Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

14 2008. október mym paksi atomerőmű Energetikai, hadtörténeti és csillagászati vonatkozások A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSRÓL Március utolsó vasárnapja és október utolsó vasár­napja közötti időszakban alkalmazzuk a nyári idő­számítást (2008-ban március 30-án kezdődött és október 26-án ér véget ez az időszámítás.) Az idő­számításba történő mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energiatakarékossági hatásai, de lehetnek negatívumai is. A nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk, az első világháború időszakától kezdő­dően, egészen a múlt század hetvenes évtizedének első feléig. Az első világégés időszakában energia­takarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916- ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, ami­kor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzó­na idejéhez képest Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszak­ra esik - a Föld északi féltekéjén. Érdemes megje­gyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozó, fegyverként ve­tették be, ugyanis kőolajexportjukat embargó alá vonták. Ezzel olajválság keletkezett a nyugati világ számára. Az energiaínség rákényszeritette a fo­gyasztói társadalmakat arra, hogy a villamos energi­ával (is) takarékoskodjanak! Az olajválság kapcsán kialakult „energiahiány-sokk” elsőként Franciaor­szágot ösztönözte arra, hogy az 1973-as olajválság tanulsága után bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást (1976-ban). Magyarorszá­gon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkal­mazzák a nyári időszámítást, bárvoltak évek, amikor ez szünetelt. Az ötvenes években még az akkori ka­pacitási nehézségek enyhítésének reményében al­kalmazták, míg a későbbi időben az óraátállítási megoldásnak már villamosenergia-megtakaritási célja lett. Hazánkban energetikával kapcsolatos cél­ból 1954-57 között alkalmazták először a nyári idő­számítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamos­­energia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra tö­rekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áram­­szolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyaror­szágon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megta­­karftási célból történő bevezetése 1980-ban tör­tént A természetes világítás kihasználása A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (március 21) a végéig (szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás’’ nagyjából egybe esik a la­kosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világí­tásra elhasznált villamos energia mennyisége. Te­hát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a termé­szetes világítás időtartamával, akkor jelentős meny­­nyiségű villamosenergia-megtakarftás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó va­sárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával visszatekerték. Természetesen ezen meg­oldás bevezetésekor a menetrendeket is harmoni­zálni kellett. A '90-es évek közepéig hazánkban még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő (pontosan vasárnap hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára), óravisszaállást alkalmazták. Azon­ban a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra - főleg a nemzetközi utazási menetrendek harmonizá­ciója miatt - térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak! Így került bevezetésre az, hogy 1996-ban hazánkban is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát. Októberben már nincs megtakaritás Hazánkban tehát 1996-tól kezdődően október utol­só vasárnapjának hajnalán történik a visszaállás a „rendes” (más néven a téli) időszámításra. Bár ez a gyakorlat, vagyis az egy hónappal későbbi visszaál­lás, ugyan illeszkedik az európai országok gyakorla­tához, de célszerű megjegyezni, hogy ez már október hónapban nem jár villamosenergia-megtakaritás­­sal! Ennek oka az, hogy az esti 1 órával későbbi idő­pontban jelentkező világítási célú villamosenergia­­megtakarftást ebben az őszi hónapban már kom­penzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána va­gyunk az őszi napéjegyenlőségnek, melynek követ­keztében az éjszakák időtartama nő, míg a nappa­lok hossza csökken. Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, évente kétszer is? Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát nem lehet parancsszóra átállítani. Ki­mutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős káro­kat okozott eza megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési idő­pontot. Kimutatták, hogy az átállások miatt növeke­­detta közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelen­tős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek számára a megszokott életritmus megtörése, ami­nek számos káros hatása lehet... (Szoboszlai Endre csillagász-ismeretteqesztó, újságíró, Debrecen) Építési geodézia a gyakszakmai előadások Pakson és Tengelicen 2005-ben rendezték első ízben Ten­gelicen az "Építési geodézia a gya­korlatban" c. fórumot. Idén szep­tember 24-én Pakson, majd szep­tember 25-26. között ismét a tengeli­­ci Orchidea Hotelben találkoztak a geodéziai tervezői jogosultságú és a digitális adatcserék témakörei iránt érdeklődő mérnökök, az elmúlt évi­hez képest bővülő támogatói kör­ben, a mérnökök, valamint az építé­szek kamarái által is akkreditált képzés keretén belül. A mémökgeodéták idei, három napra bővült szakmai továbbképzése Holéczy Ernő, a Magyar Mérnöki Ka­mara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnöke, Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnö­ki Kamara elnöke, Csemniczky László, a Magyar Földmérési Térinformatikai Társa­ság Mérnökgeodéziai Szakosztály vezetője, Horváth András, a Dél-dunántúli Építész Kamara elnöke és Pekárik Géza, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatóságának vezetője védnökségével és intézményeik hathatós támogatásával jött létre. Az első napon kitárgyalt paksi témakö­rök: - Mérnökgeodéziai feladatok tartal­ma és szerepe az erőmű üzemeltetésé­ben. - Geometriai adatok gyűjtése, rend­szerezése, kiegészítése lézerszkenner-fel­­mérésekkel. - Térinformatikai adatok hi­telesítésének adatfeldolgozási feladatai a PassPort rendszerhez. - Geodéziai felada­tok kapcsolódása a műszaki változások folyamatába. A kétnapos tengelici tanácskozás témakö­rei: - Telephelyi magassági alapponthálózat kialakítása, időszakos ellenőrzése, aktuális koordináták meghatározása, létesítmény mozgásvizsgálata és elemzése. - Épületszer­kezet-deformáció mérésének és elemzésé­nek új módszere. - Integrált műszaki rend­szer és annak térinformatikai funkciója. - Szabályozási tervek készítése, módosítása, alkalmazásának jogszabályi aktuaütásai. - Tervezési alaptérkép és tervezési térkép (genplan) készítése digitális alapon, ingat­­lan-nyilvántarfási kapcsolat - GPS használ­hatósága a városi felmérések során az ingat­lanfejlesztési feladatokban. - M6 autópálya létesítésének geodéziai feladatai. - Dunai hi­dak szerelésének mérnökgeodéziai mód­szerei. - Megvalósulási bemérés és ingat­­lan-nyüvántartás összhangja. A rendezvény szakmai szervezője Né­meth András, a Paksi Atomerőmű Zrt. építész műszaki osztály csoportvezetője, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Geodé­ziai és Geoinformatikai Szakcsoport el­nöke volt, így paksi kollégánkat kértük meg egy összegzésre. Milyen szakmai eredménnyel zárult a fórum?- Ebben az évben nagyobb érdeklődés mellett zajlottak az események. Ezért is tartottunk egy külön szakmai napot Pak­son, délelőtt az erőmű Tájékoztató és Lá­togatóközpontjában, amit ebéd után egy helyszíni látogatás is követett. A három nap programja százötvenegy regisztrált résztvevőt vonzott, ami igazán jó ered­mény. Azt igazolja, hogy van közös érdek­lődési terület a mérnökök és a techniku­sok között is. Nagyon pozitív eredmény az építész kamara szakmai támogatása, ami jól kiegészíti az eddig is biztosított mér­nöki kamarai támogatást. A mérnöki lé­tesítmények tervezése, létesítése, üzemel­tetése, karbantartása során, csak a felelős és illetékes mérnöki területek harmoni­kus együttdolgozásának eredményeként valósulhat meg a legoptimálisabb megol­dás. Az előadások a szakmai tájékoztatá­son kívül megteremtették az együttes gondolkodás lehetőségét, a feltárt problé­mák átbeszélését, illetve annak tovább­adását az Illetékes területek felé. A konfe­rencia előadásait CD-ROM-kiadványban foglaljuk össze, ahogy azt az előző évek­ben is tettük. A szakmai életünk is folya­matos kapcsolattartást igényel azok kö­zött, akik az adott létesítménnyel kapcso­latba kerülnek. Példaként kiemelném az M6 autópálya tervezése, régészeti feltárá­sai, az új 4 sz. metróvonal létesítése, vagy a most átadott új Megyeri Duna-híd meg­építése során szerzett tapasztalatok át­adását. Sipos László Nukleáris non-proliferáció Magyarországon A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesüle­te, Nukleáris Újságíró Szakosztálya meghívta dr. Horváth Kristófot, az Orszá­gos Atomenergia-hivatal főosztályvezető­jét, hogy tartson előadást a környezeti nukleáris robbantásokat megültó Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) életbe lépé­sét előkészítő bizottság (CTBTO) feladata­iról, tevékenységéről. A non-proliferáció a nukleáris fegyve­rek, az ehhez szükséges anyagok, techni­kák és technológiák további elterjedésé­nek megakadályozását jelenti. Történelmi áttekintést adott az alábbi témákból: ■ Több mint 50 nukleáris robbantás (1945-1953). ■ Az ENSZ közgyűlésének a kísérleti atomrobbantások korlátozása érdeké­ben hozott határozata (1958). ■ Az Atomsorompó Szerződés (1968) és le­szerelés. ■ A teljes körű biztosítéki egyezmény (1972) alapján a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alá helyez minden nukleáris anyagot (urán, plutónium, tórium). Bejelentési, nyilvántartási és őrzési kötelessége van a nukleáris technikákat alkalmazó or­szágoknak. ■ Átfogó Atomcsend Szerződés (1996) megtilt minden nukleáris robbantást a környezetben. Életbe lép a 44-ek aláírá­sa és ratifikálása után 180 nappal. Negyvennégy alapító országból India, Pakisztán és az Észak-Koreai Köztársa­ság nem írta még alá, és további hat - köztük az USA - nem ratifikálta. Ha­zánk a szerződést aláírta (1996. szep­tember 25.) és ratifikálta (1999. július 13.). Ha majd a negyvennégyek mind aláírták és ratifikálták, akkor 180 nap múlva életbe lép a szerződés. ■ Az ellenőrzési terület kibővítésére ka­pott felhatalmazást a NAÜ az ENSZ köz­gyűlésének kiegészítő jegyzőkönyve alapján (1997). A vizsgálható létesítmé­nyek köre kibővült. Új technikák, mód­szerek is rendelkezésre állnak az eset­leges be nem jelentett tevékenységek felderítésére (műholdas felvételek, kör­nyezeti mintavételek, monitorozó rend­szer). A Nemzetközi Megfigyelő Rend­szer szeizmikus (170), hidroakusztikus (11), infrahang (60), radionuklidál­­lomás (80), radionuklidlaboratórium (16) a világ minden tájára telepített be­rendezések komplexumából állnak össze, melyek folyamatosan szolgáltat­nak adatokat a központoknak három műholdon keresztül, melyekhez a ré­szes államok is hozzáférhetnek. ■ Háromoldalú szerződés EU-NAÜ-HUN (2006). A megfigyelő rendszer üzembe állításával ■ megelőzhető a nukleáris fegyverek, anyagok elterjedése; n felismerhető, detektálható az illegális kereskedelem, gyártás, kipróbálás; ■ elhárítható az estleges baleset, minima­lizálhatók a következmények. A körültekintő nyilvántartásra jellem­ző, hogy azokat a műszereket, eszközöket is nyilvántartják, melyek nincsenek kap­csolatban nukleáris iparral, de arra is al­kalmasak. Hazánk határain a nukleáris anyagok előfordulását a szállítmányok­ban a Vám- és Pénzügyőrség által üze­meltetett sugárkapuk jelzik. Egy-egy be­rendezés eladásakor, átadásakor, bontása­kor sokszor nem is tudják nyilvántartás hiányában, hogy milyen nukleáris eszköz van beépítve a szintméréshez egy tartály­ba, vagy egy repülő szárnyába a jégvas­tagság méréséhez. Noha az Átfogó Atomcsend Szerződés életbe lépése még várat magára, az előké­születi munkák tovább folytatódnak. Ta­valy október 21. és november 2. között nemzetközi képzés és gyakorlat zajlott Szolnokon és Táborfalván a CTBTO kere­tében. Az előadás előkészítette az október 15-i látogatásunkat a CTBTO bécsi központjá­ba. cm gyulai Az FBŐ csapata nyerte el az első helyet T izenegyedik alkalommal rendezett lóversenyt az egykori rendőrka­pitány, dr. Oláh László emlékére az International Police Association (IPA, rendőri szerveket összefogó nemzetközi szervezet) paksi csoportja. A rangos, nemzetközi szintű eseményre 2008. szeptember 27-én került sor a biritói lőtéren. A tizennyolc induló csapat közül öt külföldről érkezett. Az erőmű Fegyveres Biztonsági Őrségén (FBŐ) és az RHK Kft. fegyveres biztonsági őrségén kívül vala­mennyi csapat hivatásos állományú rendőr és katona volt. Részt vett a versenyen a tavalyi címvédő is, a szolno­ki felderítő zászlóalj csapata. A Paksi Atomerőmű Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrségét Végh Csaba, Házi Géza és Pata Csaba képviselte. A hármas a csapat­­versenyben megszerezte az I. helyet, melyet kupával, vándorkupával és aranyéremmel jutalmaztak a szervezők. Az egyéni értékelés alapján férfi kategóriában a II. legjobb helyet Házi Géza szerezte meg. Végh Csaba FBŐ- parancsnok elmondta, a versenyfelhívás­ra valamennyien önkéntes alapon jelen­tkeztek, és szabadidejükből készültek fel rá. A versenyzőknek több helyszínen, időre kellett más-más feladatot végrehaj­taniuk különböző fegyverekkel (sörétes puska, távcsöves puska, maroklőfegy­verek). A szituációs lőgyakorlat stresszhe­lyzetet szimulálva mérte fel a versenyzők mentális, fizikai, pszichikai felkészült­ségét és lőkészségét. Az emlékversenyen a lövészet (fegy­veres és az IPA-barát kategória) mellett főzőversenyt is hirdettek. Ebben a versenyszámban, 14 csapat között indult az erőmű rendészeti osztályának női dol­gozóiból kiállított csapat, Magyar Erika vezetésével. Munkájukat a zsűri negyedbe helyezettként értékelte, és oklevéllel ju­talmazta. Gratulálunk a szép eredményekhez! Lovásziné Anna

Next

/
Thumbnails
Contents