Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-02-01 / 2. szám
8. oldal Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. február AZ EU ÚJ ENERGIACSOMAGJA \/ Európai Bizottság (European Committee - EC) 2007. január 10-én mutatta be az új, átfogó „Energiacsomag”ot. amels az 1 /i Energy Policy for Europe” (Strategic Energy Review - SER) című közleményből, a fosszilis energiahordozók. a bioüzemanyagok, a nukleáris energia, az energetikai infrastruktúra, az energiatechnológia, az elektromosenergia- és gázpiaci verseny tematikáját taglaló jelentésekből és közleményekből áll: ezt egészíti ki az éghajlatváltozással foglalkozó Zöld köny-v. A javaslatcsomag ambiciózus célokat fogalmaz meg az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiaforrások széles körű hasznosítása, ezzel egyidejűleg pedig a valódi EC-energiapiac megteremtése és az energiahatékonyság jelentős javítása terén. Az „Energiacsomag” bemutatásakor Jósé Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „Az energiapolitika az európai projekt indulásakor központi terület volt. Most vissza kell helyeznünk a tárgyalások középpontjába. A klímaváltozás, a növekvő importfüggőség és az egyre magasabb energiaárak kihívásaival minden EU-tagországnak szembe kell néznie. Egy közös európai válaszra van szükség azért, hogy biztosítsuk a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiát.” A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az EU külső energiafüggősége a jelenlegi 50%-ról 2030-ra 65%-ra, ezen belül a földgázból 84%-ra, nyersolajból 92%ra nőhet, ami elfogadhatatlan kiszolgáltatottságot jelent. A növekvő import veszélyezteti az EU versenyképességét. Az energiainffastruktúra elöregedett, a következő 25 évben 900 Mrd euró befektetést kell főként piaci módszerekkel ösztönözni a kieső kapacitás pótlására. Helyes politikával és megfelelő szabályozással a belső energiapiacnak stimulálnia kell a tisztességes és versenyképes energiaárak kialakulását és az energiatakarékosságot, valamint a nagyobb volumenű befektetéseket a tiszta és fenntartható energiatechnológiákba és a megújuló energiaforrásokba. Az EU-nak még megvan a lehetősége arra, hogy vezető szerepet harcoljon ki a világpiacon az alacsonyszén-technológiák terén, és a klímaváltozás elleni globális harc élére álljon a kutatások ösztönzésével. A bizottság „Limiting Climate Change to 2 °C - Policy Options for the EU and the world for 2020 and beyond” c. közleményében - főként a Stem-report és az egyre meggyőzőbb tudományos érvek hatására - célként tűzte ki a globális felmelegedés 2 °C-ra történő korlátozását. A SER lefektette a fenntartható, versenyképes, és biztonságos energiát biztosító Közös Európai Energiapolitika alapjait. A bizottság a következő főbb energiapolitikai célokat jelölte ki:-Nemzetközi megegyezés esetén a 2012 utáni időszakra vonatkozóan az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-os csökkentése a fejlett országokban.-Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os egyoldalú csökkentése az EU-ban 2020-ra. — A megújuló energiák 20%-os részesedésének elérése az EU-ban 2020-ra.-A bioüzemanyagok 10%-os részarányának biztosítása 2020-ra.- A primer energiafogyasztás 20%-os csökkentése az energiahatékonyság növelésével. Ezek a célok komoly kihívást jelentenek, és ösztönözni fogják az EU átalakulását egy nagymértékben energiahatékony, kis C02-energiagazdaság irányába, katalizálva egy új ipari forradalmat, amely a helyi, kis kibocsátású energiaforrások drámai légköri C02-koncentráció alakulása 1958 és 2006 között a Mauna Loa Obszervatórium (USA) mérései alapján előretörésével jellemezhető. Ezért az Európai Bizottság 2008 tavaszán közzéteszi az Európai Technológiai Tervet (European Technology Plan) abból a célból, hogy az EU 2050-re átváltson a „0-kibocsátás” technológiákra, létrehozva egy olyan energiamixet, amely nagy teret biztosít a megújulok, a fenntartható fosszilis és hidrogén-energiaforrások felhasználásának; és azokban az országokban, amelyek úgy kívánják, akár a IV. generációs fissziós és a kifejlesztendő fúziós energiának. Az „Energiacsomag” nukleáris része az 5. Illusztratív Nukleáris Program (PINC). Ebben a bizottság elismeri, hogy a nukleáris szektor kulcsszerepet játszik a versenyképesség és a fenntartható fejlődés biztosításában, segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, és hozzájárni az EU energiaellátásának biztonságához. Az atomerőművek jelenleg az EU energiafogyasztásának 15%át adják, és részesedésük az elektromosenergia-termelésben 31%-os. Az EU27-ben 15 tagországban 152 atomreaktor működik. A bizottság Zöld könyvének adatai szerint csak ahhoz, hogy a nukleáris energia jelenlegi részaránya 2030-ig a jelenlegi szinten konzerválódjon, 1400 TWh atomenergia termelése szükséges, ami 174 GW beépített kapacitást igényel 8000 óra/év kihasználtságot feltételezve. Ha elfogadjuk, hogy a reaktorok átlagos élettartama 50 év, úgy kiszámítható, hogy az EU25- ben 38 db 1980 előtt épült reaktort kell leállítani 2030-ig, ez 25 GW kieső kapacitást jelent. Figyelembe véve az atomerőművek engedélyeztetésének és építésének hosszú, kb. 10 éves időtartamát, a kieső atomerőművi kapacitások pótlására az atomenergiajelenlegi részarányának megtartását célul kitűzve, évente 3 GW kapacitás létesítése szükséges 2030-ig. Ezeket a folyamatokat figyelembe véve a Foratom kritikai állásfoglalásában megjegyezte, hogy sok pozitív vonása mellett a PINC sajnos nem tartalmazza az atomenergia-ipari befektetési távlatok, mozgatóerők és akadályok vizsgálatát, ezért nem tekinthető a nukleáris energetika stratégiai távlati tervének. Az Euratom Szerződés 40. cikkelye alapján a PINC-nek cselekvési programot kellene ajánlania és a fejlesztési befektetéseket összehangolnia az atomenergia terén, ez a közzétett anyagból hiányzik. Hiányosságai ellenére előremutató fejlemény, hogy a PINC megemlíti: az atomenergia ára kevésbé érzékeny a nyersanyagpiaci árváltozásokra összehasonlítva a szén- és gázenergiával, továbbá az uránkészletek sok évtizedre elegendőek, és az urán politikailag stabil régiókból beszerezhető. A bizottság véleménye szerint a nukleáris energia az egyik legolcsóbb alacsony kibocsátású és viszonylag stabil árú energiaforrás az EU-ban. A dokumentum rámutat arra, hogy a nukleáris energia alkalmazása elképzelhetetlen a radioaktív hulladék kezelésének és a leszerelés megoldása nélkül, a közösség munkájának a jövőben ezekre a kérdésekre is válaszokat kell adnia. A bizottság javasolja egy magas szintű EU Nukleáris Biztonsági Csoport létrehozását, amelynek feladata a közmegegyezés biztosítása lenne nukleáris kérdésekben, és új európai jogszabályok kidolgozásának kezdeményezése a nukleáris biztonság terén. Ezzel egyidejűleg több EU-parlamenti képviselő - többek között Herczog Edit magyar képviselő asszony is - a Foratommal közösen kezdeményezést tett egy új magas szintű Európai Nukleáris Fórum létrehozására EU- tisztviselők, parlamenti képviselők és a nukleáris ipar kulcsvezetőinek részvételével. Remélhetőleg e két törekvés valahol majd találkozik, és eredményes együttműködést eredményez. A közzétett „Energiacsomag” alapján az Európai Parlament saját kezdeményezésében jelentéseket készít annak egyes önálló tartalmi részeiről. A közeljövőben várható az egyes elemeket taglaló jelentéseket felterjesztő személyek kijelölése. Az „Energiacsomag” körüli fejlemények az Európa Tanács 2007. márciusi ülésén csúcsosodnak ki, ahol megtárgyalják és jóváhagyják az Energetikai Cselekvési Tervet (Energy Action Plan). -Dr. Szerbin Pável-Az éghajlatváltozást emberi tevékenység Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottsága (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) közzétette 4. Értékelő jelentését (Fourth Assess) „Climate Change 2007: The Physical Science Basis” címmel 2007. február 1-jén. A World Meteorological Organization (WMO) és az ENSZ által még 1988-ban közösen létrehozott testület fő feladata a legfrissebb tudományos, technikai és társadalmi-gazdasági kutatások eredményeinek összefoglalása, az ezekből leszűrhető következtetések rendszeres, átfogó, objektív, nyitott és átlátható értékelése és továbbítása a nagyközönség és a döntéshozók felé az emberi tevékenység által indukált globális éghajlatváltozás témájában, megvilágítva annak hatásait és az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségeit. Az IPCC önmaga nem végez tudományos kutatást, következtetéseit mások által már publikált eredményekből vonja le. A most közzétett jelentés 40 ország mintegy 600 szerzőjének közös összeállítása, emellett több mint 620 szakmai lektor és számos kormányhivatalnok is részt vett a munkában. Az átfogó analízis megállapítása szerint több mint kilencven százalékos bizonyossággal állítható, hogy a légköri C02 mennyisége az elmúlt 650 ezer évben nem volt ilyen magas, mint napjainkban, és ez túllépte azt a határt, ami a természetes ingadozásból fakadhat. A szén-dioxid-koncentráció jégzárványokból való meghatározása alapján nyilvánvalóvá vált, hogy különösen 1750 óta nő egyre gyorsuló ütemben a szén-dioxid, a legjelentősebb üvegházhatású gáz (ühg) szintje, és mára messze meghaladta az ipari forradalom előtti idők C02-koncentrációját - 280 ppmről 380 ppm-re nőtt. Emellett más ühg-kibocsátás is nagymértékben nőtt. Megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberi tevékenység domináns szerepet játszik a globális éghajlatváltozásban. A tudósok beszámoltak arról, hogy a földi átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik: ennek ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt 150 évben a 12 legmelegebb évből 11-et 1995 óta mérték. Meteorológiai ballonok és műholdak által szolgáltatott mérési eredmények bizonyítják, hogy nemcsak a földfelszín de az alsó és középső troposzféra hőmérséklete is emelkedik. A levegő páratartalma mind a szárazföldek, mind az óceánok fölött emelkedik, összhangban azzal, hogy a magasabb hőmérsékletű levegő több nedvességet képes megtartani. Az A levegő hőmérsékletének, az óceánok vízszintjének és az északi félteke hótakarójának változása 1961 óta folytatott megfigyelések szerint az óceánok vizének hőmérséklete 3000 m mélységig megemelkedett, mivel a földi klíma hőmérséklet-emelkedésének 80%-át az óceánok nyelték el. A gleccserek visszahúzódnak, a sarki jégsapkák olvadnak, ezzel párhuzamosan az óceánok vízszintje 1993 óta 3,1 mm/év dinamikával növekszik. A XX. század folyamán ez a vízszintemelkedés 0,17 métert tett ki. Megnőtt a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásának gyakorisága, sűrűbben tapasztalunk szárazságot, és gyakrabban fordulnak elő igen heves esőzések, szélsőségesebb lett a hőmérséklet-ingadozás is. A tanulmány naokozza! gyón valószínűnek tartja, hogy a felsorolt változásokat kiváltó ok az antropogén eredetű üvegházhatású gáz koncentrációnövekedése. Paleoklimatikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi 1300 évben nem volt ilyen szokatlan hőmérséklet-emelkedés. Legutóbb kb. 125 ezer éve, két jégkorszak közötti periódusban volt jelentősen melegebb a klíma, mint manapság, és figyelmeztető jel, hogy akkoriban az óceánok szintje is 4-6 m-rel volt magasabb. A számítógépes éghajlati modellek 2100-ra további 3 Celsiusfokos melegedést prognosztizálnak, az éghajlatváltozás gyorsul. Azért, hogy a klímaváltozás valamennyire lassuljon, a légköri C02-koncentrációt 450 ppm szinten kellene stabilizálni, ehhez a XXI. századra becsült összes kibocsátást 670 Gt szénről 490 Gt szénre kellene mérsékelni. Az ENSZ a tanulmány közzététele nyomán azt reméli, hogy a dokumentumban foglaltak cselekvésre késztetik majd a kormányokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. E gázok alapvetően a fosszilis primer energiahordozókat használó erőművekből, egyéb ipari létesítményekből és egyre növekvő arányban a közlekedési eszközök kibocsátásából kerülnek a légkörbe. A globális klímaváltozásra utaló egyre meggyőzőbb tudományos bizonyítékok jelentős hatással vannak az EU energiapolitikájára, és hozzájárulnak annak felismeréséhez, hogy a globális klímaváltozás elleni küzdelem egyik leghatásosabb eszköze az ühgkibocsátás-mentes energiatermelési technológiák, köztük az atomenergetika egyre szélesebb körű elterjesztése. (Lásd: Az EU új energiacsomagja című cikket) -Dr. Szerbin Pável-
