Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-08-01 / 8-9. szám
12 2008. augusztus - Szeptember atomerőmű Törzsgárdatagsági elismerések 2008. július 10 éves Daróczi László Sándor vig big sugárvédelmi osztály, 1998. július 01. 20 éves Araczki András vig big sugárvédelmi osztály, 1988. július 27.; Kovács János vig big ibifo rendészeti osztály, 1988. július 14.; Horváth József mvigh üvig üvfo villamos üzemviteli osztály, 1988. július 04.; Patek Gábor mvigh üvig veto vegyészeti technológiai osztály, 1988. július 01.; Vida Zoltán mvigh míg nufo fejlesztési és elemzési osztály, 1988. július 15.; Tamási Zoltán mvigh káig szfo gépész szerviz osztály, 1988. július 26.; Kádár Mihály mvigh káig szfo villamos installációs szerviz osztály, 1988. július 01.; Ősz Zoltán mvigh káig üffo biztonsági rendszer osztály, 1988. július 18.; Pintér Zsolt László mvigh káig üffo digitális rendszer osztály, 1988. július 11.; Riger Ferenc gvigh gig logfo raktározási osztály, 1988. július 26. 30 éves Czókoly Pál mvigh üvig üvfo villamos üzemviteli osztály, 1978. július 31.; Kovács András Zoltán mvigh karbantartási igazgatóság, 1978. július 15.; Baldauf János mvigh káig kafo turbina és forgógép karbantartó osztály, 1978. július 28.; Weisz János mvigh káig szfo villamos és installációs szerviz osztály, 1978. július 17. 2008. augusztus 10 éves Jantner József mvigh míg ktfo gépész karbantartás technológiai osztály, 1998. augusztus 03. 20 éves Ledneczki Imréné vtig hűig hufo munka- és személyügyi osztály, 1988. augusztus 10.; Szabó Zsolt vtig hűig hufo jóléti osztály, 1988. augusztus 01.; Mittler László mvigh üvig üifo üzemirányítási osztály, 1988. augusztus 16.; Hornyák László mvigh üvig üvfo külső technológiai osztály, 1988. augusztus 02.; Szente András mvigh üvig üvfo irányítástechnikai üzemviteli osztály, 1988. augusztus 31.; Miholics Tibor mvigh míg mfo villamos műszaki osztály, 1988. augusztus 24.; Németh Ferenc mvigh míg mfo irányítástechnikai műszaki osztály, 1988. augusztus 27.; Szécsényi Zsolt mvigh míg nufo reaktorfizikai osztály, 1988. augusztus 01.; Nagy Lajos mvigh míg ktfo gépész karbantartás technológiai osztály, 1988. augusztus 09.; Princzné Foki Csilla mvigh míg ktfo gépész karbantartás technológiai osztály, 1988. augusztus 30.; Jantner István mvigh míg ktfo villamos karbantartás technológiai osztály, 1988. augusztus 14.; Buruncz Gyula mvigh káig kafo reaktor és készülék karbantartó osztály, 1988. augusztus 14.; Bárdosi Zoltán mvigh káig kafo armatúra és csővezeték karbantartó osztály, 1988. augusztus 15.; Koleszár Zoltán mvigh káig üffo biztonsági rendszer osztály, 1988. augusztus 08.; Farkas Tamás mvigh káig üffo digitális rendszer osztály, 1988. augusztus 01.; 30 éves Kalcsu Károly vezérigazgató közvetlen, 1978. augusztus 28.; Varjú Béla vig big sugárvédelmi osztály, 1978. augusztus 15.; Fejes István Béla mvigh üvig vefo vegyészeti technológiai osztály, 1978. augusztus 01.; Mráz István mvigh káig üffo biztonsági rendszer osztály, 1978. augusztus 14.; Styaszny László mvigh káig üffo biztonsági rendszer osztály, 1978. augusztus 18.; Orbán Mihály mvigh káig üffo metrológiai laboratórium, 1978. augusztus 15. 40 éves Kovács József mvigh üvig vefo vegyészeti technológiai osztály, 1968. augusztus 01. Felvidéki és erdélyi magyar diákok 2008. évi szakmai gyakorlata Július végén és augusztus elején két turnusban, két-két hétre összesen 24 egyetemista érkezett Paksra, hogy a tanulmányaiknak megfelelő szakterületi gyakorlaton vegyenek részt, illetve rövid betekintést nyerjenek az adott terület mindennapi munkájába. A PA Zrt. hagyományosan, évek óta nyári szakmai gyakorlatot biztosít felvidéki és erdélyi magyar egyetemisták részére. Az atomerőmű által a szakmai gyakorlatra nyújtott ösztöndíjat pályázat útján nyerték el a diákok, a jelentkezési lehetőségről saját diákszövetségeik informálták őket. A szakmai gyakorlat helyi szervezését, a koordinációs feladatokat az Oktatási Főosztály Vezetésfejlesztési Csoportja látta el. A Felvidék és Erdély különböző településeiről érkező tanulók a szakmai gyakorlat első hetében az atomerőmű energetikai, gépészeti, építészeti, atomfizikai, közgazdasági, környezetvédelmi, kommunikációs, informatikai és beszerzési területeivel ismerkedtek. Jártak a Látogató Központban, ahol a város és az atomerőmű történetéről kaptak színes összefoglalót. Az Atomerőmű Tűzoltóságon bemutató gyakorlaton vettek részt, majd a SIMON daru segítségével 60 méteres magasságba emelték a vállalkozó kedvűeket, hogy madártávlatból is megszemlélhessék az atomerőművet és annak környékét. A Karbantartó Gyakorló Központban az erőmű legnagyobb és legjelentősebb berendezéseit ismerhették meg. A diákok meglátogatták a KKÁT-ot, a kiégett üzemanyag tárolásával kapcsolatos előadáson vettek részt, majd a Szimulátor Központot nézték meg. Terepgyakorlaton voltak a hideg-, és melegvizes csatornánál, s közben az odavezető úton a helyi élővilággal is ismerkedhettek, köztük a szürkegémmel, gólyával, kócsaggal. Az Öko parkban sokáig nézelődtek az újszülött dámszarvasok és a csíkos vadmalacok láttán, ahol lehetőség nyílt a kerítéshez odajövő állatok simogatására is. A második héten a diákok elutaztak Budapestre, ahol a FINE szervezésében a KFKI-ban és a BME-n a kísérleti, illetve tanreaktort tekintették meg. A szakmai programokon túl a diákok kulturális-, és szabadidős programokon is részt vettek. Megtekintették Paks nevezetes helyszíneit, többek között jártak a dunaparti sétányon, a Sárgödör téren, és megismerkedtek a paksi piac színes forgatagával is. A kalocsai kirándulás alkalmával megnézték a Schöffer múzeum térdinamikai és kibernetikai szobrait, az érseki palotában a világhírű könyvtárat. Részt vettek a fazekas alkotóház népművészeti programjain. Hazautazásuk napján a Parlamentben tettek látogatást. A szabadidős program során az egyik csoport Balatonfüreden nyaralt, a másik csoport a balatoni pihenés mellett a Sziget Fesztivál első három napi programján is részt vehetett, ahol a FINE szervezésében közreműködtek a nukleáris energetikával kapcsolatos felvilágosító tevékenység előkészületeiben. Az első-, másod- és harmadéves diákok különböző felsőoktatási intézményekből (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Brünni Műszaki Egyetem, prágai és pozsonyi egyetemek) érkeztek. Többségük nem ismerte egymást, nálunk találkoztak először. A szervezők ezért is tartották rendkívül fontosnak, hogy sok csapatépítő program nyújtásával összekovácsolják a társaságot. Az esti programok, közös sütések-főzések után fáradtan, de élményekkel telve még hosszú órákon át beszélgettek. A diákokkal történt beszélgetéséből kiderült, hogy a szakmai gyakorlat mindegyikük számára segítséget nyújtott az ismereteik bővítéséhez és a jövőre vonatkozó terveik körvonalazásához. A többségüknek a jövőre nézve nincsenek még pontos elképzeléseik - hiszen messze még a diplomaszerzés éve -, viszont az erőművi tevékenységek bemutatása során betekintést nyertek majdani hivatásuk speciális részleteibe. Magyarországot már jól ismerték, hiszen rokonlátogatásokon, kulturális programokon, osztálykirándulásokon többször is jártak nálunk, s most Paksot is jobban megismerve egybehangzó véleményük az volt, hogy szép, rendezett város, sok látnivalóval és érdekes helyszínnel, kedves és segítőkész emberekkel. A szervezőktől és az atomerőműves kollégáktól megkaptak mindennemű segítséget az elméleti és gyakorlati ismereteik bővítéséhez, és a kellemes kikapcsolódáshoz egyaránt. Az egyetemisták mindegyike lelkesen mesélt a kétheti élményekről. Korábban nem mindenki tudta elképzelni, hogy milyen az atomerőmű, többen veszélyesnek gondolták, de a szakmai gyakorlat során képet kaptak az erőmű biztonságos működéséről. A két csoportban barátságok is szövődtek, melyeket szeretnének hosszú távon megőrizni. Összességében a diákok nagyon jól érezték magukat Pakson, amely nagymértékben köszönhető az OKFO Vezetésfejlesztési Csoportjából Ignits Miklósné lelkiismeretes és gondos munkájának, amellyel a szervezői feladatokat és házigazdái teendőket ellátta. Gyöngyösiné Nyúl Petra Hajnády Tibor (1931-2008) "Egy hangszer voltam az Isten kezében, Ki játszott rajtam néhány dallamot, Ábrándjait a boldog szenvedésnek, Azután összetört és elhagyott. Most az enyészet kezében vagyok, De fölöttem égnek a csillagok." (Juhász Gyula) Hajnády Tibor nyugdíjas kollégánk 2008. július (pán a dunaújvárosi kórházban, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. 1931. május 8-án született, születési helye Szihalom. A ciszterci gimnáziumba járt Egerben, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 1986. november 1-jén lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, az építészeti műszaki osztályon vezető mérnökként dolgozott Jó szakember volt, a partner cégek képviselői, a tervezők és kivitelezők egyarántelismerték tudását és hozzáértését. A volt munkatársak jó érzéssel, szeretettel gondolnak rá. Emlékeikben élnek azok az időszakok, amikor együtt küzdöttek az atomerőmű és kapcsolódó létesítményeinek szakmai kihívástjelentő feladataival. Türelmes hozzáállásával sokat segített fiatal, pályakezdő kollégáinak. Rendkívül precíz és agilis ember volt Magántervezőként számos családi ház és közintézmény tervezése fűződik nevéhez 1991. május 9-én vonult nyugállományba. Nyugdíjasként is aktívan élt, hobbija a számítástechnika, az internetezés volt. Sokat olvasott, érdekelték a műszaki újdonságok. Nyaranta balatoni nyaralójukban élte ki alkotó kedvét, ahol fúrt, faragott. Dunaújvárosban élt, halálát nem egész két hónappal megelőzően veszítette el házastársát. Egy élő fiúgyermeke és négy unokája van. Fia, menyei és unokái mélyen gyászolják a szeretett édesapát, nagyapát. 2008. július 18-án a dunaújvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése és kollektívája nyugdíjas kollégánk emlékét megőrzi, nyugodjék békében. Kzné Koleszár Mihályné (1950-2008) „Mily messze vagytok emberek, És én is mily távol vagyok, Valami titkot keresek, Az életet, mely elhagyott. ” (Juhász Gyula) Elveszítettük nyugdíjas kolléganőnket. Koleszár Mihályné született Barna Julianna 2008. augusztus 17-én, életének 59. évében a szekszárdi > kórházban elhunyt. Tengelicen, 1950. január Idén született. Az általános iskola elvégzése után a szekszárdi vendéglátó-ipari szakiskolában szakács szakképzettséget szerzett Több munkahelyen is dolgozott. 1986. január 2-án nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalat szolgáltatási osztályára. Munkáját nagy szorgalommal és hozzáértéssel végezte. Szakmájában igazi mester volt, ételkülönlegességeit rendkívüli ízletességgel tudta elkészíteni. Egészségi állapotának megromlása miatt 1993. augusztus 3-án kérte rokkant nyugdíjazását. Több, súlyos műtéten esett át A kórházi kezelések után az otthoni ápolás eredményeként mindig felerősödött, könnyebb háztartási munkákat el tudott látni Munkatársaival tartotta a kapcsolatot, többnyire őt látogatták otthonában. Paksi családi házukban éltek férjével. A beteg édesanyát gyakran látogatták gyermekei és unokái, a belőlük áradó szerétéiből táplálkozva gyűjtött erőt az életben maradáshoz. Jó kedélyű volt, soha nem panaszkodott. Minden percnek örült, amikor jobban érezte magát és szerettei körében lehetett. Otthonukban szerető férje sok éven keresztül gondosan ápolta. Fájó szívvel gyászolja házas társa, Mihály, fia Zoltán, lánya Judit és párjaik. Búcsúznak unokái, Kitti, Zoli, Viktória és Hajnalka. A rokonok, ismerősök és munkatársak nyugdíjas kolléganőnktől 2008. augusztus 23-án, a paksi Kálvária temetőben megtartott szertartáson vehettek végső búcsút. Emlékét őrizve ezúton búcsúzik tőle a Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája. KZné Magyar Györgyné (1956-2008) „Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, S mint fán se nő egyforma két levél,.... Keresheted őt, nem leled' hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem.” (Kosztolányi Dezső) A Paksi Atomerőmű Zrt kollektívája mélyen meg rendült a hír hallatán: közel két éve tartó súlyos betegségidőn, 2008. augusztus 25én, madocsai otthonában, életének 52. évében elhunyt Magyar Györgyné született Jancsek Veronika kolléganőnk. Szekszárdon született, 1956. október 27-én. Az általános iskola, illetve a szakközépiskola után Budapesten autóbusz-közlekedési forgalmi tiszt felsőfokú képesítést szerzett A VOLÁN vállalatnál, mint forgalmi szolgálattevő dolgozott A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1990. december 18án lépett be személyszállítási előadói munkakörbe. A rábízott feladatokat nagy szorgalommal és teljesítménynyel végezte. Szakmai tudásánakelismeréseként2005hen Céggyűrű kitüntetésben részesült, 2006. szeptember 1-től a jóléti osztály csoportvezetője wlt Nagy munkabírása mellett a feladatok logikai megoldásában is jeleskedett, nagyon szerette a munkáját Tevékenykedését gyógyíthatatlan betegsége szakította felbe. Vállalta a fájdalmas kezeléseket, bízott gyógyulásában. A vizsgálati eredmények ismeretében már tudta, hogy az életben maradáshoz nincs elég ereje. Madocsán élt férjével, aki szeretettel gondoskodott róla a kórházi kezelések előtt és után, hogy felkészítse, és megerősítse a következő kezelés elviselésére. A rohamos egészségromlás miatt pedig a nap huszonnégy óráját mellette töltötte. Megtörtén és mélyen gyászolja házastársa, György, idős édesapja, a testvérek és azok családja. Augusztus 2&én, a dunaszentgyörgyi temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson megjelent rokonok, ismerősök, barátok és a Paksi Atomerőmű Zrt munkatársai tisztelettel búcsúztak el Verától Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. KZné Szigeti József (1946-2008) „Nem tudom, mit mondjak... Itt hagyott. Helyettünk más helyet választott. Bizonytalan kép felé futott... Elhagyta ezt a világot. ” (Varga Sándor) 2008. július 14-én a pécsi kórházban hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt Szigeti József nyugdíjas kollégánk. Születési helye Ajkarendek, ideje 1946. december21.1965-ben lakatos szakképzettséget szerzett, melyből mestervizsgát is tett. 1972-ben elvégezte a gépipari technikumot, 1977-ben pedig központi fűtés- és csőhálózat szerelő szakmát tanult ki. 1982. június 8-án létesítette munkaviszonyát. A karbantartási igazgatóságon turbina, majd armatúra karbantartó lakatosként dolgozott. 1999. áprilisától a PADOSZ választott elnökhelyettese volt. Szakmáját magas színvonalon, nagy hozzáértéssel végezte, újításait ma is alkalmazzák. A rendelkezésre állásban és munkavégzésben mindig az első volt, kollégáit önzetlenül segítette. Kiemelkedő munkája elismeréseként 1994-ben Céggyűrű, a munkavállalók érdekeinek védelmében és képviseletében kifejtett lelkiismeretes tevékenységéért 1997-ben VDSZSZ Aranygyűrű kitüntetésben részesült. 2002. december 30án vonult nyugállományba. Szeretett kertészkedni, nyugdíjas napjaiban szekszárdi tanyáján tartózkodott. Családcentrikus ember volt, házastársával és két fiával őszinte bizalomra és szeretetre épülő békés családi körben élt. Egészségi állapota megromlása után több alkalommal kórházi kezelés alatt állt. Nehéz napjaiban a közvetlen családtagok gondviselésében részesült. Fájó szívvel gyászolja házastársa, Angelika, fiai, Mirkó és Róbert. 2008. július 25-én a szekszárdi újvárosi temetőben vehettek búcsút a szertartáson megjelentek, hamvait itt helyezték örök nyugalomra. Nyugdíjas kollégánk emlékét megőrizzük: Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája. KZné Varga István (1939-2008) „Isten veled, Vigasztaljanak méltóbb, zengőbb versek, Isten veled, Vigasztaljanak zengőbb, szebb szerelmek, Isten veled, Nézd, fény ragyog a gyönyörű világon, Csak ennyi, lásd, Hogy én eltűntem és hiányzóm. " (Tóth Árpád) 2008. augusztus 24-én paksi otthonában, életének 69. évében elhunyt Varga István, a PA Zrt nyugdíjasa. Hosszantartó be-tegségét alázattal és türelemmel viselte. Faddon, 1939. december 23-án született. Iskoláit Pakson, Pécsett és Budapesten végezte. Műszaki tanárként ipari tanulókat tanítottDunaföldváron és Szekszárdon, majd 1975-től a paksi Betontelep vezetője volt. 1980-ban létesített munkaviszonyt az ERBE-nél, majd onnan áthelyezéssel került 1986. január l-jén a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A szolgáltatási főosztályon tér-mesteri munkakörben a szállítási ügyeket koordinálta. Súlyos betegsége miatt 1987-ben kérte rokkant nyugdíjazását. Pakson élt feleségével, egy leánygyermeke és három unokája van. Nyugdíjas napjai csendesen teltek. Betegségéből adódóan mozgásában korlátozottvolt, beszéd-és kommunikációs készsége is sérült, ezért nyugalomra volt szüksége. Szerető feleségé-nek, lányának, vejének és unokáinak segítségével rendkívül nagy akaraterővel igyekezett mozgás- és beszédkészségét javí-tani annak érdekében, hogy ápolása és gondozása minél kisebb teher legyen számukra. Unokáit imádattal szerette, társaságuk gyógyír volt számára. Ez év áprilisában szervezete legyengült, kórházba kellett szállítani Hazaérkezése után már a nyugodt, békés otthon, és szerettei gondviselése sem tudott segíteni Pakson, a Fehérvári úti temetőben helyezték örök nyugalomra 2008. augusztus 29-én. Fájó szívvel búcsúznak szerettei, házastársa: Mária, akivel 48 évig éltek boldog házasságban, lánya: Mária, veje: Ferenc, unokái: Nikolett, Ramóna és Roland. Gyászolják a közeli és tá-voli rokonok, barátok, ismerősök és a Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája. Emléke bennünk él, nyugodjék békében. KZné
