Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-06-01 / 6. szám

12 2008. júniii <W> mym paksi atomerőmű-A teret egy másik és jóval monumen­tálisabb épület zárja le, mégpedig a volt Erzsébet Szálló. A mai épület helyén már 1763-ban áll a Hevesi Peregrius tu­lajdonában lévő Aranyhajó vendégfoga­dó, melyet egy 1816-os felhőszakadás összedöntött. Helyén már 1819-ben üze­mel a Zöldfa vendéglő, ám ezt 1842-ben lebontották, mert kicsi volt. Helyére 1844 őszére építették fel a mai klasszi­cista stílusú épületet Zöldfa kávéház és vendéglő néven. 1900-1910 között csak szállodaként működik, az 1920-as évek­ben a királyné tiszteletére az Erzsébet Szálloda nevet kapta. 1960-ban a felső emeletét lezárták, mert életveszélyessé vált, és 1971-79- ben restaurálták az épületet, majd If­júsági és Úttörőház lesz. Az épületet 2005 novemberében megvette az atomerőmű, és eredeti funkciójába ál­lítja vissza. A tér másik oldalán, mintegy annak lezárásaként áll a Deák-ház földszintes, klasszicista, barokk és kora eklektikus stílusban épült műemlék jellegű épüle­te, a volt Szeniczey-kúria. Deák Ferenc 1850 és 1874 között sokat tartózkodott ebben az épületben, melynek falán em­léktábla is őrzi ezt a tényt. Deák Ferencet rokoni szálak fűzték Pakshoz és a Szeniczey családhoz. Ugyanis Deák Ferenc nővére Jozefa Nemeskéri Kiss József felesége. Szeniczey Ferenc táblabíró neje pedig Nemeskéri Kiss Katalin. Ezenkívül ■■■ A VOTT-ok történetéből Az 57. Villamosenergia-ipari Orszá­gos Természetbarát Találkozón (VOTI'), Gödöllőn a résztvevők aján­dékként kapták a szervezőktől a „VOTT 55 éve 1951-2005” című könyvet. A könyv a Villamosenergia­ipari Országos Természetbarát Ta­lálkozók történetét dolgozza fel. A könyv szerkesztő munkabizottsá­gának tiszteletbeli elnökével és ve­zetőjével ültem le beszélgetni a VOTT-ok történetéről. Czibulya János, a szerkesztő munka­­bizottság tiszteletbeli elnöke:- A November 7. erőműben voltam üzemmérnök, utána az MVM-be mint osztályvezető, majd mint műszaki tanács­adó a termelési igazgatóságon dolgoztam. 1979 óta vagyok nyugdíjas, jelenleg 90 éves vagyok. Hogyan kapcsolódtál a VOTT-hoz?- A világháborút követően az elektro­mos műveknél dolgoztam, és az elektro­mos művek természetjáró szakosztályá­nak tagja voltam Kara Jánossal, Bányász Rezsővel és a többi idősebb kollégával. Ők szerettették meg velem a turizmust. 1960- ban vettem először részt a VOTT-on mint vendég. 1967 óta mint versenyző is részt vettem. Később az MVM vezérigazgatójá­nak megbízása alapján intézőbizottsági tagként vettem részt a mozgalomban és szerveztem a találkozókat. 1993-tól 2003- ig családi okok miatt nem tudtam részt venni a munkában - a lebénult felesége­met ápoltam. Az 53. VOTT-on, Debrecen­ben kapcsolódtam ismét be a szervező­­munkába. A 25. találkozón volt az első tájfutó versenyünk, ezt a versenyt Varsányi Endre szervezte. A 30. találkozóig Var­sányi Endre volt a terepfelelős, a segí­tőtársa a Bacsó Nándi volt. 1980-tól Nándit kértem fel a terepversenyek megszervezésére. Az első versenyt ép­pen Pakson szervezte meg. Müyenek voltak a VOTT-ok a kezdeti időszakban, milyen versenyekből álltak?- 1951-től 1975-ig a találkozók szervezé­sét a találkozó kollégiuma, illetve intéző­bizottság végezte teljesen társadalmi munkában és önállóan. A munkát az ak­kori szakszervezet segítette. 1975-ben a szakszervezeten belül létre­jött egy sportbizottság, aminek Nándi is a tagja lett. Az akkori előírásoknak meg­felelően a vezérigazgató csak a szakszer­vezeteken keresztül tudta anyagilag tá­mogatni a mozgalmat. 1980-tól Nándi mint a terepverseny és Szinok Gábor Hódmezővásárhelyről pe­dig a városismereti verseny felelőse volt mellettem. 1951-től 1970-ig csak terepversenyből állt a VOTT. 1963-tól a terepversenyen be­lül külön szenior kupát alapítottunk. 1970-től van városismereti verseny is. 1972-ben Kazincbarcika alapította meg a „Városismereti vándordíját”, mely a mai napig is az egyik legértékesebb vándordí­junk. A városismereti versenyek meg­szervezésével a történelmi és egyéb kör­nyezeti ismeretek elég komolyan érvény­re jutottak, és igy a városismereti verseny testesíti meg a fejlődést. Hogyan alakult ki, hogy éppen július első hétvégéjén kerül megrendezésre a találkozó?- Kezdetekben többségében sátortábo­rozás volt a versenyeken, de ahogy növe­kedett a résztvevők száma és az igények is nőttek, szükségessé vált, hogy megfe­lelő ellátást és szálláshelyet biztosítsunk a résztvevőknek. így elsősorban diákkol­légiumokra gondolhattunk, amik csak ak­kor ürültek meg, amikor a tanítási évnek vége volt. Bacsó Nándor, a szerkesztő munkabi­zottság vezetője:- Én gyakorló mérnökként Ajkán az erőműben kezdtem az egyetem után közvetlenül, majd a borsodi erőműbe dolgoztam. Az MVM-ben főmérnökként fejeztem be a pályafutásomat. 1960-ban kezdtem és 1992-ben mentem nyugdíj­ba. Azóta sem szakadtam el az MVM- től, hiszen a HÉRA alapítványnál dolgo­zom és természetjárással foglalkozom. Az MVM sportegyesületének a termé­szetjáró szakosztályát vezetem immár 27 éve, 72 éves vagyok. Mikor vettél részt először a VOTT-on?- Én a 25. találkozón találkoztam elő­ször a VOTT-tal, amikor Varsányi End­re barátom elvitt engem, hogy verse­1841-ben Deák Ferenc keresztapa vo Szeniczey Cecíliánál. így került a has bölcse Pakssal szorosabb kapcsolatb; A Deák-házzal szemben az Erzséb Szálló mögötti parkban áll, mintegy tér teljes lezárásaként Tóth Emőke iv kútja, az úgynevezett „halas fiú”. A díszkút tervezésére Kiss Kovái Gyula szobrász és Link Péter építé: kapott megbízást. Kiss Kovács Gyű 1985-ben meghalt, így munkáját fel sége, Tóth Emőke szobrász és Pólón Károly Ybl-díjas építész vette át. A k ünnepélyes átadására 1987. június én került sor. A kútnál, a parkolóban meg is állh tunk, a kocsiból kiszállva elsétálh tunk a Deák-ház melletti Cseh-Vigyáz kúriához, melynek szépen fásított u| varán pihenhetünk, és megtekinti« jük az 1994-ben megnyílt Városi Múzj um kiállításait. A múzeum szakemb reinek közreműködésével több mint 1 éve folynak Dunakömlődön, a Sánch gyen a római kori ásatások. Ezen dombon állt Lussonium kb. 52-350-i Érdemes felmenni az ásatások helys: nére, és megtekinteni az ásatások erőd-helyreállítási munkálatok eddi eredményét. Kedves természetbarátok! Nagyon i viden, egy meghatározott útvonal me tén így tudtam bemutatni városunk; mely város mindig szívesen látta és 1 ja ma is az idelátogató vendégeket. Beregnyei Miki nyezzek mint tájfutó. Utána az ossz VOTT-on - egy kivételével - részt v tem. Nagyon gyorsan illeszkedtem bt mozgalomba, mert a 27. találkozón m a terepkitűzésen is részt vettem. A ó találkozó volt, ahol először önálló szerveztem meg a terepversenyt. Azt pedig nem tudok leállni, és csinált kérve, kéretlenül. Melyik volt a legkedvesebb ver: nyed?- Aligha tudnék úgy választ adni, he azt mondjam, a többieket nem helyezi háttérbe, mert számomra mindegyik ki vés. Talán az 1982-es 32. sárospataki lálkozó volt, melyen kiemelkedően fi tasztikus hangulat uralkodott, és oly kedves élmények élnek bennem, min medencebál. Mióta vannak tájfutó versenyek?- A 25. VOTT-on volt először tájfutó v seny. Ezt megelőzően egy nap alatt lel nyolították a két nagy versenyt, az öss; kategóriájával. Tíz éve alakult ki ez a versenyzési f ma, ami ma is van. Pénteken van az eg ni tájfutás, szombaton a terepverseny vele párhuzamosan a városismereti v seny. Az összesített eredményt két ej mástól teljesen függetlenül versenyző c pat hozza létre, tulajdonképpen a száj tógépes értékelésnek köszönhetően és; nak, hogy minél ösztönzőbb legyen a v senyzés, hogy minél több díjat tudju kiosztani. A mai VOTT-okon a résztvevők léts ma évek óta 4-500 között van. Mi a következő feladat?- Nagy várakozással vagyunk a kö\ kező 58. VOTT irányába, melyet a Pa Atomerőmű Zrt. és az Atomerőmű Spc egyesület rendez 16 év után újból. Én Pakshoz nagyon szorosan kötődi hiszen az atomerőmű létesítéséb üzembe helyezésében 1977-től 199C aktívan részt vettem, és itt is laktam P son. Ma is azt mondanám, életem legk vesebb időszaka volt ez, szakmailag is emberileg is rendkívül jól éreztem i gam. Bízunk abban, hogy van jövője a VO nak, ennek a versenynek, hiszen a kedvre, egészségre és kitartásra a vi mosenergia-iparban dolgozóknak is sz ségük van. Köszönöm a beszélgetést és tovább egészséget kívánok! Wollner

Next

/
Thumbnails
Contents