Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-02-01 / 2. szám
2007. február Paksi Atomerőmű Zrt. 9. oldal AZ MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA li a „Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030” c. bizottsági javaslatról # Az MTA Energetikai Bizottság (továbbiakban MTA EB) üdvözli, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) felkérésére dr. Csőm Gyula vezetésével egy szakértő bizottság az energetika részterületeire elvégzett szakértői elemzésekre és más dokumentumokra (mintegy 60 szakértő munkájára) alapozva elkészítette a „Magyarország energiapolitikája 2006- 2030” című tanulmányát. Az MTA EB- nek az a véleménye, hogy a szakértői bizottság az egész energetikát felölelő objektív és konzisztens dokumentumot készített. A jól strukturált tanulmány - a közlekedéssel összefüggő energetikától eltekintve - kellően átfogja az egész energetikát, indokolt súllyal kezeli az energetika különböző pilléreit és a nemzetközi összefüggéseket, megfelelő stratégiai célokat fogalmaz meg, kellően tartalmazza a stratégiai célok elérése érdekében felhasználandó eszközöket, jól és egymással összhangban kezeli a rövid, közép- és hosszú távú feladatokat. Fentiek miatt a konzisztens és koherens anyag, kiegészítve az érintett szakmai testületek és civil szervezetek tanulmányra adott észrevételeivel, megfelelő alapot adhat egy kormányzati energiapolitika végleges megfogalmazásához és parlamenti elfogadásához. Megjegyezzük, hogy a hiányzó közlekedési fejezet pótlása elengedhetetlen, hiszen az összenergiafelhasználáson belül egyre nő a közlekedés részaránya, és ma már a közlekedés energiafelhasználása és környezeti hatása megközelíti a villamosenergia-termeléséét. Tudományos szempontból mindenképpen javasolt a közlekedési energetika és az energetika többi területének korábbiaknál egységesebb kezelése. Az MTA EB pozitívan értékeli a GKM abbéli törekvését, hogy hosszú távú energiapolitikát dolgozzon ki és azt elfogadása előtt társadalmi-szakmai vitának is alávesse. Ugyanakkor sajnálatosnak tartjuk, hogy a 2006 év elején megkezdett folyamat a külső szemlélő számára lelassulni látszik, amit az is mutat, hogy a jelenleg tárgyalt tanulmány nem a korábbi fejezetekhez hasonló módon a GKM weblapján, hanem az MVM Közlemények* gondozásában jelent meg. Az MTA EB-nek az a véleménye, hogy szükséges a hosszú távú, több kormányzati ciklust átölelő energiapolitika megfogalmazása, ami nem nélkülözheti a komplex kezelést, hiszen az energetika az egész nemzetgazdaságot befolyásolja, és jelentős társadalmi hatásokkal jár. Ilyen energiapolitikát a GKM eddig nem adott közre. Az MTA EB a fentiekből kiindulva fogalmazza meg a „Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030” című tanulmányra vonatkozó észrevételeit. 1. Az MTA EB egyetért azzal, hogy Magyarország energiapolitikáját európai uniós tagságunk figyelembevételével kell megfogalmazni és megvalósítani. Ugyan az Európai Uniónak jelenleg nincs közösen elfogadott energiapolitikája, azonban különböző dokumentumok, irányelvek megfogalmazásával és egy részük kötelezővé tételével és a közösséghez tartozás előnyeinek kihasználásával jelentősen befolyásolja az egyes tagországok - köztük Magyarország - energiapolitikáját. Ugyanakkor - összhangban a szakértői tanulmányban írtakkal - Magyarország egyben jelentősen hozzájárulhat egy helyes közösségi energiapolitika kialakításhoz, azaz hazánknak nem csak elfogadójának, alkalmazójának, hanem alakítójának is kell lennie az EU-s energiapolitikának. Ezért hangsúlyosan egyetértünk a tanulmányban megfogalmazott ama kritikával, amivel az EU-s energiapolitikát illeti. Meggyőződésünk, hogy az elmúlt évi és az idei energiaellátási problémák, valamint az Európai Bizottság ezek nyomán legutóbb kiadott dokumentumai azt jelzik, hogy az Európai Unió vezető testületéi is egyetértenek az európai uniós energiapolitika bizonyos irányváltozásának szükségességével. Fontos, hogy hazánk energiapolitikája az EU és Magyarország adottságait figyelembe véve, hosszú távra tekintsen előre, ugyanakkor biztosítva legyen, hogy az energiapolitika évről évre felülvizsgálatra kerüljön, hogy az alkalmazkodhasson a változó körülményekhez. 2. Az energetika alapvető követelményei, illetve alappillérei az energetikai ellátásbiztonság, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása (környezetvédelem, klímavédelem), a gazdasági versenyképességhez való hozzájárulás, valamint a tagországok egymás közötti és a tagországokon belüli szegényebb társadalmi csoportokkal szembeni szolidaritás. Minthogy e követelmények sok tekintetben szemben hatnak egymással, egyetértünk a szakértői tanulmány ama következtetésével, hogy a magy ar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a gazdaságosság, a gazdasági versenyképesség és a környezetvédelem sokszor egymásnak feszülő ellentmondásainak feloldását. 3. AZ MTA EB egyetért a szakértői tanulmány ama megállapításaival, hogy az energiapolitika alapvető követelményei kielégitésének legfontosabb eszközei, és ezáltal az energiapolitika legfontosabb stratégiai céljai a követezők: az energetikai hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások - realitásokat figyelembe vevő mértékű - fokozott alkalmazása, az atomenergia hasznosítása hosszú távon is (paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és új atomerőművi blokkok építése), ésszerű primerenergia-szerkezet kialakítása, illetve alkalmazása, megfelelő forrás- és szállításdiverzifikáció, stratégiai készletezés és az ellátáshoz szükséges kapacitások megteremtése, illetve fenntartása. Az MTA EB részleteiben is egyetért mindama megállapítással, amelyeket a véleményezett szakértői tanulmány megfelelő fejezeteiben kifejtettek. Külön is felhívjuk a figyelmet fentiekkel kapcsolatban a kiegyensúlyozott, objektív szemléletmódra, amely a valós feltételeket és lehetőségeket veszi figyelembe. 4. Szükséges a fosszilis energiahordozók felhasználásának, és ezen belül is a földgáz-felhasználás arányának csökkentése. Magyarország jelenleg földgázcsapdában van: energiafelhasználásán belül egészségtelenül magas, 45%-os részarányt képvisel a földgáz. A földgázigény további növekedése helyett más útra van szükség, a földgáz szempontjából alternatív technológiákat kell keresni. Csökkenteni kell a földgáz villamosenergia-termelésen belüli szerepét, és ösztönözni kell a lakossági földgázfelhasználás csökkentését mind a lakóházak energiatakarékosságának növelésével, mind pedig a fűtésben a földgáznak alternatívát jelentő hagyományos, biomassza és földhő alapú fűtés preferálásával. 5. A hazai energetikai rendszerben, illetve annak részrendszereiben (villamosenergia-termelés, villamos hálózat, távhőszolgáltatás, földgáz- és kőolajipar, fogyasztói szektor) olyan összehangolt fejlesztést célszerű megvalósítani, amely jól szolgálja az energiapolitika alapvető követelményeinek (ld. 2. pont) teljesítését és stratégiai céljainak (ld. 3. pont) elérését. Ennek megfelelően a termelőkapacitások létesítési, engedélyezési feltételrendszerében mindenfajta opciót (lignittüzelésű erőmű, atomerőmű, biomassza- és szélerőmű stb.) nyitva kell hagyni. Az MTA EB egyetért azzal, hogy a vizsgált időszakban szükségessé válik szivattyús tározós vízerőmű(vek) létesítése. A villamos hálózat fejlesztésénél szempontként kell kezelni a hatékonyan működő regionális geopolitikai lehetőségeket kihasználó, az átmeneti működési zavarokat kiegyenlíteni képes energetikai versenypiacok kialakításának, illetve működtetésének követelményét. Egyetértve a tanulmánnyal, liberalizált piaci körülmények között a vázolt és itt nem részletezett fejlesztésekre csak társasági döntések alapján van lehetőség, de az államnak is nagy szerepe és felelőssége van és marad a megfelelő beruházási feltételeket ösztönző gazdasági és jogi környezet létrehozásával. Az MTA EB a tanulmányban kifejtettnél jobban hangsúlyozni kívánja a villamosenergiatermelés és -fejlesztés új modellje megteremtésének szükségességét, és egyetért azzal, hogy a piacnyitás során az ellátásbiztonság, a fogyasztói érdekek és a nemzeti vagyon értékének megőrzését, a fogyasztói költségek minimalizálását alapvető elvárásként kell figyelembe venni. 6. Az MTA EB egyetért a szakértői tanulmány ama megfogalmazásával, hogy a vezetékes energiák (a földgáz és különösen a villamos energia) egy sor olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket minden más árutól. Emiatt az egyéb áruk piacára kialakult szabályok, illetve törvényszerűségek nem teljesen adekvátak és nem ültethetők át mechanikusan a vezetékes energiák piacára. Mindezt különösen a piacliberalizáció kialakítása során figyelembe kell venni, különben a piacliberalizáció a már tapasztalt súlyos következményekre vezethet (1. pl. Kalifornia, Olaszország). 7. A hazai energetikán belüli tulajdonosi szerkezetben helye van mind az állami, mind a magántulajdonnak. Éppen ezért az MTA EB egyetért a szakértői tanulmány ama megállapításával, hogy az erős államnak és a multinacionális nagyvállalatoknak optimális együttműködést kell kialakítaniuk. A nemzeti és fogyasztói érdekek szem előtt tartását evidenciaként kell kezelni. Ebben a vonatkozásban jó megoldásnak tartjuk, hogy a villamosenergia-iparban a parlament a privatizációs törvény 2005. júniusi módosításával döntött az MVM Zrt. a MAVIR Zrt. és a PA Zrt. cégekre alapozva a nemzeti villamos társaság létrehozásáról. A liberalizáció és a kiterjedt külföldi tulajdon szabadságának ellensúlyaként nagyon pontos és transzparens törvényi szabályozást kell alkotni. Mindennek maradéktalan érvényesítése érdekében a „regulátornak” (Magyar Energiahivatal) ténylegesen független és előírásait érvényesíteni tudó szervezetként kell működnie. 8. Az MTA EB egyetért a szakértői tanulmány ama megállapításával, hogy az árakat a piaci folyamatoknak kell kialakítaniuk, de az államnak a maga eszközeivel olyan befolyásolásra kell törekednie, ami energiamegtakarításra, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésére ösztönöz, és megdrágítja a csúcsidejű fogyasztást. Fokozatosan el kell érni, hogy a fogyasztói árak alapja egyre inkább a belső (internális) és a külső (externális) költségeket egyaránt tartalmazó társadalmi költség legyen. Minthogy a vezetékes energia alapvető szükségletet elégít ki, és nem, vagy csak nehezen helyettesíthető, bizonyos alacsony teherviselő képességű csoportok (a lakosság és esetleg a kisvállalkozások egy része) esetében szükséges a piaci hatások tompítása. Az MTA EB egyetért azokkal a követelményekkel, amelyeket a szakértői tanulmányoknak ki kell elégíteniük. A gázár-támogatás általunk ismert jelenlegi rendszere nem, illetve csak részben elégíti ki e feltételeket. 9. A hazai szakmai kompetencia fenntartása és fejlesztése az energetika területén is elengedhetetlen. A még meglévő oktató és K+F műhelyek máris az ellehetetlenülés küszöbén állnak. Jelentős, pótolhatatlan és a későbbiekben nagyon hiányzó szellemi értékek vannak közvetlen veszélyben. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításánál minden jól felkészült magyar mérnökre szükség van. De ugyanez igaz az új technológiák kifejlesztésénél és alkalmazásánál is. A szellemi kapacitás megőrzése és gyarapítása a legolcsóbb energetikai fejlesztés. Ehhez szükséges a hazai energetikai K+F tevékenység folyamatos fenntartása, illetve fokozása. Biztosítani kell a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételeket. Az EU-s kutatási projektekben való részvétel, a technológia-transzfer közvetlen haszna mellett a hazai K+F nemzetközi beágyazódását is segíti. Hasonló megállapítás tehető az energetikával összefüggő oktatásra és energetikai szakemberképzésre. Mindehhez szükség van megfelelő pénzügyi alap létrehozására és fenntartására, amint azt a szakértői tanulmány is javasolja. Az MTA EB úgy gondolja, hogy az itt tárgyalt energiapolitikai tézisek megfelelő alapot adnak a Kormány számára a szükséges intézkedések és az új energiapolitika kidolgozásához. Budapest, 2007. február 7. Az MTA Energetikai Bizottságának nevében Dr. Aszódi Attila, elnök * A tanulmány elektronikus formában elérhető az interneten az alábbi címen: http://www.mvm.hu/resource.aspx?ResourcelD=magy_energiapol_tezisei1 A Magyar Atomfórum Egyesület közgyűlése A Magyar Atomfórum Egyesület 2007. január 24-én tartotta közgyűlését, amelynek napirendjén szerepelt az elmúlt év munkájáról szóló beszámoló és az egyesület ez évi programjának meghatározása. A közgyűlésen - a korábbi hagyományokat követve - szakmai előadás hangzott el. Az idén a téma a sérült fűtőelemek eltávolítására indított projekt eredményeinek bemutatása volt. Cserháti András nagy érdeklődéssel kísért előadásában áttekintést adott azokról a technológiai megoldásokról, eszközökről és munkafolyamatokról, amelyeket a tisztítótartályban megsérült fűtőelemek eltávolítására, tokozására és biztonságos elhelyezésére alkalmaztak. Ezek a műveletek alapos előkészítést, a munka pontos szervezését és gondos végrehajtást igényeltek. A projekt egyik fontos eredménye, hogy az eltávolítás során rendkívüli esemény nem történt, a résztvevők sugárterhelése lényegesen alatta maradt a megengedett szintnek. A közgyűlési beszámolót Zarándy Pál tartotta. A tavalyi munka összegzéseként megállapítható volt, hogy 2006-ban az egyesület teljesítette a munkaprogramban előirányzott legfontosabb feladatait, és hatékonyan segítette az atomenergiával kapcsolatos vélemények formálását, valamint annak távlati szerepének helyes megítélését. Jól működött a PA Zrt. és az Atomfórum közötti munkamegosztás tájékoztatási kérdésekben. Megerősödtek a kapcsolatai a politikai és gazdasági döntéshozókkal, és ezen a területen sikerült az egysület mint az atomenergia mellett elkötelezett, de szakmailag igényes és korrekt szervezetet elfogadtatni. A közgyűlésen elhangzott, hogy az atomenergetika jelenlegi társadalmi és politikai támogatottsága jónak mondható, azonban ez a helyzet a körülmények alakulása vagy a közhangulat ingadozása miatt megváltozhat. Ezért további folyamatos erőfeszítésekre van szükség az elfogadottság szintjének fenntartására, illetve növelésére. Az egyesület 2007-ben az alábbi területekre fordít kiemelt figyelmet:- az atomenergia reális helyének bemutatása a hosszú távú villamosenergia-termelésben különös tekintettel az üzemidő-hosszabbításra és teljesítménynövelésre,- a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek elhelyezésére vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása,- a villamosenergia-piac és a törvényi szabályozás változásainak figyelemmel kísérése, az iparági álláspontok képviselete,- a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kommunikációban az atomenergia előnyeinek bemutatása,- az EU-integrációban napirenden lévő energetikai kérdésekben a nukleáris opció szerepének hangsúlyozása és elfogadtatása, s az ennek érdekében dolgozó politikai erők támogatása. A közgyűlés - Zarándy Pál viszszavonulása miatt - egyhangú szavazással dr. Katona Tamás személyében új elnököt választott. A választás után dr. Katona Tamás elmondta, hogy megtiszteltetésnek tartja, hogy az egyesület, amelynek alapításában is részt vett, most erre a tisztségre megválasztotta. Hozzátette, hogy ma már mind a szakma, mind a szélesebb közvélemény elismeri a szervezet erőfeszítéseit az atomenergia társadalmi elfogadtatásában, és a jövőben az eddig végzett tevékenység folytatását kell alapvető célul kitűzni azzal, hogy ennek során alkalmazkodni kell a megváltozott gazdasági és társadalmi környezethez és a Magyar Atomfórum Egyesület munkájába célszerű bevonni az iparágban megjelent új vállalkozásokat.
