Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7. szám
Atomerőmű XXX. évfolyam, 7. szám 2007. július A Gazdasági és a Környezetvédelmi Bizottság Pakson 2007. június 7-én a Magyar Országgyűlés Gazdasági és a Környezetvédelmi Bizottsága együttes informális ülést tartott Pakson a hazai energiastratégia kérdéseinek megvitatása céljából. A bizottságok tagjai tájékozódtak Paksi Atomerőmű Zrt. jövőbeni fejlesztési elképzeléseiről, amely összhangban van az energiastratégia téziseivel. Beszámolt az atomerőmű továbbá arról is, hogy a környezetet semmilyen káros anyag kibocsátásával nem terhelő villamosenergia-előállítás mellett sokat tesz a környezettudatos magatartás elterjedéséért, a környezetvédelemért és a környezetkímélő technológiákat fejlesztő kutatásokért. Az Országgyűlés Gazdasági és a Környezetvédelmi Bizottságának tagjai informális, közös bizottsági ülést tartottak a Paksi Atomerőműben. A bizottságok tájékozódtak arról, hogy a Magyar Parlament által tárgyalt energiastratégia kérdések között milyen jövőbeni szerepe van a nukleáris energiának. Magyarország 2006 júniusában készített energiastratégiájának tézisei között a következő szerepel: „Az atomenergiának nemcsak ma, hanem hosszú távon is jelentős szerepet kell kapnia a hazai energiaellátáson belül. Ez azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításán túl nyitott opciónak kell tekinteni új atomerőművi blokk(ok) 2030 előtti létesítését is.” A bizottságok tagjai tájékoztatást kaptak a 2020-ig várható energiaszükségletek alakulásáról. Mivel a jelenleg működő erőművek többségének élettartama lejár, ezért az elkövetkezendő 13 évben minimum 5000 MW-nyi termelés esik ki. Ezt mindenképpen pótolni kell, annál is inkább, mert a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a lakosság és a gazdaság villamosenergia-igénye is folyamatosan növekszik. A paksi atomerőmű területén létesíthető új blokk(ok) több szempontból is megfontolandó alternatívát nyújtanak a kieső energia pótlására. Kevesen tudják, de az atomerőmű nem bocsát ki káros, a környezetet szennyező anyagokat. Ha a Pakson termelt villamos energia mennyiségét fosszilis energiahordozók felhasználásával kellene helyettesíteni, akkor Magyarországon évente 5,6 millió tonna szén-dioxid, 650 ezer tonna kén-dioxid, 60 ezer tonna nitrogén-oxid, valamint 100 ezer tonna (toxikus nehézfémeket tartalmazó) por és hamu keletkezne. Nem elhanyagolható az sem, hogy az urán felhasználásával termelt villamos energia alacsonyan tartja a villanyszámlákat. A paksi atomerőmű a környezetvédelmi kutatásokat végző, a környezetvédelem ügyéért tenni kívánó intézmények elkötelezett támogatója. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 2006-os évben az erőmű több száz millió forinttal támogatott különféle környezetvédelmi tevékenységeket és kutatásokat. Ezek között voltak egészségvédelmi munkák (pl. parlagfű és gyommentesítés), a környezetvédelmet középpontba helyező oktatási programok, illetve állat- és természetvédelmi törekvések, a gemenci erdő védelme. (Folytatás a 3. oldalon) A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumának 2007. június 21-ei üléséről mvm A Paksi Atomerőmű Zrt. által tavaly áprilisban létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány célja az atomerőmű által kijelölt területeken a település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az alapítvány Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy körzetében működik. A felsorolt térségekben hatvan település található, melyek összlélekszáma 136 000 fő. Az érintett önkormányzatok, azok társulásai, továbbá a közigazgatási területükön működő intézmények, közhasznú szerveztek, civilszervezetek, egyesületek és gazdálkodó szervezetek segítséget kaphatnak mindazon tevékenységeikhez, ame-Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány lyek az alapítvány céljával egyértelműen összhangban állnak. Az alapító Paksi Atomerőmű Zrt. évente 500 millió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére. A 2007. évi pályázati kiírás az alapítvány kiemelt céljainak megvalósítása érdekében az európai uniós forrásokból magyar társfinanszírozás mellett finanszírozott operatív programok pályázatainak előkészítését, illetve a pályázatokban való részvételt támogatja. A támogatás lehetséges formája a pályázati lehetőségek elősegítése, illetve a pályázatokhoz szükséges önrész meghatározott részének biztosítása. (Folytatás a 3. oldalon) Műszaki Nap n / h f-J I «1 1 (• f 1V1r: L-V 4 /• ! IL-Wr Az immár hagy ományosnak mondható Műszaki Nap az üzemviteli, a karbantartási és a műszaki igazgatóságok szakembereinek nyújt részletes tájékoztatást egy-egy témáról. Június 21-én az üzemidőhosszabbítás egyes speciális kérdései, valamint a főjavítások tapasztalatai voltak napirenden. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes megnyitójában kiemelte a különböző szakterületek közötti aktív szakmai párbeszéd jelentőségét. Eiler János műszaki főszakértő (mig) az Időszakos és a Végleges Biztonsági Jelentésekről (IBJ, VBJ) adott tájékoztatást. A VBJ az adott időpontban, a magyar szabályozásnak megfelelő tervezési megfelelőséget foglalja össze. AZ IBJ célja 10 évente a tényleges állapot felmérése, trendvizsgálat, nemzetközi kitekintés. Az első változat szeptember végére várható. Kovács András osztályvezető (rto) az élettartam-gazdálkodáson belül a karbantartás hatékonyságának monitorozásáról (khm) beszélt. Ez a tevékenység a cserélhető, aktív elemek állapotának fenntartását szolgálja. A lényeg az ABOS 1-2 biztonsági osztályokban a berendezésszintű monitorozás, determinisztikus és valószínűségi eszközökkel. A 10 éves jelentés mellett évenkénti értékelés szükséges. A rendszer kialakítása 2008 végén esedékes. Tóth Pál osztályvezető (vimo) a berendezések környezeti minősítési rendszerét foglalta össze. A környezeti minősítés a környezeti feltételeknek való ellenállóképesség értékelése a közös módusú és okú hibák figyelembevételével. A rendszer az úgynevezett barátságtalan környezeti feltételek esetén az aktív és passzív elemek vizsgálatára teljed ki. A berendezések 90%-ának minősítése kész. Nehézséget jelent a piaci termékek minősítésének hiánya. Pinczés János vezető mérnök (ÖKO) az öregedéskezelést mutatta be. Az atomerőmű működésénél feltétel, hogy a biztonsági rendszerek - aktív és cserélhető / nem cserélhető passzív elemek - az üzem utolsó pillanatáig képesek legyenek ellátni funkciójukat. Az öregedéskezelési program (ökp) az egyik megoldás, rendszerelemeket, csoportokat specifikál. A típus-ökp kidolgozása után kiemelt berendezésekre 2008 végén várhatók a specifikus programok, majd ezt követi a további elemzések és módszerek kidolgozása. Szabó Attila osztályvezető (kio) előadásában szemléletesen mutatta be a főjavítások szervezési tapasztalatait. A PassPort-alkalmazások bevezetése, a mut-forgalmazások változása, a mut-ok számának növekedése jelentősen befolyásolta a 2006- 2007. évi főjavítások szervezését. A hatás kimutatható a leállási és visszaindulási munkacsúcsokkal, a mutok forgalmazási adataival. Böcz Tibor főosztályvezető (üifo) a főjavítások leállási és visszaindulási munkálataihoz kapcsolódó operatív üzemviteli tevékenységek végrehajtásáról tartott beszámolót. (Folytatás a 3. oldalon)
