Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-04-01 / 4. szám

8. oldal Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. április Európai Nukleáris Fórum Párizsban A kétnapos konferencián több mint 20 előadás hangzott el. Az előadások zöme a nukleáris ipar, a nukleáris energiatermelés jövőjével foglalko­zott. A felvetett kérdések talán álta­lánosnak tűnhettek, de mindegyik konkrét választ igényelt. Előzetesen csak annyit, hogy a konferencián el­hangzott előadásokban sokféle néze­tet ismertettek. Az álláspontok csak nagyon kis különbséggel tértek el egymástól. A közel azonos megíté­lésből az a konzekvencia vonható le, hogy a mára kialakult európai ener­giapolitikai helyzetet a szakemberek nagyjából hasonlóan látják. Sajnos az elején kiemelhető, hogy Európa számára ez nem túl ragyogó jövőt vetít előre. Olyan — ma talán még képtelenségnek tűnő - vízió is teret kapott, hogy ha pár év leforgása alatt az EU nem cselekszik, akkor Euró­pában akár részleges áramszünete­ket is el kell majd rendelni, miköz­ben a villamos energia ára az egekbe emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ez az európai gazdaságok megrendülésé­hez vezetne. A helyzetet találóan egy angol tudós jellemezte, miszerint: „... a helyzet hasonlít ahhoz, mint amikor a hajónk motorja elromlik közvetlenül a Niagara vízesés zuha­­tagai előtt, és mi a javításával va­gyunk elfoglalva. Egyszerűen erre már nincs idő...”. És a meglepetés csak ezután jött: „... szerinte a vilá­got csak a nukleáris energia alkal­mazása mentheti meg. Még mindig könnyebb kezelni a velejáró kocká­zatokat, mint évi 30 milliárd tonna C02-t közömbösíteni...”. Ezt a nem éppen világszerte népszerű gondola­tot ezen a konferencián nagyon so­kan osztották. Teijedelmi okokból csak két előadást emelek ki, melyek jól mutatják az elvi és a gyakorlati kérdéseket is. Az egyik Dieter Helm (Professor of Energy Policy) Ox­fordból kiemelte, hogy új energiapa­radigmára van szükség. Gyökeresen kell változtatni az eddigi energiater­meléssel kapcsolatos felfogásunkon. A régi paradigmák legalizálása (mint a nukleáris energitermelés le­építendő, profitmaximálás, zöld­energiák mindenekelőtt) helyett, a jövőben új prioritásokkal kell dol­gozni. Olyanokkal, amelyek sors­döntők lehetnek az emberiség létét illetően. Ilyen a klímaváltozásnak és az energiaellátás biztonságának kér­dése. Hihető és megvalósítható célo­kat kell kitűzni, és nem olyanokat, amelyek elérését csak hajszoljuk, de elérésük a (gazdasági, politikai és társadalmi) környezetváltozás miatt egyre távolabb kerül, és végül felad­ni kényszerülünk őket. Ehhez a té­mához csatlakozott Rosario Brotons (Head of Nuclear Energy) előadása is. Előadása a „The world needs mo­re energy” címmel hangzott el. Az előrejelzések szerint 2050-ig a föld évi villamos energiaszükséglete (23- 42) TkWh-ra várható (ma 13 TkWh). Vagyis minimum megdup­lázódik! Ehhez Európában 2030-ig mintegy 130 GW kapacitásnöveke­dést kellene elérni, amellett hogy közel 180 GW kapacitást is pótolni kellene a kieső erőmű-kapacitások miatt. Ha belegondolunk, ez 310 000 MW kapacitást jelent. Egy 1000 MWs blokkal számolva, ez 310 db blokk; évente -10-12 darab 1000 MW-os megépített blokkot je­lentene. Ebből a kis számításból is kitűnik, hogy különböző korlátok (építők; anyag; speciális anyagok, mint kadmium; stb.) miatt csak atomerőművekkel lefedni mindezt nem lehet. Viszont az is következik belőle, hogy atomerőművek nélkül a kapa­citásokat kitölteni valószínűleg nem lehet! -Hauszmann János-MÁJUS ELSŐ SZOMBATJA: A magyar műszaki értelmiség napja Dr. Benkó Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott oktatója, a Magyar Mérnökakadémia és a Magyar Mérnöki Kamara tiszte­letbeli tagja javaslatára - több or­szágos szervezet, intézmény és gaz­dálkodó cég (így a Magyar Villa­mos Művek Zrt., a Paksi Atomerő­mű Zrt. stb.) támogatása mellett - május 5-én rendezik meg első al­kalommal a magyar műszaki értel­miség napját. Dr. Benkó Sándor együttese, a Benkó Dixieland Band május 5-én Budapesten, a Papp László Sportaré­nában egy nagyszabású koncerttel ünnepli fennállásának ötven éves ju­bileumát. Ugyancsak idén május ele­jén lesz ötvenéves a Magyar Televí­zió, mely 1957. május 1-jén négy ka­merával, kölcsönkért rádiós riporte­rekkel közvetítette a budapesti Hősök teréről egymillió ember felvonulását és a politikai nagygyűlést. Idén im­máron 225 éves a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - és így a magyar műszaki felsőoktatás -, valamint százéves a világörökség ré­szét képező Műegyetem központi épülete is. A felsorolásból egyértel­mű, hogy miért május első szombat­ján szeretné meghonosítani a magyar műszaki értelmiség napját, a Magyar Mérnökakadémia, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Magyar Mérnö­ki Kamara, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Rektori Konfe­rencia, a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió vezetősége. A Benkó Dixieland Band tagjai - akik egész életükben a műszaki tudo­mányok, a műszaki felsőoktatás és az ipar területén aktívan dolgoztak, amatőrként kezdtek zenélni, majd professzionális szintre emelkedő mű­vészetükkel a világ élvonalába küz­­dötték fel magukat. „Hosszú évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a ma­gyar műszaki értelmiséget a társada­lom mostohagyermekként kezeli. Te­szi ezt annak ellenére, hogy elődeink legkiválóbbjai nagybetűvel írták be nevüket a műszaki haladás történeté­nek könyvébe. Bármerre jártam a vi­lágban, a magyar sport és a magyar műszaki elme a legkiválóbb hun­­garikumnak számított. Ezért lehet a zenekarom büszke arra, hogy magyar mérnökemberek egy csoportja a mű­vészetek egy speciális ágában a világ élvonalába küzdötte fel magát. (Folytatás a következő oldalon.) Megalakult a Nemzetközi Munkacsoport A Paksi Atomerőmű Zrt. 2006. szep­tember 25-i cégvezetői ülése döntött a nemzetközi kapcsolattartás cég­szintű kezeléséről. Ennek megfelelő­en 2007. január 1-jével a törzskari igazgató vezetésével létrejött a TLK- hoz rendelt Nemzetközi Munkacso­port (NM). A nemzetközi kapcsolat­­tartásról, az Európai Unió energia­­politikájáról dr. Varga-Sabján László törzskari igazgatót kérdeztük.- Mi a munkacsoport célja?- A munkacsoport legfőbb célja a nemzetközi szervezetekben, munka­­bizottságokban a Paksi Atomerőmű Zrt. érdekeinek artikulálása és érvé­nyesítése. A munkacsoport magában foglalja a már meglevő nemzetközi kapcsolatokat, de újabb csatornákat is nyit, decentralizálja a kapcsolattar­tást, ezáltal átláthatóbb és összefogot­­tabb a rendszer. Több új tag delegálá­sára került sor az európai atomener­gia-ipar legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a FORATOM munkabi­zottságaiba. A FORATOM igen inten­zív és eredményes lobbitevékeny­séget folytat a brüsszeli szervezetek­ben, különösen az Európai Parlament­ben és az Európai Bizottságban. Erről az Európai Parlament plenáris ülése alkalmából, 2006-ban Strasbourgban tett látogatásom alkalmával szemé­lyesen is meggyőződhettem.- Mi jellemzi az Európai Unió energiapolitikáját napjainkban ?- Az energiaügyek szempontjából igen mozgalmas volt a tavalyi év, meg­jelent az új Zöld Könyv, 2007 pedig egyenesen repülőrajttal indult, az Euró­pai Bizottság megjelentette új „Energia­csomagját”, benne az 5. Illusztratív Nukleáris Programmal (PINC). A kö­zeljövőben pedig várható az Európai Tanács Energetikai Cselekvési Terve. Az energetika elválaszthatatlan a klíma­politikától, utóbbi témában nemrég je­lent meg az európai ihletésű Stem­­jelentés, az ENSZ Klímaváltozási Kor­mányközi Bizottságának sokkoló előre­jelzése a globális felmelegedésről, vala­mint az ENSZ által támogatott „Sigma Xi” nemzetközi társaság által közzétett klímakutatási tanulmány. Ezek egybe­hangzóan állítják, hogy a globális klí­maváltozás elleni küzdelem leghatáso­sabb eszköze az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentes energiatermelési technológiák, köztük az atomenergia egy­re szélesebb körű elterjesztése. Ennek tudatosításán tovább kell dolgoznunk.- Milyen teendők merülnek fel Ma­gyarország, illetve az atomerőmű ré­széről?-Az EU-csatlakozás után gazdasági nyitottságunk megnőtt, de ennek elő­nyös oldalai mellett oda kell figyelni az új kihívásokra is. A piaci deregulá­ció, a liberalizáció várhatóan élezi a versenyt az áramtermelők között, nagy verseny várható, főként regionális szinten. Alkalmazkodni kell az új piaci feltételekhez. A nukleáris értéklánc mentén politikai és energiapolitikai megfontolásokból a kormányoknak kell garanciákat és kockázatcsökkentő eszközöket alkalmazni. Emellett van­nak még nyitott kérdések, pl. a piaci erőviszonyokat közvetlenül is befolyá­soló leszerelési alapok képzése, kont­rollja és transzparenssé tétele. Remél­hető, hogy végül az egységes EU érde­kei felülkerekednek az egyes tagor­szágok partikuláris törekvései felett. Az atomenergiát hasznosító orszá­gok igen nagy és erős frakciót képvi­selnek az EU-ban, amit kellő össze­fogással, jó lobbimunkával, a straté­gia és a taktika összehangolásával nagymértékben lehet erősíteni. A ja­vaslatok előterjesztésénél, a döntések előkészítésénél Jelen kell lenni”, az­az folyamatos kapcsolatot kell fenn­tartani az EU fontosabb szervezetei­be kiküldött magyar tisztviselőkkel, tájékoztatni kell őket az egyes dönté­sek hazai vonatkozású következmé­nyeiről, háttér-információkkal segít­séget kell nyújtani a stratégiai nem­zetgazdasági és általános érdekek fel­ismerése és érvényesítése érdekében. A Nemzetközi Munkacsoport tagjai azon fognak dolgozni, hogy a nemzet­közi kapcsolattartás során a különbö­ző szervezetekben, munkabizottságok tagjaiként képviseljék a Paksi Atom­erőmű Zrt. érdekeit, az elvárható loja­litással a munkaadó irányában és elkö­telezettséggel a magyar atomenergeti­ka ügye iránt. -Dr. Szerbin Pável-Kína indítja a magas hőmérsékletű reaktor programját Megkezdődött Észak-Kínában (Shandong tartományban, a Rongcheng telephelyen) a magas hőmérsékletű, gázhűtésű reaktor építése (HTGR) - számolt be az esemény­ről a helyi média. A kínai Huaneng Társa­ság egyezményt írt alá a Kínai Nukleáris Műszaki és Építési Testülettel (CNECC) és a Tsinghua Egyetemmel egy új társaság létrehozására, a HTGR kavicságyas modu­láris reaktor (HTR-PB) üzemeltetésének biztosítására. A 200 MW elektromos teljesítményű egység becsült beruházási költsége kb. 384 millió US dollár. A Huaneng 47,5 %-os, a CNECC 32,5%-os, a Tsinghua Egyetem pedig 20 %-os részesedéssel viseli a költ­ségeket. Az egyetemen található az ország 10 MW hőteljesítményű HTR tesztmodulja. Azért esett a választás erre a típusra, mert számos előnnyel rendelkezik az egyéb technológiákhoz képest. A legfontosabb tényezők: alacsonyabb fajlagos termelési költség, kevesebb környezeti hatás, magas biztonsági színvonal. Mindezek lehetővé teszik, hogy a blokkot városok és ipari léte­sítmények közelébe telepíthessék. További előny, hogy megszünteti a fosszilis tüzelő­anyagok használatát a hőenergia előállítá­sára, pl. olajfinomítók vagy hidrogénterme­lő rendszerek számára. A projekt kezdeti szakaszában kijelölt cé­lok az alábbiak: a beruházási költség 1500 US dollár/kW8 értéken tartása, az építési idő­szak négy éven belüli korlátozása, a villamos energia árának 5 US cent/kWh körüli megva­lósítása, a moduláris technikában rejlő flexibi­litás kihasználása, valamint a termőföld és a vízkészlet környezetkímélő használata. A megvalósítandó blokk műszaki jel­lemzői közül kettőt jelöl meg a cikk: a 60 évre tervezett üzemidőt és a 85% körüli teljesítménykihasználási tényezőt. Megjegyzés: két évvel ezelőtt, a PIME 2005 konferencián jelentette be a fenti egye­tem egyik professzora, hogy nem várnak so­káig az ilyen típusú, energetikai léptékű blokk megjelentetésével. Tőlük függetlenül a Dél­afrikai Köztársaságban is fut egy nemzetközi program a kavicságyas technológiára. Kína rohamléptekkel bővíti nukleáris iparát, gya­korlatilag az összes nagy cég jelen van az or­szágban. (Forrás: Nuclear Engineering International, 2007. február) -Varga József-Mit jelent a nukleáris biztonság Svájcban? sem technikai akadálya jelenleg nin­csen annak, hogy az idősebb erőmű­vek (Mühleberg és Beznau) tíz, a fia­talabbak (Gösgen, Leibstadt) 20 évvel tovább üzemelje­nek a tervezett élettartamuknál. Dr. Tipping meg-Az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) adott otthont március 27-én annak a szemináriumnak, ame­lyen dr. Philip Tipping, a Svájci Nukleáris Biztonságfelügyelet képviseletében adott átfogó ké­pet az élettartam-gazdálkodás különböző aspektusairól és a svájci tapasztalatokról. Az ese­ményen megjelenteket köszön­tötte dr. Rónaky József, az Országos Atomener­gia-hivatal igazgatója és dr. Pázmándi Tamás, a Magyar Nukleáris Tár­saság elnöke. Dr. Philip Tipping elő­adásaiban beszélt a svájci nukleáris erőművek élet­tartam-hosszabbításáról, az erőművek öregedéske­zelési programjáról és ar­ról a hatósági adatbázisról, amellyel az erőművekben bekövetkező eseményeket rögzítik, osztályozzák. Svájcnak 5 működő könnyűvizes nukleáris erőműve van: Mühleberg (355 MW 1972-től), Beznau 1 és 2 (365 MW 1969 és 1971), Gösgen (970 MW 1979-től), Leibstadt (1145 MW 1984-től). Az erőművek csak­nem mindegyike amerikai gyárt­mány, így az amerikai atomtörvény­nek megfelelően 40 évre kaptak mű­ködési engedélyt. Sem biztonsági, említette, hogy Svájcnak a következő tíz évben 3000 MW kapacitás kiesé­sét kell pótolnia, emiatt újabb atom­erőmű építését tervezik. Az öregebb erőművek élettartamá­nak becslésekor az első lépés az avulás értékelése. A svájci hatóság nemcsak a tervezési paraméterek és a biztonság betartására ügyelt, hanem már a kezde­tektől fogva megkövetelte az üzemelte­tőktől, hogy az erőművek az aktuális tudományos és technikai színvonalnak megfelelően legyenek felkészítve. Ez a megközelítés a jó valószínűségi bizton­sági elemzés (PSA) eredményeiben kö­szönt vissza; a zónaolvadás valószínű­sége az összes erőműnél igen alacsony. Az öregedéskezelés szempontjából legfontosabb komponens a reaktor­­tartály, amelynek a neutronridegedé­­se pl. Mühleberg esetében a követke­ző tíz évben várhatóan eléri a terve­zési határértéket. A többi reaktor esetén ezzel nem kell számolni. Szintén elemzés tárgya az egyes komponensek anyagainak kifára­dása a különböző termikus, mecha­nikai ingadozások hatására. Az újabb számítási eljárásokkal belát­ták, hogy az ilyen működési tranzi­ensek hatásai jelentősen túl voltak becsülve a tervezéskor. Dr. Tipping ismertette annak a ha­tósági adatbázisnak és a hozzá kap­csolódó eljárásnak a részleteit is, amelyben minden kisebb-nagyobb eseményt rögzítenek a kiváltó okok­kal együtt. Az adatbázis, többek kö­zött, felhasználható a PSA-számítá­­sokhoz is. Az előzőeken kívül elhangzott, hogy az erőmű működése szempontjából a személyzet biztonsági kultúrájának és a tudás ápolásának kulcsszerepe van. A svájci tapasztalatokat kiegészít­ve a záróelőadásban Silye Judit is­mertette a magyar hatóság munkáját. Köszönet az OAH-nak a tartalmas program összeállításáért! -Hon/áth Ákos-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents