Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

?008. április 3 ■ mym paksi atomerőmű-2008. március 5-6-án a szlovéniai Krsko települése adott otthont a Nukleáris Létesítmények Körüli Eu­­-ópai Önkormányzatok Szövetsége 'GMF) szakmai konferenciájának. Krsko közelében található az or­szág egyetlen atomerőműve. Az amerikai Westinghouse cég ter­hei alapján megépített, közel 700 MW /illamos teljesítményű reaktort 1983- jan kapcsolták az országos hálózatra. A helyi önkormányzatok és a nukleá­ris létesítmény közötti kapcsolat kimon­­iottan jónak tekinthető. Emiatt választot­ta a GMF soron következő konferenciá­énak helyszínéül a Száva-parti várost A rendezvény házigazdája Franc Bo­­?ovic, Krsko polgármestere, a GMF-szer­­rezet alelnöke volt. A konferencián hét ország önkormányzati vezetői vettek részt Magyarországot ötfős küldöttség képviselte. Térségünkből Lengyel János­áé, Pusztahencse és Zsebics Ilona, Bátya polgármesterasszonya képviselte a Tár­sadalmi Ellenőrző és Információs Társu­lást (TEH). Krachun Szilárd, Bátaapáti, Tordai Sándor, Püspökszilágy polgár­­mestere a Társadalmi Ellenőrző és Tájé­koztató Társulás (TETT) és az Izotóp In­formációs Társulás (ÜT) delegáltjaként vett részt az eseményen. Dohóczki Csa­ba a GMF alelnökeként volt jelen. A polgármesteri köszöntőt követően Mariano Vila d1 Abadal GMF-főtitkár arról beszélt, hogy az Európai Unió érzékeli az atomenergia-felhasználás szükségessé­gét, és mint lehetőséget támogatja is azt Kiemelte, hogy a GMF az elmúlt években jó kapcsolatot épített ki több uniós szerve­zettel és európai parlamenti képviselők­kel. A krskói konferencia is az Európai Bi­zottság Közlekedési és Energiaügyi Fő­­igazgatóságának támogatásával jött létre. A főigazgatóság képviseletében Jean- Claude Venchiarutti úr tartott előadást Megemlítette, hogy az unió több olyan szervezetet hívott életre, amelyek az atom­energia-felhasználás jövőjének szempont­jából meghatározóak. Például a Magas Szintű Képviselet Csoportja (HLG), amely a biztonság és a radioaktív hulla­dék kérdését tárgyalja, illetve az Európai Energiafórum, amely az atomenergia-al­kalmazás lehetőségeit, kockázatát és a tá­jékoztatási tevékenységet vizsgálja. Ezt követően a szlovén nukleáris terü­letek képviselői számoltak be tevékeny­ségükről. Milena Cemilogar, a Gazdasá­gi Minisztérium tisztségviselője arról be­szélt, hogy a krskói atomerőmű az ország Felkért előadók beszéltek az egyes európai országokban kialakult gyakorlatról. A részt­vevők bolgár, német, svéd és nem utol­sósorban a magyar tevékenységekkel is­merkedhettek meg. A négy magyar „nukle­áris” önkormányzati társulásról, a jelenlegi tevékenységükről, illetve az előttük álló fel­adatokról Dohóczki Csaba beszélt. A szlo­vén kollégák nagy érdeklődést mutattak a paksi atomerőmű és a környezetében ta­lálható önkormányzati társulás (TEIT) tevé­villamosenergia-ellátásának 30%-át bizto­sítja. Azon uniós irányelvek - melyek a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökken­tését irányozzák elő 2020-ig - egyértel­művé teszik, hogy Szlovéniának szüksé­ge van az atomenergiára. A kiotói jegyző­könyvben tett vállalások nem teljesíthe­tőek a nukleáris energia nélkül. Ezért na­pirenden van a krskói atomerőmű üzem­idő-hosszabbításának kérdése. Emellett a szlovén kormány létrehozott egy progra­mot, amelyben egy új atomerőművi blokk lehetőségét vizsgálják. Kiemelte, hogy Szlovénia 25%-ban villamosener­­gia-behozatalra szorul, ami a prognózi­sok szerint az elkövetkező években növe­kedni fog, és ez már az ország verseny­­képességét is veszélyeztetheti. Miran Veselic, a szlovén radioaktívhul­­ladék-kezelési szervezet (ARAO) vezetője ismertette a hulladékelhelyezés jelenlegi gyakorlatát és a társaság előtt álló felada­tokat Andrej Stritar, a szlovén nukleáris kenységét illetően és a kis és közepes akti­vitású radioaktív hulladékok elhelyezése iránt. Ennek fő oka, hogy Szlovéniában ha­marosan kijelölik a végleges tároló helyszí­nét, amelynek szívesen adna helyet Krsko település. A konferencia második napján üzemlátoga­tásra került sor, A krskói atomerőmű vezetői a létesítményt bemutató előadást követően megmutatták az atomerőmű turbinacsarno­kát és blokkvezénylőtermét is. hatóság (URSJV) vezetője bemutatta intéz­ményét, és beszélt tevékenységéről. Martin Novsak, a Szlovén Villamos Művek (GEN-energija) képviselője el­mondta: társaságuk 50%-ban birtokolja a krskói atomerőművet. Emellett tulaj­donukba tartozik a szávai vízierőművek jelentős része és a Brestanica hőerőmű. Villanyáram-kereskedelemmel is foglal­koznak. Jelen vannak több közép-euró­pai országban - köztük hazánkban is -, de Ausztriában, Németországban és Olaszországban is van képviseletük. Franc Bogovic, Krsko polgármestere kiemelte, hogy az önkormányzat és az atomerőmű kapcsolatát az erőmű iránti bizalom jellemzi. Ennek jó alapot bizto­sít a kiemelkedő üzemeltetési eredmé­nyeket felmutató nukleáris létesítmény. Az erőmű 600 dolgozónak biztosít mun­kát, többen Horvátországból járnak át Krskóba. Magas technológiai színvonal jellemzi azokat a vállalatokat, amelyek beszállítóként az erőművel kapcsolatban vannak. Az atomerőmű a térséget nagy mértékben támogatja anyagilag, és egyéb szponzori tevékenysége is jelen­tős. A legúj abb támogatott beruházások: útépítés, várfelújítás, új iskola, uszoda és üzleü negyed. Büszkék arra, hogy a Maribori Egyetem krskói kihelyezett ta­gozatán idén ősszel 80 hallgató kezdhet energetikai tanulmányokat. A kétnapos rendezvény értékelése­ként elmondhatjuk, hogy Szlovénia, mint a világ legkisebb, atomerőművel rendelkező országa jó példaként szolgál­hat nagyobb országok előtt is. D. Cs. A nap második felében Az MVM a „liberalizált” villamosenergia-piacon A közelmúltban nyilvánosságra ke­rült - a kormány számára a Ma­gyar Energiahivatal (MÉH), a Gaz­dasági Versenyhivatal (GVH), a Regio­nális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által készített - piacelemzé­sekből (továbbiakban ELEMZÉSEK) a kormány azt a következtetést vonta le, hogy a villamosenergia-piacon meghatá­rozó (monopol) szerepet betöltő Magyar Villamos Művek (MVM) felelős a piac­nyitás után kialakult áremelkedésekért. Amennyiben az ELEMZÉSEK helytál­lóak lennének, a következtetés érthető és jogos lenne. A gond csak az, hogy az ELEMZÉSEK minden olyan állítása megalapozatlan és téves, amelyekre az MVM felelősségét alátámasztó követ­keztetések épülnek. A következőkben tézisszerűen foglal­juk össze mindazt, amit az elmúlt 1-2 év alatt kimunkált (az illetékesek számá­ra készített és jórészt nyilvánosságra is hozott) tanulmányaink, vizsgálataink e kérdéskörben egyértelművé tesznek. A jelenlegi helyzet részletesebb elemzését a villamosenergia-piac, az MVM domi­nanciája és ennek hatása című anyag foglalja össze. Tények • A tulajdonosi (Magyar Állami) elvárások­nak megfelelően az MVM 2008. évi terve­zett és várható nyeresége -50 Mrd Ft, ami az ezt létrehozó eszközvagyon ~10%-a (a 2007. évi adózott eredmény -36,2 Mrd Ft, saját tőkére vetítve -8,4%). Ez egyrészt jóval alatta van a vertikum többi szereplő­je átlagának, másrészt ez az a minimum, amit a tulajdonos a tőzsdeképesség elő­készítéséhez elvárt • A teljes villamosenergia-szektor árbevéte­le 2008-ban mintegy 1050-1100 Mrd Ft­­ra várható, amire az MVM 0% nyereség estén is csak -5% árcsökkentő hatást ké­pes gyakorolni. Ennek inflációs hatása el­hanyagolható lenne, de hiányozna az álla­mi bevételekből. • A HTM-ek (hosszú távú villamosenergia­­vásárlási megállapodások) döntően jók, tehát ármérséklő hatásúak. Ezek 2007. évi egyoldalú felmondása egyértelmű és jelentős árnövelő hatással járt volna. Mint ismeretes, a kormány ezért nem választot­ta ezt az utat. • Az MVM mindig és minden tekintetben be­tartotta a törvényt (beleértve a verseny­­szabályokat is) és a tulajdonosi (állami) elvárásokat. A piacnyitás során, és azóta is, az elfogadott és a piacnyitást szolgáló törvény (VET) betűje és szelleme szerint járt és jár el. Ennek ellenkezőjét soha sen­ki nem bizonyította, és nem is állította. Az MVM nem tehet arról, ha az ELEMZÉSEK vagy az elemzők nem értenek egyet a tör­vénnyel vagy a tulajdonosi akarattal. • Az MVM-nek a sok részből álló (termelői, nagykereskedelmi, végfelhasználói - ezen belül egyetemes szolgáltatói és szabadpi­aci - stb.) villamosenergia-piacnak csak egy részére, az egyetemes szolgáltatói pi­acra van domináns befolyásolási, tehát ármeghatározói „ereje" (lehetősége). (A versenypiacon betöltött szereppel a kö­vetkező pont foglalkozik.) Az egyetemes szolgáltatói piacon - amely a hazai fo­gyasztás közel 40%-át, a teljes háztartási fogyasztást tartalmazza - az MVM (a MEH-el egyetértve) 10% alatti végfelhasz­nálói árnövekedést lehetővé tevő nagyke­reskedelmi áron szerződött, ami kereken 0% nyereségtartalommal rendelkezik. Meg kell jegyezni, hogy e piacon az MVM- et a tulajdonos veszteségessé is teheti (to­vábbi lakossági ármérséklés érdekében) az állami vagyon terhére. így azonban az „állami támogatás" 80%-a a lakosság 50%-nyi (rá nem szoruló) részéhezjutna. • A versenypiacon történő beavatkozásra az MVM-nek az aukción volt lehetősége. Az MVM ezzel - a törvény keretein belül és tu­lajdonosi akaratnak megfelelően - úgy élt, hogy korlátozta a versenyben kialaku­ló árszintet. Az árversenyt a zsinór termék kategóriában 65 /MWh árnál leállította, egyidejűleg az értékesített mennyiséget 15%-kal megnövelte. Ennél alacsonyabb áron történő értékesítés az állami tulajdo­nos számára olyan bevételkiesést ered­ményezett volna, amelynek döntő része NEM a fogyasztói árat csökkentette, ha­nem a kereskedők hasznát növelte volna. • A piacnyitást megelőzően 2006 közepétől a hatóságok és a szakértők rendszeresen elemezték a piacnyitás után várható folya­matokat, különös tekintettel a fogyasztói árak alakulására. Ennek során több szak­értő (beleértve az MVM-et is) felhívta a fi­gyelmet a külső piaci hatásokból és az ár­képzés módjának megváltozásából adó­dó jelentős áremelkedéssel járó ársokk veszélyére, javasolva a szükséges intézke­dések kezdeményezését. • Az egyetemes szolgáltatói piacon tényle­gesen fennálló piaci dominancia és an­nak állami tulajdonosi ellenőrzése a fo­gyasztók számára egyértelműen kedvező, megőrzése lehetővé teszi a piaci folyama­tokba történő állami beavatkozást, kizárja a forráshiányból adódó szélsőséges hely­zetek kialakulását, és védi a fogyasztókat. • Az állam (tulajdonos) számára a jelenlegi szabályozási, társasági struktúra is egyér­telműen kézben tarthatóvá teszi a piaci folyamatok szabályozását, ezzel garantál­va a forráshiányos helyzet következmé­nyeinek politikai akaratnak megfelelő tompítását. Ugyanakkor a jelenlegi jog­rend is kizárja a dominanciával való visz­­szaélést, bármely jogsértés szankciókkal járhat. Amennyiben a tulajdonos további fogyasztóknál is mérsékelni kívánja a ver­senypiac átmeneti negatív hatásait, erre megfelelő előkészítést követően a jelenle­gi jogrendben is lehetősége van, a tulaj­donosi beavatkozásokat a jogrend nem korlátozza. • Az integrált nemzeti társaságcsoportot a magyar Parlament politikai egyetértéssel hozta létre. A tulajdonos által ennek meg­felelően elfogadott stratégia versenyké­pes stratégiai holding megteremtését írta elő, amely a hazai villamosenergia-piac domináns, integráltan működő résztvevő­je, Magyarország nemzeti villamos társa­ságcsoportja lesz, szerepet vállalva a ré­gió villamos energetikájában is. Ennek megváltoztatása jelentős vagyonérték­csökkenést eredményezne. Megállapíthatjuk tehát, hogy a villa­­mosenergia-ipari liberalizáció indulá­sának gondjait az MVM - a tulajdono­si akaratnak megfelelően - mérsékel­te és nem okozta. Azok komoly vizsgá­latra váró külső (pl.: regionális forrás­hiány és árnövekedés, olaj-, gázárnö­vekedés, stb.) és egyéb belső (pl. nyo­mott hatósági árak megszűnése, köte­lező átvétel arányának, árának növe­kedése, széndioxid kvótahiány, stb.) té­nyezők hatására jöttek létre. A domináns pozíció a Parlament dön­tésének és ennek megfelelően a tulajdo­nos által elfogadott stratégia végrehaj­tásának eredményeként az állami tu­lajdonos ellenőrzése alatt áll fenn, meg­léte kedvező, lehetővé teszi a tulajdo­nos számára a piaci folyamatok szabá­lyozását, a politikai akaratnak megfele­lő célok elérését. 2008. március 25. Az MVM szakmai állásfoglalása Állásfoglalás a villamosener­gia-piac helyzetéről, a társaság­­csoport szerepéről. A közelmúltban nyilvánosság­ra kerültek a Magyar Ener­giahivatal, a Gazdasági Ver­senyhivatal, a Regionális Energia­­gazdasági Kutatóközpont és mások által a kormány számára készített piacelemzések. Ezek egybehang­zóan kiemelik az MVM domináns, monopóliumszerepét, mellyel a cég - kihasználva a szabályozás hi­ányosságait - árfelhajtó, infláció­­növelő módon, esetenként pozitív diszkriminációt élvezve tevékeny­kedik. Megoldásként a monopóli­um felszámolását, a domináns sze­rep megszüntetését, a társasági szerkezet megváltoztatását java­solják. A korábbi időszakban is, de az elmúlt néhány hétben ugyanakkor számos további szakmai elemzés látott napvilágot, amelyek a fenti­ektől szögesen eltérő következte­tésekre jutottak. Ezek, illetve az MVM saját szakmai meggyőződé­se alapján kijelenthető, hogy a fen­ti négy, egybehangzó elemeket tar­talmazó anyagokat készítők a ver­seny létrehozását a liberalizáció alapvető céljának, a verseny min­denhatóságát alapelvnek tekintve - esetenként hiányos információk­ból kiindulva - az állam mint tulaj­donos megfontolt beavatkozásai­nak hatását nem ismerve vagy rosszul értelmezve téves következ­tetésekre jutottak. Kijelenthetjük, hogy ezen elem­zések minden olyan állítása meg­alapozatlan és téves, amelyekre az MVM felelősségét alátámasztó kö­vetkeztetések épülnek. Az alábbi dokumentumban té­zisszerűen összefoglaljuk mind­azt, amit az elmúlt 1-2 év alatt ki­munkált, az illetékesek számára készített tanulmányaink, vizsgá­lataink e kérdéskörben egyértel­művé tesznek. A jelenlegi helyzet részletesebb elemzését pedig „A villamosener­gia-piac, az MVM dominanciája és ennek hatása” című anyag foglalja össze, mely a két legjelentősebb té­makörre fókuszál: a villamosener­­gia-piacra, ehhez kapcsolódóan a társaságcsoportnak az árak alaku­lásában játszott szerepére, vala­mint a monopóliumdominancia kérdésére. Az elemzéseket az MVM Zrt. Igazgatósága március 26-i ülésén tárgyalta, és jóváhagyta nyilvános­ságra hozatalukat. Az MVM bízik abban, hogy az anyagok megisme­rése hozzájárul az elfogulatlan, szakmai alapon nyugvó következ­tetésekhez és az ezeket figyelembe vevő döntésekhez. Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Korrektor: Lukácsiné Patyi Orsolya Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents