Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-08-01 / 8-9. szám
2008. augusztus - szeptember 7 Ami az országnak Bős-Nagymaros, az az atomerőműnek Ófalu. Mindkét műszaki beruházás elmaradása a rendszerváltás számlájára írandó. Szerencsére Bátaapáti lakossága másképpen vélekedik mint Ófalu tette azt, és befogadta a radioaktív hulladékok tárolóját. Ám a Bős-Nagymaros ügye még mindig megoldatlan. A megoldás szorgalmazói közé tartozik Kerényi A. Ödön állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök, az MVM Rt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettese, az alábbi írás szerzője. A Duna a Fekete erdei forrásától ma már 10 országon át, 2900 kilométer hosszban folyik a Fekete tengerbe. A Duna a Volga (3530 km) után Európa leghosszabb folyama. A Duna már az ókor népei számára fontos kereskedelmi-hajózási útvonal volt. 1. A Duna és a Rajna-Majna-Duna csatorna Nagy Károly császár a középkorban (793) össze akarta kötni a Dunát a Rajnával, de csak a XIX. században sikerült II. Lajos bajor királynak megépíttetni az első változatot, a 173 km hosszú Rajna-Majna-Duna "Lajos csatornát". A sok zsilipes, keskeny csatornán azonban nehézkes volt a hajózás és a háborús sérülések miatt 1950-ben üzemen kívül is helyezték. Az újjáépítéssel az 1921-ben alapított Rajna-Majna-Duna Rt.-t bízták meg. A sok nehézség miatt azonban 30 évig tartott, míg a Kelheim-Bamberg között, új nyomvonalon megépítették a 677 km hosszú, korszerű hajózási csatornát. Az üzembe helyezés 1989. szeptember 25.-én történt. Ezzel létrejött az Északi és a Fekete tenger közötti, közel 3500 km-es hajózási útvonal. A csatorna 4 méter mély, 55 m széles és a hajókat 16 zsilipen emelik át. A zsilipelések szokásosan nagy vízveszteségét lényegesen lecsökkentette a Dr. Mosonyi Emil professzor javaslata szerinü új megoldás. 2. Környezet védelmi aggályok A radikális környezetvédők általában ellenzik mind a csatornázást, mind a folyami vízlépcsők létesítését, mivel a természetbe való súlyos beavatkozásnak tartják. Az árvizek korlátozása szerintük a folyók öntisztulását csökkenti és a várt gazdasági eredmények sem teljesülnek. Aggályaik azonban eloszlathatok.- így pl. a lépcsőzött folyók vizének tisztaságát a városok szennyvíz-tisztítóinak megépítésével lehet és kell biztosítani. A Bős-Nagymaros Vízlépcsők tervében Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom szennyvíztisztítói eleve szerepeltek. Ezek közül azonban csak a pozsonyi valósult meg. A többi létesítését a Nagymarosi Vízlépcső beruházásával együtt "takarékosságból" leállították a környezetvédelem nagyobb dicsőségére!- A Rajna-Majna-Duna (RMD) csatorna gazdaságosságát pedig azáltal lehetne jelentősen fokozni, ha az országok megvalósítanák a Nemzetközi Duna Bizottsággal kötött Egyezményben vállalt vízlépcsőket. Ez lehetővé tenné, hogy egész évben 2,5 méter merülésű teherhajók közlekedjenek az Északitól a Fekete tengerig. 3. A Duna hajózás korlátái lelenleg azonban Kelheimtől lefelé a korlátozások nélküli hajózás csak a Bősi Vízlépcsőig lehetséges, mivel jelenleg a magyar Duna-szakaszon az előírt feltételek nem biztosíthatók. Mindez annak köszönhető, hogy a Nagymarosi Vízlépcső beruházását leállították és a jelenlegi kormánynak nincs szándékában megépíteni az Egyezményben vállalt Adonyi és Fajszi Vízlépcsőket sem. 4. A Duna vízlépcsői a komplex hasznosítást szolgálják A Duna eredetétől a Fekete tenger melletti Sulina kikötőváros világító tornyáig, amely a hajózási útvonal "0" kilométere, a dunamenti országok 47 vízlépcsőt terveztek. A 47. a Turnu Magurele közös román-bulgár vízlépcső alatti Duna szakaszra is készült két nagyobb vízlépcsőre terv. Calarasi a tisztán román és Silistra a volt közös román-szovjet határszakaszokra. A hajózási feltételek azonban nélkülük is biztosíthatók. Csupán energetikai hasznosításuk viszont a hatalmas beruházási költségek miatt nem mutatkozott gazdaságosnak. Emiatt a Duna eredetétől lefelé történt sorszámozásban ezek nem is szerepelnek. Nem véletlen, hogy a folyami vízerőművek létesítésénél a világgyakorlat szerint a több célú, komplex hasznosítás elve érvényesül, tehát a hajózás mellett az energetika, az árvízvédelem, az öntözés, a hídépítés, és a turizmus érdekeit veszik a megtérülési számításoknál figyelembe. Ez az elv érvényesült a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők beruházásánál is 5. A Duna német belsőhajózási vízlépcsői A Duna német-bajor szakaszán, 1903- 2003 között, 25 vízlépcső épült, amelyek csupán a belföldi hajózást szolgálták és nem tartoznak a Duna Bizottsági Egyezmény hatáskörébe. Ezért ezekről a részletes ismertetés helyett csupán általános tájékoztatás készült. Az első az Ulm-Böfingerhaldefl.) vízlépcső -kiserőmű nélküli- víztározó duzzasztó, az utolsó pedig Kachlet (25.) vízlépcsője. E vízlépcsőkben a következő műtárgyak találhatók: duzzasztógát, árapasztó-zsilip, kisebb vízerőmű és hajózsilip. Az utóbbi azonban mindössze 4 m széles és 22 hosszú, tehát csak kishajók, bárkák helyi forgalmára alkalmas. 6. A Duna Bizottság által felügyelt nemzetközi hajózási szakasz A német Duna-szakasz utolsó (26.) vízlépcsője Jochenstein már az Ausztriával közös határon épült és vízerőművének termelését a német és osztrák fél fele-fele arányban hasznosítja. A Duna Bizottság a vízlépcsők tervezési paramétereit a hajózás számára a következőképen egységesítette: A biztosítandó merülés min. 2,5 m. A hajózsilip: szélessége 24 m; hossza 250m. 7. A Duna Bizottság A vízlépcsők bemutatása előtt következzen rövid ismertetés a Duna Bizottságról: Kezdetben a Duna nyílt kereskedelmi folyó volt. Bárki használhatta, de a partmenti országok a szállítmányokért vámot szedtek. Az orosz-török krimi háború után, 1856-ban megkötött Párizsi Béke szabályozta a szabadkereskedelmi jogot. Megalapította az Európai Duna Bizottságot és elvetette a napóleoni háborúkat lezáró 1815. évi Bécsi Kongresszus szabad hajózásra vonatkozó határozatait. Az első világháború után, 1921-ben alapították meg a fenti mellett -bécsi székhellyel- a Nemzetközi Duna Bizottságot a hajózási útvonal nemzetközivé tétele céljából. 1940-ben mindkét bizottságot megszüntették. A második világháború után, Szovjetunió javaslatára 1948-ban a Belgrádi Duna Konferencia -budapesti székhelylyel- megalapította az új Duna Bizottságot. Ennek Ausztria 1960 óta lett tagja. A Bizottság illetékessége a németországi Kelheimtől a Fekete tengeri Sulináig terjed. Hatáskörét az 1948.8.18-i. Duna Egyezmény szabályozza és az ENSZ EGB Belközlekedési Bizottsága jóváhagyásával működik. Elsősorban a hajózási és technikai kérdésekkel foglalkozik és terveket készít a hajózási feltételek javítására. 8. A Duna 26.-47. számú vízlépcsői A következő, összefoglaló táblázat a Duna Bizottság illetékessége alátartozó meglévő és tervezett vízlépcsők sorszámát (26.-47.), nevét, az üzembe helyezés évét, energetikai jellemzőit és rövid állapotjelzést tünteti fel. A kövér betűkkel szedett vízlépcsők hiánya a hajózást lényegesen nem befolyásolják. Ezek elsősorban az energetika számára lennének fontosabbak, mivel jelentős megújuló energia forrásokat képviselnek. Megépítésük azonban csupán a villamosenergia-ipar finanszírozásában jelenleg nem tűnik gazdaságosnak, ha nem részesülnének a megújuló energiahordozók ártámogatásában. 9. A Duna nemzetközi hajózás jelenlegi korlátái A legnagyobb akadály a hajózás számára jelenleg a 40. a Nagymarosi Vízlépcső hiánya. A szakértők szerint a Visegrád-Nagymaros közötti Duna szűkület és felette lévő 50 km-es Duna szakasz kis vízhozamok idején -bár méreteiben kisebb- de jellegében hasonló hatású, mint a Kazán szoros volt a Vaskapu I. és II. Vízlépcsők megépítése előtt. Nagymaros Vízlépcső újraépítése tehát az Európa Unió elsőrendű érdeke. Ennek előfeltétele, hogy a magyar és szlovák kormányok között megállapodás szülessék a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének végrehajtásában. Ehhez az Alkotmánybíróság érdemi állásfoglalására van szükség, mivel a gátépítést letiltó kormányrendeletek kisebbrendű jogszabályok, mint a Duna Bizottsággal kötött és törvénybe iktatatott államközi egyezmény. Az érdemi állásfoglaláshoz dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke segítségét kértem. 10. A hajózás akadályoztatása melletti egyéb problémák- A távlati energiamérlegben -a Bősi vízerőmű 1 milliárd kWh (TWh) ma is járó villamos energia mennyiségen túlmenően- nem számolhatunk a Nagymaros, Adony, Fájsz Vízlépcsők duzzasztó gátjaiba építhető vízerőművek együttesen kb. 3 TWh termelésével. Az összesen nyerhető 4 TWh megújuló vízenergia hazánk mai villamosenergia-fejlesztéséneklO %a. Az erőmű beépítés a gátakba csupán 25% beruházási többletet igényel.- Az Adonyi Vízlépcső hiányában növekszik a Duna medermélyülése. Emiatt alacsony vízszintnél a hajók veszélyeztetik a százhalombattai földgáz távvezetéket.-A Paksi Atomerőmű hűtővíz ellátása is veszélybe került. A Fajszi Vízlépcső duzzasztása ezt a problémát is megoldaná még a 4000 MW- ra bővítés után is. Jelenleg ugyanis a Duna alacsony vízszintjénél az erőmű teljesítményét is korlátozni kell, ha a kisebb szívómagasság miatt a szivattyúk vízszállítása csökken.- A Duna-Tisza köz talajvíz szintcsökkenése a Hátság fokozódó kiszáradását eredményezi. Erre a problémáéra dr. Mosonyi Emil akadémikus a jövő vízgazdálkodásáról szóló tanulmányában külön is felhívta a figyelmet. 11. A Tirol-Adria hajózási csatorna. Szemben a magyar hivatalos felfogással az Európai Unióban a hajózás üzlet, amiért érdemes beruházni is. Ezt bizonyítja az alábbi legfrissebb hír: A Tirol-Adria Ltd. beruházásában nagy ütemben épül a 700 km hosszú hajózási csatorna, amely a RMD csatornához Passaunál csatlakozva, az Északi tengert az Adriával köti össze. A csatorna beruházás egyidejűleg hat vízerőmű építését is jelenti, összesen 3100 MW kapacitással. Ezek közül négyben szivattyús energia tározó (SZÉT) üzemrész is létesül együttesen 2000 MW kapacitással. A létesítményről, fontossága és technika érdekessége miatt, külön cikkben szándékozom részletesebben is beszámolni. A Tirol-Adria csatorna tipikus komplex, hajózási-energetikai beruházás jó például szolgálhat a magyar kormányzat részére is, amely sem a Duna hajózást, sem a vízerőmű építkezést nem támogatja. Bízom abban, hogy a fentiek hozzásegítenek a társadalom felvilágosításán túl a Kormány "nem építünk gátat a Dunán" merev álláspontjának megváltoztatásához is. Kerényi A. Ödön S' Uj hang szólít megállásra a portai ellenőrzőkapuknál Most már a múlté, már csak felidézni tudjuk azt a határozott - hangszóróból szóló, gépi úton lejátszott - férfihangot, amely a portai ellenőrzőkapuknál nem oly rég megállásra késztetett bennünket. "Egyes kapu, ellenőrzés!" - zengett az utasítás. Ilyenkor azért kissé összerezzentünk, még ha nem is volt mitől tartanunk. A rendészeti osztály elhatározta, hogy ezt az erélyes férfihangot lecserélni egy barátságos csengésű, kellemesebb női hangra. A felszólítást udvarias szövegkörnyezetbe ágyazták, és a hangerő is lágyabb lett. Egy kedves hangú, népszerű tévés műsorvezető - Lilu - kér bennünket, hogy tegyünk eleget az ellenőrzésnek: "Az egyes kapun áthaladó személyt kérjük ellenőrzésre!" Szokaüan még a fülünknek az új hang és az új szöveg, és ha néha nem értjük tisztán az elmondottakat - attól függően, hogy a hangszórótól milyen irányban és távolságra állunk -, mindenesetre a változást sokan örömmel vettük. A rendészeti osztály e kezdeményezése azt is példázza, hogy bár munkájuk komoly és felelősségteljes, szigorúságot és rendet követelő, igyekeznek a munkavállalókkal szemben empátiát, nagy figyelmet, udvarias légkört, barátságos megszólítást tanúsítani. Lovásziné Anna Ismét országos sportrendezvény zajlott Pakson Tizenharmadik Tűzkakas Strandfoci Immár a XIII. Tűzkakas Tűzoltó Strandfoci Bajnokságot rendezte augusztus 8-9. között Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága az ürgemezei strandon. A döntőben az ország húsz hivatásos önkormányzati tűzoltóságának csapata indult, kik közül az I. helyet Jászberény, a II. helyet Ózd, a III. helyet Barcs szerezte meg. A Tűzkakas Vándorkupát és a legjobb hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak járó HÖTOSZ vándorkupát a jászberényi csapat vehette át. A szervezők nemcsak a játékosok csoportmérkőzéseinek lebonyolításáról gondoskodtak, hisz a gyermekeknek ökocsiga játszóházat működtettek, az érdeklődő felnőtteknek pedig különböző bemutatókat rendeztek. Megemlékeztek a 2006. évi műegyetemi tűzeset elhunytjairól is. Még az első nap eseménye volt a büntetőrúgó verseny, melynek eredményeként első helyezést Hegedűs Krisztián (Pécs), másodikat Gönczi Tibor (Hajdúszoboszló), harmadik helyezést Bán Csaba (Dombóvár) ért el. A bajnokságon több különdíj került kiosztásra, mely között a "Legjobb paksi játékos" címet Bor Péter, a városi tűzoltóság játékosa nyerte el. Lovásziné Anna A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsői 26.-47. Megnevezés Év Teljesítmény (MW) Kapacitás (GWh) Esés(m) 26. Jochenstein (osztrák-német) 1951 137 850 7,5 Osztrák szakasz: 27. Aschach 1964 287 1617 15,9 28. Ottensheim-Wilhering 1974 179 1135 9,1 29. Abwinden-Asten 1979 169 996 7,9 30. Wallsee-Mittelskirchen 1968 210 1310 8,1 31. Ybbs-Persenbeug 1959 237 1336 10,6 32. Melk 1982 187 1222 8,2 33. Rührdorf nem sürgős, mivel a 34. visszaduzzaszt Melk-ig 34. Altenwörth 1976 328 1968 14,0 35. Greifenstein 1985 293 1717 14,0 36. Freudenau 1998 172 1052 8,5 37. Wildungsmauer-Hainburg (terv) leállították és nemzeti park lett-360 2075 17,0 38. Wolfsthal (osztrák-szlovák terv, vitás, mivel 39. visszaduzzaszt a 37. fölé is) ? Közös magyar-szlovák szakasz: 39. Gabcsikovo-Bős 1992 Magyar szakasz: 720 2835 21 40. Nagymaros (közös magyar-szlovák mű) A beruházást 1990-ben leállították! 158 1038 9,1 41. Adony ? A magyar kormány álláspontjától függ 150 950 8,0 42. Fájsz ? A magyar kormány álláspontjától függ 145 900 7,5 Szerb szakasz: 43. Apatin ? 44. Novisad ? Közös szerb-román szakasz: 250 2500 10,Ö 45. Vaskapu 1 1972 2300 11000 35,0 46. Vaskapu II +(román bővítés 2001) 1986 Közös román-bolgár szakasz: 537 2500 12,8 47. Turnu-Magurele ? 804 3970 12,0 A dunai vízlépcsők és Magyarország
