Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
2007. április 7. oldal é Paksi Atomerőmű Zrt. Új technológiák a nukleáris energiatermelésben - a világ vezető cégeinek magyarországi bemutatkozása A világ vezető atomerőmű-gyártó cégei mutatkoztak be március 8-án azon a budapesti rendezvényen, amelyen a legújabb fejlesztéseket, az új atomerőművi technológiákat és gyártási tapasztalataikat ismertették. A konferencia bevezető előadásában dr. Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a magyarországi energiapiaci helyzetet ismertette, külön kitérve a paksi atomerőmű szerepére a biztonságos energiaellátásban. Aszódi Attila többek között elmondta, hogy az elkészült energiapolitikai koncepciók szerint 2030-ig a leselejtezendő régi erőművek és a növekvő energiaigények pótlására mintegy 6-8 ezer MW új erőművi kapacitást kell építeni Magyarországon, ebből 2010-ig nagyjából 1300 MW-ot, 2020-ig pedig további 3200 MW-ot. Mindezek miatt egyszerűen megkerülhetetlen a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, mely nemcsak az energiaellátás biztonságát növeli és hozzájárul a környezetvédelmi vállalások teljesítéséhez, hanem a legolcsóbb hazai villamosenergia-termelési MW, és 60 éves üzemidővel számolnak. Ehhez a típushoz olyan fűtőanyagot fognak alkalmazni, melyhez kevesebb uránt kell felhasználni, így csökkenthető a nukleáris hulladék mennyisége is. Ezzel szemben az SWR nem új típus, hanem egy régebbi, de bevált konstrukció továbbfejlesztése, amelyet szintén 60 éves üzemidőre terveznek. Egy ilyen reaktor építése 48 hónapot vesz igénybe. Az Atomstroyexport szakemberei az eltelj edt WER típusú blokkok (ilyen a paksi atomerőmű 4 blokkja is) újabb fejlesztéseit mutatták be, jelezve, hogy 2010-2020 között 30 ilyen reaktor építését tervezik Oroszországban. Terveik szerint az új konstrukciók építése mellett a kiégett fűtőanyagok újrahasznosításában is nagyobb szerepet kívánnak vállalni a jövőben. Az amerikai General Electric képviselői a cég továbbfejlesztett forraló vizes reaktorait szemléltették, jelezve, hogy már 90 ilyen típusú reaktoruk üzemel, és mindegyik kiemelkedően biztonságos. Az új fejlesztésű negyedik generációs típusaikat már 50 éves üzemidőre tervezik. A japán Hitachi szakemberei szerint az általuk készített ABWR típusú reaktor az egyik legbiztonságosabb forralóvizes konstrukció, melynek nagy előnye, hogy rendkívül könynyen üzemeltethető, gyorsan és biztonságosan elvégezhető az üzemanyagcsere. Ezeknek az építése 37 hónapot vesz igénybe. A szintén japán Mitsubishi atomerőművi technológiáit bemutató szakemberek szerint ez a nyomottvizes típus rendkívül mód is. Sőt, a különböző felmérések azt is megerősítik, hogy ebben az időszakban számolni kell új atomerőművi blokk vagy blokkok építésével is. A konferencián a világ vezető atomerőmű-gyártói közül a francia Areva előadói a Finnországban és Franciaországban épülő új típusú EPR (európai nyomottvizes reaktor) és az SWR 1000 (továbbfejlesztett közepes méretű forralóvizes reaktor) passzív biztonsági megoldásait ismertették. A most épülő EPR-reaktor villamos teljesítménye 1600 MW, hőteljesítménye 4300 biztonságos, 23 blokkjuk üzemel az országukban, és további 4 blokk jelenleg épül. A legelső általuk épített reaktort 1970-ben helyezték üzembe, ez még úgynevezett egyhurkos rendszerű volt, ám már a jelenlegi legkorszerűbb típus négyhurkos megoldású, amely most van engedélyezés alatt. Ez a típus 1500 MW teljesítményű és 60 éves üzemidővel számolnak. Az általuk épített reaktorokat 40 hónapos építési idővel vállalják. A konferencián mindegyik világcég előadója szerint egy új nukleáris reneszánsz tapasztalható, ezért elengedhetetlen az eltelt évtizedekben összegyűlt atomerőmű építési és működtetési technológiák továbbfejlesztése, a biztonság növelése és a gazdaságosság, valamint a környezetvédelmi kérdések előtérbe helyezése, melyre mindegyikük kiemelt figyelmet fordított az utóbbi időszakban. A bemutatkozó vállalatok komplett atomerőmű-építési projekteket tudnak ajánlani, amely felöleli a tervezéstől a kivitelezésig és az azt követően nyújtandó szolgáltatásokig a teljes vertikumot, sőt néhány cég egészen az uránbányászattól kezdődően minden munkafázist saját vállalatain keresztül képes megvalósítani. Az EURATOM 2007-2011 közötti kutatási programja A márciusi számban beszámoltunk az 50 éves Európai Atomenergia-közösség, az EURATOM megalakulásáról. Most a kibővült tagságú szervezet kutatási irányvonalát, az idén elindított ötéves terv sarokpontjait ismertetjük. 2007-2011 között az EURATOM a fúziós energia, a maghasadás és sugárzásvédelem témakörökben és a Közös Kutatóközpont fejlesztéséhez 2751 millió eurós költségvetést rendelt. Az 1957. március 25-én aláírt EURATOM-egyezmény rögzíti, az Európai Közösségek Bizottsága „rendszeres időközönként indikativ programokat tesz közzé, különösen az atomenergia-termelési célkitűzésekre és az ezek eléréséhez szükséges beruházások valamennyi típusára vonatkozóan”. A 2007. év elején kiadott tájékoztató arról nyújt információt, hogy miként illeszkedik jelenleg az európai uniós nukleáris ágazat a tágabb értelmezésű energiastratégia kereteibe. Az európai energiapolitika alapjait az Európai Bizottság a nemrég megjelent zöld könyvben és az energiapolitika stratégiai felülvizsgálatában ismertette. Ezzel összefüggésben a nukleáris tájékoztató tényszerű elemzést ad arról is, hogy milyen szerepe van az atomenergiának az energiaellátás biztonsága, a CO,-kibocsátás miatti egyre növekvő aggodalmak megválaszolásában. Függetlenül attól, hogy milyen energiapolitikai döntéseket hoznak az egyes tagállamok, szükség van egyeztetett fellépésre a nukleáris biztonság, a kutatás, a leszerelés és hulladékgazdálkodás terén. Az európai nukleáris kutatás jelenlegi bázisa: az EURATOM 7. keretprogram Az európai kutatások, a jelentős társadalmi aggályokat keltő kérdéseket célozzák, mint amilyen a radioaktív hulladékok kezelése és a meglévő reaktorok biztonsága, valamint a hosszú távú energiaügyi kérdéseket, így az innovatív üzemanyagciklusok és reaktorok témaköre. Az oktatás és a képzés a kutatási infrastruktúrákkal együtt lényegbevágó kapcsolódó területek, amelyek szintén kapnak támogatást. Ezek a kutatási tevékenységek az egyes tagállamok K+F-programjainak strukturálásában és felgyorsításában segédkeznek, hozzájárulva az „Európai Kutatási Térség” (EKT) megvalósulásához az atommaghasadás-kutatás területén. Az EKT az Európát dinamikusabbá és versenyképesebbé tenni kívánó liszszaboni menetrend szerves része. Az EU számára mind a nukleáris iparban, mind a gyógyászatban életbevágó a sugárvédelmi és nukleáris technológiai szakértelem megtartása, akárcsak a biztonság és a környezetvédelem, amelyet az atommaghasadás és az innovatív reaktortechnológiák kutatásának támogatásával szolgál. Az EURATOM nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramja a 2007-2011 közötti időszakban összesen 2751 millió eurós előirányzott költségvetéssel két egyedi programba szerveződik. Az első, a fúziós energiára irányuló 1947 millió eurós kutatás egy biztonságos, fenntartható, környezettudatos és gazdaságilag életképes energiaforrás kifejlesztést célozza. Az atommaghasadás és sugárvédelem témakörökben (így az atommaghasadás biztonságos, forrás- és költséghatékony alkalmazása, valamint az ionizáló sugárzás egyéb — ipari és orvosi — felhasználásának ösztönzése) 287 millió euró áll a pályázó kutatók rendelkezésére. A második programban a Közös Kutatóközpont által felhasználható 517 millió euró a nukleáris energia területén folytatott tevékenységeire vonatkozik. Az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen március 2-án információs napot tartott az idén indult 7. Kutatási és Képzési Programról. Lennel Zoltán, az OAH főosztályvezetője tájékoztatást nyújtott a maghasadással kapcsolatos területről, a 2007-es munkaprogramról és a pályázati lehetőségekről. A fúziós kutatási területről, az ITER-projektről, valamint a magyar részvételi lehetőségekről dr. Zoletnik Sándor, a Magyar Euratom Fúziós Szövetség vezetője számolt be. Dr. Bertalan-Kürti Veronika, az NKTH munkatársa a részvételi szabályokat ismertette. Az előadások a www.oah.hu honlapról letölthetők.- A paksi atomerőmű már a 4. keretprogramtól kezdve aktívan bekapcsolódott az EURATOM kutatási tevékenységébe. Immáron hat pályázatot nyertünk, reaktorbiztonsággal kapcsolatos kutatási projektekben konkrét résztvevőként szerepeltünk. Több tucat program esetén, a hazai résztvevő kutatóintézetek (KFKI AEKI és VEIKI) számára az önrészt mi biztosítottuk. A 6. keretprogram óta kutatási hálózatokat hozott létre az EURATOM, néhány ilyen (szintén reaktorbiztonsági kutatásokra irányuló) hálózat tanácsadó testületében - a kutatási eredmények felhasználóinak képviseletében - is részt veszünk - tájékoztatott dr Elter József, a Paksi Atomerőmű Zrt. fejlesztési és elemzési osztályának vezetője. (Forrás: a jelzett OAH-honlap, www.iter.org és az EUFtATOM Nukleáris tájékoztató 2007.) Cementhabarcsos szigetelés A Dounreay hulladékkibocsátó rendszer tisztítási munkáinak részeként a Tarmac CMS Pozament keverőüzem nyerte meg a szerződést 413 köbméter speciális szárazkeverék 13 napon belüli szállítására. A szállítást oly módon kellett megoldani, hogy folyamatosan fenntartható legyen a nyomás alatti injektálási folyamat a betöltés során. A cementhabarcsot a folyékony radioaktív hulladékot kibocsátó csatorna és a 60 méter mélyen elhelyezkedő akna közötti szakasz feltöltésére használták. A követelmény az volt, hogy a betöltött anyag a beszivárgó tengervíz ellen maradandó szigetelést biztosítson az akna körül későbbiekben kialakítandó izoláló köpeny számára. A szélsőséges követelmények miatt alapvető elvárás volt az alacsony áteresztőképesség, a zsugorodással szembeni ellenállás, és természetesen a nyomás alatti bejuttatás lehetősége a kialakított fúrólyukakba. A geotechnikai partner, a Nuttall Group Ritchies határozta meg a keverék összetételét, amelynek ki kellett elégítenie az alkalmazási kritériumokat. A szigorú követelmények miatt a Tarmac CMS Pozament a helyszíni keverés mellett döntött. Több mint ezer tonna keverék kellett a munka elvégzéséhez, ezt a 800 kilométerre lévő telephelyéről (Derbyshire) szállította a cég a Skócia északi partján található Dounreay-be. Megjegyzés: A telephely Nagy- Britannia korai nukleáris tevékenységéből származó hulladékait (is) kezeli. Több más telephellyel együtt számos kritika érte nem megfelelő műszaki színvonala és tengeri kibocsátásai miatt. A képen az akna feletti munkaplatform látható. (Forrás: Nuclear Engineering International, 2007. február) -Varga József-Törzsgárdatagsági elismerések 2007. március 20 éves Angyalné Kiss Bernadett dr. humán igazgatóság, 1987. március 16. 30 éves Koch Attiláné biztonsági igazgatóság, 1977. március 11.
