Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-04-01 / 4. szám
4- mym paksi atomerőmű-2008. április Tavaszköszöntő néptánctalálkozó és II. pogácsasütő verseny Az idei Tavaszköszöntő néptánctalálkozót 2008. április 5-én, szombaton délután rendezte a Vadrózsa Népi Együttes. Hencze Sándor, Dunaszentgyörgy község polgármestere a fesztivál fővédnökeként mondott köszöntőbeszédet. A polgármester úr üdvözölte a rendezvényt, hiszen fontosnak tartja a népi hagyományok ápolását és továbbörökítését. Az ember életében nagyon fontos szerepe van a zenének és a táncnak, mert ezek nemesítik a testet és a lelket, és megerősítik a gyökereket. S úgy véli, néha jólesik kiszakadni a rohanó hétköznapok világából. E napon azt kérte, hogy a kedves vendégek és megjelentek engedjék közel magukhoz a táncot és a muzsikát, és érezzék jól magukat. A néptánctalálkozón részt vevő meghívott csoportok számára e rendezvény az eddig elsajátított ismeretek bemutatására és átadására, valamint tapasztalatcserére és ismerkedésre is kiváló alkalomnak bizonyult. A faluház nagytermében zajló rendezvény ideje alatt a négytagú zsűri (Csapóné Sebestyén Katalin, Lukács Tamásné, Bácskai Péter és Rácz József) megkóstolta és pontozta az előre leadott pogácsaremekeket. Végül, a műsor második felében a házigazda egyesület vezetője, Lisztmájer Henrikné és Hencze Sándor polgármester úr adták át a díjakat a győzteseknek. (I. helyezett: Vajda Sándorné, II. helyezett: Lisztmájerné Boch Brigitta, III. helyezett: Kozma Józsefné lett, a „Pogácsák pogácsája” különdíjat Pető Brigitta nyerte, a többi versenyző oklevelet kapott.) A néptánctalálkozó fesztivál jellegénél fogva zenés-táncos-énekes, hangulatos, vidám rendezvény volt. A műsorban felléptek: a Bölcskei Néptáncegyesület, az Aparhantí Székely Hagyományőrző Együttes, a Tengelici Tengelice Tánccsoport, a dunaszentgyörgyi furulyás csoport, a helyi női kórus, valamint a Vadrózsa Népi Együttes négy korcsoportja. A fellépők, az óvódástól a felnőtt korosztályig bezárólag kiváló tudásukról tettek tanúbizonyságot, melyet a hálás közönség vastapssal viszonzott. A rendezvény zárásaként Lisztmájer Henrikné intézte szavait a meghívott vendégekhez, fellépőkhöz és a közönséghez, köszönetét és háláját kifejezve mindazoknak, akik elfogadták - akár már többször is - a meghívást, sőt saját költségükön vállalták az ideutazást, továbbá mindenkinek, aki a rendezvény létrejöttét elősegítette, beleértve állandó kísérőjüket, a Bartina Zenekart is. A vendéglátó dunaszentgyörgyiek végül minden csoportot oklevéllel és ajándéktárggyal jutalmaztak részvételükért. Gyöngyösiné Nyúl Petra Finálé A Vadrózsa Népi Együttes utánpótláscsoportja sárközi táncokat, a Bölcskei Néptáncegyüttes madocsai táncokat mutatott be, melyekkel rendkívül jól elszórakoztatták a közönséget. Ezután a furulyások és a női kórus újabb előadása következett, legvégül a Vadrózsa Népi Együttes ifjúsági csoportjától a Rimóci vasárnap c. koreográfiát láthattuk. Március 15-ei ünnepség Pakson Paks Város Önkormányzata az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából városi ünnepséget rendezett a Szent István téren. Az ünnepi program 10.00 órakor kezdődött. Hajdú János, Paks város polgármestere mondott ünnepi beszédet. „Március üzenete” címmel az I. István Szakképző Iskola diákjainak ünnepi műsora idézte fel a 160 évvel ezelőtti eseményeket. Végül a város intézményei, civil és társadalmi szervezetei helyezték el az emlékezés koszorúit Jámbor Pál szobra előtt. A koszorúzás után került sor a Városi Múzeum időszaki kiállításának megnyitójára, „S hamvait a hálás hon veszi hantja alá” címmel. A kiállítást dr. Bóna Gábor hadtörténész, egyetemi tanár nyitotta meg. Wollner Pál Villanyfény a paksi stadionban Fontos dátumként vonul be a Paksi FC - és a város - (sport) történetébe 2008. mácius 18. Ezen a napon állították fel a negyedik kandelábert a Fehérvár úti létesítményben, ezzel lezárva egy hosszú, keserűséget is magával hozó históriát. Hányattatott hónapok tán e naptól kezdődően újra itthon lehet otthon a paksi futballcsapat! A világítás kiépítése az eredményességet is meghozta. Csaknem fél ével azután, hogy Gellei Imre debütálásakor idehaza megverte a Paks a Fehérvárt 2 : 1-re. Nagyszombaton a Vasas vendégeskedett az atomvárosban, és ezen a napon jött el a történelmi pillanat: a szünetben - immár éles helyzetben - felgyúltak a fények. A házigazda számára azonban nem csupán erről marad emlékezetes az összecsapás, hanem arról a magabiztos játékról is, mellyel simán verte Mészöly Géza patinás csapatát Ezzel az eredménnyel lezárult a Paksi FC hosszú-hosszú, kilenc meccset számláló nyereüenségi sorozata. Hat dönteüen és három vereség után a 250. élvonalbeli mérkőzésén gólt és gólpasszt jegyző Tököli Attila vezérletével elkezdte a felzárkózást csapatunk. A 3:0-s találkozó góljait Böde, Zováth és Tököli szerezték. A szeptember 29-i, Fehérvár elleni győztes meccs forgatókönyvéhez kísértetiesen hasonlított a nyíregyházi öszszecsapás. Sokáig, egészen a hosszabbítás harmadik percéig vezetett a nyírségi gárda - de nem nyert. Nem, mert hiába játszott jobban ellenfelénél, az utolsó 25 percet emberhátrányban volt kénytelen tölteni. És mert olyan ellenfele volt, mely nem nyugodott bele a vereségbe. A létszámhátránynak ezúttal nem kiállítás, hanem a korai cserék vol-Lendületet adtak a reflektorok tak okozói - na meg az a sérülés, mely után éppen a hazai találat szerzője nem tudta folytami a játékot. Cserélni sem tudtak már a vendéglátók, maradt tehát a tíz a tizenegy elleni játék. Aztán jött a hosszabbítás, és a mi csereemberünk. A tíz perce pályán lévő Weimer Ádám előbb a 93. minutumban egyenlített, a lefújás előtt pedig büntetőt harcolt ki. A 11-est Tököli vágta a kapuba, így a 6-7. forduló után ismét két találkozót nyert meg a csapat egymás után. A papírforma alapján ez a széria tovább nyújtható, hiszen lapzártánkkor a Tatabányát fogadta a Paks, utána pedig előbb a REAC-hoz látogat, majd játék nélkül szerez a kizárt Sopron „ellenében” három pontot. -vöröss-Vasarely a Paksi Képtárban Február 21-én a Paksi Képtárban egyedülálló kiállítás nyüt meg Viktor Vasarely (1908-1997), a kortársművészet világhírű alakja munkáiból. A tárlatot Sárkány József nyitotta meg. A 35 képet, falikárpitot és 6 szobrot a művész szülővárosából, Pécsről, a pécsi Vasarely Múzeumból és a Szépművészeti Múzeum Vasarely-kiállításából kölcsönzi a Paksi Képtár. A kiállításon közel háromszázmillió forint értékű alkotás várja a látogatókat. A közönség egyik kedvence, az 1960-ban, szőnyegben kivitelezett Zebrák című alkotás is megtekinthető a paksi tárlaton. Victor Vasarely, eredeti neve Vásárhelyi Győző 1908. április 9-én született Pécsett. 1925-ben, a középiskola elvégzése után az orvosi egyetem esti tanfolyamait kezdte látogatni. A művészi tevékenység azonban mindennél erősebben vonzotta. 1927- ben Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába iratkozott be, majd a Bauhaus eszmevilágához formailag közelálló Bortnyik Sándor „Műhelyének” lett a tagja, és két éven át folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, az ugyancsak grafikai tervező Spinner Klárával. 1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem mindent ismert az absztrakt művészet területén is. Vasarely, aki a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján. Az alkalmazott grafikai tervező és a formák analitikusa a későbbiekben többféle változatban feldolgozott Zebrák alaptípusát 1938-ban hozta létre, és csak a hatvanas években születtek a korai tervek alapján a szőnyegek párhuzamos darabjai. Ezek a művek a szürrealizmus közelében fogalmazódtak meg. Vasarely 1944-től kezdett festeni, de munkái jellemző bizonytalanságokról árulkodnak. A Belle Isle periódust a tengerpart szikláinak, kavicsainak és kagylóinak élménye formálta, lágy, tört színekkel jellemzett, kissé romantikus vüág volt ez. 1951-ben kezdődő alkotói periódusát Denfer-korszaknak nevezte az egyik párizsi metróállomásról. A magyar művészet egyetemes története felől nézve a nagyobb áttörést az 1961-es, Kassák Lajossal közösen rendezett kiállítása jelentette, melynek alkalmából jelentette meg a Denise René Galéria a Kassák/Vasarely-albumot. 1976-ban, a pécsi állandó Vasarely Múzeum megnyitásának évében avatták fel Aixen-Provence-ban saját alapítványi múzeumát, mely a képzőművészet és építészet szintézisének egy lehetséges egyéni megoldása, de ezen túl az elemző vizuális kísérletezés nemzetközi műhelye is volt. A kiállítás alkalmából katalógus is megjelent. Wollner Pál Elkészült Paks kabalafigurája Paks város kabalababája címmel a Paksi Labdarúgóklub, Paks önkormányzatának oktatási és kulturális bizottsága és a Fortuna rádió közösen írt ki pályázatot még 2007-ben. A hivatalos ügyintézések után a kabala elkészült. A pályázat hivatalos eredményhirdetését március 25-én a Duna Szállóban tartották. A számtalan ötlet közül Nagy Tamás egyetemista „Paksi Nyürge” nevű figurája lett a befutó. Bencze János, a klub elnöke elmondta, hogy sikerült minden formaságot megoldani, a figura sorozatgyártása akár holnaptól megindulhat. Hajdú János polgármester átadta a díjakat: Takács Évának, a Vak Bottyán Gimnázium rajztanárának, mert tanítványai voltak a legaktívabbak és Nagy Tamás tervezőnek, nyertesnek. Wollner Pál • •
