Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-08-01 / 8-9. szám
2007. augusztus-szeptember mym paksi atomerőmű 5. oldal KÉSZÜLÉK-KARBANTARTÓ ÜZEM Nyitrai János művezető Az Energetikai Szakképzési Intézetben (ESZI) végzett 1990-ben, és az iskolapad után a reaktor- és készülék-karbantartó osztály készülék-karbantartó üzemegységéhez került. A szekunder köri berendezések között kezdte pályafutását mint karbantartó lakatos.- János! Az ESZI-ben tanultakat mennyire tudtad hasznosítani az üzemben?- Nagyon jól, mert egy átfogó képet adott az erőmű működéséről az iskola. Megszereztük azokat az alapismereteket, amelyekre támaszkodva el tudtunk indulni, több társammal egyetemben. A hároméves gépszerelő és karbantartó lakatos osztályunk háromnegyede került az erőműbe. Az akkori vállalatvezetés azt tűzte ki célul, hogy a nyugdíjba vonuló szakgárdát helyettesíti ez a „Csikócsapat”.- Ezek szerint nem ért csalódás az iskolapad elhagyásával?- Nem, mert én úgy voltam vele, hogy a szakmunkásiskola elvégzésével alig vártam a munkába állást. Ez valahol jó is, meg rossz is, mert a mai világban csak úgy tud érvényesülni az ember, ha megfelelő szaktudással rendelkezik, és minél magasabb iskolai végzettsége van. Nem utolsó szempont a megfelelő nyelvismeret megszerzése sem.- Nektek volt nyelvoktatás?- Nem, de lett volna rá lehetőség tanfolyam keretében, de az oktatási tematikában nem volt nyelvoktatás. Azóta volt és van is lehetőségem nyelvet tanulni. Jelenleg magántanárhoz járok, mert időközben főiskolai végzettséget szereztem, és a diploma megszerzésének feltétele a nyelvismeret.- Milyen főiskolát végeztél?- Amikor 2000-ben technológus lettem, akkor az ESZI-ben indult egy gépésztechnikus képzés, és azt a kurzust elvégeztem. Miután megvolt a technikusi képzés, akkor az egyik kollégám unszolására elkezdtem a főiskolát 2002-ben, és 2006-ban fejeztem be. A nyelvvizsga viszont még hátra van.- Bemutatnád a munkaterületedet?- Technológusi munkakörből kerültem művezetői beosztásba, miután az elődöm, Nagy Jenő, 2006-ban nyugdíjba ment. Közben voltak átszervezések, létszámcsökkentések, és most egyedül vagyok művezető, a korábbi egy művezető és két technológushoz képest. Hol technológusként, hol művezetőként ténykedem. Négy műszaki ellenőr kolléga tartozik hozzám. Mivel ezen a munkaterületen elég régóta vállalkozásban dolgoznak az emberek, a vállalkozók felügyelete és műszaki ellenőrzése a feladata a négy kollégának. A munkaterületem 2007. január 1-jétől nagyon megnőtt, mert a turbinagépházban lévő tartályok karbantartásán túl más osztályokról is vettünk át berendezéseket. Többek között légtechnikai és nitrogéntartályok kerültek hozzám, valamint a turbina-olajrendszer tartályai és a vízlágyító üzem összes berendezése.- Munkaidő után mivel töltőd a szabadidődet?- Szabadidőmben első a család, van egy négyéves kisfiúnk, vele szoktam lenni. Vettünk egy hobbitelket Biritó környékén, és az időnk nagy részét ott töltjük. Vannak háziállataink, amelyeket a gyerek is nagyon szeret. A feszültség levezetésére, kikapcsolódásra tökéletesen megfelel. Szerencsére a nejem is dolgozik, így két fizetésből sikerül nyugalmunkat biztosítani. Papp Károly műszaki ellenőr- Karcsi! Mióta dolgozol az atomerőműben, és honnan kerültél ide?- Az atomerőmű építéséhez 1978-ban nyertem felvételt, majdnem ez a pályafutásom kezdete. Rövid ideig az NDK-ban dolgoztam a Vegyépszer vállalat keretében. Miután a kinti munkát befejeztük, a cég paksi kirendeltségére kerültem, és innen vonultam be kétéves katonai szolgálatra az építő műszaki katonákhoz, Paksra. Leszerelésem után, 1984-ben kerültem a PAV-hoz.- Milyen munkakörbe?- Lakatosként kerültem a készülék-karbantartó üzembe, és egymás után jöttek a különböző tanfolyamok, amelyeket sikeresen elvégeztem.- Ki vett fel?- Szegény megboldogult Lajferton Imre.- Mikor kerültél a mostani beosztásodba?- 1998-ban, azóta igyekszem a feladataimat a magam és főnököm megelégedésére végezni.- Milyen konkrét feladataid vannak?- Ahogyan a többi műszaki ellenőrnek, úgy nekem is főleg a munka szervezésében és a végrehajtás ellenőrzésében van feladatom. Nagyon fontos a technológiai előírások szerinti munkavégzés, és ezt nekem figyelemmel kell kísérni.- Mi a legnehezebb munka?- Olyan nincs!- És a kedvenc területed?- A karbantartás, mert régebben még fizikai munkát is végeztünk, és én azt nagyon szerettem. Majdnem az összes gépházi hőcserélő és tartály hozzám tartozott, azoknak a karbantartását végeztük akkor.- A szabadidődben mit csinálsz?- Gyakran kirándulunk a családdal, illetve pinceépítéssel foglalkozom. Vettem egy pincét, azt kitéglázom, de közben vettem még egy telket. Nyugdíjas éveimre lesz mit csinálnom. Régiséget és a feliratos téglákat gyűjtök, a legrégebbi darabom 1842-ből való.-A családról hallhatnánk valamit?- Dunaföldváron lakunk. A lányom most Írországban van ösztöndíjasként, az idei évben végez az egyetemen magyar-angol szakon. A fiam negyedéves hegesztő szakmunkás Dunaújvárosban, a Dunaferr iskolában. A nejem a dunaföldvári gimnázium gazdasági előadója. Mautner Vilmos műszaki ellenőr A szekszárdi 505-ös szakmunkásképzőben volt tanuló, és már onnan az atomerőműbejárt gyakorlatra. Mivel szerződése volt a vállalattal, a sikeres szakmunkásvizsga után, 1989-ben, az atomerőműben kezdett dolgozni.- Az iskolapadból milyen területre kerültél?- A készülék-karbantartó területre, ahol a mai napig is dolgozom. Először karbantartó lakatos, majd vezető szerelő voltam. Ezután technológusi kinevezést kaptam 2003-tól, és azt követően lettem műszaki ellenőr.- Milyen feladatokat kell megoldanod?- A primer köri készülékekkel foglalkozunk, tartályokkal, hőcserélőkkel és szűrőkkel. A felsorolt berendezéseket kell felkészítenünk szerkezeti vizsgálatra, nyomáspróbára és hatósági vizsgálatra.- Van kedvenc berendezésed?- Kedvenc berendezésem nincs, mindegyik egyformán fontos. Viszont vannak sarkalatos pontok és feladatok egy-egy időszakban. Ilyen most a lokalizációs toronyban lévő tálcák helyzete.- Mi jelenti a feladat különlegességét?- A tálcák kritikus pontja a rajtuk elvégzendő hegesztési feladatok nehézsége, ezeket feltöltés nélküli állapotban kell elvégezni. A hegesztések után ismét fel kell tölteni, és ilyen állapotban kell megvizsgálni a tömörségüket.- Mely készülékek adják a legtöbb munkát?- Általában a hőcserélők, amelyek nem saválló csövezésűek, mert ezek elég gyakran kilyukadnak, és ilyenkor le kell dugózni ezeket. Ha a dugózott csövek mennyisége elérte a hőcserélőben található csövek mennyiségének 10%-át, akkor csőcserére van szükség.- Munka után mivel töltőd a szabadidődet?- Olvasok, koncertre járok, és nagyon érdekelnek a sportközvetítések.- Mondanál néhány szót a családodról?- Két fiam van, a kilencéves Péter és a négyéves Balázs. Szekszárdon lakunk, és a feleségem a szekszárdi kórház mosodájában dolgozik. Apukám is itt dolgozott az atomerőműben, már nyugdíjba vonult, ő általa kerültem ide, így megvan a családi folytonosság. Doszpoth Tamás műszaki ellenőr Szekszárdon járt műszaki szakközépiskolába, majd Pécsett folytatta tanulmányait, ahol általános gépszerelő és karbantartó technikusi képesítést szerzett.- Tamás! Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba az atomerőművel?- Egyik ismerősöm mondta, hogy ideiglenesen vesznek fel embereket az átrakáshoz. Jelentkeztem, és 1997-ben ideiglenes munkaszerződéssel kezdtem dolgozni lakatosként a primer körben, a gőzfej lesztős csapatban. Ez az ideiglenesség az átrakás végéig tartott, majd véglegesítettek. Megtetszett a munkahely, rendes és aranyos a csapat. Megszakadni nem kell ugyan, de amit elvégzett az ember, azt megkövetelik, hogy rendesen csinálja meg.-Jelenleg milyen területen dolgozol?- Két év után műszaki előkészítő lettem, kikerültem az irodára, fizikai munkát már nem kell végeznem. Mint műszaki ellenőr a nyomóköröket, különböző rendszereket segítek szerkezeti vizsgálatra előkészíteni. Dokumentációkat ellenőrzők, rakatok rendbe, és előkészítő technikusként is vannak feladataim. Az osztályon grafikai munkákat is szoktam végezni.- Úgy tudom, nem hagytad abba a tanulást.- Igen, folytatom, jelenleg másodéves vagyok a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán. Előbb informatikával próbálkoztam, de az nem kapcsolódott közvetlen a munkakörömhöz, ezért a cég a gépészmérnökihez járult hozzá. Az informatikának sem fordítottam hátat, hobbiszinten megmaradt ez a tevékenységem.- Ha már említetted a hobbit, mivel töltőd a szabadidődet?- Tagja vagyok két nukleáris szervezetnek - a Fine-nek és a WIN-nek —, nekik készítek különböző grafikákat, lógókat, és elkészült az első nukleáris képregényem is. Ezt a képregényt már a Sziget Fesztiválon is osztogatták, illetve Svájcba is vittek belőle fizikusok. Imádom a Dunát, sokat jetskizem, most vettem egy quadot, illetve fallabdázom versenyszerűen, és másodállásban kovácsolok, jetskiket javítok.-Hogyan jutottál el a kovácsoláshoz?- Már nagyon régen szerettem volna egy normális kovácsoltvas ágyat. Felkerestem néhány mestert, ám az egyik azért nem dolgozott, mert beteg volt, a másik azért, mert alkoholista lett. Akkor döntöttem el, hogy megcsinálom én magam. Vettem hozzá szerszámokat és üllőt, a füjtatót pedig magam készítettem. Az első ágyam ugyan nem úgy sikerült, mint szerettem volna, de a mai napig azon alszom. Azóta csiszoltam a tudásomat, és mindenféle extrém dolgokat készítek. Nekem a kovácsolás olyan, mintha rajzolnék, csak vassal dolgozom. Amit nagyon méltányolnak a megrendelőim, hogy egyedi darabokat készítek, és nem futószalagon gyártok néhány sablonos dolgot.- Családod van már?- Egyelőre nincs, keresem az igazit, és nagyon válogatós vagyok. Húsz éve kapcsolták az országos hálózatra a 4. blokkot A felvételek 1987 márciusában és novemberében készültek. (MTI Archívum)
