Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7. szám
2 2009. július 'Ü L- mym paksi atomerőmű-Tata, meglepetésekkel! Vídlabdások látogattak az erőműbe Idén 16. alkalommal rendezték meg Tatán a Víz-, Zene-, Virágfesztivált, amely a Közép-dunántúli régió egyik legkiemelkedőbb eseménye. A háromnapos eseménysorozat koncertekkel, kiállításokkal és sok más színes programmal várta az ide látogatókat. Az évente szervezett rendezvényen a WiN (Nők a nukleáris iparban), a Magyar Nukleáris Társaság női szakcsoportja idén is képviseltette magát, aminek célja ez alkalommal is az volt, hogy párbeszédet folytasson a lakossággal az atomenergia alkalmazásáról, annak előnyeiről, ill. hazai jelentőségéről. Mindemellett a paksi atomerőmű bővítésének előkészítési munkáiról is széleskörű tájékoztatást kaphattak az ide látogatók. Nagy számban érkeztek érdeklődődők a WiN-es sátorhoz, fiatalok és idősek egyaránt, akiknek az ismeretszerzés mellett lehetőségük volt az atomenergiával kapcsolatos totók, kérdőívek kitöltésére is. A vélemények alapján elmondható, hogy az emberek nagyjából tisztában vannak a paksi atomerőműnek a hazai villamosenergia termelésben betöltött jelentős szerepével, viszont kevesen tudják, hogy ez az egyik legolcsóbb energiaforrás. A többség a megújuló energiaforrásokat támogatja, de nem tudják, hogy ezeknek is lehet hátulütője. Például sokak szerint a vízenergia lenne a legmegfelelőbb arra, hogy az ország villamosenergia-ellátását hosszú távon megoldjuk, de a folyóduzzasztások okozta ökológiai problémákat figyelmen kívül hagyják. Sajnos az üzemidő-hosszabbítással és a teljesítmény növelésével kapcsolatban meglehetősen tájékozatlanok az emberek. A bővítéssel kapcsolatos témában még csak most kezdődik a széleskörű lakossági tájékoztatás. Sokan elutasítják az új blokkok építését és sajnos azzal sincsenek tisztában, hogy a bővítéshez nincs szükség költségvetési forrásra. Megdöbbentő volt számunkra a Greenpeace képviselőinek tájékozaüansága, mely szerint az állam 1500 Mrd Ft-tal támogatja az új blokkok építését, valamint úgy tudják, hogy a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló Baján van. Összességében elmondható, hogy továbbra is szükség van tájékoztatásra, főként az ország távolabbi részem, ahol az emberek általában nem érdekeltek az új blokkok építésében. A vízilabda férfiválogatott - a balatonfűzfői táborba tartva - június 16-án látogatást tett az atomerőműben. A csapatot Süli János vezérigazgató fogadta és tartott tájékoztatást részükre az erőmű terveiről. A tájékoztatást követően üzemlátogatást tettek a pólósok, majd sajtótájékoztató zárta a találkozót. A sajtótájékoztatón egy december 31-ig szóló szerződés aláírására került sor, amelynek értelmében az atomerőmű támogatja a férfi felnőtt és utánpótlás válogatottat. Az együttműködési megállapodást dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány és Süli János vezérigazgató írta alá. Az aláírást követően Biros Péter csapatkapitány a csapat tagjai által dedikált labdát adott át Süli Jánosnak. Kuratóriumi ülés Bátaszéken A hazai nukleáris létesítmények környezetében - Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy - körzetében működő Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány június 26-án megtartotta idei első ülését. Az alapítvány célja az atomerőmű által kijelölt területeken település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az alapító Paksi Atomerőmű ZrL az elmúlt évekhez hasonlóan 500 millió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére. Az Alapítvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009-es évben megnyüó pályázati eszközrendszerével összhangban az európai uniós forrásoktól, magyar társfinanszírozás mellett finanszírozott operatív programok pályázataiban való részvételt kívánja elsősorban támogatni. Az Alapítvány 2009-ben kiemelt feladatának tekinti, hogy a világgazdaságban kialakult recesszió hatásait a maga eszközrendszerével ellensúlyozza a támogatott területeken elsősorban munkahelyteremtés, illetve a kis közösségek energiaracionalizálási tevékenységének támogatása, valamint a szükséges pályázói önerők biztosítsa révén. A Bátaszéken megtartott ülésen a kuratórium döntött a 2009. évi második forduló pályázati ablakainak kibővítéséről. Módosították a települések összképét javító utcasorok felújítása pályázati ablakát A jövőben már nem csak utcasorokra, hanem pincesorokra is igénybe vehető a támogatás, továbbá az utcasornak öt ingatlant kell tartalmaznia tíz helyett. A gazdálkodó szervezeteknél a munkahelyteremtő beruházás pályázati ablakot pontosították: gazdaságfejlesztést ösztönző beruházásra lehet pályázni, ahol előnyben részesül az a pályázat, amelyben munkahelyteremtés is megvalósul. A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás eddig nem volt igényelhető. Most már az Európai Uniós pályázatokhoz önerő biztosítása esetén erre van lehetőség. Ez esetben is kizáró feltétel, ha a pályázó a beruházást már teljes körűen megvalósította. Az első pályázati fordulóban a kuratóriumhoz hatvanhárom pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege 449.074.581 Ft volt, melyből a június 26-ai ülésen 244.804.360 Ft odaítéléséről döntött a testület. A 2009. évi első pályázati fordulóban támogatott pályázatok elsősorban EU-s pályázatok önrészének biztosítására, gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, valamint településszépítő programokra irányultak. A 2009. évi kiírás második pályázati fordulójának benyújtási határideje 2009. augusztus 31. A beérkező pályázatokról a kuratórium 2009. október 31-ig határoz. Az alapítványhoz kapcsolódó információk megtalálhatóak a www.dmta.hu című honlapon. Mittler István Az OAH kiadta határozatát a paksi atomerőmű Üzemidő-hosszabbítási Programjáról Az atomerőművi blokkok üzemidőhosszabbításának megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben zajlott le. Ennek keretében megvizsgáltuk, hogy lehetséges-e az erőmű üzemidejének a tervezett 30 éven túl még 20 évvel történő meghosszabbítása. Következtetésképpen az üzemid&hoszszabbításnak nincs biztonsági vagy műszaki akadálya, gazdasági szempontból jó befektetés. A tervezett üzemidő-hosszabbítás (ÜH) engedélyköteles tevékenység. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) szerint ahhoz, hogy az atomerőmű blokkjai az előzetesen tervezett üzemidőn túl is működtethetők legyenek, meg kell újítani az üzemeltetési engedélyt. A tervezett üzemidő meghosszabbítására irányuló szándékot 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt kellett bejelenteni az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának (OAH NBI), mellyel egyidejűleg be kell nyújtani a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programot (ÜH Program). A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelmet pedig blokkonként kell benyújtani az OAH NBI-hez, legkésőbb a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel. ( Ez az 1. blokk esetében 2011.) Ehhez a műszaki dokumentáción túl szükséges mellékelni egyéb hatósági engedélyeket, amelyek közül kiemelt jelentőséggel bír a környezetvédelmi engedély. Környezetvédelmi engedélyezés Az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan 2006-ban elkészült „A Paksi Atomerőmű 14. blokk, A Paksi Atomerőmű Üzemidő-hosszabbítása Környezeti Hatástanulmány” c. dokumentum. A környezeti hatástanulmány részletesen elemzi és értékeli az atomerőmű környezetének állapotát, az atomerőmű jelenlegi és az üzemidő-hosszabbítás időszakára vonatkozó környezeti hatásait. A hatástanulmány megállapításait összegezve elmondható, hogy a jelenlegi környezeti hatásokhoz képest a meghosszabbított üzemidejű erőmű működése időszakában sem volumenben, sem erősségben, sem terhelés típusban nem várhatók lényegi, meghatározó változások. 2006 folyamán hazai és - az Espoo-i Egyezmény alapján - nemzetközi, környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás zajlott. Hatósági, ill. önkormányzati szervezésű közmeghallgatás Pakson és Kalocsán történt. A nemzetközi eljárásban Ausztria, Románia és Horvátország kívánt részt venni. így közmeghallgatásra és hatósági konzultációra került sor Mattersburgban, Nagyváradon (Oradea) és Eszéken (Osijek). Az espoo-i eljárás lezárultát mindhárom ország írásban elfogadta. A szakhatósági állásfoglalások, a szakértői vélemények, a közmeghallgatásokon felmerült kérdések és válaszok figyelembevételével a környezetvédelmi felügyelőség 2006. október 254n kiadta az üzemidő-hoszszabbítás környezetvédelmi engedélyét. Az ÜH előkészítés műszaki feladatai A műszaki feladatok közül először meg kellett határozni azon öregedési folyamatokat, melyeket a blokk tervezett élettartamán túli üzemeltetés engedélyezése kapcsán kezelni kell. Meg kellett határozni a blokk tervezett élettartamán túli üzemeltetés engedélyezésében érintett, korlátozott időtartamra érvényes elemzések szükséges terjedelmét, azok érvényességét, kiterjeszthetőségét értékelni kell. Gondoskodni kellett a minősített állapot fenntartásáról. Az említett feladatok eredményei nek figyelembe vételével került sor az egyes blokkok tervezett üzemidejének lejártáig elvégzendő feladat lista (ÜH Program) összeállítására. A programot részvénytársasági ellenőrzés és jóváhagyás után az NBSZ által előírt - legkésőbb 2008. december 15-i - határidő előtt egy hónappal nyújtottuk be az OAH NBI részére. A hatósági elbírálás időszakában több hiánypótlásra valamint konzultációra került sor, melyek után OAH NBI az ÜH Program felülvizsgálatáról 2009. június 19-i dátummal adta ki határozatát. A határozat nem tartalmaz teljesíthetetlen feltételeket, a mellékletében szereplő tételes észrevételek, feladatok egy része már teljesült, illetve a végrehajtásuk folyamatban van. További feladatok A paksi blokkok üzemidő-hosszabbításának megvalósításáig elvégzendő feladatokat az ÜH Program feladatainak részletes kifejtésével előállított ÜH végrehajtási program (ÜH VP) foglalja össze, mely két fő részből áll: 1) Az engedélyezés kötelező feladatai, melyeket a Nukleáris Biztonsági Szabályzat, valamint az ÜH Program hatósági felülvizsgálatát lezáró hatósági határozat ír elő. 2) Az engedélyezéshez szükséges egyéb feladatok. Ezek elsősorban az ÜH engedélykérelem összeállításához közvetlenül szükséges feladatok: pl. külső szakértői támogatások, független szakértői véleményezések. Mittler István kommunikációs igazgató
