Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-10-01 / 10. szám
14 2008. október mym paksi atomerőmű Energetikai, hadtörténeti és csillagászati vonatkozások A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSRÓL Március utolsó vasárnapja és október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzuk a nyári időszámítást (2008-ban március 30-án kezdődött és október 26-án ér véget ez az időszámítás.) Az időszámításba történő mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energiatakarékossági hatásai, de lehetnek negatívumai is. A nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk, az első világháború időszakától kezdődően, egészen a múlt század hetvenes évtizedének első feléig. Az első világégés időszakában energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916- ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik - a Föld északi féltekéjén. Érdemes megjegyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozó, fegyverként vetették be, ugyanis kőolajexportjukat embargó alá vonták. Ezzel olajválság keletkezett a nyugati világ számára. Az energiaínség rákényszeritette a fogyasztói társadalmakat arra, hogy a villamos energiával (is) takarékoskodjanak! Az olajválság kapcsán kialakult „energiahiány-sokk” elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy az 1973-as olajválság tanulsága után bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást (1976-ban). Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bárvoltak évek, amikor ez szünetelt. Az ötvenes években még az akkori kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, míg a későbbi időben az óraátállítási megoldásnak már villamosenergia-megtakaritási célja lett. Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarftási célból történő bevezetése 1980-ban történt A természetes világítás kihasználása A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21) a végéig (szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás’’ nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős menynyiségű villamosenergia-megtakarftás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó vasárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték. Természetesen ezen megoldás bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett. A '90-es évek közepéig hazánkban még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő (pontosan vasárnap hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára), óravisszaállást alkalmazták. Azonban a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra - főleg a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt - térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak! Így került bevezetésre az, hogy 1996-ban hazánkban is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát. Októberben már nincs megtakaritás Hazánkban tehát 1996-tól kezdődően október utolsó vasárnapjának hajnalán történik a visszaállás a „rendes” (más néven a téli) időszámításra. Bár ez a gyakorlat, vagyis az egy hónappal későbbi visszaállás, ugyan illeszkedik az európai országok gyakorlatához, de célszerű megjegyezni, hogy ez már október hónapban nem jár villamosenergia-megtakaritással! Ennek oka az, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergiamegtakarftást ebben az őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk az őszi napéjegyenlőségnek, melynek következtében az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken. Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, évente kétszer is? Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát nem lehet parancsszóra átállítani. Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott eza megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Kimutatták, hogy az átállások miatt növekedetta közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek számára a megszokott életritmus megtörése, aminek számos káros hatása lehet... (Szoboszlai Endre csillagász-ismeretteqesztó, újságíró, Debrecen) Építési geodézia a gyakszakmai előadások Pakson és Tengelicen 2005-ben rendezték első ízben Tengelicen az "Építési geodézia a gyakorlatban" c. fórumot. Idén szeptember 24-én Pakson, majd szeptember 25-26. között ismét a tengelici Orchidea Hotelben találkoztak a geodéziai tervezői jogosultságú és a digitális adatcserék témakörei iránt érdeklődő mérnökök, az elmúlt évihez képest bővülő támogatói körben, a mérnökök, valamint az építészek kamarái által is akkreditált képzés keretén belül. A mémökgeodéták idei, három napra bővült szakmai továbbképzése Holéczy Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnöke, Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Csemniczky László, a Magyar Földmérési Térinformatikai Társaság Mérnökgeodéziai Szakosztály vezetője, Horváth András, a Dél-dunántúli Építész Kamara elnöke és Pekárik Géza, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatóságának vezetője védnökségével és intézményeik hathatós támogatásával jött létre. Az első napon kitárgyalt paksi témakörök: - Mérnökgeodéziai feladatok tartalma és szerepe az erőmű üzemeltetésében. - Geometriai adatok gyűjtése, rendszerezése, kiegészítése lézerszkenner-felmérésekkel. - Térinformatikai adatok hitelesítésének adatfeldolgozási feladatai a PassPort rendszerhez. - Geodéziai feladatok kapcsolódása a műszaki változások folyamatába. A kétnapos tengelici tanácskozás témakörei: - Telephelyi magassági alapponthálózat kialakítása, időszakos ellenőrzése, aktuális koordináták meghatározása, létesítmény mozgásvizsgálata és elemzése. - Épületszerkezet-deformáció mérésének és elemzésének új módszere. - Integrált műszaki rendszer és annak térinformatikai funkciója. - Szabályozási tervek készítése, módosítása, alkalmazásának jogszabályi aktuaütásai. - Tervezési alaptérkép és tervezési térkép (genplan) készítése digitális alapon, ingatlan-nyilvántarfási kapcsolat - GPS használhatósága a városi felmérések során az ingatlanfejlesztési feladatokban. - M6 autópálya létesítésének geodéziai feladatai. - Dunai hidak szerelésének mérnökgeodéziai módszerei. - Megvalósulási bemérés és ingatlan-nyüvántartás összhangja. A rendezvény szakmai szervezője Németh András, a Paksi Atomerőmű Zrt. építész műszaki osztály csoportvezetője, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoport elnöke volt, így paksi kollégánkat kértük meg egy összegzésre. Milyen szakmai eredménnyel zárult a fórum?- Ebben az évben nagyobb érdeklődés mellett zajlottak az események. Ezért is tartottunk egy külön szakmai napot Pakson, délelőtt az erőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában, amit ebéd után egy helyszíni látogatás is követett. A három nap programja százötvenegy regisztrált résztvevőt vonzott, ami igazán jó eredmény. Azt igazolja, hogy van közös érdeklődési terület a mérnökök és a technikusok között is. Nagyon pozitív eredmény az építész kamara szakmai támogatása, ami jól kiegészíti az eddig is biztosított mérnöki kamarai támogatást. A mérnöki létesítmények tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása során, csak a felelős és illetékes mérnöki területek harmonikus együttdolgozásának eredményeként valósulhat meg a legoptimálisabb megoldás. Az előadások a szakmai tájékoztatáson kívül megteremtették az együttes gondolkodás lehetőségét, a feltárt problémák átbeszélését, illetve annak továbbadását az Illetékes területek felé. A konferencia előadásait CD-ROM-kiadványban foglaljuk össze, ahogy azt az előző években is tettük. A szakmai életünk is folyamatos kapcsolattartást igényel azok között, akik az adott létesítménnyel kapcsolatba kerülnek. Példaként kiemelném az M6 autópálya tervezése, régészeti feltárásai, az új 4 sz. metróvonal létesítése, vagy a most átadott új Megyeri Duna-híd megépítése során szerzett tapasztalatok átadását. Sipos László Nukleáris non-proliferáció Magyarországon A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete, Nukleáris Újságíró Szakosztálya meghívta dr. Horváth Kristófot, az Országos Atomenergia-hivatal főosztályvezetőjét, hogy tartson előadást a környezeti nukleáris robbantásokat megültó Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) életbe lépését előkészítő bizottság (CTBTO) feladatairól, tevékenységéről. A non-proliferáció a nukleáris fegyverek, az ehhez szükséges anyagok, technikák és technológiák további elterjedésének megakadályozását jelenti. Történelmi áttekintést adott az alábbi témákból: ■ Több mint 50 nukleáris robbantás (1945-1953). ■ Az ENSZ közgyűlésének a kísérleti atomrobbantások korlátozása érdekében hozott határozata (1958). ■ Az Atomsorompó Szerződés (1968) és leszerelés. ■ A teljes körű biztosítéki egyezmény (1972) alapján a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alá helyez minden nukleáris anyagot (urán, plutónium, tórium). Bejelentési, nyilvántartási és őrzési kötelessége van a nukleáris technikákat alkalmazó országoknak. ■ Átfogó Atomcsend Szerződés (1996) megtilt minden nukleáris robbantást a környezetben. Életbe lép a 44-ek aláírása és ratifikálása után 180 nappal. Negyvennégy alapító országból India, Pakisztán és az Észak-Koreai Köztársaság nem írta még alá, és további hat - köztük az USA - nem ratifikálta. Hazánk a szerződést aláírta (1996. szeptember 25.) és ratifikálta (1999. július 13.). Ha majd a negyvennégyek mind aláírták és ratifikálták, akkor 180 nap múlva életbe lép a szerződés. ■ Az ellenőrzési terület kibővítésére kapott felhatalmazást a NAÜ az ENSZ közgyűlésének kiegészítő jegyzőkönyve alapján (1997). A vizsgálható létesítmények köre kibővült. Új technikák, módszerek is rendelkezésre állnak az esetleges be nem jelentett tevékenységek felderítésére (műholdas felvételek, környezeti mintavételek, monitorozó rendszer). A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer szeizmikus (170), hidroakusztikus (11), infrahang (60), radionuklidállomás (80), radionuklidlaboratórium (16) a világ minden tájára telepített berendezések komplexumából állnak össze, melyek folyamatosan szolgáltatnak adatokat a központoknak három műholdon keresztül, melyekhez a részes államok is hozzáférhetnek. ■ Háromoldalú szerződés EU-NAÜ-HUN (2006). A megfigyelő rendszer üzembe állításával ■ megelőzhető a nukleáris fegyverek, anyagok elterjedése; n felismerhető, detektálható az illegális kereskedelem, gyártás, kipróbálás; ■ elhárítható az estleges baleset, minimalizálhatók a következmények. A körültekintő nyilvántartásra jellemző, hogy azokat a műszereket, eszközöket is nyilvántartják, melyek nincsenek kapcsolatban nukleáris iparral, de arra is alkalmasak. Hazánk határain a nukleáris anyagok előfordulását a szállítmányokban a Vám- és Pénzügyőrség által üzemeltetett sugárkapuk jelzik. Egy-egy berendezés eladásakor, átadásakor, bontásakor sokszor nem is tudják nyilvántartás hiányában, hogy milyen nukleáris eszköz van beépítve a szintméréshez egy tartályba, vagy egy repülő szárnyába a jégvastagság méréséhez. Noha az Átfogó Atomcsend Szerződés életbe lépése még várat magára, az előkészületi munkák tovább folytatódnak. Tavaly október 21. és november 2. között nemzetközi képzés és gyakorlat zajlott Szolnokon és Táborfalván a CTBTO keretében. Az előadás előkészítette az október 15-i látogatásunkat a CTBTO bécsi központjába. cm gyulai Az FBŐ csapata nyerte el az első helyet T izenegyedik alkalommal rendezett lóversenyt az egykori rendőrkapitány, dr. Oláh László emlékére az International Police Association (IPA, rendőri szerveket összefogó nemzetközi szervezet) paksi csoportja. A rangos, nemzetközi szintű eseményre 2008. szeptember 27-én került sor a biritói lőtéren. A tizennyolc induló csapat közül öt külföldről érkezett. Az erőmű Fegyveres Biztonsági Őrségén (FBŐ) és az RHK Kft. fegyveres biztonsági őrségén kívül valamennyi csapat hivatásos állományú rendőr és katona volt. Részt vett a versenyen a tavalyi címvédő is, a szolnoki felderítő zászlóalj csapata. A Paksi Atomerőmű Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrségét Végh Csaba, Házi Géza és Pata Csaba képviselte. A hármas a csapatversenyben megszerezte az I. helyet, melyet kupával, vándorkupával és aranyéremmel jutalmaztak a szervezők. Az egyéni értékelés alapján férfi kategóriában a II. legjobb helyet Házi Géza szerezte meg. Végh Csaba FBŐ- parancsnok elmondta, a versenyfelhívásra valamennyien önkéntes alapon jelentkeztek, és szabadidejükből készültek fel rá. A versenyzőknek több helyszínen, időre kellett más-más feladatot végrehajtaniuk különböző fegyverekkel (sörétes puska, távcsöves puska, maroklőfegyverek). A szituációs lőgyakorlat stresszhelyzetet szimulálva mérte fel a versenyzők mentális, fizikai, pszichikai felkészültségét és lőkészségét. Az emlékversenyen a lövészet (fegyveres és az IPA-barát kategória) mellett főzőversenyt is hirdettek. Ebben a versenyszámban, 14 csapat között indult az erőmű rendészeti osztályának női dolgozóiból kiállított csapat, Magyar Erika vezetésével. Munkájukat a zsűri negyedbe helyezettként értékelte, és oklevéllel jutalmazta. Gratulálunk a szép eredményekhez! Lovásziné Anna
