Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám

2008. november

11

J&L

mym paksi atomerőmű-Látogatás Becsben, az Átfogó Atomcsend

Szerződés Szervezeténél

A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete - az Országos Atomenergia-hivatal és a Paksi Atomerőmű Zrt. közreműködésével - október 15-én negyvenegyfővel látogatást szervezett az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének bécsi központjába.

"Nukleáris nonproliferáció Magyarországon" c. októberi cikkben már i jeleztük, az Átfogó Atomcsend Szerződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) célja: a nukleáris fegyverek felszámolása az új típusú nukleáris fegyverek kifejlesztésének és minőségi tökéletesítésének tiltásával. így kulcsszerepe van a nukleáris proliferáció (a nukleáris fegyverek elterjedése) megakadályozásában és a nukleáris leszerelésben, hozzájárulva egy biztonságosabb világ megteremtéséhez. E szerződés végrehajtásához szükséges előkészületek elvégzésére 1997-ben hozták létre az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization, CTBTO) Előkészítő Bizottságot, melynek székhelye Bécsben, az ENSZ- központban található. E szervezetben több magyar is dolgozik, a legmagasabb beosztásban Tóth Tibor nagykövet, aki 2005 augusztusa óta a CTBTO Előkészítő Bizottság vezetője.

Október 15-én Bécsben, az ENSZ-szervezetek impozáns székházában elhelyezett CTBTO előadótermében elsőként dr. Annika Thunborg kommunikációs igazgató beszélt az 1996. szeptember 24-én New Yorkban nyitott CTBT előzményéről és életbelépésének politikai akadályairól. Megtudtuk, hogy a CTBT teljes körű tilalmat rendel el a nukleáris robbantások végrehajtására. Az új szerződés átfogó jellege abban nyilvánul meg, hogy hatálya a légkör, a világűr és a víz alatti közeg mellett a földfelszín alatti kísérletekre is kiterjed, és semmiféle nukleáris robbantásokat nem tesz lehetővé. A CTBT azt követően lép hatályba, ha a szerződést kialakító tárgyalásokban résztvevő 44, atomerőművel és/vagy kutatóreaktorra] rendelkező állam ratifikálja. Mivel eddig csak 35-en - köztük Magyarország - ratifikálták, a szerződés még nem lépett hatályba. Az atomhatalmak sorából Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország már ratifikálta a szerződést. Egyiptom, az Egyesült Államok, India, Indonézia, Irán, Izrael, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Pakisztán még nem csatlakozott a szerződéshez. Ennek ellenére nagy eredménynek számít, hogy 180 államfő írta már alá a szerződést, melyből 145 országban törvényileg is kihirdették.

Második előadóként dr. Balczó Béla, a Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság módszertani osztályának vezetője ismertette a szerződés betartásának ellenőrzésére szolgáló rendszer legfontosabb elemeit, a globális ellenőrzés módszereit és eszközeit, majd beszámolt az idén szeptember 24- én befejeződött, három héten át Kazahsztánban tartott, első átfogó helyszíni ellenőrzési gyakorlatról. (Bővebb információ: www.ctbto.org.)

Látogatásunk a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (International Monitoring System, IMS) és az adatközpont megtekintésével folytatódott, ahol Ágoston László informatikus mérnök mutatta be a központ működését. Az IMS 337 megfigyelőállomásának (170 szeizmikus, 11 hidroakusztikus, 60 infrahang, 80 radionuklid állomás és 16 radionuklid laboratórium) valamelyike bolygónk legeldugottabb területein - köztük az északi és a déli sarkvidéken - is megtalálható. A szeizmikus, hidroakusztikus, infrahang és radionuklid megfigyelési technikák a földfelszín és tenger alatti, valamint légköri hang- és energiarezgések, illetve az atmoszférába kibocsátott radionuklidok regisztrálására szolgálnak. Az IMS adatait a legmodernebb műholdas rendszeren keresztül továbbítják a bécsi adatközpont öt, egyenként 13 processzorral ellátott számítógépébe. Itt a naponta érkező kb. 14 gigabájt mennyiségű adatot feldolgozzák, az ellenőrzött eseményjelentésekkel (Reviewed Event Bulletin) és más szolgáltatásokkal együtt a Részes Államok rendelkezésére bocsátják.

A szakmai tanulmányút a magyar nagykövetségen folytatódott, ahol Zanathyné dr. Martin Györgyi nagykövet asszony meghívására tartott fogadás keretében ismerkedtünk a nagykövetség területén elhelyezkedő Magyar ENSZ Képviselet munkájával, valamint megtekinthettük Magyarország nagykövetségének helyet adó gyönyörű épületet is. S. L

A lengyel-magyar barátság szálai

A debreceni Energoexpon találkoztam Balogh Ernővel, az ERBE nyugdíjas főmérnökével, aki a 90-es évek közepén az atomerőmű igazgatóságának is tagja volt. Ő mutatón be Anna Skarzynska-Zientaknak, aki a budapesti Lengyel Nagykövetség 1. titkára, és több évet töltőn Pakson, az atomerőmű építésén. Természetesen nagyon érdekelt hogyan él emlékezetében a Pakson töltőn időszak.

.Anna! Legyen szíves feleleveníteni a paksi éveket- Friss bölcsészdiplomával a kezemben, tolmácsként kerültem Paksra 1982-ban, mint a Budostal-2 krakkói építőipari cég alkalmazottja. Abban az időben már több mint ezer lengyel mérnök és szakmunkás dolgozott az építkezésen. Paks óriási tapasztalatszerző periódusa volt az életünknek, a férjemmel együtt. Elmondhatom, hogy ott nőttünk fel igazán. Szinte gyerek fejjel csöppentem bele igen bonyolult műszaki leírások tengerébe. Pakson ismertem meg a hegesztési, szórási, festési és egyébb technológiák nyelvezetét. Nagyon sokat segített az eredeti dokumentáció, mert ha nem lett volna egy-egy mondatban egy angol vagy német szó, akkor a magyar megfogalmazás nem sokat segített volna a fordításban. Nagyszerű szakmai gárda közé kerültünk. Bizonyos idő után a Budostál-2- től a Budimex-hoz jöttem át - az ERBE szerződő partneréhez. Az ERBÉ-nél nagytekintélyű szakemberekkel ismerkedtünk meg, és a mai napig tartjuk velük a kapcsolatot.

Hogyan érezték magukat Pakson?- Paks egy különlegesség volt az életünkben. Igen nehéz időszakban kerültek oda a lengyel vendégmunkások. Viharos időket éltünk akkor hazánkban. A

politikai csatározások, ellátási zavarok Lengyelországához hasonlítva Magyarország szinte békés szigetnek hatott.

A lengyel vállalatok vezetőinek nem kis gondot okozott a gárda kézben tartása.

Itt egy különleges helyzet alakult ki, egy kis mikroklímáról beszélhetünk. Reggeltől estig megszervezett szociális háttérben volt részünk, nem lehetett senkinek panasza.

Számunkra azért is különleges a Pakson töltött nyolc év, mert a két lányunk ott született. A paksi pótnagyi - imádott Tünde néni nagy szeretettel volt a gyermekek iránt és irántunk is. Aztán amikor a gyerekek elérték a középiskolás kort, úgy döntöttünk Varsóban kell középiskolába járniuk, ott kell megalapozniuk az anyanyelvismeretüket is, mert már szinte törve beszélték a lengyel nyelvet. Ezért 1998- ban végleg hazatelepedtünk.

Mi van a gyerekekkel és hogyan alakult az Ön sorsa?- Az idősebbik lányom frissen végzett pénzügyi szakember lett Varsóban, és érdekes módon a magyar nyelvtudását is kamatoztatja egy amerikai tanácsadócégnél. A kisebbik leány Budapesten tanul az ELTÉ-n, olasz-lengyel szakon. Én viszszavágytam Magyarországra, és ebben közrejátszottak a családi hagyományok. Ugyanis a szüleim és férjem szülei is Magyarországon voltak diplomaták a 70-es években. Továbbra is a Budimex vállalat dolgozója vagyok, onnan kerültem a lengyel Gazdasági Minisztérium képviselőjeként - mint 1. titkár - újra Budapestre. A debreceni Energoexpóra rendszeresen eljövünk, mert ez a szakmai találkozó nagyon fontos számunkra.

Köszönöm az interjút, sok sikert és jó egészséget kívánok.

Beregnyei Miklós

Szabványosítási világnapi üzenet

A szabványosítási világnapot október 14-én a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) születésnapján ünnepeltük. Idén az alábbi, "Intelligens és fenntartható épületek" c. üzenetet fogalmazta meg Hakan Murby, az ISO elnöke, Jacques Régis, az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) elnöke és dr. Hamadoun Touré, az RU (Nemzetközi Távközlési Unió) főtitkára.

"Az egyre jobban városiasodó környezetünkben új épületek jelennek meg szerte a világon, a fejlődő és fejlett országokban egyaránt. Az építmények alapvető fontosságúak az emberiség szükségleteinek kielégítésében, hiszen a népesség megduplázódott 1950 óta. Nem meglepő, hogy az építőipar egyike lett a világ legnagyobb ágazatainak, miközben rendkívüli hatással van a fenntartható fejlődés mindhárom területére, a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre. A fenntarthatóság alapelvei megkívánják, hogy a kommunikációs összeköttetések iránti növekvő igényeket összekapcsolják az intelligens épületek esetében az optimális energiahatékonysággal, a biztonsággal, a védelemmel és a kényelemmel. Az IEC, az ISO és az ITU szabványai szolgáltatják azt az eszközt, amellyel az alapelvek, valamint az információs és kommunikációs technika (ICT) összefüggéseit gyakorlati alkalmazásokra fordítják le, továbbá hatékonyan valósítják meg. Újfajta kereskedelmi, köz- és lakóépületek szükségesek, amelyeknek komplex funkciókat kell ellátniuk, pld. a tűzbiztonság, az árvízvédelem, a természeti katasztrófákkal és a terroristatámadásokkal szembeni védelem, de ugyanilyen fontos az energiahatékonyságés a környezetre tett káros hatások csökkentése, továbbá az ICT-hálózatokkal való integráció, és megfelelően használható építészeti kialakítások a mozgáskorlátozottak vagy az idősek számára. Gazdasági vagyonunk legnagyobb részét az épületek képviselik. Az építési ágazat a legfőbb munkaerő-felvevők közé tartozik. Az építőanyagok és eljárások hatással vannak az építőiparban dolgozók és az épületekben élők egészségére és a biztonságára, de az épület minőségének közvetlen hatása van az élet minőségére is. Az építőipar a természetes erőforrásokat nagymértékben használja fel, és jelentős mértékben okozója a környezetszennyezésnek is. Az épületeknek nagy az energiaigénye az ezzel járó üvegházhatású gázok kibocsátásával együtt.

Az IEC, az ISO és az ITU szabványai mindig közmegegyezésen alapulnak, így biztosítják a világszerte történő bevezetést. Az éghajlatváltozás mérséklése, az energiatakarékosság, a környezetvédelmi terminológia, az építőanyagokhoz kiadott környezetvédelmi nyilatkozatok, az energiahatékonyság és az üvegházhatás ellenőrzése területén nemzetközi közmegegyezéssel kidolgozott szabványok biztos alapot nyújtanak a tervezőknek, építészeknek, mérnököknek, tulajdonosoknak és a hatóságoknak, hogy fenntartható épületeket alkossanak. A szabványok alkalmazhatók napjaink épületeihez növelve a gyártás hatékonyságát, optimalizálva az erőforrásokat, terjesztve az ismereteket elősegítve a szabad kereskedelmet és a tisztességes versenyt, továbbá egyszerűbbé téve az épületek tervezését Az épületek használóinak és lakóinak jobb életminőséget biztosító további előnyök közé tartoznak a versenyképes áron kínált termékek és építészeti kivitelezések, a jobb minőség és nagyobb biztonság, az alacsonyabb üzemben tartási költség, a balesetek számának csökkenése, valamint az új technikák ugrásszerű terjedése.

A szabványok nemcsak az alapvető minőséget és biztonsági követelményeket adják meg, hanem az intelligens és fenntartható épületek építéséhez és működtetéséhez szükséges új technológiákat is tartalmazzák."

Az üzenetben jelzett előnyök megértése mellett gondoljuk meg: - Milyen következményei lennének annak, ha nem fejlődnének a szabványok és nem tartana ott a szabványhasználat kultúrája, ahol tart?

(Forrás: www.mszt.hu, www.iso.org, www.iec.ch, www.itu.int honlapok)

Sípos László

ESZI RAT az ESZI-ben

LeimsziedernéTóth Ildikó

Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) olyan rendszeres iskolaújsággal büszkélkedhet, mely mögött szorgalmas diákokból álló stáb és lelkes szerkesztő tanár áll. Leimsziedemé Tóth Ildikó magyar-történelem szakos tanár 2002 novembere óta látja el az ESZIRATcímű diáklap főszerkesztői és lektori feladatát

Ildikó, mióta létezik az ESZI-ben iskolaújság?- Mióta az ESZI fennáll, mindig is volt diákújságja, de korábban időszakos kiadványként különböző címeken, rendszertelenül jelent meg.

Az ESZIRAT milyen formában, milyen gyakorisággal jelenik meg?- Amióta a szerkesztője, lektora vagyok, azóta folyamatosan jelenik meg. Közzétételre kerül egyrészt internetes újságként az iskola honlapján, másként kézbe vehető formában, nyomtatott kiadványként is.

Kik és hogyan szerkesztik a lapot?- Az iskolában működik egy újságíró szakkör, aminekaza profilja, hogy ezta lapot írja. A szakkörben hetente 2 órában az újság tematikus felépítését, szerkezetét határozzuk meg. Emellett újságírói ismereteket tanítok a gyerekeknek (szövegalkotás, műfajok), és mivel három-négy korosztály alkotja a szakkör tagságát, és minden évfolyamon más az, ami fontos számukra, ezért eltérő a témakör a kicsiknél és nagyoknál. A nagyobbak önálló tevékenységet folytatnak, és cikkeik inkább "felnőtt" szempontúak. Három évvel ezelőtt csatlakoztunk az Axel Springer Kiadó által meghirdetett Sajtó És Tanulás, azaz a SÉTA programhoz, ami révén cikkeink helyet kapnak a Tolnai Népújság SÉTA címszavú oldalán. Ez nagyon jó abból a célból is, hogy írásaink által nemcsak az ESZI, de egyben az erőmű és a város jó hírnevét is terjeszteni tudjuk. Számunkra rendkívüli öröm, hogy diákjaink írása és neve a megyei lapban is megjelenik. A szakkör tehát az ESZIRAT-on kívül ide is ír cikkeket. Megörökítjük az iskola híreit, és diákszemmel adjuk vissza az eseményeket. A novemberi számunk az iskolai felvételivel és a pályaválasztással kapcsolatos aktuális témával foglalkozik.

Hány fős a szerkesztőség?-Tizenöt körüli a létszámunk, ami minden évfolyamról két-három tanulót jelent. Valamennyien folyamatosan, mintegy mellékfoglalkozásként írják a cikkeket és készítik a fotókat.

Egy-egy diák általában hány éven keresztül ír az újságba?- Van, aki négy éven keresztül, sőt van, aki ötödévesen is szerkeszt vagy külsősként küld diákokat érintő cikkeket.

Milyen sikerekkel büszkélkedhettek?- Sok pályázaton megmérettük már magunkat Egyik diákunk a Marshall-toll pályázaton részesült dicséretben. Ami a legutóbbi nagysikerünket jelenti, az egy állami pályázaton való 500 ezerforintos összeg elnyerése. Erre a pályázatra az újságra jellemző adatok és a célkitűzés mellett több más információt kellett megadni, és néhány bemutató példányt kellett beküldeni. A megnyert pénz egy részét közös újságírói szakköri kirándulásra fordítottuk, a többit pedig eszközfejlesztésre költöttük. Most már két laptopunk, egy nyomtatónk és egy fényképezőgépünk is van. Az iskola vezetősége és alapítványa jóvoltából pedig egy kis helyiséget is kaptunk az iskolában, ahol hatan-nyolcan elférünk, és megfelelő körülmények között dolgozhatunk.

Jövőbeli tervek?- Örömmel vennénk, ha kis csapatunk eljuthatna olyan képzésre, ahol tapasztalt médiaszakemberek tartanának előadást, és hasznos lenne számunkra egy újságírói tábor is, ahol a gyerekek amellett, hogy közösen együtt képezhetnék magukat, közös élményeket is gyűjthetnének. Sok sikert hozzál - Lovásziné Anna -