően sütött a nap, szokatlanul az évszakhoz képest. Szorgos méhek dongtak, gyűjtve az értékes mézet Bár nagyszámban települtek ki a méhészek számos kaptárral az erdőbe, mivel nektár volt, azzal voltak elfoglalva ezek a harcias bogarak, nem törődtek az izzadt turistákkal. Az első ellenőrző pont a Látó-hegyen volt felállítva (alig pár méterrel emelkedett ki a környezetéből - akár a pásztorok is összehordhatták a zsebkendőjükben). Péter Imre túravezető pecsételt, és hűtött üdítőt, idősebbeknek dobozos sört kínált frissítőként. Eligazított, mert a kopár mezőn nemigen voltak jelzések, az út meg jobbra-balra kanyargott, szétágazott, majd összefutott. Az elhagyott gémeskútnál jó irányba fordulva megtaláltam az erdő szélén a piros www.dmtr.hu kereszt után a piros sávot, ami már szinte nyüegyenesen vezetett Paksra. Az út mentén könnyen megtaláltam a következő, személyzet nélküli ellenőrző pontot, ahol lyukasztani kellett. A homok egyre mélyebb, a léptek egyre rövidebbek - nehéz az előrejutás. Már régóta egyedül rovom az utat Két botot alakítottam, hogy segítsen, így még fokozni is tudtam a tempót Ebben a nyári melegben nem mozgott a vad, még csak egy árva nyulat sem láttam. Találkoztam egy traktorral közlekedő emberrel. Pár szót váltottunk. Intett, hogy veszélyes itt egyedül járni. Csak tán nem betyárok járják az erdőt? Bármikor rosszul lehet, erre meg a madár sem jár - folytatta. Megnyugtattam, hogy jönnek utánam a többiek. Erőnek erejével ki akart vinni Gyapára az útig. Mit mondjak, meghatott ez a szokatlan odafigyelés. Másik beszélgetőpartnerem Cseresznyés szélénél érdeklődött, honnan hova tartok. Láttam-e az erdőben a nagy szétfagyott betonkádakat, kútgyűrűket. Ott szőlő, meg gyümölcsös volt, de nemcsak itt, le egész’ az erőműig. Szorgalmas nép lakott errefelé, csak hát a tsz már nem engedte művelni, ott ment tönkre a gyönyörű termés, vadult el a szőlő. Azután kihúzkodták a fákat, szőlőtőkéket, és akácost telepítettek a helyére - kár, így már nem is tetszik annyira ez az erdő. Összesen öt ellenőrző pont volt, na meg a rajt és a cél. A rövidebb távon 84- en, a hosszabbikon 27-en indultak. Voltak résztvevők Pécsről, Dombóvárról, Kalocsáról, Tatabányáról és Budapestről is. A legidősebb induló 83(!), a legfiatalabb 5 éves volt. Általános vélemény, hogy korrektül jelölt, nagyon szép útvonalon haladt a túra, csak a homok volt egy kicsit „sokk”. Köszönjük a remek szervezést, nagyon jól éreztük magunkat. gyulai
