Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-08-01 / 8-9. szám
10 2008. augusztus - szeptember <é> mym paksi atomerőmű-Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szerepe a munkahelyi egészségfej lesztésben Napjainkban az egészségfejlesztési tevékenységfő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrolit szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségfejlesztés olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. így az egészségfejlesztés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását Az egészségfejlesztő tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. A munkahelyi egészségfejlesztés elsődleges célja, hogy a munkahelyet terhelő, egészségkárosodással kapcsolatos kiadásokat csökkentsék a cégek. Emellett fontos egy olyan vállalati kultúra meghonosítása, amely a munkavállalók egészségét ugyanolyan fontos szempontként kezeli, mint a gazdasági érdekeket, továbbá a proaktív szemléletű vezetés, egészségközpontú munkaszervezéssel hangsúlyt fektet a prevencióra. Senki sem vitatja, hogy nem mindegy milyen környezetben, s milyen feltételek mellett dolgozik az ember, de ez csak egy szűk szegmense a ránk ható tényezőknek. Az egyénnek is nagy a személyes felelőssége a saját egészségét illetően. Az egészség egyfajta személyes értékként kellene, hogy megjelenjen az ember életében. Az egészség terén azonban nagyok a társadalmi csoportok közötti különbségek, ami azt mutatja, hogy az egészség és betegség legalább annyira köszönhető az élet - és munkakörülményeknek, mint az egyén ismereteinek, szokásainak. Miután viszont az egyénnek elég korlátozottak a lehetőségei arra, hogy önerőből változtasson az őt körülvevő feltételeken, rendkívül hasznos lehet számára, ha szervezeti segítséget kap. Az egészségfejlesztési programok kialakításának több okból is praktikus terepe a munkahely, mivel a munkavállalók a nap 1/3-áta munkahelyükön töltik (a célcsoport könnyen elérhető), a hosszú távú foglalkoztatás, hosszú távú beavatkozást tesz lehetővé, illetve adottak a jól kialakított kommunikációs csatornák. Az egészségfejlesztő mentálhigiénikusnak fontos szerepe van a munkahelyi egészségfejlesztésben A komplex munkahelyi egészségfejlesztési programok sokféle beavatkozási formából állnak. Ezek a beavatkozások több különböző szakmai kompetencia körébe tartoznak. Az egyéni életstílus fejlesztésére irányuló beavatkozások megtervezéséhez, kivitelezéséhez szükség lehet például orvosra, ápolónőre (a kockázati tényezők felméréséhez, szűrővizsgálatok elvégzéséhez, a munkahelyen biztosított egészségi szolgáltatások nyújtásához), táplálkozási szakértőre (táplálkozási tanácsok adásához, a közétkeztetés átalakításához), edzőre (a munkahelyi testedző programokhoz), valamint pszichológusra (a relaxációhoz, stresszkezeléshez). A szervezetre illetve a munkahelyi környezetre irányuló egészségfejlesztő beavatkozási formák is több szakma képviselőinek összehangolt együttműködését teszik szükségessé: a folyamatban dolgozhatnak foglalkozás-egészségügyi szakorvosok (a vállalati egészség-politika kialakításában), mérnökök (a környezet ergonómiai szempontú átalakításában), pszichológusok, illetve más, szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, és természetesen az adott vállalat vezetői, dolgozói. Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus tehát nem kizárólagos résztvevője a munkahelyi egészségfejlesztési programoknak: együtt kell tudnia működnie más szakmák képviselőivel. Szemléleténél, képzettségénél fogva legfontosabb szerepe az egészségfejlesztő program kidolgozása, a folyamatszervezése, valamint koordinálása. Ami azonban mindenképpen nélkülözhetetlen, az a szakmák közti megfelelő kommunikáció, a szakmai féltékenységet félretevő, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés. Ha úgy érzi, hogy mentális problémáit megosztaná, de nem tudja hova forduljon, keressen meg a 20/9442-009 telefonon és jöjjön el az Egészségközpontba (ESZI volt főiskola épülete, 203. terem) szerda délelőttönként az életmód-tanácsadásomra. dr. Vöröss Endréné, egészségfejlesztő mentálhigiénikus A jövő nukleáris szakemberei a 2008. évi II. Nukleáris Szaktáborban A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) által szervezett II. Nukleáris Szaktáborra 2008. július 6-11. között került sor Gödön. A tábor kiváló lehetőséget jelentett a fiatalok számára a szakmai ismeretek elsajátítására, a nukleáris szakemberek megismerésére. A paksi atomerőműben már elkezdődött és a következő években is várható nagyszámú nyugdíjazás, az üzemidő-hosszabbítás megvalósítása, a nukleáris ipar feltehető expanziója jelentős szakember-utánpótlást igényel. A nukleáris szakemberképzés erősítése és a tehetséggondozás érdekében, a nukleáris ismeretek iránt érdeklődő, tehetséges tanulók képzésének szükségességét felismerve indította el 2007-ben a Nukleáris Szaktábort a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) vezetése a tanári és az ifjúsági (FINE: Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) szakcsoport segítségével. A tábor legfőbb célja a középiskolás diákok érdeklődésének felkeltése a nukleáris technika iránt elméleti és a gyakorlati oktatással, változatos szakmai programokkal. Tapasztalt szakemberek előadásai mellett számítógépes szimulációk, mérések és tanulói kísérletek, valamint szakmai kirándulások is szerepeltek a programok között. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva 2008. július elején rendezték meg a II. Nukleáris Szaktábort a Budapesthez közeli Gödön. A táborban huszonhárom diák vett részt. A diákok mag- és részecskefizikai, nukleáris méréstechnikai, sugárvédelmi ismeretekre tehettek szert. Megismerkedtek az elemi részek felépítésével és a gyorsítók működésével is. A neutronfizikai bevezetőben áttekintették a Fermitől napjainkig elért eredményeket is. Betekintést kaptak a magfúzió megvalósításának, alkalmazásának lehetőségeibe és az ITER programba. Az aktuális témák között a napjainkban egyre érezhetőbb klímaváltozásról, a megújuló energiaforrásokról, az atomenergetika hazai és nemzetközi helyzetéről számoltak be a meghívott szakemberek. Volt előadás az atomerőművek teljesítmény-növeléséről, üzemidő-hosszabbításáról, a reaktorok biztonsági kérdéseiről, a radioaktív hulladékok hazai elhelyezéséről is. A gödi tábor résztvevői megismerkedtek az ELTE nukleáris asztrofizikai és magkémiai laborokban folyó kutatásokkal, és megtekintették a püspökszilágyi kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolót is. Nagy sikert aratott a projektfeladat. Az 5-6 fős csapatok az elhangzott előadások, a segédanyagok, az internet, valamint a meghívott fiatal szakemberek segítségével egy-egy harmadik generációs atomerőmű (ACR, EPR, PBMR, WER) legfontosabb jellemzőiről, műszaki felépítéséről és az új blokkok létesítésének szükségességéről tartottak előadást az utolsó napon. Az elvégzett munkát a meghívottak igen pozitívan értékelték, a diákok többnyire sikeresen válaszolták meg a kérdéseket is. A II. Nukleáris Szaktábor igen sikeres volt. A diákok a nukleáris iparban dolgozó szakemberek segítségével, az iskolai keretektől eltérő körülmények között sajátíthatták el a nukleáris fizika elméleti és gyakorlati fejezeteinek egy-egy részét. A tanulók tájékozottsága meglepően jó volt, a foglalkozásokon igen aktívak, érdeklődőek és lelkesek voltak. Az idő rövidsége ellenére is igényesen kidolgozott projektek születtek. A táborozok egyértelműen pozitívan értékelték a programokat, ugyanakkor igényelnék a több gyakorlati foglalkozást. A tudásátadás és a tehetséggondozás a nukleáris energetika területén különösen fontos feladat. A diákok hozzáállása, tudása és szakmai érdeklődése alapján a fiatalokat be lehetett vonni komoly szakmai programokba. A tapasztalatok szerint a nukleáris szaktábor ismét elérte célját, megalapozta a nukleáris ismereteket és felkeltette a diákok érdeklődését az atomenergetika iránt. Dr. Pázmándi Tamás, Mester András, Szántó Péter, Bodor Károly (A Nukleon 2008/2. számában megjelent cikk alapján) Az MTA SZTAKI-nál jártunk A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának tagja, az ország legnagyobb és egyik legsikeresebb informatikai kutatóintézete, egyszersmind régi partnere a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek is. A közelmúltban lezajlott, az atomerőműves beszállítói minősítését meghosszabbító eljárás jó alkalmat teremt arra, hogy egy kicsit közelebbről is bemutassuk a neves intézményt. A z MTA SZTAKI a tágan értelmezett informatika tudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületei nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladatának tekinti a megszerzett speciális ismeretek hasznosítását a kutatásfejlesztés, a rendszertervezés és rendszerintegrálás, a tanácsadás és a szoftverfejlesztés területén. Az intézet alapelve a nemzetközi mércével mérhető alapkutatás, az eredményeket alkalmazó, az itthon és külföldön hasznosítható informatikai fejlesztések és magas szintű tanácsadási tevékenység egymásra épülésének megteremtése, a tágabb tématerületen egy kiválósági központ megvalósítása. Alapvető cél a mérnöki, matematikai és számítástudományi területen elért eredmények integrálása a problémamegoldásokban és rendszerfejlesztésekben. Mindez vonzó körülményeket és témákat biztosít a tehetséges fiatalok kutatói és alkalmazási feladatokba történő bevonásához, akár az egyetemi oktatáson keresztül, akár PhD-tanulmányok keretében. Az intézet által kutatott témák a következő, egymással részben összefüggő területek szerint csoportosíthatók: 1. Informatika: CNN - celluláris hullámszámítások és érzékelős számítási rendszerek, Elosztott és Grid-rendszerek, World Wide Web informatika és technológiák, Hálózatbiztonsági rendszerek, Távközlés, Virtuális ember-interface, Virtuális rekonstrukció, Térinformatika, Ágens-alapú szoftvertechnológiák, Emberi látás kognitív folyamatai, E-learning, Könyvtári informatika, E- government. 2. Automatizált irányítási rendszerek: Rendszer- és irányításelmélet, Gépjárműirányítási és navigációs rendszerek, Atomerőművi irányítási és biztonsági rendszerek, Mérnöki és üzleti intelligencia, Digitális vállalatok, Termelési hálózatok, Számítógéppel integrált gyártás, Intelligens gyártórendszerek, Geometriai modellezés és képelemzés, Számítógépes látás műszaki alkalmazásai. 3. Matematika és számítástudomány: Kombinatorikus számítástudomány és gráfelmélet, Operációkutatás, Algebra, Hálózatelmélet, Adatbányászat, Univerzális adattömörítés, Sztochasztikus rendszerek, Pénzügyi matematika, Gépi tanulás, Biológiai motivációjú számítástudomány. Valóban különleges szakmai élményt jelentett a munkaterület bejárása során közelről szemügyre venni például a hang, illetve kamera által vezérelt autómodelleket, a repülőgépekre irányuló fejlesztéseket vagy éppen a szemészeti műtétekhez kapcsolódó interdiszciplináris kutatás eszközeit, amelyek a szaruhártya alakjának a folyadékfilmtől nem befolyásolt mérésére szolgálnak majd. Az intézet atomerőműves minősítési területe: ABOS 3 biztonsági osztályba (minden érintett funkció) és 4T osztályba sorolt irányítástechnikai rendszerek, berendezések karbantartásával, átalakításával, javításával összefüggően: fővállalkozási, szakértői, tervezési, gyártási, szerelési, üzembe helyezési tevékenységek végzése. Prancz Zoltán
