Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
008. június 11 <•>-mym paksi atomerőmű-Jelenből a múltba - Kisvárosi séta re épült fel a Tesco áruház, mellette a Penny és az új SZTK-rendelő. A volt konzervgyár után a jelenkor legnagyobb paksi ipari üzemének, a paksi atomerőműnek az iskolája, az Energetikai Szakképzési Intézet impozáns épülettömbjének látványa készteti megállásra a városnézőt. Az iskola 1986 szeptemberében mint PAV Műszaki Szakközépiskola kezdi meg működését, majd 1987-től Energetikai Főiskolaként biztosítja a közép- és felsőoktatási lehetőségeket az ország fiataljai számára. Az intézetben közel 500 középiskolás diák tanul. Az intézet épületkomplexumát a Pécsi Tervező Iroda csoportja tervezte, élén Várnagy Péter építésszel, aki ezért a munkáért 1989-ben Ybl-díjat kapott. Az intézethez egy 1000 adagos konyha is tartozik, valamint egy sportcsarnok, melynek hasznos küzdőtere 1150 m2. Ezen modern épületkomplexumtól alig 200 méterre van Paks egyik legrégebbi épülete, az 1746-ban épült Szent Vendel kápolna. Barokk épület, klasszicizáló homlokzattal, Haffner János jómódú jobbágy építtette saját költségén. Szent Vendel a pásztorok védőszentje. Kultusza a XVI. sz. után különösen a német-frank területen indult virágzásnak. Paksra a betelepülő svábok hozták be tiszteletét. A szorgalmas, anyagias és vallásos nép nagy súlyt helyezett az állattenyésztésre. Egyébként a betelepülés három ütemben történt 1686 és 1730 között, mert a török kiűzése után Paks elnéptelenedett. A Szt. Vendel kápolnától indultak el végzetes útjukra azok a búcsúsok, akik természetjáró szemével széttekint‘ Pakson sok szép természeti értékel ismerkedhet meg az e tájra érke) országjáró. A város a Duna partn fekszik több dombot elfoglalva, agy szintkülönbségekkel egyes vá)srészek között. Az úgynevezett itomváros” is egy nagy dombra mit, ahol az 1970-es évek elején ég kukoricaföldek sorjáztak, ittt keskeny szőlőtáblákkal tarkítva. \z „Atomváros” legszebb és legnagyobb épülete a PAV-os sportcsarnok, melyet 1986. október 5-én adk át, tervezője Virág László. A sportarnok 50x25 m-es játéktérrel, 400 fős ő- és 600 fős állóhellyel rendelkezik. Az iE több mint 1000 fő aktív sportolót tart alván, akik az alábbi szakosztályokban cékenykednek: cselgáncs, kajak-kenu, »ás, kosárlabda, labdarúgás és sakk. Az ímerőmű nagyon felkarolta a sportot, zonyítja ezt az is, hogy az Energetikai akképzési Intézetben (ESZI) nyüt egy ásik sportcsarnok is. Az erőmű dolgoinak átlagnál nagyobb sportszeretetét zonyosan motiválja az atomerőmű zártga, a munkahelyek kevés mozgást ínylő volta. A Kurcsatov utcán végighaladva, az ::a végén megpillanthatjuk a híres „tu•ános” házakat. Ezek a házak épültek iőként 74-75-ben. A Pécsi Tervező Válat ifjúsági irodájának építészei tervezte, vezetőjük Csete György építész volt. unkájukkal a panellakások belső huínus tartalma és az épületek, lakótelek lső merev üressége közötti ellentmonst akarták feloldani felismerve, hogy lagypaneles lakásépítési technológiák nem szükségszerű velejárója a mezség és a sematizmus. Elsősorban a ikma gáncsoskodása, majd az 1975- n kirobbant országos vita megakadáízta, hogy a lakótelep az ő terveik alapí épüljön fel. A Kurcsatov utca lejtősen és kanyargó- i torkollik az Alkotók útjába, ahol a ré- Paks találkozik a panelos Atomváros. Az Alkotók útjáról az Újtemplom utua jutunk, és ebből az utcából DK-i nyból közelíthető meg a lakótelep. A :redek utcán lefelé csorogva érünk a ;ótelepi domb alján elterülő Hősök te•e, elhagyva az Újtemplom utca még ndig lejtős tükrét. A Hősök terén érdemes megállni, írt itt épült fel a Makovecz Imre terete Szentlélek templom. A Hősök teí karcsún a magasba nyúló háromtoros templom - a katolikus templomokjellemző kereszt mellett Nap- és ld-szimbólumokkal - építését 1988 íjusában kezdték el és 1990. június 3- , pünkösd vasárnapján szentelte fel kyer Mihály pécsi megyés püspök. A ti építészet különleges reprezentána Makovecz Imre által tervezett nplom. A tervezőjére oly jellemző fa■rkezetek harmonikus alkalmazása, zépen komponált térelválasztások és Imaválasztás, a természetes anyagok nyes felhasználása tökéletes egysézetésű fasoraival, nívókülönbségek révén adódó rézsű okos felhasználásával, amely az útvonal többszörös tagozását biztosítja, a város legszebb útszakasza. Legmagasabban az országút fekszik, ezt szegélyezi egy eperfasor, majd még egy mélyebben vezető gyalogút, mellette a szép növésű akácsor, majd egy rézsű, és a rét aljában nagyon szép, hatalmas nyárfák. A talaj vizes, a dús növényzetű réten még egy fűzfasor húzódik ferdén. A különböző fafajták sorai szerencsésen vannak egymás mellé helyezve. Több gondot kellene fordítani ápolásukra, a hiányoknak hasonló fajtákkal való pótlására. A fasorok az előtte elterülő rétnek a város parkjává való fejlesztéséhez méltó keretül szolgálhatnak, amellett példát nyújtana a város más sivár részeinek hasonló szellemben történő fásítására.” (Paks városképi és műemléki vizsgálata, 1954.) Azóta a Főutca gesztenyefáit is kivágták, és csak az 1980-as évek közepétől megindult tervszerű parképítések oldják a városon átmenő főút szürke képét. A rendszerváltás után „sikeres" privatizáció eredményeként a konzervgyár megszűnt, épületeinek egy részét lebontották, másik részét átalakítva egy második ipari parkot hoztak létre. A területen új lakóházak, kenyérgyár, fafeldolgozó és szerviz üzem, valamint az Atomcenter bevásárlóközpont van. Itt kapott helyet az európai hírű kortárs művészet „temploma”, a Paksi Képtár, amelyet 2007. október 20-án nyitottak meg. A volt konzervgyári teleptől keletgét adják annak a szellemiségnek, amit az épület szolgálni hivatott. A város második katolikus templomának a megépítésére az adott indokot, hogy az Ó- és Újváros között nagy a távolság, és természetesen a katolikus egyházközség lélekszámának a nagysága. A hívő lakosság több mint 60%-a katolikus, ez megközelítően 1000 családot jelent Pakson. A térről a Tolnai útra kanyarodunk, É- i irányba, az Óváros felé. A Tolnai úton az 195CFes évek elején lett volna jó végigmenni, mert egy korabeli leírás szerint így festett az utcakép: „egyenes vonalvea Biskói réven át Kalocsára készülvén 1887. június 18-án kompra szálltak. A hirtelen támadt szél miatt a 399 fővel túlterhelt komp felborult, és 216 ember lelte halálát a hullámok között. Ez a kompszerencsétlenség volt a város történetében a legnagyobb és legtöbb életet követelő tragédia. Emlékére a volt kompátkelő helyének közelében, az atomerőmű vízisport-telephelye előtti Duna-parton egy teljes alakos bronz Krisztus-szobrot (Farkas Pál alkotása) állíttatott az atomerőmű, amelynek felszentelését Paskai László hercegprímás celebrálta 2000. június 16-án. A kápolnát elhagyva megérkezünk a város új központjába. Ugyanis ezt a területet jelölték ki a város intézményei számára. Itt található a polgármesteri hivatal, az ügyészség, rendőrség, a régi SZTK, gyógyszertár, bank és az uszoda is. Ám az erőmű bővítésével kapcsolatos megtorpanások következtében az erre a területre vonatkozó tervek érvényüket veszítették. Viszont a polgármesteri hivatal előtti tér szépült és gazdagodott, mert itt áll Deák Ferenc mellszobra, és az 1956-os emlékmű, melyek Gaál Tamás alkotásai. Az előbbit 2003. október 7-én, az utóbbit 2006. október 23-án avatták fel. Városnéző sétánkat folytatva, megérkezünk a városi könyvtár elé, itt kezdődik az Óváros, innen kezdve a legérintetlenebb a városkép. A könyvtár épülete zsinagógából lett átalakítva. A betelepítés harmadik hullámának végén -1730 - 35-40 zsidó család él Pakson, számuk gyarapodott, és 1828-ban már 609 zsidót számláltak. 1920-ban 1891 zsidó élt Pakson, ez a lakosság 15,7%-a. Ettől kezdve rohamosan csökkent a számuk, és 1944 júliusában közel 1500 főt vagoníroztak be a zsinagóga környékén kialakított gettóból, és irányították a haláltáborokba őket. A zsinagóga épületére vonatkozóan elég bizonytalanok az adataink. Azt tudjuk, hogy Hirchinger István építette újjá az 1890-1900-as évek között. Azt is tudjuk, hogy 1777-ben tűz pusztította el, majd újjáépítették, és az 1860-as évek közepéig még kétszer égett le és építették újjá. A zsinagógát 1968-ban könyvtárrá alakították át, innen hirdeti meg Darvas József az „Olvasó Népért”-mozgalmat 1968. július 5-én. Jelenleg a városi könyvtár több mint 100 000 kötetének ad helyet az épület. A Dózsa György úton - régen Fő utca - tovább haladva, már a könyvtártól elénk tárul a volt Budapest Bank épülete. Ezt az épületet is Hirchinger István építette 1896-ban, és a millennium évében adták át rendeltetésének. Ez az épület majdnem mindig bankintézményeknek adott helyet, kivéve 1914-17 és az 1945-47-es időszakokat. Az épület a belváros déli részének a legszebb épülete, annak ellenére, hogy 1999-ben leégett, a bank elköltözött, az épületet egy vállalkozó felújította és lakásokat alakított ki benne. A volt banki épülettől már feltűnik a katolikus templom tornya, majd a római katolikus Jézus szíve templom alatti bazársor és a volt Erzsébet Szálló monumentális épülettömbje. Ezzel meg is érkeztünk az Óváros középpontjába, a Szent István térre. A tér egyik jellegzetes épülete a bazársor, tetején az alábbi szobrokkal: Szt. Vendel a pásztorok, Szt. Flórián a tűzoltók és Nepomuki Szt. János a vízimolnárok védőszentjeivel. A bazársor homlokzata korai romantikus stílusban épült, a XIX. sz. közepére jellemző, tartózkodó boltkiképzésével hangulatot ad a térnek. A legújabb kutatások szerint már 1882-ben állt az épület, és az eddig előkerült adatok szerint 1875 előtt épülhetett. A bazársor melletti szép park helyén 1981-ig lakóházak álltak, melyeket lebontottak. A parkkal szemben álló épület helyén egykor a Rudnyánszky-kúria állt. A kúria emlékét ma csak a Hangulat presszó alatti pince őrzi, mert az épület tűz áldozata lett. 1902-ben kezdi építeni dr. Stern Miksa fogorvos, kizárólag szállodának, ez volt a Vadászkürt Szálló és Étterem, ma imaház, presszó, és magánlakásoknak ad helyet. Folytatás a 12. oldalon.
