Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

<■>- myih paksi atomerömű-2008. április

Kitüntetés „Az Információs Társadalomért”

S

zakmai érem elismerésben részesült Szentgyörgyi Zsolt, az MVM Informatikai Zrt. vezérigazgatója, mely kitüntetést dr. Kákosy Csaba, gazdasági és közlekedési miniszter a köztársasági elnök megbízásából a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adott át Budapesten, a minisztérium épületében. Noha egyidejűleg hét kitüntetés adományozható, idén csupán ketten részesültek ebben a rangos elismerésben.

Ebben az emelkedett hangulatban kértem rövid bemutatkozást:- Tősgyökeres paksi vagyok: itt születtem, itt jártam általános és középiskolába. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szereztem rendszerszervezői diplomát. Több budapesti nagyvállalatnál dolgoztam, szereztem gyakorlatot, majd 2 évre a Siemenshez szerződtem. Nürnbergben dolgoztam COBOL programozóként.

Hazajöttem, és az erőmű informatikai főosztályára kerültem 1994-ben. Különböző projektekben dolgoztam. A vezérigazgató informatikai tanácsadója, majd főosztályvezető lettem. Az MVM- átalakulások során újonnan alakult informatikai szervezet (2005. december) élére kerültem.

Majd közelebbi és távolabbi terveiről faggattam a kitüntetettet:- Létrehoztuk az új szervezetet. Új egységes belső információs portált, arculatot alakítottunk ki. Zökkenőmentesen bevezettük a PassPort moduljait. Megújítottuk, bővítettük a szerverparkot. Internetszolgáltatókká váltunk.

Mint paksi székhelyű cég, országos informatikai infrastruktúraszolgáltatóvá válhatunk. Az MVM teljes országos adatforgalmi gerincét alkotva is már a legnagyobb magyar tulajdonú informatikai cég leszünk. Az Informatikai és Kommunikációs Technológiák (ICT) a második ipari forradalmat jelentik, ennek válhatunk nélkülözhetetlen részeseivé. Rövidesen belekóstolunk a legújabb technikába is: az Application Service Provider (ASP) technikába.

Rendkívül feszített munkaprogramja mellett hogyan tud kikapcsolódni, regenerálódni, lépést tartani a fejlődéssel?:- Valóban kevés a szabadidőm, a kollégáim is alig látnak. Rengeteg tárgyalás, előkészítő megbeszélés kell a zökkenőmentes munka feltételeinek biztosításához, melyek néha a hétvégébe is belenyúlnak.

Ezúton szeretném megköszönni a velünk együttműködő külső cégek (OGYS, Accenture, Hp, Cisco, Microsoft stb.), az MVM-tagvállalatok kapcsolattartói, az Informatikai Zrt. minden dolgozójának áldozatos, sikeres munkáját

Ami szabadidőm marad, azt a családommal, a barátokkal töltöm. Köszönöm az interjút! gyulai

2008. évi bér- és szociális megállapodás

A Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő szakszervezetek és a munkáltató megállapodtak az MVM- társaságcsoport gazdasági társaságaira vonatkozó 2008. évi bér- és szociális megállapodás végrehajtásának irányelveiben.

Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Az MVM társaságé,opoH gazdasági társaságaira vonatkozó 2008. évi bér és szoeiá.is megállapodás végrehajtásának irányelvei

éü bér és szociális megállapodást helyi szintű bérmegállapodásnak tekin

1. Az MVM «sopor, gazdaság, t^ságaim 20°8^vi «r

. Az egyéni alapbérfejlesztés hatálya: 2008. április 01.- , múrríus 31 közötti időszakra vonatkozóan a

* OSSTüE ‘bégnek megfelelő összegű jutalomként kerül meghatározásra és kifizetésre.

2. A Kollektív Szerződésben rögzített üx pótlékok emelésének mértéke 7. 5 %, mely 2008. január 01-jétől hatályos.

3. Alapbérfejlesztésre jogosult lé^zám ^«ztes végrehajtásának

Ä

16v-^t—SSÄÄ ÄS '«SÄ«-*

á„ó munkavállalók. AM* >££**£ULzaüan idejűvé válik. ÄÄ’ÄÄ a8 végrehajtás részdetc, meghatározó külön megállapodás alapján kerül sor.

4. A bérfejlesztés végrehajtásának szabályai:

a. A Munka és Személyügyi «' «* " ^ ^ejleÍtésre

jogosult munkáltató, jogokat gyakorló vezető -oszmy

b' ál lománvcsoportbal továbbá műszakos és nem 'munkarendben

c.

átcsoportosításra.

5 5S

ap“ r——»

munkahelyi vezető és a HUFO egyeztetését követótn kerülhet ^ nara*°'' 3

ó. Az új alapbér - szóbeli közlését kővetően, amely az. előző év értékelését tamrinv, es a közvetlen munkahelyi vezető jelenlétében történik . , ‘artalmazza.

Ä

S

» “ * Munka- és

S mtÄS^ j**«* a

9' “ érdekkíPV“ kÜliin írásos ’M» képviselhetik a

10 ell'fTMSI j“ía « elfogadott irányelvek betartásának és a

^erve^ egységenként, keretösszegek felhasználásának számszaki ellenőrzésére

11. A bérfejlesztés mértéke miatt munkaügyi vita nem indítható.

I2’ Msvnlhtfr“13'?31 3 ki3d0tt f°rmanyomtatvány első példányán (kizirőlag az

“.Ä

srssrÄ

a, zrLstarzsTí-rí

kész,ten,ük az enmett munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek. '

Pakv^OOS. április 02.

i órincz Oszló

PADOSá elnök

Berkes Sándor

MÉSZ elnök

Marko tán Károly /

Munkástanács elnök A

Folyamatszempontú önértékelés

bevezetése az atomerőműben

Miként személyes életünkben, úgy egy vállalat életében is szükséges az eltelt időszakok rendszeres áttekintése, és - mintegy tükörbe nézve - az eredmények és az esetleges hiányosságok kiértékelése, valamint a jobbítást célzó döntések meghozása a jövőre nézve. A paksi atomerőműben immár hosszú évek óta az első hónapok jelentik az önértékelési időszakot. A 2007. évre vonatkozó önértékelés új, folyamatszempontú megközelítéssel bővült a korábbi gyakorlathoz képest.

Az önértékelésről általánosan elmondható, hogy nem tartozik a minőségirányítási rendszerek alapvető eszköztárába (szemben a bizonyos mértékig hasonló, de mégsem ugyanazt a funkciót betöltő vezetőségi felülvizsgálattal). Az önértékelés olyan többleteszköz, ami a kiválósági modellek, illetve a TQM (teljes körű minőségirányítás) alapú rendszerek sajátja. Az atomenergia-ipar világszerte ilyen irányba mozdul el, amikor bevezeti az önértékelési folyamatot a nukleáris területen értelmezett speciális minőségkövetelmények mind jobb teljesítése érdekében.

Társaságunknál az önértékelési rendszert a 2001-es OSART-vizsgálat hatására, annak ajánlásait szem előtt tartva alakították ki. Az első értékelés 2003 tavaszán készült el a 2002. év értékelésére. Az önértékelés gyakorlata az évek során folyamatos fejlesztés alatt állt. A 2008. évtől azonban ugrásszerű változást jelentett a január 1-jével bevezetett új irányítási rendszer. Ennek keretei között az önértékelési jelentések is új tartalommal és formai megjelenéssel készültek el, az IOP007 jelű eljárásrend szerint Az önértékelési folyamat az idei év elejétől működő irányítási rendszer szerinti felelősségi struktúrát követi. Ennek megfelelően a korábbi gyakorlatban is jelenlévő szervezetszempontú (horizontális) önértékelés mellett új elemként megjelent a folyamatszempontú (vertikális) önértékelés is. Ilyen módon a vállalati működés önértékelése megvalósul egyrészt az egyes tevékenységek logikai sorrendben való összerendelésének (azaz folyamatának) vizsgálata oldaláról, másrészt a funkcionális öszszerendelésének (azaz a folyamatok egymással való kapcsolatainak) elemzése felől. Előbbit a folyamatgazdák végzik, a folyamatok teljesítményét a folyamat eredményeként előállt termék, szolgáltatás elvárt minőségén keresztül értékelve. Az utóbbi pedig az egyes szervezeti egységek vezetőinek feladata, akik az operatív működtetés és az erőforrások felhasználásának hatékonysága oldaláról állítják össze jelentésüket, elsősorban a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) rögzített feladataikra koncentrálva.

A folyamat- és szervezetszempontú tagolás mellett hierarchikusan is tagolódik az önértékelés menete. A folyamatgazdák és a szervezeti egységek vezetői az operatív (végrehajtói) szintet értékelik. Jellemzően a napi gyakorlat síkján megjelenő tevékenységek és problémák tartoznak ide, és az ezekre irányuló javító intézkedéseknek is itt

kell megszületniük. Az alrendszergazdák és az igazgatók viszont stratégiai döntéshozási szintet (is) képviselnek. Itt azokat a kérdéseket, problémákat kell felszínre hozni, amelyek túlmutatnak az operatív vezetők kompetenciáján, vagy pedig az egész vállalatra jellemző globális, esetleg ismétlődő problémát takarhatnak. Ezen a szinten jellemzően az értéktudatosítást kell biztosítani (pl. melyek a jó eredmények kulcstényezői, melyek a veszélyfaktorok), és átfogó jellegű megelőző intézkedésekről kell gondoskodni.

Tekintettel az önértékelési folyamatnak az IOP007 jelű eljárásrendben rögzített megújítására, valamint arra, hogy a nem régen bevezetett irányítási rendszer szerinti vállalatműködés átmeneti időszakában járunk, a 2007. évre vonatkozó önértékelési jelentések összeállítása fokozott fegyelmet és konstruktivitást igényelt minden illetékestől. Megállapítható, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a résztvevők jól teljesítették a feladatukat.

A legtöbb nehézség elsősorban a folyamatgazdákra hárult. Részükre elsősorban dokumentáció-felülvizsgálat és egyfajta nullállapotfelmérés volt a feladat, valamint annak számba vétele, hogy a korábbi rendszer szerinti működés során szerzett tapasztalatok miként adaptálhatók az új működési modellbe. Még inkább nehéz volt a dolga azoknak a fo-Az önértékelési Jelentéseket három fő szempont alapján kellett összeállítani:

1. ) Éves tapasztalatok. Ezek összefoglalását segítették az önértékelési nyomtatványok által

rögzített kategóriák. Ilyenek például a belső auditok, kivizsgálások és a hatósági megállapítások, vagy az ún. „majdnemesemények” számbavétele.

2. ) Tendenciák, trendek elemzése. Az önértékelési folyamat bevezetése óta eltelt évek megfelelő perspektívát adnak a tendenciák, trendek kimutatására. Ennek különösen nagy jelentősége van az élettartam-gazdálkodásban.

3. ) A korábban hozott javító intézkedések eredményességének értékelése. Nem elég tehát

meghozni a javító intézkedéseket, hanem arra is oda kell figyelni, hogy vajon elérik-e azt a célt, amire meghozták őket. (Ez egyben a WAN0 hangsúlyos ajánlása is.)

lyamatgazdáknak, akik egy személyben szervezetiegység-vezetők is. Az ő esetükben jelentkezett legerőteljesebben az önértékelés két iránya szétválasztásának, illetve a szervezeti és a folyamatszempont érvényesítésének igénye.

Összességében megállapítható, hogy társaságunk 2007-ben is az elvárt színvonalon végezte a tevékenységeit. Ezt az év kimagasló termelési eredményei is igazolják. Mindez elsősorban a szisztematikus (SZMSZ-ben rögzített) feladatok teljesítésének kiválóságára mutat.

Ugyanakkor az is kitűnt, hogy az új önértékelési folyamat bizonyos részleteiben további, koncepcionális tisztázásra, illetve pontosításra szorul. Elsősorban a már többször említett, a szervezet- és folyamatorientált értékelés - illetve vállalatműködés - megvalósítása kíván további tökéletesítést.

A folyamatban résztvevők által leggyakrabban feltett kérdésekből az is tükröződik, hogy javítani kell a szervezeti egységek rendszeres feladatain túlmutató, eseti, éves társasági célkitűzések végrehajtói szintig történő lebontását és kommunikálását.

Az önértékelési jelentések magára az önértékelési folyamat javítására nézve is fontos tanulságokkal szolgáltak.

Az önértékelési folyamat tapasztalatait, illetve az egyes önértékelési jelentések megállapításait a PA Zrt. Biztonsági és Minőségirányítási Bizottsága a március 20-i ülésén megtárgyalta, és elfogadta az előirányzott javító intézkedéseket. Az önértékelési eredmények az éves vezetőségi felülvizsgálat bemenő adataiként becsatolódnak az atomerőmű felső vezetésének döntéshozói, stratégiaalkotói feladatkörébe, és az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága felé küldendő éves jelentésnek is alapvető részét képezik. (A vezetőségi felülvizsgálatról a májusi számunkban tervezünk tájékoztatást adni.) Prancz Zoltán