Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-07-01 / 7. szám

2009. július mym paksi atomerőmű 17 17. Nemzetközi Gastroblues Fesztivál A 17. Gastroblues Fesztivál úgy tartot­ta meg hagyományait, hogy közben egy-egy apróbb újítással szolgált a visszajáró vendégeknek és az újabb érdeklődőknek. A korábbi évek bizonyították, hogy a jó zene, az ínycsiklandó ételek, a zamatos borok nemzedékeket vonzanak a ren­dezvényre, baráti egységbe forrasztva azokat. A bluestól a rockig mindenki megtalálhatta kedvencét. A nálunk ez idáig ismeretlen, de hazájában jónevet kivívott The Hamburg Blues Band két sztárvendége az egyértelműen közön­ség kedvenc énekes Chris Farlowe és a gitáros Clem Clempson, akik a stíluste­remtő, napjainkban ritkán koncertező Colosseum együttes tagjai is egyúttal. A szigetországból érkezett gitáros Matt Schofield dinamikus játékával már sok elismerést szerzett. Hammond orgonis­tával felálló zenekarával új színfolt volt a fesztiválok történetében. Ugyancsak angol állampolgárságú az énekes Art­hur Brown. Póka Egon Experience kíséretében lépett fel a hazai rock szcéna legkiemelkedőbb női, illetve férfi énekese, Keresztes Ildikó és Charlie is. Az idei rendezvény sajátja volt, hogy ennyi nemzetközi produkció még nem állt színre. Little G. Weevil művész­néven szereplő Szűcs Gábor az amerikai szájharmonikás, énekes Billy Gibsonnal és Nenad Zlatanovic belgrádi gitáros-énekes­sel lépett fel, valamint a nemzetközi sikere­ket is aratott budapesti T.Rogers együttes vendége az alaszkai lap steel gitáros Son Henry volt A tavaly 60. születésnapját ünnepelt magyar blues király Deák Bili Gyula ismét ellátogatott zenekarával. A hagyományos templomi koncert szom­baton került megrendezésre. A főzőverse­nyek a szokásos módon vasárnap kora délelőtt indultak. A borral készült ételek kategóriá­jában rekordkísérletre került sor. Új magyar rekord született Pakson, a 17. Gastroblues Fesztiválon, mert egyszer­re, egy helyen soha nem sütöttek-főztek még annyi borral készült ételt, mint vasárnap, a nemzetközi fesztivál, záró programján. Összesen 160 étel került a zsűri elé, amiből 149 felelt meg a kritériumoknak. A főzőversenyen a legsikeresebben a Duna­­kömlődi Borbarát Kör szerepelt: elvitték a közönségdíjat, a legszebb főzőhelyért járó elismerést, és ők nyerték a szabadtűzön ké­szült ételek versenyét A főszakács Szabó­­né Varkoly Rita volt, aki szarvashúst tálalt fel hagymalekvárral, chilis-csokis borral és knédlivel. Kovács János Venesz-díjas mestersza­kács, zsűrielnök szerint „rendkívül ötlet­gazdag” volt a paksi fesztivál, rengeteg fantáziadús étel került a zsűri asztalára. A paksi rekord rövidesen bekerül a ma­gyarországi rekordok hivatalos adatbázis­ba. A borbarát találkozón a történelmi bor­vidékek borászai személyesen mutatták be boraikat WollnerPál Művészeti hét a Bezerédj-iskolában Boros Gergely EB bronzérme Boros Gergely, az Atomerőmű Sportegye­sület kajakozója, a Brandenburgban jú­nius 25-28. között megrendezett síkvízi kajak-kenu Európa-bajnokságon, a kajak négyesek 200 méteres távján induló ma­gyar csapat tagjaként bronzérmet szer­zett. Az atomerőmű munkatársi gárdája nevében gratulálunk a sikerhez. Prancz Zoltán Humorsarok A gazdasági válság hatása: Két ügyvezető igazgató beszélget.- Te fizetsz most az embereidnek?- Én?, nem én! Nem!- Én sem.- És ettől függetlenül bejárnak a dolgo­zóid?- Be, be!- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni..?! Melyik az az ország, amelyik villamos energiával legjobban ellátott ország?- Magyarország! Mert nagy a feszültség kicsi az ellenállás, minden csak Volt a vezetők érintése pedig halálos...! Habsburg Ottót kérdezik: megnézi az osztrák-magyar focimeccset ma este? -Nézze kérem szépen, feltétlen. Igen! De kivel is játszunk...? Egy kutya éjszaka lohol az utcán.- Hova rohansz? - kérdezi az egyik haver­ja, aki éppen arra jár.- A betörők! - lihegi a kutya.- Szóval betörőket üldözöl? - kérdezi a másik.- Azt nem tudom. Csak azt hallottam, hogy éjjel az asszonyom így szólt az urához: rablók vannak házban, ereszd ki a kutyát. Aztán a gazdám elenge­dett. Művészeti hét elnevezéssel évek óta szervez a Bezerédj Általános Iskola programsorozatot lehetőséget teremt­ve arra, hogy a szülők és a nagykö­zönség is megismerhesse a diákok munkáit. Az iskolában tizenkét éve indult az első vi­zuális osztály, a művészeti nevelés kiemelt program a Szentháromság téri intézmény­ben. A rendezvény keretében tárlat nyílt a polgári iskola aulájában, ahol a vizuáUs tagozaton tanulók alkotásait állították ki. Tumpek Györgyi rajztanárral beszélgettem:- A Bezerédj Általános Iskolában négy művészeti ág találkozik. Nagyon nagy gondot fordít az iskolánk a művészed nevelésre. Nem elég korán kezdeni a művészet értésére való nevelést így mind a négy művészed ág képviselte­ti magát a tánc, a zene, az irodalom és a képzőművészet. Tizenkét éve indította be az iskolánk a vizuális kultúra nevű tantár­gyat, ami annyit jelent, hogy gyermekeink heti három órában tanulják a rajzolás, fes­tés, mintázást, tehát a vizuális kultúrát. Az a lényege, hogy sokkal több óraszámban, különleges módszerekkel tanulják, mint egy általános rajzóra. Három műhelyben dolgoznak a gyerekek: festőműhely, épí­tőműhely és a kézimunkaműhely. Ezek a műhelyek szervesen összekapcsolódnak és külön-külön is működnek. Tanulnak festészetet, szobrászatot, készítenek és rak­nak mozaikot, szőnek, mintáznak, zsírkö­vet faragnak, tehát széles skálán mozog az eszközök és az anyagok tárháza, ami kime­ríthetetlen. Nyolc osztályon keresztül min­dent kezébe kapnak tanulóink, eszközöket és anyagokat. Mindennel rendelkezünk, vannak lábhajtásos és villanyárammal hajtott korongozóink, festőállványok, rajz­bakok, égetőkemence áll rendelkezésre. Tehát minden rendelkezésünkre áll, ami ehhez az oktatáshoz szükségeltetik. Különleges módszerrel tanulják a gye­rekek a művészetet, ötödiktől nyolcadik osztályig korstílusokat élünk meg. Ez úgy történik, hogy nem fogalmat kap a gyerek, hanem feladatokat, ami képi nyelven szól, és a feladatsor végére meg tudja fogalmazni egy-egy kor stílusjegyeit Vizualitás nélkül nem lehet élni, bármi­lyen pályára készítjük gyermekeinket Úgy gondolom, eleven áttekintőképességre van szükségük minden szakmában. Művészet nélkül nem lehet élni! Érzéke legyen gyermekeinknek a szép iránt, tehát lelki intelligenciával rendelkez­zenek. A Művészeti hét az iskola diákjainak mű­soros délutánjával zárult. A diákszínpad és az énekkar fellépése mellett vers, próza és szólóhangszeres produkció is színesítette a rendezvényt WollnerPál Kérész-Tiszavirág Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet Neki egyet­len napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon és a nap végén neki tényleg bealkonyul. Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egyetlen napra? A Tisza az utolsó oázisok egyike, amelynek iszapos medrében még mindig fejlődik ez az igazán különleges rovar. A kifejlett kérész teljes életideje rendszerint csupán néhány óra, ezért emlegetik a rövid ideig tartó esemé­nyeket kérészéletűeknek. A napnyugta magával ragadja erejüket, amelyet hosszú éveken át gyűjtöttek a sötét folyófenékben. Néhány óra leforgása alatt tanúi lehetünk a természet képzelőerejé­nek, ami e törékeny teremtményekben nyilvánul meg. A tiszavirágzás jelensége, amikor a tisza­virág életre kel és káprázatos násztáncát járja a vizek fölött, már az ókorban felkel­tette az emberek érdeklődését Arisztote­lész (Kr. e. 384- 322) volt az első, aki írásos említést tett a kérészekről. Ephemeronnak nevezte őket, ami egynapit jelent. Később Plinius (Kr. u. 23-79.) és Elianus is tanulmányozta ezeket a rovarokat és kü­lönbözőképp nevezték el őket: Hemerobius, Ephemerus, Diaria. Jon Swammerdam, holland tudós írt először 1675-ben A természet Bibliája c. könyvében a tiszavirág fejlődéséről, illetve ugyanebben a könyvben ábrákat is közölt a lárva külső és belső anatómiájáról. Marsigli rögzítette elsőként, 1726-ban a magyaror­szági, Tisza melletti megfigyeléseit. E ritka jelenséget 2009. június 14-én a Csongrád-megyei Mindszenti kompnál tud­tam lencsevégre kapni. WollnerPál Informatikus és a mérnök humora Érdemes szaunázni. A sok értékes információ mellett, hatalmas sületlen­ségeket és jópofa történeteket is lehet hallani. Az utóbbiak közül egyet köz­­readhatónak tartunk. Bizonyára több kolléga emlékszik egy ismert amerikai informatikus nagyképű kijelentésére, melyet egy új termékük bevezetése kapcsán ejtett el: „Ha az autóiparban dolgozó mérnökök is olyan ütemben fejlesztették volna a technológiát, mint mi a számítógépe­inket, akkor ma pár dolláros autókkal járhatnánk, és ezer mérföldenként tankolhatnánk egy gallon benzint!” Kicsit megkésve, de megérkezett az autóiparban dolgozó mérnökök nyílt válasza: „Ha mi is a számítógép ipar­ban használatos technológiát alkal­maznánk az új konstrukciók kifejlesz­tése során, akkor az új autók az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznének:- A légzsák-rendszer kioldás előtt megkérdezi Öntől: „Biztos benne, hogy kioldjam?”- A motor leállítása kizárólag a „De­lete” gombbal lehetséges.- Az útburkolati jelek új rafestése ese­tén Önnek új autót kell vásárolnia.- Az autó megvásárlása esetén köte­les a gyárunk által forgalmazott térké­pet is megvásárolni. Ha ennek a felté­telnek nem tesz eleget, az autója ötven százalékkal lassabban fog közlekedni.- Az autója minden külső ok nélkül kizárja Önt Csak egy különleges trükk segítségével lehet újra nyitni: egyszer­re kell fogni az antennát, húzni a kilin­cset és nyalni a rendszámtáblát- Ha a kanyarodást az autó nem haj­landó végrehajtani, akkor a motort, a hajtóművet és a kormányt is újra kell installálni.”- Az Ön autója ismeretien okból na­ponta kétszer leáll. Ajánlotta: Sipos László Kézjegy 15. - Tolna megyei alkotók antológiája Megyénk toliforgatói által életre keltett új verseket, prózai írásokat és képzőművé­szeti alkotásokat bemutató kiadvány im­máron 15. alkalommal jelent meg. A „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja 1993 tavaszán alakult, majd 1994 áprili­sában 25 alapító taggal egyesületté vált; első antológiájuk Kézjegy 1. címmel 1995-ben látott napvilágot. lúnius 13-án Szálkán mutatták be a megyei alkotók legújabb kötetét, melyet dr. Drescher J. Attila és Gyöngyösi Ferenc szerkesztett, Reisz Tamás illusztrált, valamint Kaczi­­án lános írta az ajánló sorokat. Egyetér­tünk Csányi Lászlóval („Keveset kell írni, megfontolva a szó súlyát...”), azt azonban rögzíthetjük, a népes támogatók - köztük a Paksi Atomerőmű Zrt. - segítségével a környezetünk fejlődését szívükön vise­lők igyekeznek megbecsülni az alkotó közösségeket, így a megyénkben élő toliforgatókat, akik komoly szellemi értéket hagynak az utókorra. Az idei al­kotók között egy, az erőműben dolgozó munkatársunk is szerepel, akinek versei kezdetektől fogva gazdagítják az évente kiadott kötet anyagát. Gyöngyösi Ferenc, az MVMI Zrt. informatikusa a nyomdai előkészítés feladatait is ellátta. Az idei antológia is színes, gazdag képet mutat, az alkotók a legkülönbözőbb módon ön­­tik formába, jelenítik meg gondolataikat, mondanivalójukat és ki-ki saját stílusá­ban üzen az olvasók felé. Külön értéke az idei műnek, hogy megemlékező írások is szerepelnek benne a Pakson született Pákolitz István (1919-1996) József Atti­la- és SZOT-díjas és a szintén országos hírnevet szerzett, szekszárdi születésű Baka István (1948-1995) költőkről. Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents