Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
J-2008. március mym paksi atomerőmű-9 A Paksi Atomerőmű Zrt. üzemzavar-elhárítási, illetve baleset-kezelési rendszerének bővítése Ez év januárjában az üzemviteli személyzet szintentartó képzésén már helyet kapott a súlyosbaleset-kezelési útmutatók kétórás bevezető ismertetése, miközben gőzerővel készült, és mára a befejezés előtt áll a Súlyosbaleset-kezelési Útmutató csomag (SBKU), amely szerves részét képezi a paksi atomerőmű bővülő üzemzavar-elhárítási, illetve balesetkezelési dokumentációjának. E témában az első mérföldkő 1997-re tehető, amikor paksi szakemberek a nukleáris szakmában nemzetközileg is elismert Westinghouse cég szakértőinek irányításával közösen készítették el azokat az állapotorientált üzemzavar-elhárítási utasításokat (áoku) - valamint a hozzájuk kapcsolódó oktatási anyagokat -, amelyek bevezetése 2002. év elején megtörtént a paksi atomerőműben. Az áoku belépési pontja, vagyis alkalmazhatóságának kezdetét az ÜV-1 működés vagy biztonsági befecskendezés üzembe lépése jelenti, vagyis a blokk üzemzavari leállása, tartalma pedig alapvetően a zónasérülés megakadályozására irányuló, ún. preventív beavatkozásokból tevődik össze. Az áoku-csomagban minden olyan reaktorteljesítményről induló esemény kezelésére készült utasítás, amelynek bekövetkezési valószínűsége eléri a 10" esemény/reaktorévet, ám teljes üzemi skála lefedéséhez szükséges volt a nem teljesítményen üzemelő vagy nyitott reaktoros, valamint az aktív zóna esetleges sérülését követő súlyos állapotok kezelése is. Mivel a PA Zrt szándéka volt - és ez egybeesett a hatósági elvárással is - az üzemzavar-elhárítás, illetve balesetkezelés területének teljes körű lefedése, ezért döntés született az új balesetkezelési stratégia elkészítésére. Ennek keretében főként a paksi atomerőmű nagy radioaktív kibocsátásokkal szembeni védettségének megítélésére létrehozott projekt (PSA-2) eredményei alapján meghatározták a felmerülhető problémákat, illetve azok megoldásának módját. Javasolták az áoku kiterjesztését az öszszes üzemállapotra és a pihentető medencére, valamint egy súlyosbaleset-kezelési útmutató rendszer létrehozását és bevezetését. Az üzemviteli személyzet számára készítendő útmutatók mellett a kialakított baleset-kezelési stratégiában megneveztek több szükséges biztonságnövelő intézkedést és műszaki átalakítást is, amelyek tervezett megvalósítását időben is ütemezték, a teendőket két prioritási csoportba sorolták: Az 1. prioritás azonosítható azokkal a célokkal, amelyeket a paksi atomerőműben akkor is meg kell valósítani, ha a blokkok üzemidejét nem hosszabbítják meg. A 2. prioritású csomaghoz azok a műszaki módosítások és egyéb intézkedések tartoznak, amelyek bevezetése csak akkor történik meg, ha a blokkok üzemidő-hosszabbításának kérdése pozitívan eldől. Fentiek alapján a Paksi Atomerőmű Zrt. baleset-kezelési stratégiájából adódó 1. prioritású teendők a következőképpen vázolhatóak: • A primer köri nyomásmentesítés megbízható végrehajtásához a térfogat-kompenzátor biztonsági szelepéhez autonóm villamos betáplálás létesítése. • A hidrogénkezelés megvalósításához blokkonként mintegy 30 darab, nagy teljesítményű baleseti rekombinátor installálása. • Reaktorakna-elárasztás, reaktortartály külső hűtése, aknaajtó megerősítése. • Új baleseti műszerezés installálása. A leállási üzemállapotokra és a súlyos baleseti helyzetek kezelésére szolgáló útmutatórendszer elkészítésére a PA Zrt közbeszerzési eljárást írt ki, amelyet az évekkel korábban az áoku-csomag kialakításában is közreműködő Westinghouse cég nyert el. A Westinghouse rendelkezik olyan útmutatórendszerrel, amely logikailag, stratégiailag szervesen kapcsolódik az áoku-csomaghoz, hiszen erre épül, így a balesetkezelés paksi kiteljesítése ugyanazon szellemben és stratégiában folytatódhatott, mint a már használatban lévő áoku. Az újabb Westinghouse-PA Zrt. közös munka 2006 decemberében vette kezdetét. Az egységes stratégia szellemében az áoku egyes utasításai közvetlen kapcsolatot, áttérési pontokat képeznek a súlyosbaleset-kezelési útmutatókhoz, ahol az áokuban megkezdett, ún. preventív műveleteket a zónasérülés bekövetkezte után következménycsökkentő beavatkozások követik. A használatban lévő áoku is tartalmaz már a tervezésen túli üzemzavarok esetén alkalmazható balesetkezelési eljárásokat, ám azok továbbra is alapvetően a zónasérülés megakadályozására irányuló műveletek. Súlyos balesetről abban a bekövetkezhetőségét tekintve igen-igen csekély valószínűséggel jellemezhető esetben beszélünk, amikor az üzemzavari helyzet minden beavatkozási kísérlet dacára elvezethet a zóna sérüléséhez. Ekkor a korábbi megelőző intézkedések helyét a következménycsökkentő beavatkozások veszik át, amelyek fő céljai az alábbiakban összegezhetőek: • a nagy nyomáson bekövetkező reaktortartály-sérülés elkerülése, • a zónaolvadás és a hermetikus tér megkerülés együttes lehetőségének kizárása, • a hermetikus tér épségének megőrzése, • a radioaktív kibocsátások mértékének csökkentése. A súlyosbaleset-kezelési útmutatók terjedelme kitér a leállított, nyitott reaktorban, illetve a pihentető medencében esetlegesen bekövetkező balesetekre is, ezzel téve teljessé a blokkon előfordulható üzemzavarok, illetve balesetek kezelését. Az üzemzavar-elhárítás, illetve súlyosbaleset-kezelés rendszerének bővítése jó alkalmat biztosított arra is, hogy ennek keretében a meglévő áoku revízióját is elvégezzük. Ennek alapját a Westinghouse tulajdonosi csoport által üzemeltetett atomerőművekből összegyűjtött információk, észrevételek, valamint a paksi dokumentációban a bevezetés óta felmerült változtatási igények képezték. A három szálon futó közös Westinghouse-PA Zrt. munka keretében február végére elkészült az áoku revíziója, május végére pedig összeállnak a súlyosbaleset-kezelési útmutatók is. Ezt követően kezdődnek meg a „leállási áoku” munkálatai, amelyek 2009. május végéig tartanak majd. Közben készül az új dokumentáció oktatási anyaga is az üzemviteli személyzet számára, majd beindulhat az engedélyeztetési eljárás is, amely elengedhetetlen a majdani bevezetés előtt. (Medgyesy) Biztosítéki felügyelet II. A paksi atomerőmű biztonsági főosztályának nukleáris biztonsági osztálya felelős az aktív zónára vonatkozó feltételek ellenőrzéséért, a nukleáris üzemanyaggal kapcsolatos safeguards (biztosítéki) tevékenységekért, és részt vesz a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését biztosító szabályozások és üzemeltetési dokumentációk meglétének, megfelelőségének és betartásának ellenőrzésében. Legfontosabb feladata az üzemeltetés nukleáris biztonsági szempontú felügyelete. Az Atomerőmű újságban egy sorozatot kívánunk elindítani a nukleáris biztonsági osztály safeguards-programjával, tevékenységégével kapcsolatban. 2. Tájékoztató a nukleáris biztosítékok rendszereiről 2.1. Teljes körű biztosítéki egyezmény - hagyományos biztosítéki rendszer A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, az úgynevezett Atomsorompó Szerződés végrehajtásának biztosítékaként a részes államok nukleáris tevékenységüket nemzetközi ellenőrzés alá helyezték, és erről egyenként vagy más államokkal közösen egyezményt kötöttek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Háromféle biztosítéki (safeguards) egyezmény létezik. Az országok többsége - köztük hazánk is - a teljes körű biztosítéki egyezményt (comprehensive safeguards agreement) írta alá. A teljes körű biztosítéki egyezmények megkövetelik az aláíró országoktól, hogy a NAÜ ellenőrzése alá helyezzék az ország területén végzett békés célú nukleáris tevékenységben felhasznált nukleáris anyagokat (urán, plutónium, tórium). (Meg kell jegyezni, hogy egyes országok csak az importált anyagra, illetve technológiára tették lehetővé a NAÜ ellenőrzését.) Ezek a biztosítéki egyezmények előírják a nukleáris anyagok országos nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének létrehozását és működtetését. Az egyezmények alapján az országok kötelesek az országban található nukleáris anyagokról, azok mozgásáról és készletéről, valamint nukleáris tevékenységéről a NAÜ-t szabályozott módon és időben értesíteni. A teljes körű biztosítéki egyezmény (szakzsargonban: hagyományos biztosítéki rendszer) alapján az NAÜ ellenőrzési jogosultsága a bejelentett nukleáris anyagok és tevékenységek verifikálására terjed ki. Ennek keretében a NAÜ ellenőrzi az országok jelentéseinek pontosságát (például azt, hogy a nukleáris anyagok fajtáját és mennyiségét pontosan jelentették-e be). Az egyezmények szerinti ellenőrzések alapján a NAÜ arról tud garanciát adni a nemzetközi közösségnek, hogy egy adott ország által bejelentett tevékenység során alkalmazott nukleáris anyagok kizárólag békés célokra kerülnek felhasználásra. A teljes körű biztosítéki egyezmény azonban nem jogosítja fel a NAÜ-t arra, hogy ellenőrizhesse az országok által benyújtott jelentések teljességét (például azt, hogy az ország műiden nukleáris anyagot bejelentett-e a NAÜ-nek.) 2.2. Kiegészítő jegyzőkönyv Az Öböl-háború utáni iraki események - valamint később a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban feltárt események - még inkább világossá tették, hogy a NAÜ meglévő ellenőrzési rendszere csak a bejelentett nukleáris tevékenységek ellenőrzésére összpontosít Ezen hiányosság felismerése a nemzetközi közösséget arra sarkallta, hogy számos új intézkedést hozzon a rendszer erősítése érdekében. Az intézkedések eredményeként dolgozták ki a Kiegészítő Jegyzőkönyv modellszövegét, amelyet a NAÜ Kormányzótanácsa 1997 májusában fogadott el, és amely eszközként szolgált a meglévő biztosítéki rendszer hatékonyabbá tételére. A Kiegészítő Jegyzőkönyv - azzal, hogy további jogokkal ruházza fel a NAÜ-t - elősegíti, hogy a NAÜ fel tudja tárni a be nem jelentett nukleáris anyagokat és tevékenységeket is. A kiegészítő jegyzőkönyv alapján a NAÜ részletesebb információ-szolgáltatást kérhet az államok nukleáris, illetve azzal kapcsolatos tevékenységéről; továbbá hozzáférést kérhet a teljes körű biztosítéki egyezmény hatálya alá nem tartozó létesítményekhez és helyszínekhez is. A hagyományos biztosítéki rendszerben alkalmazott nukleáris méréstechnika mellett olyan új technikák és módszerek alkalmazásai is helyet kapnak a NAÜ ellenőrzési tevékenységében, mint műholdfelvételek, környezeti minták kiértékelése, valamint telephelytérképek és épületleírások ellenőrzése. Az országok nukleáris tevékenységének felméréséhez az adott ország nukleárisanyag-jelentései és a nukleáris tevékenységekre vonatkozó információ mellett a NAÜ felhasználja a nyitott információforrások: a sajtó, tudományos fórumok és publikációk adatait is. Mindezek következtében, azokban az országokban, ahol mind a teljes körű biztosítéki egyezmény, mind pedig a kiegészítő jegyzőkönyv hatályban van, a NAÜ nemcsak olyan következtetést tud levonni - és ezáltal hiteles garanciát nyújtani -, hogy az adott országban a bejelentett nukleáris tevékenységben használt nukleáris anyagnak nukleáris fegyverré történő átirányítására nem került sor, hanem azt is meg tudja állapítani, hogy az országban nincs olyan nukleáris anyag és tevékenység, amelyet ne jelentettek volna be. Pásztor Csaba Nukleáris nyomkeresés mobiltelefonnal? Indiana Állam, West Lafayette Egyes amerikai tudósok olyan rendszer kifejlesztésén dolgoznak, amely mobiltelefonokat használna a nukleáris eszközökkel elkövetendő terrorcselekmények sugárzó anyagainak detektálására és nyomon követésére. A Purdue Egyetem kutatóinak állítása szerint egy - több millió telefonból álló - hálózattal lefedhető lenne az egész ország. A sugárzást érzékelő szenzorokkal felszerelt készülékek még a maradvány-sugárzóanyagokat is kimutatnák. Mivel már a mobilokat GPS-technológiával is ellátják, a fenti hálózat nyomkövető funkciókat is elláthat - nyilatkozta Ephraim Fischbach fizikaprofesszor. Az eszközök kicsik és olcsók lennének, könnyen beépíthetőek lennének laptopba, PDA-ba és mobiltelefonokba. Fischbach professzor azt is említette, hogy az érzékelők nem működnének önállóan. A szenzorok együttes működését szoftveres analízissel kombinálnák, hogy biztosan detektálják a sugárforrást. A rendszer egy adatközpontba továbbítaná a jeleket. Az adatközpont értesítené a feldolgozott információkról a hatóságokat anélkül, hogy magát a telefont magánál tartó személyt riadóztatná. Ha például egy bombagyártás céljára radioaktív anyagokat szállító gépkocsi elhalad az emberek mellett, azok telefonjai egymástól függetlenül jeleket küldenének a központi parancsnokságra, lehetővé téve a hatóságok számára a nyomkövetést A technológiához kapcsolódó szabadalmi jogokat a Purdue Kutatási Alapítvány birtokolja. Forrás: lnuclearplace.com/United Press International, 2008. január, Varga József
