Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1. szám
8. oldal 2007. január lül Paksi Atomerőmű Zrt. Dr. Nényei Árpád, SVO Veszprémben szereztem vegyészmérnöki és kémiatanári diplomát 1998-ban. Az egyetem radiokémiái tanszékén tanársegéd voltam, közben egy évig kutathattam Németországban, majd 2002-ben doktori címet szereztem. Még ugyanabban az évben megnősültem, és Pakson vállaltam munkát. Két lányunk van: Dóra (3) és Csilla (2). Családi házba költöztünk, úgyhogy van elfoglaltságom a család mellett. Cikkeket, könyvet írok az itteni eredményekről a gyakorlati problémák felé fordulva. Van távcsövem, eligazodok a csillagok között is. ♦ ♦ ♦ A tiszti tótartályban lévő sérült üzemanyag eltávolítási munkáinak minél pontosabb megszervezéséhez, pontos, áttekinthető vizuális adatok is szükségeltetnek. A víz alatti felvételeken a berendezés csak kis része látható a helyszűke, a takarások, az optika látószöge miatt. Az eredeti felvételi sorrendtől eltérő vizsgálat csak körülményesen, vagy új felvételek árán oldható meg. A CAD-látványképek már számos korlátot feloldanak: a látószög, a nézeti irány, a forgatás - ha lassan is - megoldható. Kezdetben ezek a képek egyeduralkodók voltak, mivel semmi egyéb információ nem állt rendelkezésre. Ha a felvételek képsorából megfelelő számú mintaképet mentünk ki, azokat egy QuickTime Virtual Reality (QTVR) panorámává összefűzzük, akkor egy belülről szemlélhető kockaformára rendeződnek, és tetszőleges irányú képmozgatással, a részletek kinagyításával élhetünk a vizuális vizsgálat során. A legnagyobb előnye a módszernek, hogy az így előállított panorámakép (1- 2 MB) ötszázszor kisebb a forrásként szolgáló videofelvételeknél (0,5-1 GB). Természetesen nemcsak ez a feldolgozási forma lehetséges, hanem 1D/2D (vízszintes és függőleges képsorokká), 3D kívülről, belülről szemlélhető gömbi panorámaképpé szerkeszthetők össze az egyedi felvételek. Korábban már beszámoltam Cserháti András előadásáról, felhívtam a figyelmet a módszerben rejlő ipari alkalmazás lehetőségeire az Atomerőmű újság hasábjain. Térhatású felvételek készítéséről bővebben: www. csatolna, hu/hu/rendez/lampa/lampano/lampano. shtml helyen találhatók. Cserháti András, HP Moszkvában végeztem mérnök-fizikusként atomerőművek és nukleáris berendezések szakon 1976-ban. PAV-alkalmazottként az ERŐTERV-nél és a KFKI- ban tanultam be. A reaktorfizikai osztályon végigjártam a „szamárlétrát”, voltam osztályvezető, főosztályvezető. Foglalkoztam a nukleáris biztonsággal és műszaki kérdésekkel. A sérült üzemanyag eltávolítása az 1. sz. aknából gyakorlatilag már megtörtént, takarítási, tisztítási, dekontaminálási munkák vannak még hátra - a veszély elhárult, a blokk visszaindult. Nős vagyok, Szekszárdon lakunk. Két nagyfiúnk van: András közgazdász és bankár lett, Ákos Budapesten jogásznak készül. Hobbim az internetezés és a digitális fényképezés. Elnöke vagyok a CsaTolna Egyesületnek már második ciklusban. Korábban a Magyar Nukleáris Társaság honlapját készítettem, a társaság alelnöke is voltam. Debulay Gábor, GMO Számítástechnikai rendszerszervező szakon végeztem Dunaújvárosban 1994-ben. Az erőműhöz 1996. augusztus 1-jén kerültem. Előtte is, utána is számítógépes rendszerekkel foglalkoztam. Van egy kislányom. Hobbim a sport, a film, a számítógépes animáció és a modellezés. Kovácsik László, RKO A Budapesti Műszaki Egyetem Energetikai Főiskolai Szakán, itt Pakson szereztem hő- és atomerőművek üzemmérnöki diplomát 1991-ben. A jelenlegi az első munkahelyem, melyen sok érdekes feladatot sikerült már megoldani. Nős vagyok, két gyermekünk van: Anna (9), Bence (5). Hobbim a repülés. Építettünk egy gépet, így szinte bármikor hódolhatok szenvedélyemnek. ♦ ♦ ♦ Két pályamunkát készült: a/ A 2. blokki 1. sz. aknában lévő sérült üzemanyag-kazetták inhermetikussá válása következtében radioaktív anyagok kerültek a hűtővízbe diffúzió és kioldódás útján. Kérdés, hogy mennyi, van-e utánpótlása, honnan, miből származik? Az alfa-sugárzó izotópok mennyiségének meghatározása bonyolult kémiai folyamatot magában foglaló eljárás, főleg bórsavas minták esetében. A minta összetevőit szeparálni kell, és olyan vékony rétegű mintát kell késziteni, amiben abszorpció nem jöhet létre, mely rontja a mérést. A korábban alkalmazott módszer lassú (8 óra) és drága (42 000 Ft) volt, míg az új viszonylag gyors (1 óra) és olcsóbb (7000 Ft). b/ Másik módszerünk szintén az alfa-sugárzó izotópok meghatározását teszi pontosabbá dörzsmintákból. A javulást az eredményezte, hogy korábban a mintavételre használt törlőrongy aktivitását mérték (a sugárzás egy része abszorpció miatt nem mutatható ki), most ugyanezen törlőrongyról kivágjuk, és oldatba visszük az izotópokat, ebből már pontosabb, izotópszelekcióra is alkalmas mintát kapunk. Mészáros Béláné, VEO Budapesten az I. István Gimnáziumban érettségiztem, izotóp szakasszisztens a végzettségem. A Péterfy Sándor utcai kórház izotópdiagnosztikai laboratóriumában dolgoztam, és in vivo, illetve in vitro mérésekkel foglalkoztam. A PAV-hoz 1983-ban jöttünk. Az erőműben csak 1987-ben kezdtem el igazán radiokémiával foglalkozni, a csoport vezetője vagyok 1989 óta. Az alfa-mérésekkel 2003 óta foglalkozom. A gyakorlati, méréstechnikai részt dr. Vajda Nóra segítségével sajátítottam el. A féljem is az erőműben dolgozik. Fiunk Pécsen építőmérnöknek tanul. Családi házban lakunk. A ház, a kert sok elfoglaltságot ad. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, kötni, makramézni. Menyhárt Ádám, VEO Dorogon érettségiztem, Veszprémben szereztem vegyészmérnöki diplomát 2001-ben. Egy évig a Budapesti Izotóp Intézetben dolgoztam, majd az erőműhöz hívtak. Kezdettől a vegyészeti ellenőrzési osztályon vagyok, önálló mérnökként irányítom a radiokémiái analitikai labort. Lakást vettem Pakson az erőműtől, családot alapítottam. Két gyermeket nevelünk Dominika (6) és Adrián (1/2), most ők az elsők. Korábban vasútmodellezéssel és numizmatikával foglalkoztam. ♦ ♦ ♦ HAz ellenőrzött zónába keletkező radioaktív hulladékok tárolására 200 1-es fémhordókat rendszeresítettek az erőművünkben is. Számos használaton kívül helyezett berende5. zés, alkatrész méreténél fogva nem helyezhető el még szétszerelt állapotban sem a hordókban, így ezeket az ellenőrzött zóna különböző pontjain tárolják. Gondos felmérés, dozimetriai mérés, dekontaminálás után várhatóan ezen hulladékok nagy része kiszállítható lesz. A többi, darabolás után helyezhető el a hordókban, értékes területeket lehet ezáltal visszaadni az üzemnek. Antus Andrea, SVO Veszprémben szereztem vegyipari gépész diplomát 1991- ben. Á radioaktív hulladékok kezelésével az 1993-ban újonnan alakult radioaktívhulladék-kezelési és vegyészeti fejlesztési osztályon végzett munkám során ismerkedtem meg. A sugárvédelem területén 2000 végétől dolgozom, ahol a sugárvédelmi szolgálatot vezetem. A két szakterület számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a radioaktív hulladékok kezelésétől sem szakadtam el. Hobbim az utazás és a fotózás. ♦ ♦ ♦ □ A nagynyomású előmelegítek rekonstrukcióját a csőkötegen jelentkező erős eróziós hatások és a karbantartás növekvő költségei indokolták. 12 darabot váltottak ki. A 3. blokkon már megtörtént a csere. A szétvágott berendezés egyes elemei, alkatrészei az átvizsgálás alapján még jelentős tartalék-élettartammal rendelkeznek, később pótalkatrészként felhasználhatók. Bunkóczi András, GKTO Az erőműhöz 1986- ban kerültem a reaktor és készülék-karbantartó üzembe. Most a gépészkarbantartás technológiai osztályon dolgozom 2005 óta. Az évek során a különböző szakterületen dolgozó kollégák között baráti kapcsolatok alakultak ki a pályamunkák megbeszélése, kidolgozása kapcsán. Mindenkinek javaslom, hogy kellő önbizalommal nyúljon a szakterületének még megoldásra váró problémáihoz, mert sok jó ötlet merül feledésbe. Két felnőtt gyermekem van: Adrienn az MVM KONTÓ-nál, Roland a műszaki igazgatóságon dolgozik tanulmányai mellett. Természetkedvelő vagyok. Sok időt töltök a Duna-parton. Futok, kocogok, sétálok az időjárástól függetlenül, kikapcsolódásként. Szeretem a komolyzenét, sokat olvasok. ♦ ♦ ♦ A technológiai hűtővízrendszer szűrt, változó hőmérsékletű Duna-vízzel üzemel. A szénacél berendezések a 25 éves üzem alatt már különböző mértékben korrodálódtak, romló állapotuk miatt gyakoribb karbantartást igényelnek. A javasolt átkötésekkel nemcsak a vízlágyitó nyersvízellátása tehető szünetmentessé, de a technológiai hűtővízrendszer karbantartása is egyszerűsödik. Tóth Tamás Bemát, TO Az erőmű turbina osztályán dolgozom 1978 óta. Kb. 20 éve vagyok már az 1. blokk szekunder köri művezetője. A dolgozatunk egy már 10 éves problémát old meg. Nős vagyok, feleségem is itt dolgozik. Három gyermekünk van. Mindkét lányunk Pesten dolgozik, fiam egyetemista. Hobbim a kertészet, szőlészet. Kovács József, VTO Még a hajdani Gagarin Hőerőműben kezdtem mint frissen végzett vegyésztechnikus 1968- ban. Mindig a vízelőkészítéssel és erő műves vízkémiával foglalkoztam. Az atomerőmű a második munkahelyem, 1987. május 1. óta dolgozom itt. Két gyermekem van, mindketten dolgoznak. Szeretem a természetet, az ASE Természetjáró Szakosztály tagja vagyok. Amikor lehetőségem van rá, velük tartok. Utóbbi években megszerettem a vitorlázást, már nagyhajós versenyen is részt vettem.-gyulai-9. Főbb változások a PassPortosított dozimetriafolyamatban Az Integrált Műszak Rendszer (IMR) megvalósításának második fázisában január közepétől bevezették a Passport szoftver új modulját, a Dozimetriai modult. E modul jelentős változásokat okoz a PA Zrt. sugárvédelmi osztálya által üzemeltetett dozimetriai folyamatunkban. A dozimetriai engedélyekkel kapcsolatban változásokra számíthatnak a karbantartás technológiai főosztály munkatervezői és a primer körben munkát végzők is. Ezekről az új változásokról szeretnénk az alábbiakban egy tömör áttekintést adni. A PassPort csomagszoftver Dozimetriai moduljának bevezetéséből adódó legfontosabb változás - ami minden a kiépítésekre eljutni szándékozó sugárveszélyes munkakörben dolgozó munkatársat érinteni fog - a primer köri belépés rendjének módosulása. Az elszenvedett dózist a PassPortban csak dozimetriai engedélyre lehet rögzíteni, így a továbbiakban nem elég az elektronikus dózismérővel történő összerendelés, minden esetben szükség lesz dozimetriai engedélyre is. A kiépítések felé mut-tal és folyosói összerendeléssel történő belépések alkalmával - az eddigi gyakorlattól eltérően - a műt számát is meg kell majd adni. Ezáltal a kapott dózisok mut-hoz és így konkrét munkához köthetők, jelentősen lecsökkentve a folyosói öszszerendeléssel kapott, de elvégzett feladathoz nem kapcsolható dózisok jelenlegi mintegy 30%-os arányát az összesített dózisértékekből. A jelzett folyamat a jövőben az alábbira módosul: Az eddigi folyosói öszszerendelések csoportjába tartozó munkák esetében a műtök létrehozásakor a mut-tervező csatolja a mut-hoz a 200 mSv dózist engedélyező általános dozimetriai engedélyt. Azon munkavállalók részére, akik eddig műt nélkül léptek be a kiépítésekre (többek között üzemviteli személyzet, ellenőrzéseket végzők), létrehoztunk egy általános műtőt négy mut-feladattal. Az összerendeléskor annak a mut-feladatnak a számát (1-4) kell majd megadni, amelyik blokkra be szándékoznak lépni. A korábban is dozimetriai engedéllyel végzett munkák esetén az esetek nagy többségében 1, illetve 2 mSv-es dozimetriai engedély szükségességét a mut-tervező dönti el, a PassPort megfelelő paneljein leellenőrizve az adott helyiség(ek)re vonatkozó dózisteljesítményt és elvégezve az előzetes dózistervezést. A dozimetriai engedély létrehozását és muthoz történő csatolását már a dozimetriai szolgálat végzi. A kiemelten sugárveszélyes munkák (kisum) esetében minden kisumhoz előzetesen külön-külön létrehozásra kerül egy-egy dozimetriai engedély, amelynek csatolását a muttervező végzi és a dozimetriai szolgálat hozza olyan állapotba, amiben használható lesz az ellenőrzött zónában. A kisumos dozimetriai engedélyek használatának nyomon követésekor a PassPortban könnyen juthatunk majd történeti információkhoz. Kinyomtatott dozimetriai engedély csak a második és harmadik esetben lesz. A formátuma, mint majd látni fogjuk, ennek is változni fog. A Dozimetriai modul többi folyamata javarészt csak a sugárvédelmi osztály munkáját fogja érinteni. A modulon belül történik a sugárveszélyes munkát végzők nyilvántartása, azaz a bekerüléstől a kilépésig (nyugdíjazásig) minden olyan információ rögzítése, ami sugárvédelmi szempontból lényeges. Később bármikor vissza lehet keresni az atomerőműben különböző időintervallumokban regisztrált, illetve más cégnél kapott dózisokat. Ezenkívül a belső sugárterhelés ellenőrzésének adatait, a használt dozimétereket, az összerendelésekhez használt dozimetriai engedélyeket és a kiépítésekre történő belépéseket is előhívhatjuk. A jövőben a PassPort Dozimetriai modul fogja kezelni a különböző dozimétereket (ED, TLD, gyűrű), a személyi kontaminációhoz, a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat megsértéséhez kapcsolódó jegyzőkönyveket, az esetleges összerendelésekre vonatkozó korlátozásokat, a havi, illetve éves ellenőrzési szintek megemelését, a remélhetőleg élesben soha nem használt tervezett különleges sugárterhelést. Fontos lépés a mérési jegyzőkönyvek bekerülése is. Az eseti mérések, a helyiségmérések, a forrópontok és a főberendezések dózisteljesítmény-mérésének rögzítése, illetve a mérőeszközök nyilvántartásbavétele is a modulon belül valósul meg. így egy adott helyiségre vonatkozó dózisviszonyok és a kategória (kh, kk, nk) könnyen visszanézhetek lesznek. Ahhoz, hogy a Dozimetriai modul betöltse a feladatát, és segítse, megkönnyítse munkánkat a felhasználó dolgozók és osztályok nagyfokú együttműködésére is szükség van!-Makovecz Gyula-
