Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-01-01 / 1. szám

é 2007. január Paksi Atomerőmű Zrt. 7. oldal 18. MŰSZAKI ALKOTÓI PÁLYÁZAT Az idén igen kevés (13). de annál Rendkívül magas szintű tárgyi tu­tartalmasabb pályamunkát nyújtót- dás. a számítógépek készségszintű tak be az alkotók. Közöttük most is alkalmazása, a megoldások briliáns voltak ..első munkások" és magukat kidolgozása jellemzi a benyújtott mindig az élvonalban tartók, soka- dolgozatokat. A delegált zsűri tagjai: dík pályamunkájukkal. Jobbára Oláh József, Dercze László, Babos egy-egy témát dolgoztak ki. de né- Kálmán. Pintér Tamás, Mikó Sándor, hányuk bővében volt ezeknek, és al- Szendrei István és Tóth Gábor. Az kotókedvéből többre is futotta. Két értékelés azonos szempontrendszerét alkalommal került sor (november most is kérdőív segítette. Az összesí-28. és 30.) a nyilvános ismertetésre. tett adatok alapján nyújtották be díja-A pályamunkák zöme most is az zási javaslatukat Kovács József ve­üzemzavar következményeivel, a zérigazgató úrnak, aki jóváhagyta, körülmények ellenőrzésév el és fel- Az oklevelek ünnepélyes átadása számolási munkáiv al foglalkoztak. 2007. január 10-én megtörtént. I. Díj szerző (k) cím 1 Bóna Gábor Parkó Tamás Szécsényi Zsolt Bóna Gábor Parkó Tamás RFO RFO al A tisztítótartályba telepített neut­rondetektorok biztonságvédelmi célokra történő hasznosításának megalapozása a sérült üzemanyag eltávolításának időszakára b/ A tisztítótartályba telepített méré­sekhez kifejlesztett jelfeldolgozó rendszer 2 Borbély Sándor SZIMO A tervezett PRISE-logikák szimuláto­ron történő tesztelése 3 Beliczai Botond Korpás Lajos RFO 4 Bujtás Tibor Dr. Nényei Árpád SVO 5 Cserháti András HP Kovácsik László RKO Debulay Gábor GMO 6 Mészáros Béláné Menyhárt Ádám VEO Annealing algoritmusok alkalmazá­sa töltet optimalizálására A 2. blokki elhárítási tevékenység főbb sugárvédelmi tervezési prob­lémáinak megoldása Víz alatti videofelvételek, CAD- látványképek feldolgozása QTVR panorámaként a/ Alfa-sugárzó transzurán izotó­pok aktivitásának meghatározása gyors, bepárlásos módszerrel b/ Dörzsminták kémiai feltárása alfa-spektrometriás meghatározás­hoz III. Díj 7 Antus Andrea SVO Javaslat a Paksi Atomerőmű Zrt. ellenőrzött zónájában keletkezett nagyméretű hulladékok kezelésére 8 Bunkóczi András GKTO Nagynyomású előmelegítők szén­acél alkatrészeinek és az osztósíkcsavarok felhasználhatósá­gának vizsgálata 9 Tóth Tamás Bernát TO A vízlágyító nyersvíz ellátásának Kovács József VTO szünetmentes biztosítása, a techno­lógiai hűtővízrendszer (VD) karban­tartása esetén DICSÉRET Stiglincz Ferenc Bodnár Róbert Tóth János GMO OKFO KIO A TH-s tárcsasérülések vizsgálatá­nak 2006. évi fejleményei Tesztvizsgarendszer bevezetése és alkalmazása a PA Zrt. területén munkát végzők számára Gratulálunk a résztvevőknek! Példájuk találjon minél több követőre! A dolgozatok a műszaki könyvtárban hozzáférhetőek lesznek, mint ahogyan a korábbi pályázatok is ugyanott fellelhetők. A két dolgozatot készítői: a/ A tisztítótartály üzemzavara kö­vetkeztében megsérült üzemanyag biztonságos körülmények között tar­tásának paraméterei, mérési és be­avatkozó rendszere még az üzembe állított reaktor mellett is jól vizsgá­zott. Az eltávolítás változó állapotaira újabb elvi megalapozás vált szüksé­gessé, hogy ellenőrizni, értékelni le­hessen a neutrondetektorok által szol­gáltatott jeleket, ezzel maximális biz­tonság mellett lehessen az eltávolítás munkálatait végezni, és a téves be­avatkozás, riasztás kizárható legyen. b/ A megalapozó elemzések elle­nére a mérések bonyolult szabály­­rendszere, valamint az esetleg szük­séges beavatkozás reakcióideje indo­kolja a számítógépes segítséget. Erre a feladatra készítették el a Detekto­rok - Biztonság - Limitek (Debil) sa­ját fejlesztésű programot. A program a blokki számítógép archívumából gyűjti ki a szükséges adatokat (3 neut­ronfluxus, 3 gammadózis és az auto­mata bórsavmérő két jelét). Az eltávolítás ideje alatt folyamato­san ügyeletet adó reaktorfizikus mun­káját segítette úgy, hogy közben az ér­demi munkát nem zavarta, mégis biz­tonságosan, a tévedéseket és emberi hibalehetőségeket minimálisra csök­kentve felügyelte a munka tárgyát. Béna Gábor, RFO Az egyik legpatiná­sabb hazai intézet­ben, Debrecenben tanultam fizikus­nak. Tanulmányai­mat 2002-ben fe­jeztem be, és szep­tember 1-jétől dolgozom az erőmű­nél. Már eddig is sok szép feladatot kaptam, jók a kollégáim. Nős vagyok, feleségem az MVMI gazdasági veze­tője. Két kislányunk van, így most hobbim a család, elsők a gyerekek. Parkó Tamás, RFO Budapesten, a Mű­egyetemen végez­tem mérnök-fizikus­ként 2002-ben. A re­aktorfizikai osztály az első munkahe­lyem. Jó érzés, hogy bíznak bennem, ellátnak feladatokkal. Megnősültem, megszületett Tamás fi­unk, most vele foglalkozom. Szécsényi Zsolt, RFO Debrecenben végez­tem 1988-ban fizi­kusként Ez az első munkahelyem. Min­dig sok ötletem, ki­dolgozandó ötletem volt néhánnyal sikeresen pályáztam is. Nős vagyok, feleségem is az erőműben dolgozik. Két nagy lányunk van. ♦ ♦ ♦ HAz üzemviteli személyzet ok­tatásán kívül a szimulátor alkal­mas tesztelési feladatokra is, mint ahogyan ezt bizonyította már a reak­torvédelmi rendszer (rvr) és az (YP) nyomásszabályzó illeszkedésének vizsgálatakor. Primer körből a szekun­der körbe átfolyás (PRISE) kezelésére vonatkozó elképzeléseket, előzetes terveket is célszerű nagyon alaposan megvizsgálni. A PRISE-szituációk megnyugtató kezelésével az erőmű már több éve foglalkozik. Ennek a nagy feladatnak egy kicsi szeletét je­lentik az elképzelt átalakítások, védel­mi logikák szimulátoron történő tesz­telése. A tesztelést két fázisban végez­tük, annak ellenére, hogy a szimuláto­ron a tervezett átalakításokat még nem végeztük el. Az első esetben: összesen 24 tranzien eredményeit, egy alapo­sabb és pontosabb vizsgálat érdekében adtuk át a PA Zrt. által megbízott, az e területen független szakértői tevé­kenységet végző intézetnek. A máso­dik esetben: a tervezett PRISE-kezelés tovább gondolt (a gőzfejlesztők víz ol­dali lefúvatása esetén automatikus le­hűtés és nyomáscsökkentés is történ­jen, valamint a lefuvatás és a TH- befecskendezés megszüntetése is le­gyen automatikus), előzetes terveit vizsgáltuk gőzfejlesztő csőtöréses tranzienssel. Összegezve remélem el­mondható, hogy a szimulátoron elvég­zett tesztek révén hasznos visszacsato­lásokat adhattunk a PRISE-logikát, - logikákat tervezők számára, és ezzel remélhetőleg elősegítettük ennek a fontos, és elég kényesnek nevezhető erőművi feladatnak a jövőbeli sikeres végrehajtását. Borbély Sándor, SZIMO A Budapesti Mű­szaki Egyetemen gépészmérnökként végeztem 1979-ben erőművek szakon. Az atomerőmű az első munkahelyem. Az itt eltöltött idő jelentős részében szimulátorral fog­lalkoztam. Nős vagyok, feleségem a közelmúltban alakult, az ESZI épüle­tében működő Egészségközpontban dolgozik. Tamás fiunk építőmérnök­nek tanul a BME-n. Szeretetek kaja­kozni, hacsak tehetem és az időjárás is engedi, vizen vagyok. Télen uszo­da, szauna tart fitten. ♦ ♦ ♦ A fűtőelem-kazetták zónába történő elhelyezésének optimali­zálása fontos gazdasági feladat mel­lett egyben nagy kihívás is a fiziku­soknak. A töltettervezés jelenleg szá­mos paraméter betartása mellett a kampány eleji reaktivitástartalék ma­ximalizálására irányul. Új, a közelmúltban alkalmazott matematikai módszerek (pl. Simula­ted Annealing) más célfüggvények szerinti optimalizálást tesznek lehe­tővé az ilyen sztohasztikus jellegű optimalizálási feladatoknál. A blokkok teljesítménynövelése, új típusú (kiégő mérget - gadolíniumot - tartalmazó) üzemanyag-kazetták beve­zetését teszi szükségessé, emiatt a tölte­teket a kampány végén definiált cél­függvényekre kell optimalizálnunk. A determisztikus algoritmusok a fázistér szerkezete miatt - sok lokális szél­­sőértékhely - erre a célra nem, vagy csak nehezen alkalmazhatók. A Simu­lated Annealing (SA) és a Population Mutation Annealing (PMA) algoritmu­sok lehetővé teszik, hogy nagyszámú lehetséges töltetelrendezés (kb. 1060) közül meghatározzuk a több szempont szerinti optimális töltetet. ♦ ♦ ♦ Beliczai Botond, RFO A Budapesti Műszaki Egyetemen vé­geztem mérnök-fizikusként 2002-ben. Első munkahelyem az erőmű. Még egyedül élek. Levelezős doktorandus vagyok a BME-n. A dolgozatunk a 3. disszertációm része, melyben sokat segít mentorom, Korpás Lajos. Hobbiról iga­zán nem beszélhe­tek, mert igen sok szabadidőmet viszi “—^' 1 el a tanulás. Angol, német nyelven beszélek, így könnyebb áttekinteni az idevágó irodalmat. Korpás Lajos, RFO Szegeden, a József Attila Tudomány­­egyetemen végez­tem fizikusként 1983-ban, és rögtön az erőműnél helyez­kedtem el. Tovább­képzésen reaktor szakmérnöki okleve­let is szereztem a Budapesti Műszaki Egyetemen 1986-ban. Nős voltam, de elváltam. Két fiunkat nevelem, már egyetemisták. Két éve családi házba költöztünk Szekszárdra, azzal még sok munka van. Atletizáltam, kerékpároz­tam. Érdekelnek az idegen nyelvek, sokat olvasok, zenét hallgatok. ♦ ♦ ♦ H Dolgozatunk a tisztítótartály üzemzavara után kialakult hely­zethez kapcsolódik, mivel számos speciális sugárvédelmi feladatot kel­lett megtervezni, megépíteni és üze­meltetni. Ezekből átfogó összefoglalót több nemzetközi és hazai szaksajtóban is publikáltunk (pl. Fizikai Szemle, AARMS,), és ezekből mutattunk be két kifejezetten fontos területet. A sérült üzemanyagot tartalmazó tisztítótartályt és az azt befogadó 1. sz. akna izolálására autonóm hűtőkört kellett kialakítani. Mivel ez a rendszer kiemeli az 1. sz. akna radionuklidok­­kal erősen szennyezett vizét a reaktor­­csarnokba (ahol a hőcserélőket elhe­lyezték), ezért védelem nélkül környe­zetében igen magas sugárzási tér ala­kult volna ki. A védelem megfelelő ki­alakításához modellszámításokat vé­geztünk. Meghatároztuk a dózistelje­sítmények értékeit és a szükséges ár­nyékolások méretét az autonóm hűtő­kör csővezetékei mentén. A folyama­tos munkavégzéshez a különböző sza­kaszokon 1-2 cm vastag ólomámyé­­kolást kellett kialakítani. A 2. blokki 1. sz. akna falának szeny­­nyezettségét mérő rendszerünk jól használható magas háttérsugárzás ese­tén felületi szennyezettség meghatáro­zására, a dekontaminálás hatékonysá­gának megállapítására. Ezen mérések alapján rendeltük el a vállrészek ismé­telt dekontaminálását az 1. sz. aknában. A kordonon kívül a helyiség kate­góriájának megfelelő állapotok ural­kodtak. Bujtás Tibor, SVO Simontornyáról származom. A Veszprémi Egyete­men szereztem ve­gyészmérnöki dip­lomát 1994-ben. Budapesten, a Mű­egyetemen környezetvédelmi szak­mérnöki oklevelet kaptam. Vegyvé­delmi képzésben a Bolyai János Ka­tonai Műszaki Főiskolán részesül­tem. Ezután kerültem a paksi atom­erőműhöz (1996) rögtön a sugárvé­delmi osztályra. Végigjártam a rang­létrát, 2002-től az osztályt vezetem. Tagja vagyok az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat Sugárvédelmi Szakcso­port vezetőségének. A helyreállítás sugárvédelme kiemelten fontos a számomra, doktori disszertációm té­májául is ezt választottam. Már tíz éve nős vagyok, feleségem izotópla­boránsként dolgozik. Két gyerme­künk van Dóra (9) és Balázs (5). Ré­gebben fociztam, most kerékpáro­zom és úszom. (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents