Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-05-01 / 5. szám
8 mym paksi atomerőmű 2008. májú: Sikeres biztosítói szemle zajlott A Debreceni Egyetem a Paksi Atomerőmű Zrt. minősített partnere Napjainkban mind elterjedtebbé válik, hogy a különböző felsőoktatási intézmények a hagyományos oktatási-kutatási feladatkörükön túlmenően üzleti alapú vállalkozási tevékenységbe is kezdenek. A Paksi Atomerőmű Zrt. beszállítói listáján is immár több hazai egyetem található. Noha magán a felsőoktatás területén is egyre kiélezettebb verseny folyik, a termelői, szolgáltatói szféra piaci viszonyai közé való kilépés minden bizonnyal újszerű kihívások elé állítja a - jobbára patinás - felsőoktatási intézmények vezetőségét, illetve teljes munkatársi gárdáját. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (DE TTK) kísérleti fizikai tanszékének minősítő eljárása ez év áprilisában zárult le. Az előzetes konzultációkkal és dokumentációátvizsgálással előkészített helyszíni minőségügyi audit sikeres volt, így a tanszék a Paksi Atomerőmű Zrt. minősített beszállítójává vált. A beszállítóaspiránsokkal szemben alapvető feltétel az „MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények” c. szabvány szerinti minőségirányítási rendszer működtetése, amelyet független tanúsító szervezettel tanúsíttatniuk is keli. A minőségirányítási rendszerek bevezetése a felsőoktatási intézmények között még nem nevezhető elterjedtnek - noha egyre több főiskola és egyetem él már ezzel az eszközzel -, így ez a követelmény általában többletet jelent az oktatási-kutatási tevékenységgel szemben támasztott hagyományos elvárásokhoz képest. Ez év elejétől a DE TTK kísérleti fizikai tanszéke is tanúsított minőségirányítási rendszerrel rendelkezik. Ezenkívül „MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek” szabvány alapján egy környezetközpontú irányítási rendszert is kiépített a tanszék. Mindezek a törekvések természetesen (verseny)előnyt jelenthetnek az atomerőművön kívüli vállalkozói lehetőségek kihasználásánál, sőt, az oktatás és kutatás egyéb terén is. A tanszék atomerőműves minősítési területe, vagyis az a tevékenységi kör, amelyben a Paksi Atomerőmű Zrt. számára szolgáltatást nyújt, a következő: az ABOS 3 biztonsági osztályba sorolt technológiai rendszerek és rendszerelemek üzemeltetésével összefüggően szakértői feladatok végzése (mérési eljárások kidolgozása, speciális mérőrendszerek összeálh'tása, helyszíni mérési feladatok végrehajtása). Lényegében primer köri sugárzásmérési feladatokról van szó, amelyek a vegyészeti ellenőrzési osztály mint atomerőműves szakmai fogadószervezet koordinálásával végzendők. Ezekkel a mérésekkel már több mint 20 éve foglalkoznak a tanszék munkatársai. Az egyetemeknek mint vállalkozásoknak, mondhatni természetszerű erőssége a kimagasló szakmai tudás, ideértve a kutatási eredményekről elsők között való értesülést is. A Debreceni Egyetem kísérleti fizikai tanszéke is imponáló tudományos eredményeket és oktatói-kutatói kart tudhat maga mögött. A tanszéket prof. dr. Pálinkás íózsef akadémikus vezeti, akit korábban oktatási miniszterként is megismerhettünk. A munkatársi gárda - köztük természetesen a Pakson munkát végző szakemberek is - szinte valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. Atomerőművi munkájukhoz eredményes együttműködést és sok sikert kívánunk! (Lapzárta utáni hír: Pálinkás Józsefet a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották.) Prnncz Zoltán A 2008. április 28-30. között a nemzetközi nukleáris biztosítók szakemberei tartottak mérnöki szemlét a paksi atomerőműben. A cél az volt, hogy meggyőződjenek róla, az atomerőmű biztonságosan, megbízhatóan üzemel. A majális előtti csonka héten összesen hét külföldi és három magyar biztosítási szakértő tartott bejárást, vizsgált, kérdezett, tájékozódott az atomerőműben azért, hogy a nukleáris biztosításokhoz szükséges minden fontos információt összegyűjtsenek. Mint már jó tíz éve, a szemle most is négy csoportban zajlott: nukleáris biztonság és kárfelelősség, gépészet, villamos rendszerek, tűzvédelem. A csapatban amerikai, finn, svájci vizsgáló, ukrán és német megfigyelő volt, akiket a magyar biztosítók és brókerek három munkatársa kísért. A hétfői megnyitón Csanádi András gazdasági igazgató elmondta: az utolsó, 2005. évi szemle óta nagyon sok biztonságnövelő intézkedést hajtott végre az erőmű, a folyamatok felülvizsgálata pedig az egyértelmű felelősséget, a biztonságtudatosságot erősítette. 2007-ben rekord mennyiségű termelés mellett sem csökkent a biztonsági szint. A megkezdett stratégiai projektek végrehajtása - az üzemidő-hosszabbítás, teljesítménynövelés, gazdasági hatékonyságnövelés - a meghatározott ütemterv szerint folyik. A vizsgálócsoportot az USA-beli Tom Wolff vezette, aki az első szemle óta jár Paksra, és egyben a villamos terület felelőse. A másik három csoport vezetője a szintén régi ismerős Lars-Erik Willberg, A paksi atomerőmű biztonsági főosztályának nukleáris biztonsági osztálya felelős az aktív zónára vonatkozó feltételek ellenőrzéséért, a nukleáris üzemanyaggal kapcsolatos safeguards (biztosítéki) tevékenységekért és részt vesz a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését biztosító szabályozások és üzemeltetési dokumentációk meglétének, megfelelőségének és betartásának ellenőrzésében. Legfontosabb feladata az üzemeltetés nukleáris biztonsági szempontú felügyelete. Az Atomerőmű újságban egy sorozatot indítottunk a nukleáris biztonsági osztály safegards-programjával, tevékenységégével kapcsolatban. Az előző tájékoztató anyagokban A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, az Atomsorompó szerződés (1.), a Tájékoztató a nukleáris biztosítékok rendszereiről (2.), a Teljes körű biztosítéki egyezmény - hagyományos biztosítéki rendszer (2.1.), a Kiegészítő jegyzőkönyv (2.2.), az Integrált biztosítéki rendszer (2.3.), Az Európai Unió biztosítéki rendszere (2.4.) című, jelenlegi számban a Nukleáris biztosítékok rendszere Magyarországon (2.5.), a következő számban A PA Zrt. nukleáris biztosítéki rendszerre (2.6.) című fejezetre tér ki a szerző. 2.5. Nukleáris biztosítékok rendszere Magyarországon Magyarország 1968-ban írta alá az Atomsorompó Szerződést, amely az 1970. évi 12. törvényerejű rendelettel lépett hatályba. Magyarország a NAÜ-vel (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) 1972- ben kötött teljes körű biztosítéki egyezményt, amit az 1972. évi 9. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítése, a nukleáris anyagok központi nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a nemzetközi ellenőrzés feltételeinek biztosítása az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) feladata. A Kiegészítő jegyzőkönyvet 1998-ban írtuk alá és az 1999. évi XC. törvénnyel erősítettük meg és hirdettük ki. A Kiegészítő jegyzőkönyv 2000. április 1-jén lépett hatályba. A Kiegészítő jegyzőkönyv alapján hazánk központi nyilvántartási valamint Paul Fox és Rober Abt volt. A paksi előkészületeket Tóth Gábor és Maracsik Kálmán, a közgazdasági osztály munkatársai szervezték. A négy csoport magyar partnere Bokor László, Hadnagy Lajos, Hevesi Antal és Tóth Ferenc volt. A szemle sikeres lebonyolításában természetesen még nagyon sok paksi kolléga vett részt. Ők - mint a többi nemzetközi vizsgálat során - készségesen, őszintén közreműködtek a bejárásokban, interjúkban, és rugalmasan alkalmazkodtak a program változásaihoz, a vendégek igényeihez. A szerdai záróértekezleten Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes köszönte meg a vendégeknek a háromna-és ellenőrzési rendszert tart fent a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatásfejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint a telephelyekre és az azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatokra. 2004 novemberében a NAÜ által elvégzett átfogó ellenőrzést követően, az atomerőművet üzemeltető országok közül elsőként Magyarországon vezettek be integrált biztosítéki rendszert. A nukleáris anyagok nyilvántartásának hazai ellenőrzését az OAH nukleáris és radioaktív anyagok főosztálya végzi. A nukleáris anyagok ellenőrzését műszaki háttérintézetek, elsősorban az MTA Izotópkutató Intézet segíti. 2005 márciusában életbe lépett a 302/2005 EU-rendelet a biztosítékok alkalmazásáról. Ez adja meg a hazai létesítmények által az EURATOM számára küldendő jelentések rendjét. Magyarország a csatlakozást követően is fenntartja a nukleáris anyagok saját, országos nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét. A nukleáris anyagok nyilvántartásának nemzetközi ellenőrzését Európai Unióhoz való csatlakozásunkig a NAU ellenőrei végezték, 2004. május 1. óta a biztosítéki ellenőrzésekre az EURATOM ellenőrei is jogosultak. A biztosítéki egyezmény végrehajtását a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszeréről, nemzetközi ellenőrzéséről és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökről szóló 7/2007. (III.6.) IRM-rendelet szabályozza, amely tartalmazza a nukleáris anyagok országos és helyi nyilvántartási és ellenőrzési rendjét. A rendelet alapján minden nukleáris létesítmény és nukleáris anyagot alkalmazó szervezet nyilvántartásra kötelezett. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nukleáris anyagok be- és kifelé történő szállítását. A leltár felvétele évente történik. 2007 júliusában életbe lépett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést szabályzó INFCIRC/193 mely a NAÜ, EURATOM és a nemzeti nukleáris biztosítéki hatóságok közti együttműködés kereteit határozza meg. Pásztor Csaba pos kemény munkát, az észrevételeket, javaslatokat.- Kiemelten fontos a társaság számára a nukleáris és a termelési biztonság fokozása - mondta. Örülünk, ha ez az eredményekben is megjelenik, és külső szervezetek is visszaigazolják. A biztosítói szemle megállapításait mindig komolyan veszszük, azok hozzájárulnak tudásunk gyarapításához, ami az üzemidő-hosszabbítás szempontjából is lényeges. Összefoglalójában Tom Wolff elmondta, alapvetően még jobb biztonsági helyzettel találkoztak ez alkalommal, mint az előző szemlén. Kiemelte a magas szintű rendet és a sokrétű fejlesztéseket, jelezve, hogy a javító intézkedések egy részét folyAz atomerőműben a tűzoltóság és Nukleo-Med Kft. által közösen működtetett mentőszolgálat ez év márciusától újabb szolgáltatással segíti a munkavállalók baleseti, egészségügyi ellátását. Létrehozták azt az elsősegélynyújtó eszközökből álló felszerelést, amivel - a mentőautón kívül - bármikor segítséget tudnak adni, hisz a tűzoltóságon állandóan rendelkezésre áll. Ezek az elsősegélynyújtó eszközök nem a mentőautó felszerelését képezik, attól függetlenül használhatók, ezért minden olyan esetben igénybe vehetők, amikor a mentő valamüyen okból nem áll rendelkezésre, például betegszállítás vagy tömeges sérültellátás miatt az erőműn kívül tartózkodik, de akkor is, ha a mentő az atomerőmű területén van ugyan, de más feladatot lát el, és nem tud részt venni a betegellátásban. tatni kell. Ezt követően a csoportvezető számoltak be megfigyeléseikről, a java: latok és ajánlások helyzetéről. A biztos: tói szakértői csoport jelentését haman san írásban is megküldi Paksra. A nukleáris biztosítások a nemzetkö; gyakorlatnak megfelelően különlegesne minősülnek, azokat biztosítói érdekki zösségek, úgynevezett „pool”-ok köti! Magyarországon a CXVI./1996 sz. Aton törvény írja elő a nukleáris kárfelelőssé biztosítás vagy más pénzügyi fedezet 1< tét. A Paksi Atomerőmű Zrt. a nukleári biztosításait a Magyar Atompoollal kötő te, amely külföldi partnereinek szakérti ível 1997 óta 3-4 évente tart nemzetkö: szemlét az erőműben. Hy Mint ahogy a mentő, a Mercedc Sprinter típusú rohamkocsi magas szil tű egészségügyi ellátás biztosításár képes és korszerű mentéstechnikai es: közökkel rendelkezik, úgy a mentőat tón kívül rendszeresített elsősegély nyújtó felszerelés is az alkalmazás cé jának és az elvárásoknak legmegfelt lőbben lett kialakítva. A felszerelés tartalmaz egy félautom; ta defibrillátort, végtagrögzítő vákun sínkészletet, nyakrögzítőt, valamint kö szerekkel és más tartozékokkal felszere elsősegélytáskát. A felszerelés állapot: ért a mindenkori elsősegély-vezető fele aki a tűzoltóság állományának egészséj ügyi végzettséggel rendelkező tagja, has: nálatára pedig jogosult minden tűzoltj aki rendelkezik éves szinten tartó elsős! gélyvizsgával, 80 órás mentőápolói véj zettséggel, mentőápoló szakiskolába já vagy végzett mentőszakápoló. A múlt évben a mentőszolgálat 111b teget látott el, közülük 55 beteget balesi ti sérülés, 24-et belgyógyászati jellegű é 24-et egyéb bajok (idegrendszeri, szem szeti stb.) kapcsán. Az atomerőművön k vülre történő vonulás során két sikeres ú raélesztést hajtottak végre. A mentőautón kívül rendszeresíte elsősegélynyújtó felszerelések által mentési rendszer eredményessége nj és az atomerőmű dolgozóinak baleset] egészségügyi ellátása még hatékonyai bá, biztonságosabbá válik. Segítségki rés a továbbiakban is megtehető a tű] oltóság 77-77-es telefonszámán.- Lovásziné Anno Bővült az üzemi mentőszolgálat tevékenységi köre Biztosítéki felügyelet - IV.
