Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám

2008. november 11 J&L mym paksi atomerőmű-Látogatás Becsben, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezeténél A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete - az Országos Atomenergia-hivatal és a Paksi Atomerőmű Zrt. közremű­ködésével - október 15-én negyven­egyfővel látogatást szervezett az Át­fogó Atomcsend Szerződés Szerveze­tének bécsi központjába. "Nukleáris nonproliferáció Magyar­­országon" c. októberi cikkben már i jeleztük, az Átfogó Atomcsend Szer­ződés (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty, CTBT) célja: a nukleáris fegyverek felszámolása az új típusú nukleáris fegy­verek kifejlesztésének és minőségi töké­letesítésének tiltásával. így kulcsszerepe van a nukleáris proliferáció (a nukleáris fegyverek elterjedése) megakadályozásá­ban és a nukleáris leszerelésben, hozzá­járulva egy biztonságosabb világ megte­remtéséhez. E szerződés végrehajtásához szükséges előkészületek elvégzésére 1997-ben hozták létre az Átfogó Atom­csend Szerződés Szervezete (Compre­hensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organi­zation, CTBTO) Előkészítő Bizottságot, melynek székhelye Bécsben, az ENSZ- központban található. E szervezetben több magyar is dolgozik, a legmagasabb beosztásban Tóth Tibor nagykövet, aki 2005 augusztusa óta a CTBTO Előkészítő Bizottság vezetője. Október 15-én Bécsben, az ENSZ-szerve­­zetek impozáns székházában elhelyezett CTBTO előadótermében elsőként dr. Anni­ka Thunborg kommunikációs igazgató be­szélt az 1996. szeptember 24-én New York­ban nyitott CTBT előzményéről és életbelé­pésének politikai akadályairól. Megtudtuk, hogy a CTBT teljes körű tilalmat rendel el a nukleáris robbantások végrehajtására. Az új szerződés átfogó jellege abban nyilvá­nul meg, hogy hatálya a légkör, a világűr és a víz alatti közeg mellett a földfelszín alatti kísérletekre is kiterjed, és semmiféle nuk­leáris robbantásokat nem tesz lehetővé. A CTBT azt követően lép hatályba, ha a szer­ződést kialakító tárgyalásokban résztvevő 44, atomerőművel és/vagy kutatóreaktor­ra] rendelkező állam ratifikálja. Mivel eddig csak 35-en - köztük Magyarország - ratifi­kálták, a szerződés még nem lépett hatály­ba. Az atomhatalmak sorából Franciaor­szág, Nagy-Britannia és Oroszország már ratifikálta a szerződést. Egyiptom, az Egye­sült Államok, India, Indonézia, Irán, Izrael, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és Pakisztán még nem csatlakozott a szerződéshez. Ennek ellenére nagy ered­ménynek számít, hogy 180 államfő írta már alá a szerződést, melyből 145 országban törvényileg is kihirdették. Második előadóként dr. Balczó Béla, a Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság mód­szertani osztályának vezetője ismertette a szerződés betartásának ellenőrzésére szolgáló rendszer legfontosabb elemeit, a globális ellenőrzés módszereit és eszköze­it, majd beszámolt az idén szeptember 24- én befejeződött, három héten át Kazahsz­tánban tartott, első átfogó helyszíni ellen­őrzési gyakorlatról. (Bővebb információ: www.ctbto.org.) Látogatásunk a Nemzetközi Megfigye­lőrendszer (International Monitoring Sys­tem, IMS) és az adatközpont megtekinté­sével folytatódott, ahol Ágoston László in­formatikus mérnök mutatta be a központ működését. Az IMS 337 megfigyelőállomá­sának (170 szeizmikus, 11 hidro­­akusztikus, 60 infrahang, 80 radionuklid állomás és 16 radionuklid laboratórium) valamelyike bolygónk legeldugottabb te­rületein - köztük az északi és a déli sarkvi­déken - is megtalálható. A szeizmikus, hidroakusztikus, infrahang és radionuklid megfigyelési technikák a földfelszín és ten­ger alatti, valamint légköri hang- és ener­giarezgések, illetve az atmoszférába kibo­csátott radionuklidok regisztrálására szol­gálnak. Az IMS adatait a legmodernebb műholdas rendszeren keresztül továbbít­ják a bécsi adatközpont öt, egyenként 13 processzorral ellátott számítógépébe. Itt a naponta érkező kb. 14 gigabájt mennyisé­gű adatot feldolgozzák, az ellenőrzött ese­ményjelentésekkel (Reviewed Event Bulle­tin) és más szolgáltatásokkal együtt a Ré­szes Államok rendelkezésére bocsátják. A szakmai tanulmányút a magyar nagykö­vetségen folytatódott, ahol Zanathyné dr. Mar­tin Györgyi nagykövet asszony meghívására tartott fogadás keretében ismerkedtünk a nagykövetség területén elhelyezkedő Magyar ENSZ Képviselet munkájával, valamint meg­tekinthettük Magyarország nagykövetség­ének helyet adó gyönyörű épületet is. S. L A lengyel-magyar barátság szálai A debreceni Energoexpon találkoz­tam Balogh Ernővel, az ERBE nyugdí­jas főmérnökével, aki a 90-es évek kö­zepén az atomerőmű igazgatóságá­nak is tagja volt. Ő mutatón be Anna Skarzynska-Zientaknak, aki a buda­pesti Lengyel Nagykövetség 1. titkára, és több évet töltőn Pakson, az atom­erőmű építésén. Természetesen na­gyon érdekelt hogyan él emlékezeté­ben a Pakson töltőn időszak. .Anna! Legyen szíves feleleveníteni a paksi éveket- Friss bölcsészdiplomával a kezemben, tolmácsként kerültem Paksra 1982-ban, mint a Budostal-2 krakkói építőipari cég alkalmazottja. Abban az időben már több mint ezer lengyel mérnök és szakmunkás dolgozott az építkezésen. Paks óriási ta­­pasztalatszerző periódusa volt az életünk­nek, a férjemmel együtt. Elmondhatom, hogy ott nőttünk fel igazán. Szinte gyerek fejjel csöppentem bele igen bonyolult mű­szaki leírások tengerébe. Pakson ismertem meg a hegesztési, szórási, festési és egyébb technológiák nyelvezetét. Nagyon sokat se­gített az eredeti dokumentáció, mert ha nem lett volna egy-egy mondatban egy an­gol vagy német szó, akkor a magyar meg­fogalmazás nem sokat segített volna a for­dításban. Nagyszerű szakmai gárda közé kerültünk. Bizonyos idő után a Budostál-2- től a Budimex-hoz jöttem át - az ERBE szer­ződő partneréhez. Az ERBÉ-nél nagytekin­télyű szakemberekkel ismerkedtünk meg, és a mai napig tartjuk velük a kapcsolatot. Hogyan érezték magukat Pakson?- Paks egy különlegesség volt az éle­tünkben. Igen nehéz időszakban kerül­tek oda a lengyel vendégmunkások. Viha­ros időket éltünk akkor hazánkban. A politikai csatározások, ellátási zavarok Lengyelországához hasonlítva Magyaror­szág szinte békés szigetnek hatott. A lengyel vállalatok vezetőinek nem kis gondot okozott a gárda kézben tartása. Itt egy különleges helyzet alakult ki, egy kis mikroklímáról beszélhetünk. Reg­geltől estig megszervezett szociális hát­térben volt részünk, nem lehetett senki­nek panasza. Számunkra azért is különleges a Pak­son töltött nyolc év, mert a két lányunk ott született. A paksi pótnagyi - imádott Tün­de néni nagy szeretettel volt a gyerme­kek iránt és irántunk is. Aztán amikor a gyerekek elérték a középiskolás kort, úgy döntöttünk Varsóban kell középiskolába járniuk, ott kell megalapozniuk az anya­nyelvismeretüket is, mert már szinte tör­ve beszélték a lengyel nyelvet. Ezért 1998- ban végleg hazatelepedtünk. Mi van a gyerekekkel és hogyan ala­kult az Ön sorsa?- Az idősebbik lányom frissen végzett pénzügyi szakember lett Varsóban, és ér­dekes módon a magyar nyelvtudását is kamatoztatja egy amerikai tanácsadócég­nél. A kisebbik leány Budapesten tanul az ELTÉ-n, olasz-lengyel szakon. Én visz­­szavágytam Magyarországra, és ebben közrejátszottak a családi hagyományok. Ugyanis a szüleim és férjem szülei is Ma­gyarországon voltak diplomaták a 70-es években. Továbbra is a Budimex vállalat dolgozója vagyok, onnan kerültem a len­gyel Gazdasági Minisztérium képviselője­ként - mint 1. titkár - újra Budapestre. A debreceni Energoexpóra rendszeresen el­jövünk, mert ez a szakmai találkozó na­gyon fontos számunkra. Köszönöm az interjút, sok sikert és jó egészséget kívánok. Beregnyei Miklós Szabványosítási világnapi üzenet A szabványosítási világnapot október 14-én a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) születésnapján ünnepeltük. Idén az alábbi, "Intelligens és fenntartható épületek" c. üze­netet fogalmazta meg Hakan Murby, az ISO elnöke, Jacques Régis, az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) elnöke és dr. Hamadoun Touré, az RU (Nemzetközi Távköz­lési Unió) főtitkára. "Az egyre jobban városiasodó környezetünk­ben új épületek jelennek meg szerte a világon, a fejlődő és fejlett országokban egyaránt. Az építmények alapvető fontosságúak az emberi­ség szükségleteinek kielégítésében, hiszen a népesség megduplázódott 1950 óta. Nem meglepő, hogy az építőipar egyike lett a világ legnagyobb ágazatainak, miközben rendkívüli hatással van a fenntartható fejlődés mindhá­rom területére, a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre. A fenntarthatóság alapelvei megkívánják, hogy a kommunikációs össze­köttetések iránti növekvő igényeket összekap­csolják az intelligens épületek esetében az op­timális energiahatékonysággal, a biztonság­gal, a védelemmel és a kényelemmel. Az IEC, az ISO és az ITU szabványai szolgáltatják azt az eszközt, amellyel az alapelvek, valamint az in­formációs és kommunikációs technika (ICT) összefüggéseit gyakorlati alkalmazásokra for­dítják le, továbbá hatékonyan valósítják meg. Újfajta kereskedelmi, köz- és lakóépületek szükségesek, amelyeknek komplex funkciókat kell ellátniuk, pld. a tűzbiztonság, az árvízvéde­lem, a természeti katasztrófákkal és a terroris­tatámadásokkal szembeni védelem, de ugyan­ilyen fontos az energiahatékonyságés a környe­zetre tett káros hatások csökkentése, továbbá az ICT-hálózatokkal való integráció, és megfele­lően használható építészeti kialakítások a moz­gáskorlátozottak vagy az idősek számára. Gazdasági vagyonunk legnagyobb részét az épületek képviselik. Az építési ágazat a legfőbb munkaerő-felvevők közé tartozik. Az építő­anyagok és eljárások hatással vannak az építő­iparban dolgozók és az épületekben élők egész­ségére és a biztonságára, de az épület minősé­gének közvetlen hatása van az élet minőségére is. Az építőipar a természetes erőforrásokat nagymértékben használja fel, és jelentős mér­tékben okozója a környezetszennyezésnek is. Az épületeknek nagy az energiaigénye az ezzel járó üvegházhatású gázok kibocsátásával együtt. Az IEC, az ISO és az ITU szabványai mindig köz­­megegyezésen alapulnak, így biztosítják a vi­lágszerte történő bevezetést. Az éghajlatválto­zás mérséklése, az energiatakarékosság, a környezetvédelmi terminológia, az építőanyag­okhoz kiadott környezetvédelmi nyilatkozatok, az energiahatékonyság és az üvegházhatás el­lenőrzése területén nemzetközi közmegegye­zéssel kidolgozott szabványok biztos alapot nyújtanak a tervezőknek, építészeknek, mér­nököknek, tulajdonosoknak és a hatóságok­nak, hogy fenntartható épületeket alkossanak. A szabványok alkalmazhatók napjaink épületei­hez növelve a gyártás hatékonyságát, optimalizál­va az erőforrásokat, terjesztve az ismereteket elő­segítve a szabad kereskedelmet és a tisztességes versenyt, továbbá egyszerűbbé téve az épületek tervezését Az épületek használóinak és lakóinak jobb életminőséget biztosító további előnyök közé tartoznak a versenyképes áron kínált termékek és építészeti kivitelezések, a jobb minőség és na­gyobb biztonság, az alacsonyabb üzemben tartá­si költség, a balesetek számának csökkenése, va­lamint az új technikák ugrásszerű terjedése. A szabványok nemcsak az alapvető minőséget és biztonsági követelményeket adják meg, ha­nem az intelligens és fenntartható épületek építéséhez és működtetéséhez szükséges új technológiákat is tartalmazzák." Az üzenetben jelzett előnyök megértése mellett gondoljuk meg: - Milyen következményei len­nének annak, ha nem fejlődnének a szabvá­nyok és nem tartana ott a szabványhasználat kultúrája, ahol tart? (Forrás: www.mszt.hu, www.iso.org, www.iec.ch, www.itu.int honlapok) Sípos László ESZI RAT az ESZI-ben LeimsziedernéTóth Ildikó Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) olyan rendszeres iskolaújsággal büszkél­kedhet, mely mögött szorgalmas diákokból álló stáb és lelkes szerkesztő tanár áll. Leimsziedemé Tóth Ildikó magyar-történelem szakos tanár 2002 novembere óta látja el az ESZIRATcímű di­áklap főszerkesztői és lektori feladatát Ildikó, mióta létezik az ESZI-ben iskola­újság?- Mióta az ESZI fennáll, mindig is volt diákújságja, de korábban időszakos kiadványként különböző címeken, rendszertelenül jelent meg. Az ESZIRAT milyen formában, milyen gyakorisággal jelenik meg?- Amióta a szerkesztője, lektora vagyok, azóta folyamatosan jelenik meg. Közzétételre kerül egyrészt internetes újságként az iskola honlap­ján, másként kézbe vehető formában, nyomta­tott kiadványként is. Kik és hogyan szerkesztik a lapot?- Az iskolában működik egy újságíró szakkör, aminekaza profilja, hogy ezta lapot írja. A szak­körben hetente 2 órában az újság tematikus fel­építését, szerkezetét határozzuk meg. Emellett újságírói ismereteket tanítok a gyerekeknek (szövegalkotás, műfajok), és mivel három-négy korosztály alkotja a szakkör tagságát, és min­den évfolyamon más az, ami fontos számukra, ezért eltérő a témakör a kicsiknél és nagyoknál. A nagyobbak önálló tevékenységet folytatnak, és cikkeik inkább "felnőtt" szempontúak. Há­rom évvel ezelőtt csatlakoztunk az Axel Springer Kiadó által meghirdetett Sajtó És Tanulás, azaz a SÉTA programhoz, ami révén cikkeink helyet kapnak a Tolnai Népújság SÉTA címszavú olda­lán. Ez nagyon jó abból a célból is, hogy írásaink által nemcsak az ESZI, de egyben az erőmű és a város jó hírnevét is terjeszteni tudjuk. Számunk­ra rendkívüli öröm, hogy diákjaink írása és neve a megyei lapban is megjelenik. A szakkör tehát az ESZIRAT-on kívül ide is ír cikkeket. Megörökít­jük az iskola híreit, és diákszemmel adjuk vissza az eseményeket. A novemberi számunk az isko­lai felvételivel és a pályaválasztással kapcsola­tos aktuális témával foglalkozik. Hány fős a szerkesztőség?-Tizenöt körüli a létszámunk, ami minden évfo­lyamról két-három tanulót jelent. Valamennyi­en folyamatosan, mintegy mellékfoglalkozás­ként írják a cikkeket és készítik a fotókat. Egy-egy diák általában hány éven ke­resztül ír az újságba?- Van, aki négy éven keresztül, sőt van, aki ötödévesen is szerkeszt vagy külsősként küld diákokat érintő cikkeket. Milyen sikerekkel büszkélkedhettek?- Sok pályázaton megmérettük már magunkat Egyik diákunk a Marshall-toll pályázaton része­sült dicséretben. Ami a legutóbbi nagysikerün­ket jelenti, az egy állami pályázaton való 500 ezerforintos összeg elnyerése. Erre a pályázatra az újságra jellemző adatok és a célkitűzés mel­lett több más információt kellett megadni, és néhány bemutató példányt kellett beküldeni. A megnyert pénz egy részét közös újságírói szak­köri kirándulásra fordítottuk, a többit pedig esz­közfejlesztésre költöttük. Most már két lapto­punk, egy nyomtatónk és egy fényképezőgé­pünk is van. Az iskola vezetősége és alapítványa jóvoltából pedig egy kis helyiséget is kaptunk az iskolában, ahol hatan-nyolcan elférünk, és megfelelő körülmények között dolgozhatunk. Jövőbeli tervek?- Örömmel vennénk, ha kis csapatunk eljuthatna olyan képzésre, ahol tapasztalt médiaszakem­berek tartanának előadást, és hasznos lenne számunkra egy újságírói tábor is, ahol a gyere­kek amellett, hogy közösen együtt képezhetnék magukat, közös élményeket is gyűjthetnének. Sok sikert hozzál - Lovásziné Anna -

Next

/
Thumbnails
Contents