Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

2008. október 15 AM. mvm paksi atomerőmű-Hogyan töltik napjaikat az atomerőmű nyugdíjasai? Szeptember hónapban Szőke Ist­vánná Julika az interjúalanyom, aki Pakson, a lakótelepen él. A lakó­épületük homlokzatának energiata­karékos felújítása a közelmúltban fejeződött be. Julika lakása prakti­kus elrendezésű és kényelmesen be­rendezett. A lakás két erkéllyel is rendelkezik, egyikről a Duna felé, a másikról pedig a lakótelepre nyílik kilátás. érlek - meséld el, mikor és milyen módon kerültél a társasághoz, mi volt a munkaköri feladatod? 1966-tól 1979-ig a szekszárdi műszer­gyárban elektroműszerészként dolgoz­tam, majd 1979-ben a Vertesznél minő­ségellenőrként helyezkedtem el. A ba­rátnőm az atomerőmű hírközlési osztá­lyán dolgozott, ahol telefon-ügyintézőt kerestek. Jelentkeztem az állásra, és 1986. február 11-én aláírtam a munka­­szerződésemet. Munkaköri feladataim közé tartozott az üzemi és lakástelefo­nok nyilvántartása, a telefonbekötések szervezése, bonyolítása, s ennek kap­csán a Matávval való kapcsolattartás. Mikor mentél nyugdíjba? 48 évesen, korengedménnyel mentem nyugdíjba. Az erőműben 10 évig egy munkahelyen dolgoztam, felvételemtől a leszámolásomig ugyanazt a munkát végeztem. Hogyan érezted magad a hírközlési osz­tályon, vannak kellemes élményeid? A munkahelyemhez kapcsolódóan szá­mos kellemes élményem van. Nagyon jó volt a kollektíva, ezáltal jó volt a mun­kahelyi légkör is, nem volt jellemző az elvándorlás. Én személy szerint nagyon hálás vagyok, hogy ott dolgozhattam. Szívesen emlékszem vissza a nyugdí­jas búcsúztatómra, nagyon megható volt számomra, hogy az ünnepségen a munkatársaim teljes létszámmal vettek részt. Hogy telnek napjaid, mivel foglalkozol? Egyedül élek, de mindig van elfoglaltsá­gom és társaságom. Két gyermekem kö­zül fiam Pakson él a családjával. A lá­nyom még egyedülálló, jelenleg Spanyol­­országban él és dolgozik. Rendszeresen hazalátogat, és én is kint töltök nála éven­te egy hónapot. Van két idős nagynéném, akik kertes családi házban laknak, a kert gondozása többnyire az én reszortom. [Nyári időszakban az unokáim gyakran velem vannak, így a családi ház adottsá­gait nagyon jól ki tudjuk használni. Tartod-e a kapcsolatot az erőművel, szoktál-e találkozni a régi kollégák­kal, kolléganőkkel? Korábban többször belátogattam, az utóbbi időben telefonon tartom a kap­csolatot a volt munkatársakkal. Rend­szeresen meghívást kapok nyugdíjas búcsúztatókra, összejövetelekre, amit szívesen elfogadok, mert jól érzem ma­gam a volt munkatársaim társaságá­ban. Milyen módon jut el hozzád informá­ció az erőműről, hogyan szerzel tudo­mást a PA Zrt. által a nyugdíjasok szá­mára kínált kedvezményekről és jut­tatási lehetőségekről? A havonta megjelenő Atomerőmű újság­gal mindig friss hírek jutnak el az erő­műről a nyugdíjasok otthonába. Kiegé­szítő információk olvashatók az újság­gal együtt érkező, nyugdíjasokat érintő tájékoztatókból is. Fiam szintén a rész­vénytársaság munkavállalója, vele is gyakran beszélgetünk a „benti” életről, a változásokról. Melyek azok a juttatások, amelyeket igénybe tudsz venni, hogyan értéke­led ezeket a saját szempontodból? Elsősorban kiemelném a korengedmé­nyes nyugdíjazásom lehetőségét. Tudo­másom van arról, hogy a nyugdíjasok és az aktív munkavállalók azonos felté­telekkel vehetik igénybe a részvénytár­saság saját üdülőit. Ez ideig ezt nem vettem igénybe, de tervezem. Jelentős támogatásként értékelem a villam­osenergia-, valamint a mobiltelefon-vá­sárlás kedvezményeit. Jövedelmem alapján étkezési támogatásra is jogo­sult voltam. Heti három alkalommal asszonytornára járok, amit szintén fi­nanszíroz a volt munkáltatóm. Mind­ezekkel kapcsolatban el kívánom mon­dani, hogy mint két gyermeket egye­dül nevelő anya, az atomerőmű jó mun­kahelyem volt, biztonságban éreztem magam, anyagi és erkölcsi szempont­ból is megbecsülést kaptam. Nyugdí­jasként szinte ugyanezt tapasztalom. Úgy érzem, hogy ezekkel a támogatá­sokkal még mindig az akkori munká­mat jutalmazzák, és ez nagyon jólesik. Úgy gondolom, hogy a Paksi Atomerő­mű Zrt. egyedülállóan és dicséretesen gondoskodik a nyugdíjasairól. Van-e még valami mondanivalód az olvasók számára? Véleményem szerint a nyugdíjas kor az emberi életnek egy szabadabb, lazább folyamata. Tervezni kell, és a tervek megvalósításához aktívan hozzáállni. Az én életemben nagyon fontos a gyere­keimmel, a testvéreimmel és az idősebb családtagokkal való kapcsolattartás. Az unokáim társasága pedig mindig fel­üdít, vidámmá tesz. Egyedülálló vagyok, de nem vagyok magányos, mert a szeret­teimet, a barátaimat, és a volt munkatár­saimat mindig magam mellett tudom, mindig számíthatok rájuk. Kzné Idősek világnapja Október elseje az idősek világnapja, melyet már hagyományosan Pakson is megünnepelünk. Paks Város Önkormányzata ezúttal egész hetet szervezett az időseknek, a „Szép korúak hetét”. Az ünnepségre a Városi Művelődési Központ színháztermében került sor. A nyugdíjasokat, idős embereket Hajdú János polgármester köszöntötte. Az ünnepi műsort Örökségünk címmel Bencze Ilona művésznő nagysikerű önálló műsora szolgáltatta. Zongorán kísért Bolba Tamás. A műsort követően a paksi önkormányzat vendégül látta a megjelenteket. WollnerPál DELELŐ Bátyus bál A „Szép korúak hete” záróeseményeként október3-án este "Én táncolnék veled...” címmel a Delelő Nyugdíjasklub bátyus bált rendezett a Városi Művelődési Központ­ban. Papp István zenész nagyszerű hangulatot teremtett a zsúfolásig megtelt kisteremben. WollnerPál „Bezzeg a mi időnkben” kiállítás A „Szép korúak hete” alkal­mából a Városi Művelődési Központ kiskiállítójában „Bezzeg a mi időnkben” címmel régi ruhák, cipők, táskák, ékszerek, szem­üvegek egyéb kiegészítők kiállítása nyílt meg. A meg­nyitót Haholt Miklósné tar­totta. A kiállított termékeket pár éve még mindenki viselte, hordta, azok a kor divatja szerint készültek és min­denki számára kedves ru­hadarabok voltak. Kelle­mes emlékeket eleveníte­nek fel. WollnerPál Kor-határtalanul Az élet keserves is lehet | izonyára sokan emlékeznek még arra [az 1992. januári hírre, miszerint Ba­­"ricska Pál kollégánk súlyos autóbal­esetet szenvedett. A kocsiban rajta kívül a felesége és a fiú ikerpár utazott. A balese­tet követően egy évig táppénzen volt, majd leszázalékolták, 100%-os rokkant lett Pali. Előzőleg a család Budapestre költözött, mert a feleség ott kapott munkát, ám egy rosszul sikerült mandulaműtét után, 43 éves korában a négygyermekes család­anya elhunyt. Pali nagyon megbánta, hogy Paksról Budapestre költöztek, mert gyakorlatilag majdnem elvesztette a két nagyobbik gyerekét is. Az idősebb fiú dro­gos lett, a lányról pedig alig tud valamit. Széthullott, szétesett a család, mondja keserűen Pali, és tehetetlenségében ma­gát hibáztatja. Az újság szerkesztőségét arra kérte, próbáljunk valahogy segítem rajta, mert szeretne visszaköltözni Paks­­ra, az ikreket pedig az ESZI-be beíratni. A szerkesztőség, amit tehet, természetesen megteszi, de a kedves olvasók és volt kol­légák ötleteit és javaslatait is szívesen vennénk. Próbáljunk segíteni a széthul­lott családon, hátha sikerül szörnyű hely­zetükön változtatni. „Kor-határtalanul, avagy 50 után kezdődik az élet - középkorúan is egészségesen, kiegyensú­lyozottan és boldogan élni” címmel a „Szép korúak hete” alkalmából Pakson, a Városi Műve­lődési Központban előadások hangzottak el október 2-án. A program háziasszonya: Endrei Judit a '90-es évek televíziós személyisége volt, aki beveze­tőjében elmondta, hogy ez egy országos program, melynek első állomása éppen Pakson van. A találkozón nőgyógyász szakember, urulógus, életvezetési és életmód-tanácsadó várta a nő­ket és a férfiakat. A témák: a stressz okozta magas vérnyomás és annak kezelése, elkerülése. A szorongás, a de­presszió enyhítése, oldása. Szűrőprogram a perifériás erek állapotáról. Életmódváltással a stresszellen. Női-férfi problémák kor-határtalanul. A rövid előadások után lehetőség volt személyes beszélgetésre is, illetve egészségügyi méré­seket is igénybe lehetett venni. WollnerPál

Next

/
Thumbnails
Contents