Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-06-01 / 6. szám

008. június 11 <•>-mym paksi atomerőmű-Jelenből a múltba - Kisvárosi séta re épült fel a Tesco áruház, mellette a Penny és az új SZTK-rendelő. A volt konzervgyár után a jelenkor leg­nagyobb paksi ipari üzemének, a paksi atomerőműnek az iskolája, az Energetikai Szakképzési Intézet impozáns épület­tömbjének látványa készteti megállásra a városnézőt. Az iskola 1986 szeptemberé­ben mint PAV Műszaki Szakközépiskola kezdi meg működését, majd 1987-től Energetikai Főiskolaként biztosítja a kö­zép- és felsőoktatási lehetőségeket az or­szág fiataljai számára. Az intézetben kö­zel 500 középiskolás diák tanul. Az intézet épületkomplexumát a Pécsi Tervező Iroda csoportja tervezte, élén Vár­nagy Péter építésszel, aki ezért a munká­ért 1989-ben Ybl-díjat kapott. Az intézet­hez egy 1000 adagos konyha is tartozik, valamint egy sportcsarnok, melynek hasznos küzdőtere 1150 m2. Ezen modern épületkomplexumtól alig 200 méterre van Paks egyik legré­gebbi épülete, az 1746-ban épült Szent Vendel kápolna. Barokk épület, klasszi­­cizáló homlokzattal, Haffner János jó­módú jobbágy építtette saját költségén. Szent Vendel a pásztorok védőszentje. Kultusza a XVI. sz. után különösen a német-frank területen indult virágzás­nak. Paksra a betelepülő svábok hoz­ták be tiszteletét. A szorgalmas, anyagi­as és vallásos nép nagy súlyt helyezett az állattenyésztésre. Egyébként a bete­lepülés három ütemben történt 1686 és 1730 között, mert a török kiűzése után Paks elnéptelenedett. A Szt. Vendel kápolnától indultak el végzetes útjukra azok a búcsúsok, akik természetjáró szemével széttekint­­‘ Pakson sok szép természeti érték­el ismerkedhet meg az e tájra érke­­) országjáró. A város a Duna part­­n fekszik több dombot elfoglalva, agy szintkülönbségekkel egyes vá­­)srészek között. Az úgynevezett itomváros” is egy nagy dombra mit, ahol az 1970-es évek elején ég kukoricaföldek sorjáztak, itt­­t keskeny szőlőtáblákkal tarkítva. \z „Atomváros” legszebb és legna­gyobb épülete a PAV-os sportcsar­nok, melyet 1986. október 5-én ad­­k át, tervezője Virág László. A sport­­arnok 50x25 m-es játéktérrel, 400 fős ő- és 600 fős állóhellyel rendelkezik. Az iE több mint 1000 fő aktív sportolót tart alván, akik az alábbi szakosztályokban cékenykednek: cselgáncs, kajak-kenu, »ás, kosárlabda, labdarúgás és sakk. Az ímerőmű nagyon felkarolta a sportot, zonyítja ezt az is, hogy az Energetikai akképzési Intézetben (ESZI) nyüt egy ásik sportcsarnok is. Az erőmű dolgo­­inak átlagnál nagyobb sportszeretetét zonyosan motiválja az atomerőmű zárt­­ga, a munkahelyek kevés mozgást ínylő volta. A Kurcsatov utcán végighaladva, az ::a végén megpillanthatjuk a híres „tu­­•ános” házakat. Ezek a házak épültek iőként 74-75-ben. A Pécsi Tervező Vál­­at ifjúsági irodájának építészei tervez­te, vezetőjük Csete György építész volt. unkájukkal a panellakások belső hu­­ínus tartalma és az épületek, lakótelek lső merev üressége közötti ellentmon­­st akarták feloldani felismerve, hogy lagypaneles lakásépítési technológiá­­k nem szükségszerű velejárója a me­­zség és a sematizmus. Elsősorban a ikma gáncsoskodása, majd az 1975- n kirobbant országos vita megakadá­­ízta, hogy a lakótelep az ő terveik alap­­í épüljön fel. A Kurcsatov utca lejtősen és kanyargó- i torkollik az Alkotók útjába, ahol a ré- Paks találkozik a panelos Atomváros­­. Az Alkotók útjáról az Újtemplom ut­­ua jutunk, és ebből az utcából DK-i nyból közelíthető meg a lakótelep. A :redek utcán lefelé csorogva érünk a ;ótelepi domb alján elterülő Hősök te­­•e, elhagyva az Újtemplom utca még ndig lejtős tükrét. A Hősök terén érdemes megállni, írt itt épült fel a Makovecz Imre ter­ete Szentlélek templom. A Hősök te­­í karcsún a magasba nyúló háromtor­os templom - a katolikus templomok­­jellemző kereszt mellett Nap- és ld-szimbólumokkal - építését 1988 íjusában kezdték el és 1990. június 3- , pünkösd vasárnapján szentelte fel kyer Mihály pécsi megyés püspök. A ti építészet különleges reprezentán­­a Makovecz Imre által tervezett nplom. A tervezőjére oly jellemző fa­­■rkezetek harmonikus alkalmazása, zépen komponált térelválasztások és Imaválasztás, a természetes anyagok nyes felhasználása tökéletes egysé­zetésű fasoraival, nívókülönbségek révén adódó rézsű okos felhasználásával, ame­ly az útvonal többszörös tagozását bizto­sítja, a város legszebb útszakasza. Leg­magasabban az országút fekszik, ezt sze­gélyezi egy eperfasor, majd még egy mé­lyebben vezető gyalogút, mellette a szép növésű akácsor, majd egy rézsű, és a rét aljában nagyon szép, hatalmas nyárfák. A talaj vizes, a dús növényzetű réten még egy fűzfasor húzódik ferdén. A különböző fafajták sorai szerencsé­sen vannak egymás mellé helyezve. Több gondot kellene fordítani ápolásuk­ra, a hiányoknak hasonló fajtákkal va­ló pótlására. A fasorok az előtte elterü­lő rétnek a város parkjává való fejlesz­téséhez méltó keretül szolgálhatnak, amellett példát nyújtana a város más sivár részeinek hasonló szellemben tör­ténő fásítására.” (Paks városképi és mű­emléki vizsgálata, 1954.) Azóta a Főutca gesztenyefáit is kivág­ták, és csak az 1980-as évek közepétől megindult tervszerű parképítések old­ják a városon átmenő főút szürke képét. A rendszerváltás után „sikeres" priva­tizáció eredményeként a konzervgyár megszűnt, épületeinek egy részét le­bontották, másik részét átalakítva egy második ipari parkot hoztak létre. A te­rületen új lakóházak, kenyérgyár, fafel­dolgozó és szerviz üzem, valamint az Atomcenter bevásárlóközpont van. Itt kapott helyet az európai hírű kortárs művészet „temploma”, a Paksi Képtár, amelyet 2007. október 20-án nyitottak meg. A volt konzervgyári teleptől kelet­gét adják annak a szellemiségnek, amit az épület szolgálni hivatott. A város második katolikus templomá­nak a megépítésére az adott indokot, hogy az Ó- és Újváros között nagy a távolság, és természetesen a katolikus egyházközség lélekszámának a nagysága. A hívő lakos­ság több mint 60%-a katolikus, ez megkö­zelítően 1000 családot jelent Pakson. A térről a Tolnai útra kanyarodunk, É- i irányba, az Óváros felé. A Tolnai úton az 195CFes évek elején lett volna jó végig­menni, mert egy korabeli leírás szerint így festett az utcakép: „egyenes vonalve­a Biskói réven át Kalocsára készülvén 1887. június 18-án kompra szálltak. A hirtelen támadt szél miatt a 399 fővel túlterhelt komp felborult, és 216 ember lelte halálát a hullámok között. Ez a kompszerencsétlenség volt a város tör­ténetében a legnagyobb és legtöbb éle­tet követelő tragédia. Emlékére a volt kompátkelő helyének közelében, az atomerőmű vízisport-telephelye előtti Duna-parton egy teljes alakos bronz Krisztus-szobrot (Farkas Pál alkotása) állíttatott az atomerőmű, amelynek fel­szentelését Paskai László hercegprímás celebrálta 2000. június 16-án. A kápolnát elhagyva megérkezünk a város új központjába. Ugyanis ezt a terü­letet jelölték ki a város intézményei szá­mára. Itt található a polgármesteri hiva­tal, az ügyészség, rendőrség, a régi SZTK, gyógyszertár, bank és az uszoda is. Ám az erőmű bővítésével kapcsolatos megtorpa­nások következtében az erre a területre vonatkozó tervek érvényüket veszítették. Viszont a polgármesteri hivatal előtti tér szépült és gazdagodott, mert itt áll Deák Ferenc mellszobra, és az 1956-os emlék­mű, melyek Gaál Tamás alkotásai. Az előbbit 2003. október 7-én, az utóbbit 2006. október 23-án avatták fel. Városnéző sétánkat folytatva, megér­kezünk a városi könyvtár elé, itt kezdődik az Óváros, innen kezdve a legérintetle­nebb a városkép. A könyvtár épülete zsi­nagógából lett átalakítva. A betelepítés harmadik hullámának vé­gén -1730 - 35-40 zsidó család él Pakson, számuk gyarapodott, és 1828-ban már 609 zsidót számláltak. 1920-ban 1891 zsi­dó élt Pakson, ez a lakosság 15,7%-a. Et­től kezdve rohamosan csökkent a szá­muk, és 1944 júliusában közel 1500 főt vagoníroztak be a zsinagóga környékén kialakított gettóból, és irányították a ha­láltáborokba őket. A zsinagóga épületére vonatkozóan elég bizonytalanok az adataink. Azt tud­juk, hogy Hirchinger István építette újjá az 1890-1900-as évek között. Azt is tud­juk, hogy 1777-ben tűz pusztította el, ma­jd újjáépítették, és az 1860-as évek köze­péig még kétszer égett le és építették új­já. A zsinagógát 1968-ban könyvtárrá ala­kították át, innen hirdeti meg Darvas Jó­zsef az „Olvasó Népért”-mozgalmat 1968. július 5-én. Jelenleg a városi könyvtár több mint 100 000 kötetének ad helyet az épület. A Dózsa György úton - régen Fő utca - tovább haladva, már a könyvtártól elénk tárul a volt Budapest Bank épülete. Ezt az épületet is Hirchinger István építette 1896-ban, és a millennium évében adták át rendeltetésének. Ez az épület majdnem mindig bankintézményeknek adott he­lyet, kivéve 1914-17 és az 1945-47-es idő­szakokat. Az épület a belváros déli részé­nek a legszebb épülete, annak ellenére, hogy 1999-ben leégett, a bank elköltözött, az épületet egy vállalkozó felújította és la­kásokat alakított ki benne. A volt banki épülettől már feltűnik a ka­tolikus templom tornya, majd a római ka­tolikus Jézus szíve templom alatti bazár­sor és a volt Erzsébet Szálló monumentá­lis épülettömbje. Ezzel meg is érkeztünk az Óváros kö­zéppontjába, a Szent István térre. A tér egyik jellegzetes épülete a bazár­sor, tetején az alábbi szobrokkal: Szt. Ven­del a pásztorok, Szt. Flórián a tűzoltók és Nepomuki Szt. János a vízimolnárok vé­dőszentjeivel. A bazársor homlokzata ko­rai romantikus stílusban épült, a XIX. sz. közepére jellemző, tartózkodó boltkikép­zésével hangulatot ad a térnek. A leg­újabb kutatások szerint már 1882-ben állt az épület, és az eddig előkerült adatok szerint 1875 előtt épülhetett. A bazársor melletti szép park helyén 1981-ig lakóhá­zak álltak, melyeket lebontottak. A parkkal szemben álló épület helyén egykor a Rudnyánszky-kúria állt. A kú­ria emlékét ma csak a Hangulat presszó alatti pince őrzi, mert az épület tűz áldo­zata lett. 1902-ben kezdi építeni dr. Stern Miksa fogorvos, kizárólag szállodának, ez volt a Vadászkürt Szálló és Étterem, ma imaház, presszó, és magánlakások­nak ad helyet. Folytatás a 12. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents