Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-04-01 / 4. szám

2007. április 7. oldal é Paksi Atomerőmű Zrt. Új technológiák a nukleáris energiatermelésben - a világ vezető cégeinek magyarországi bemutatkozása A világ vezető atomerőmű-gyártó cégei mutatkoztak be március 8-án azon a budapesti rendezvényen, amelyen a legújabb fejlesztéseket, az új atomerőművi technológiákat és gyártási tapasztalataikat ismer­tették. A konferencia bevezető elő­adásában dr. Aszódi Attila, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Ener­getikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a magyarországi ener­giapiaci helyzetet ismertette, külön kitérve a paksi atomerőmű szerepé­re a biztonságos energiaellátásban. Aszódi Attila többek között el­mondta, hogy az elkészült energiapo­litikai koncepciók szerint 2030-ig a le­selejtezendő régi erőművek és a nö­vekvő energiaigények pótlására mint­egy 6-8 ezer MW új erőművi kapaci­tást kell építeni Magyarországon, eb­ből 2010-ig nagyjából 1300 MW-ot, 2020-ig pedig további 3200 MW-ot. Mindezek miatt egyszerűen megke­rülhetetlen a paksi atomerőmű üzem­idő-hosszabbítása, mely nemcsak az energiaellátás biztonságát növeli és hozzájárul a környezetvédelmi válla­lások teljesítéséhez, hanem a legol­csóbb hazai villamosenergia-termelési MW, és 60 éves üzemidővel számol­nak. Ehhez a típushoz olyan fűtőanya­got fognak alkalmazni, melyhez keve­sebb uránt kell felhasználni, így csök­kenthető a nukleáris hulladék mennyi­sége is. Ezzel szemben az SWR nem új típus, hanem egy régebbi, de be­vált konstrukció továbbfejlesztése, amelyet szintén 60 éves üzemidőre terveznek. Egy ilyen reaktor építése 48 hónapot vesz igénybe. Az Atomstroyexport szakemberei az eltelj edt WER típusú blokkok (ilyen a paksi atomerőmű 4 blokkja is) újabb fejlesztéseit mutatták be, jelez­ve, hogy 2010-2020 között 30 ilyen re­aktor építését tervezik Oroszországban. Terveik szerint az új konstrukciók építé­se mellett a kiégett fűtőanyagok újra­hasznosításában is nagyobb szerepet kí­vánnak vállalni a jövőben. Az amerikai General Electric képviselői a cég to­vábbfejlesztett forraló vizes reaktorait szemléltették, jelezve, hogy már 90 ilyen típusú reaktoruk üzemel, és mind­egyik kiemelkedően biztonságos. Az új fejlesztésű negyedik generációs típusai­kat már 50 éves üzemidőre tervezik. A japán Hitachi szakemberei szerint az általuk készített ABWR típusú reak­tor az egyik legbiz­tonságosabb forraló­vizes konstrukció, melynek nagy előnye, hogy rendkívül köny­­nyen üzemeltethető, gyorsan és biztonsá­gosan elvégezhető az üzemanyagcsere. Ezeknek az építése 37 hónapot vesz igény­be. A szintén japán Mitsubishi atomerő­művi technológiáit be­mutató szakemberek szerint ez a nyomott­vizes típus rendkívül mód is. Sőt, a különböző felmérések azt is megerősítik, hogy ebben az idő­szakban számolni kell új atomerőművi blokk vagy blokkok építésével is. A konferencián a világ vezető atom­erőmű-gyártói közül a francia Areva előadói a Finnországban és Franciaországban épülő új típu­sú EPR (európai nyomottvizes reaktor) és az SWR 1000 (to­vábbfejlesztett közepes méretű forralóvizes reaktor) passzív biztonsági megoldásait ismer­tették. A most épülő EPR-reak­­tor villamos teljesítménye 1600 MW, hőteljesítménye 4300 biztonságos, 23 blokkjuk üzemel az országukban, és további 4 blokk jelen­leg épül. A legelső általuk épített reak­tort 1970-ben helyezték üzembe, ez még úgynevezett egyhurkos rendszerű volt, ám már a jelenlegi legkorszerűbb típus négyhurkos megoldású, amely most van engedélyezés alatt. Ez a típus 1500 MW teljesítményű és 60 éves üzemidővel számolnak. Az általuk épí­tett reaktorokat 40 hónapos építési idő­vel vállalják. A konferencián mindegyik világ­cég előadója szerint egy új nukleáris reneszánsz tapasztalható, ezért elen­gedhetetlen az eltelt évtizedekben összegyűlt atomerőmű építési és mű­ködtetési technológiák továbbfejlesz­tése, a biztonság növelése és a gazda­ságosság, valamint a környezetvédel­mi kérdések előtérbe helyezése, melyre mindegyikük kiemelt figyel­met fordított az utóbbi időszakban. A bemutatkozó vállalatok komplett atomerőmű-építési projekteket tud­nak ajánlani, amely felöleli a terve­zéstől a kivitelezésig és az azt köve­tően nyújtandó szolgáltatásokig a tel­jes vertikumot, sőt néhány cég egé­szen az uránbányászattól kezdődően minden munkafázist saját vállalatain keresztül képes megvalósítani. Az EURATOM 2007-2011 közötti kutatási programja A márciusi számban beszámol­tunk az 50 éves Európai Atom­energia-közösség, az EURATOM megalakulásáról. Most a kibővült tagságú szervezet kutatási irány­vonalát, az idén elindított ötéves terv sarokpontjait ismertetjük. 2007-2011 között az EURATOM a fúziós energia, a maghasadás és sugárzásvédelem témakörökben és a Közös Kutatóközpont fejleszté­séhez 2751 millió eurós költségve­tést rendelt. Az 1957. március 25-én aláírt EURATOM-egyezmény rögzí­ti, az Európai Közösségek Bi­zottsága „rendszeres időközön­ként indikativ programokat tesz közzé, különösen az atomener­gia-termelési célkitűzésekre és az ezek eléréséhez szükséges beruházások valamennyi típu­sára vonatkozóan”. A 2007. év elején kiadott tájé­koztató arról nyújt információt, hogy miként illeszkedik jelenleg az európai uniós nukleáris ágazat a tágabb értelmezésű energia­­stratégia kereteibe. Az európai energiapolitika alapjait az Euró­pai Bizottság a nemrég megje­lent zöld könyvben és az energiapoli­tika stratégiai felülvizsgálatában is­mertette. Ezzel összefüggésben a nuk­leáris tájékoztató tényszerű elemzést ad arról is, hogy milyen szerepe van az atomenergiának az energiaellátás biztonsága, a CO,-kibocsátás miatti egyre növekvő aggodalmak megvála­szolásában. Függetlenül attól, hogy milyen energiapolitikai döntéseket hoznak az egyes tagállamok, szükség van egyeztetett fellépésre a nukleáris biztonság, a kutatás, a leszerelés és hulladékgazdálkodás terén. Az európai nukleáris kutatás jelenlegi bázisa: az EURATOM 7. keretprogram Az európai kutatások, a jelentős tár­sadalmi aggályokat keltő kérdéseket célozzák, mint amilyen a radioaktív hulladékok kezelése és a meglévő reaktorok biztonsága, valamint a hosszú távú energiaügyi kérdéseket, így az innovatív üzemanyagciklusok és reaktorok témaköre. Az oktatás és a képzés a kutatási infrastruktúrák­kal együtt lényegbevágó kapcsolódó területek, amelyek szintén kapnak támogatást. Ezek a kutatási tevé­kenységek az egyes tagállamok K+F-programjainak strukturálásá­ban és felgyorsításában segédkez­nek, hozzájárulva az „Európai Kuta­tási Térség” (EKT) megvalósulásá­hoz az atommaghasadás-kutatás te­rületén. Az EKT az Európát dinami­­kusabbá és versenyképesebbé tenni kívánó liszszaboni menetrend szer­ves része. Az EU számára mind a nukleáris iparban, mind a gyógy­ászatban életbevágó a sugárvédelmi és nukleáris technológiai szakérte­lem megtartása, akárcsak a bizton­ság és a környezetvédelem, amelyet az atommaghasadás és az innovatív reaktortechnológiák kutatásának tá­mogatásával szolgál. Az EURATOM nukleáris kutatási és képzési tevé­kenységekre vonatkozó 7. keret­­programja a 2007-2011 közötti idő­szakban összesen 2751 millió eurós előirányzott költségvetéssel két egyedi programba szerveződik. Az első, a fúziós energiára irányuló 1947 millió eurós kutatás egy biz­tonságos, fenntartható, környezettu­datos és gazdaságilag életképes energiaforrás kifejlesztést célozza. Az atommaghasadás és sugárvéde­lem témakörökben (így az atommag­hasadás biztonságos, forrás- és költ­séghatékony alkalmazása, valamint az ionizáló sugárzás egyéb — ipari és orvosi — felhasználásának ösztönzé­se) 287 millió euró áll a pályázó ku­tatók rendelkezésére. A második programban a Közös Kutatóközpont által felhasználható 517 millió euró a nukleáris energia területén folytatott tevékenységeire vonatkozik. Az Országos Atomenergia-hiva­tal (OAH) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal (NKTH) közösen március 2-án információs napot tartott az idén indult 7. Kuta­tási és Képzési Programról. Len­nel Zoltán, az OAH főosztályve­zetője tájékoztatást nyújtott a mag­hasadással kapcsolatos területről, a 2007-es munkaprogramról és a pá­lyázati lehetőségekről. A fúziós ku­tatási területről, az ITER-projek­­tről, valamint a magyar részvételi lehetőségekről dr. Zoletnik Sándor, a Magyar Euratom Fúziós Szövet­ség vezetője számolt be. Dr. Bertalan-Kürti Veronika, az NKTH munkatársa a részvételi szabályo­kat ismertette. Az előadások a www.oah.hu honlapról letölthetők.- A paksi atomerőmű már a 4. ke­retprogramtól kezdve aktívan bekap­csolódott az EURATOM kutatási te­vékenységébe. Immáron hat pályáza­tot nyertünk, reaktorbiztonsággal kap­csolatos kutatási projektekben konk­rét résztvevőként szerepeltünk. Több tucat program esetén, a hazai résztve­vő kutatóintézetek (KFKI AEKI és VEIKI) számára az önrészt mi bizto­sítottuk. A 6. keretprogram óta kutatá­si hálózatokat hozott létre az EURA­TOM, néhány ilyen (szintén reaktor­biztonsági kutatásokra irányuló) háló­zat tanácsadó testületében - a kutatási eredmények felhasználóinak képvise­letében - is részt veszünk - tájékozta­tott dr Elter József, a Paksi Atomerő­mű Zrt. fejlesztési és elemzési osztá­lyának vezetője. (Forrás: a jelzett OAH-honlap, www.iter.org és az EUFtATOM Nukleáris tájékoztató 2007.) Cementhabarcsos szigetelés A Dounreay hulladékkibocsátó rend­szer tisztítási munkáinak részeként a Tarmac CMS Pozament keverőüzem nyerte meg a szerződést 413 köbméter speciális szárazkeverék 13 napon be­lüli szállítására. A szállítást oly módon kellett megoldani, hogy folyamatosan fenntartható legyen a nyomás alatti in­jektálási folyamat a betöltés során. A cementhabarcsot a folyékony ra­dioaktív hulladékot kibocsátó csatorna és a 60 méter mélyen elhelyezkedő ak­na közötti szakasz feltöltésére használ­ták. A követelmény az volt, hogy a be­töltött anyag a beszivárgó tengervíz el­len maradandó szigetelést biztosítson az akna körül későbbiekben kialakítandó izoláló köpeny számára. A szélsőséges követelmények miatt alapvető elvárás volt az alacsony áteresztőképesség, a zsugorodással szembeni ellenállás, és természetesen a nyomás alatti bejuttatás lehetősége a kialakított fúrólyukakba. A geotechnikai partner, a Nuttall Group Ritchies határozta meg a keve­rék összetételét, amelynek ki kellett elégítenie az alkalmazási kritériumo­kat. A szigorú követelmények miatt a Tarmac CMS Pozament a helyszíni keverés mellett döntött. Több mint ezer tonna keverék kellett a munka elvégzéséhez, ezt a 800 kilométerre lévő telephelyéről (Derbyshire) szál­lította a cég a Skócia északi partján található Dounreay-be. Megjegyzés: A telephely Nagy- Britannia korai nukleáris tevékenysé­géből származó hulladékait (is) keze­li. Több más telephellyel együtt szá­mos kritika érte nem megfelelő mű­szaki színvonala és tengeri kibocsátá­sai miatt. A képen az akna feletti munkaplatform látható. (Forrás: Nuclear Engineering International, 2007. február) -Varga József-Törzsgárdatagsági elismerések 2007. március 20 éves Angyalné Kiss Bernadett dr. humán igazgatóság, 1987. március 16. 30 éves Koch Attiláné biztonsági igazgatóság, 1977. március 11.

Next

/
Thumbnails
Contents