Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-04-01 / 4. szám

2007. április

9. oldal

«ÜI

Paksi Atomerőmű Zrt.

ENERGIAPOLITIKAI TÉZISEK 2006-2030

A Magyar Villamos Művek Közleményei különszámában (2007. november) jelent meg az a bizottsági anyag, amely dr. Csőm Gyula professzor vezetésével készült. A formálódó energiapolitika helyzetéről kérdeztem a professzor urat az „Új technológiák a nukleáris energiatermelésben” című konferencia szünetében.- Professzor úr! Az embernek olyan érzése van, hogy a szakemberek után mintha a politika is felismerte volna: igen sok megoldásra váró feladat halmozódott fel az energiaellátás biztosításának kérdésében.- Valóban érezhető egy felélénkülés az energiapolitikával kapcsolatban. Az utóbbi hónapokban szinte hetente-kéthetente van valamilyen öszszejövetel, konferencia, ahol az energiapolitika különböző kérdéseit tárgyalják. Hozzá kell tennem, hogy a kormányzat már négy évvel ezelőtt tudatában volt egy új energiapolitika szükségességének. Hiszen az 1993- ban megfogalmazott elvek az akkori feltételekre lettek meghatározva, és az eltelt tizennégy évben nagyon sok változás történt. Változás következett be az energiatermelés és -ellátás tulajdonosi szerkezetében.

Az EU-ba történő belépésünkkel ránk is vonatkoznak a közösség által megfogalmazott előírások és direktívák.

Aztán megváltozott az energiaellátás nemzetközi feltételrendszere, a kockázatok és az árak nőttek.

Egy olyan országban, ahol az importfüggőség igen nagy - és hazánk ilyen - ezek nehezedő feltételekhez vezetnek. Ezért szükséges az energiapolitika megújítása. Mintegy kétéves előkészítő vizsgálat után a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005 tavaszán megbízott egy szakértői gárdát egy új energiapolitika kidolgozására.- Ennek a szakértői gárdának a munkáját ön fogta össze. Hallhatnánk egy kicsit bővebben a csoport tevékenységéről?- A munka szakmai előkészítésére több munkacsoportot hoztunk létre, amelyek az energetika különböző területeit részletesen elemezték, és ennek alapján javaslatot tettek az adott területre vonatkozóan. Az én feladatom azon túl, hogy össze kellett fognom a csoportok munkáját, az elkészült tanulmányok zsűrijeit le kellett vezetnem annak érdekében, hogy valamilyen közös cél irányába mutassanak, amiből aztán meg lehet fogalmazni egy konzisztens és kiegyenúlyozott energiapolitikai javaslatot. A résztanulmányok elkészültek 2006 elejére, az utolsónak a zsűrije is megvolt 2006 márciusában. Ezt követően a vezetésemmel működő 17 tagú szakértői bizottság megkezdte az energiapolitikai tézisek összeállítását, illetve kidolgozását. Ez a munka a múlt év júniusára készült el, amelyet június 29-én küldtem meg Kóka János miniszter úrnak és Hatvani György akkori helyettes államtitkárnak abban a reményben, hogy fel tudják azt használni az új energiapolitika megfogalmazásához.- Talán nem így történt? Mintha csalódást vélnék a hangjában?- Az eredeti elképzelés az volt, hogy az általunk elkészített anyag megjelenik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján azzal a céllal, hogy hozzá tudjanak szólni a szakmailag és társadalmilag illetékes szervezetek és testületek. Mintegy két hónap elegendő lett volna e vélemények megfogalmazására. Mindezek alapján - figyelembe véve a bizottsági anyagot, valamint az arra beérkezett véleményeket - egy nagyon széles alapokon nyugvó energiapolitikai előterjesztés készülhetett volna. Sajnos a bizottsági anyag nem került fel a honlapra, így arra észrevételek sem jöhettek.

Szerencsére az MVM Zrt. az MVM Közlemények 2006. novemberi különszámában a nyilvánosság elé tárta a téziseket. Az ez alapján hozzám eddig beérkezett visszajelzések a bizottság által összeállított téziseket mértéktartó, kiegyensúlyozott és konzisztens anyagnak minősítik.

Időközben elkészült a minisztérium energiapolitikai javaslata is. A hozzám eljuttatott első változat azt tükrözi, hogy felhasználták a szakértői testület javaslatát, nagyon sok megállapítását átvették. Azonban nagyon fontosnak és jellemzőnek tartom azokat a

kérdéseket is, amelyek kimaradtak vagy más hangsúlyt kaptak.- Az önök által megfogalmazott tézisekben milyen hangsúlyt kapott az atomenergia?- Meg kell jegyeznem, hogy az atomenergia kérdésével egy külön munkacsoport foglalkozott, ennek a vezetését is én láttam el. Az atomenergia kérdése ezen kívül is majdnem valamennyi résztanulmány zsűrijén fölvetődött. Az első zsűriken az atomenergia megítélése nem volt egységes, sok volt az eltérő vélemény. A sok vita után azonban egységes vélemény kristályosodott ki. Eszerint az atomenergia mind ellátásbiztonsági, mind környezeti, mind gazdasági szempontból igen jelentős előnyökkel rendelkezik, s emiatt fontos szerepet kell kapnia hosszú távon is. Ez két dolgot jelent Magyarország számára. Az egyik az, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása evidenciának tekinthető, amit eredetileg sem vitatott senki. Ezen túl második következtetésként kimondtuk azt is, hogy az új atomerőművi blokkok 2030 előtti építését is nyitott opcióként kell kezelni. Magyarán nem lehet elvetni új atomerőművi blokkok építését sem. Mindkét előző kérdésben egyhangú volt a szakértői bizottság véleménye. A minisztériumi anyag hozzám eljuttatott első változata sajnos nem tartalmazza az új atomerőművi blokkok építésének nyitott opcióként való kezelését.- Tehát akkor továbbra is az a cél, hogy a politikát kell meggyőzni?- így van. Ugyanakkor hangsúlyozom annak jelentőségét, hogy a minisztérium megfogalmazta saját javaslatát. Fontosnak tartom azt is, hogy a minisztérium igen sok megállapítást, tézist elfogadott a szakértői anyagból. Ezt hangsúlyozva, úgy gondolom, még nagyon sokat kell annak érdekében tenni, hogy a politika egy valóban kiegyensúlyozott, konzisztens energiapolitikát fogalmazzon meg, amelyben az atomenergia is az őt megillető szerepet kapja. Ennek az elérését továbbra is szorgalmazni és segíteni kell. Azt remélem, erre nyitott lesz a politika.- Professzor úr! Köszönöm az interjút. -Beregnyei Miklós-A villamosenergia-termelés fejlesztése

96. pont: A 88. pontban tett megállapítások szerint alapváltozatban 2030-ig mintegy 8000 MW új erőművi kapacitást kell megépíteni (minimális igénynövekedés esetében 6000 MW ez az érték). Ebből - ha minden feltétel teljesül - összesen 1400-1600 MW-ot a megújuló energiát felhasználó új erőművek tehetnek ki (kb. 800-1000 MW szélerőmű-, 500 MW biomasszaerőmű- - decentralizált formában - és kb. 100 MW geotermikus energiára alapozódik). A többi - alapváltozatban mintegy 6500 MW - megosztható a szén- (lignit-) és a földgáztüzelésű erőművek, valamint az új

atomerőművi blokkok között. A foszszilis tüzelésű erőművek között minden olyan helyen, ahol a szükséges feltételek teljesülnek (pl. elegendő hőigény jelentkezik), előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést. Az arányok tekintetében ösztönözni kell az ésszerű primerenergia-szerkezet kialakítását (1.3.4. pont). A meglévő és az új atomerőművi részarány, a rugalmatlan kapcsolt energiatermelés nagy aránya, a nagy kihasználásra törekvő biomassza-erőművek és a - fogyasztói igényeket követni nem tudó - sztochasztikusan változó szélerőművi villamosenergia-termelés a vizsgált időszakban szükségessé teszi szivattyústározós vízerőmű építését. Fokozatos kiépítéssel 2030-ig indokolttá válhat esetleg 600-900 MW megvalósítása is. Minden szempontot figyelembe véve indokolt, hogy e szivattyús-tározós vízerőmű(vek) az MVM Zrt. beruházásában valósuljon (illetve valósuljanak) meg. Az új erőművi blokkok beruházására vonatkozó döntések ütemezését megszabja, hogy az ne kényszerítsen minden más szempont figyelmen kívül hagyására, és a lehető legrövidebb idő alatt megépíthető erőműtípus választására (1. 93. pont).

(Részlet a tézisekből)

A klímavédelemre kell összpontosítani

Magyarországon továbbra is meghatározó marad a nukleáris energia részaránya az energiamixben, miközben növelni kell a megújuló források részarányát is — mondta Káka János gazdasági miniszter. A nukleáris energia felhasználása európai szinten várhatóan továbbra is a jelenlegi arány közelében marad, ami ma a teljes villamosenergia-termelés egyharmadát biztosítja. A fejlesztéssel kapcsolatos döntést minden tagországnak magának kell meghoznia, ezt az EU nem határozza meg, de a közvélemény megnyeréséhez a hulladéktárolást is meg kell oldani - jelezte Andris Piebalgs, uniós energiaügyi biztos.

Az Európai Unió országaiban 2030-ra 50 százalékkal fog megnövekedni az energiafelhasználás, ezen belül 41 százalékkal emelkedik az olajfelhasználás. Az unió energiaimportja a jelenlegi 50 százalékról 65 százalékra fog növekedni, miközben a kitermelő országok egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyást igyekeznek maguknak biztosítani - mondta Andris Piebalgs uniós energiaügyi biztos az „Energia és klímaváltozás Magyarországon” című március 20-ai budapesti konferencián. Szerinte emellett a klímaváltozás okozza a legnagyobb problémát, mert a globális felmelegedés a déli országokban komoly aszályokat fog okozni és a szükséges ivóvíz biztosítása is egyre nehezebb lesz. Ez egyfajta északi irányú elvándorlást és akár háborúkat is kirobbanthat. Az energiaellátás biztonságának növelése mellett tehát a klímavédelem az egyik legfontosabb feladat. Globálisan kell csökkenteni a klimaváltozást okozó gázok kibocsátását, növelni kell az energiatermelésben az alternatív energiaforrások arányát, és egyre inkább figyelni kell az energiatakarékosságra.

A kitűzött célok eléréséhez többek között egy jól működő liberalizált európai egységes energiapiacot kell létrehozni, megteremtve a hálózatok és vezetékek összeköttetését, ám ez rendkívül sok és drága beruházást igényel. Mindezek ismeretében azt is látni kell, hogy Magyarországnak sem sikerülhet egyedül megteremtenie az energiaellátás biztonságát, ehhez össze kell fognia a környező országokkal.

Az energiakérdéshez tartozik az is - tette hozzá Andris Piebalgs hogy javítani kell a gépjárművek hatékonyságának növelését, valamint a nagyvárosokban fejleszteni kell a tömegközlekedést. A hatékonyságnövelésre és energiatakarékosságra a lakosságot is meg kell nyerni, bár a különböző felmérések szerint az uniós állampolgárok hajlandóak a változásra, így például az energiatakarékos berendezések, eszközök megvásárlására, ám ezt ösztönözni kell többek között adókedvezményekkel, állami támogatásokkal. A megújuló energiaforrásokról szólva az uniós biztos jelezte, hogy jelenleg az európai energiamixben 6 százalékot képviselnek, ezt pedig jelentősen

növelni szükséges. Szerinte a nukleáris energia felhasználása európai szinten várhatóan továbbra is a jelenlegi arány közelében marad, ami ma a teljes villamosenergia-termelés egyharmadát biztosítja. A fejlesztéssel kapcsolatos döntést minden tagországnak magának kell meghoznia, ezt az unió nem határozza meg, de a közvélemény megnyeréséhez a hulladéktárolást is meg kell oldani.

Magyarország az unió elképzeléseivel összhangban dolgozza ki saját stratégiáját, ezzel is aktívan hozzájárulva a közös energiapolitika megteremtéséhez - jelezte Kóka János gazdasági miniszter. Az országnak új, rugalmas energiapolitikára van szüksége, melyet a tárca már kidolgozott, és jelenleg a szakmai egyeztetések folynak. Az új stratégia szerint csökkenteni fogják az állam szerepvállalását, ki kell vonulni számos területről, így például az árszabályozást sem szabad központilag befolyásolni. Inkább a fogyasztóvédelemre kell helyezni a hangsúlyt, megerősítve a szabályozási kérdéseket, amelyek az ellátás biztonságát szolgálják. Az ellátás biztonsága mellett a környezetvédelem és a hatékonyságnövelés Magyarországon is központi kérdés, valamint alapvető, hogy az atomenergiának hosszú távon meghatározónak kell maradnia az energiamixben.

Az orosz gázfüggőségünk 80 százalékos, ezt minden módon csökkenteni kell. Magyarország az unió elképzeléseivel összhangban aktív szerepet kíván vállalni a nemzetközi Nabucco-projektben - mondta Kóka János gazdasági miniszter, cáfolva azokat a sajtóhíreket, hogy a kormány inkább az orosz Kékáramlat nevű vezeték építése mellett kötelezte volna el magát. A miniszter szerint hazánk abban érdekelt, hogy a különböző elképzelésekből mielőbb megvalósuló projekt, tényleges energiaszállító vezeték legyen. A tárca elképzelései szerint emellett a megújuló energiaforrások részarányát 2020-ra 14-16 százalékra kell emelni, a biodízel részarányát pedig 10 százalékra kell növelni. -Mayer György-MÁJUS ELSŐ SZOMBATJA:

A magyar műszaki értelmiség napja

(Folytatás a 8. oldalról.)

Számtalan segítséget kaptunk tőletek, ezért tehettük a mérnöki hivatás, a katedra mellett dolgunkat a művészvilágban. és segítségetek is sokat segített abban, hogy ma a világ élvonalában tevékenykedhetünk. Evek óta munkálkodik bennem az a gondolat, hogy segítségeteket valami nemes üggyel viszonozzam. Tervem az, hogy a barátok, a kollégák, a közönség és hazánk vezető értelmiségének bizalmára és szeretetére is építve olyan ünnep alapjait rakjuk le, ahol mindenki velünk, a műszaki értelmiséggel foglalkozik. A rendkívüli alkalom most adódott arra, hogy a mintegy kétszázezer magyar műszaki értelmiségi felhívja magára és eredményeire a figyelmet” - fogalmazott figyelemfelhívó levelében dr. Benkó Sándor. Az idei első, hagyományteremtő magyar műszaki értelmiség napja szervezését az alábbi négy szervezet készíti elő: a magyar műszaki felsőoktatás (amelynek képviseletét a BMGE rektora, dr. Molnár Károly mint a Magyar Rektori Konferencia elnöke látja el), a Magyar Mérnökakadémia, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Innovációs Szövetség.

Az idei ünnepségsorozat május 3-án a külföldi vendégek fogadásával kezdődik.

Május 4-én országszerte konferenciák, ünnepi ülések, tudományos megbeszélések sokaságával, vállalataink ünnepségével igyekszünk emlékezetessé tenni első ünnepünket.

Május 5-én délelőtt a magyar parlament felsőháza ad otthont egy ünnepi ülésnek, 18:00 órától a budapesti Papp László Sportarénában tartja a Magyar Televízió az ünnepi fogadását, majd a Benkó Dixieland Band jubileumi koncertje következik, ahol tizenkétezer néző gondtalan, önfeledt szórakozása zárja az első magyar műszaki értelmiség napja eseménysorozatát.

A bővebb információk érdekében, az alábbi honlapokat ajánlom az érdeklődők figyelmébe: http://portal.bme.hu és a www.benko-dixie.hu.

Kérlek, tarts velünk, segítsük egymást abban, hogy méltóan ünnepelhessük a több mint százezer magyar mérnök, illetve több mint kétszázezer magyar műszaki értelmiségi együttes ünnepét! -Sipos László-