Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

6. oldal myrii paksi atomerőmű 2007. november Közgyűjteménybe kerültek Szabó Benjamin iratai A Tájékoztatási Iroda vezetője, Rósa Géza 1992. augusztus 10-én fogadtatta el dr. Petz Ernővel, az akkori vezér­­igazgatóval a „Vállalattörténeti tevé­kenység megszervezése” című előter­jesztést, amelyben elrendeli a vezér­­igazgató egy üzemtörténeti gyűjte­mény és fotóarchívum létrehozását. Et­től az időponttól hivatalosan is gyűjtjük az atomerőmű építésével és üzemelé­sével kapcsolatos dokumentumokat. A gyűjtés és feldolgozás eredmé­nyességét bizonyítja, hogy 1999. július 16-án a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma múzeumi rangra emel­te az Üzemtörténeti Gyűjteményt, és kiadta a múzeumi működési enge­délyt. A gyűjtemény gyarapodása fo­lyamatos, amit az is bizonyít, hogy 2007. október 17-én Szabó Benjamin volt kormánybiztos a gyűjtemény szá­mára átadta azokat a fontos iratokat, amelyeket hosszú évek alatt gyűjtött össze, és felhasználásukkal írta meg az „Atomkorkép” című monográfiáját. A dokumentumok a nyilvántartás­­bavétel után kutathatók lesznek, és a szakdolgozatokat készítők figyelmé­be ajánlunk. Kedves Béni bácsi, köszönjük a dokumentumokat! -béri-Rövid hírek az atomenergetika világából Erősíteni kell a nemzetközi együttműködést Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma (METI) azt terve­zi, hogy további erőfeszítéseket tesz arra, hogy megvalósítsa céljait a nem­zetközi együttműködés terén. Ennek keretében közvetlen segítséget kíván nyújtani azon országok számára, ame­lyek most első alkalommal kívánják bevezetni a nukleáris energia felhasz­nálását (ebben az esetben sor kerül a biztonságot érintő területeken know­how átadására is). A keleti ország a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség égisze alatt folytatja majd tevékenysé­gét. Ezzel egy időben a minisztérium egy új munkacsoportot hoz létre a 4. generációs reaktorok nemzetközi fó­rumának és a világméretű nukleáris partnerség támogatására is. A minisz­térium költségvetésében már rendel­kezésre állnak a források, amelyek a 2008 áprilisában kezdődő pénzügyi évtől lehetővé teszik a munkát. Hosszú távú energiapolitikai megfontolások A Természeti Erőforrások és Ener­giaellátási Albizottság tanácsadó tes­tületé október 4-én tartotta negyedik ülését, hogy meghatározzák Japán di­verzifikált energiaellátásának prog­ramját. A rendezvény célja egy 2030- ig terjedő kitekintés felvázolása volt. Ehhez figyelembe vették a 2006 máju­sában kiadott új nemzeti energiastraté­giát, amely 2030-ra az atomenergiának az össztermelésben elfoglalt részese­dését 30-40%-ban határozta meg. A ta­nácskozásról kiadott sajtóközlemény megemlíti az új könnyűvizes reakto­rok, a szaporítóreaktorok és az urándú­sítás technológiai fejlesztését is. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum Hosszabb üzemeltetési ciklus Japánban? A japán atomerőművek megkezdhe­tik akár 24 hónap hosszú kampánya­ikat is, amennyiben megvalósulnak az ipari és biztonsági hatóságok ter­vei. A jelenlegi Reaktorszabályozási Törvény alapján minden atom­­erőművi blokk 13 hónapos ütemterv szerint üzemel, amelyek végén kar­bantartási és ellenőrzési tevékenység zajlik. Mindamellett más országok­ban a hasonló egységek 18 vagy 24 hónapos ciklust is produkálnak, le­hetővé téve a távvezetékeket üze­meltetők részére a nagyobb rugal­masságot, illetve nagyobb hatékony­ságot biztosítva az erőművek tulaj­donosai számára. A leghosszabb -megszakítás nélküli - kampányt (739 nap) a LaSalle-1 blokk (USA) futotta idén februárban. A Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség (NISA) úgy nyilatko­zott, hogy egy miniszteri szintre címzett beadványban fogja indítvá­nyozni a törvény módosítását. Az „Atoms in Japan” hírforrás jelentése szerint a döntést a Japán Erőművi és Felügyeleti Testülettel, illetve a Ja­pán Gépészmérnökök Társaságával lefolytatott vita után hozzák meg. A feltételezhetően hamarosan megje­lenő miniszteri jóváhagyást követő­en a tulajdonosok kérvényezni fog­ják az üzemeltetési ciklus kiterjesz­tését, méghozzá a 2008 áprilisában induló pénzügyi évtől kezdődően. Összességében három kampány­hossz lesz alkalmazható: marad a 13 hónap, de elérhetővé válik a 18 és a 24 hónapos intervallum is. A hosszabb kampány lehetőséget nyújt arra is, hogy az üzemeltetők új információkat gyűjtsenek a gépek és berendezések viselkedéséről, így pontosabban tervezhessék karbantar­tási és üzemeltetési programjaikat. A NISA szeptember végén a közvéle­mény számára is nyilvánosságra hoz­za terveit. Nigéria uránt adott el az Egyesült Államoknak Nigéria bányászati minisztere, Mo­hamed Abdoulahi bejelentése szerint az ország 300 tonna uránt adott el az amerikai Exelon Társaságnak. Az üzlet mintegy 41,7 millió USD áron realizálódott. Az első száz tonnát 2007 végéig szállítják le, a maradé­kot 2008 első hónapjaiban. Ez az ak­ció Nigéria első közvetlen piaci megnyilvánulása. A francia Areva Társaság üzemelteti Nigéria mindkét uránbányáját, és korábban saját ma­ga exportálta a terméket. A franciák egy olyan fixált árat fizettek, ame­lyet spekulatív úton hoztak létre. Idén júliusban az Areva beleegye­zett abba. hogy az ár a korábbi 26 USD/fontról elmozduljon a 38 USD/font értékre, így kb. egy színvo­nalra hozta azt a világpiaci árakkal. Egyúttal az Areva lehetővé tette a már említett 300 tonna szabadpiaci értéke­sítését, ami meg is történt. Nigéria kormánya bejelentette, hogy megbe­széléseket kezdeményez a franciák­kal a 2008-2010 közötti időszakra vo­natkozó, még több előnnyel járó meg­állapodások megkötésére. Forrás: world nuclear news, 2007. szept. -Varga József-Variúné Baracska Ilona Laborvezető (Folytatás az előző oldalról.) Látta a feladatot, látta a megoldást, a megoldáshoz hozzátette véleményét, és együtt dolgoztunk. A csapatszel­lem, és az egy célért való dolgozás, szilárd alapot adott arra, hogy nyug­díjas koromig ez a jó érzés megma­radjon bennem!- A közös munka szép közösségi és egyéni sikereket is eredményezett. Egyet megemlítenél?- 1985-ban megkaptam a „Kiváló Ifjú Szakember” kitüntetést, ami - a mostani műszaki pályázathoz hason­lítható - egy fejlesztőmunka elisme­rését jelentette. Adva volt egy prob­léma, mégpedig az, hogy tudni kelle­ne, milyen korróziós termék kering a rendszerben, hova vándorol, milyen mértékben rakódik ki a felületeken. Kidolgoztunk a kolléganőkkel egy olyan feltárási és vizsgálati mód­szert, amivel a rendszer különböző részéről vett mintákból meg tudtuk állapítani, hogy mekkora a korrózió­tartalma és milyen az összetétele.- Sokrétű munkád mellett erőmű­ves társadalmi tevékenységre is futja.- 1992-ben a Magyar Nukleáris Társaság keretében megalapítottuk a Nők a Nukleáris Iparban tagozatot, közismertebb nevén a WIN-t (Wo­men in Nuclear). Tízen-tizenketten, zömében műszaki pályán dolgozó nők arra szövetkeztünk, hogy az atomerőmű elfogadtatása érdekében tevékenykedjük, és ezt szűkebb és tá­­gabb környezetünkben kifejtsük. Cé­lunk, hogy női szemmel beszéljünk az atomenergiáról, az atomenergia hasznáról, környezeti hatásairól. Kü­lönböző rétegeket szólítunk meg, és előadásokat, erőmű-látogatásokat szervezünk számukra. Úgy gondol­juk, hogy a WIN hiánypótlást jelen­tett e területen, és nagyban hozzájá­rult az atomerőmű elfogadottságá­hoz. Kezdettől a WIN tagja vagyok, de az utóbbi évek munkahelyi felada­tai kicsit kivették belőlem azt az ak­tív erőt, amit korábban itt kifejtettem.- Család, szabadidő?- Két gyermekem van. Fiam már dolgozik, a KKAT-ban dozimetri­­kus. Lányom még főiskolás, idegen­­forgalmat és turisztikát tanul. A sza­badidőmre nem panaszkodom, ne­kem is annyi jut erre, amennyi egy a családi ház és egy nagy kert mellett lehetséges, hisz nem kis energia en­nek is a gondozása. Az egész napi irodai munka után élvezetes szá­momra a kertben dolgozni, a virágok ápolásával foglalkozni. Szeretek a szabadban lenni.- Köszönöm a beszélgetést! To­vábbi jó munkát kívánok! Világkonferencia Budapesten A Magyar Roncsolásmentes Vizs­gálati Szövetség szervezésében, ok­tóber 8-10-én rendezték meg a fő­városban a világ roncsolásmentes anyagvizsgáló szakembereinek a tanácskozását több mint kétszáz fő részvételével. A konferencia ünne­pélyes megnyitóján felszólalt a PA Zrt. képviseletében Radnóti István biztonsági igazgató is. A konferen­cia megkezdése előtt dr. Trampus Pétert, a szövetség elnökét kértem fel egy rövid tájékoztatásra.- Kedves Péter! Még sokan emlék­szünk rád, viszont távozásod óta sok fiatal került az atomerőműbe, ezért arra kérlek, idézzük fel atomerömű­­ves múltadat.- A paksi atomerőműben 1982-től 1996-ig dolgoztam, ahol az alapvető mérnöki munkám az anyagvizsgálati tevékenység irányítása volt. Ezt köve­tően a vezérigazgatói törzs vezetője voltam három évig, majd egy évig a Karbantartó-gyakorló Központnak az elméleti hátterét képező oktatási rend­szer bevezetésével foglalkoztam mint projektvezető. Innen kerültem Bécsbe, a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­séghez, ahol hét éven át az üzemelő atomerőművek mérnöki tevékenysé­gének a koordinálását végeztem. Az­tán ismét váltottam, 2003-tól másfél éven át az Európai Bizottság egyik ku­tatóintézetében voltam vendégkutató. Kutatási témám az orosz tervezésű erőművek biztonsága volt, különös te­kintettel a karbantartás optimalizálá­sára. A kutatói munkám befejeztével 2004 végén hazajöttem, és egy mérnö­ki irodát vezetek, ahol mérnöki elem­zéseket, tanulmányokat készítek, és tanácsadással foglalkozom. A mun­kám túlnyomó része a paksi atomerő­mű üzemidő-hosszabbításának (üh) az előkészítésében merül ki. Ilyen módon a paksi atomerőmű továbbra is a tevé­kenységem középpontjában van. — Az üzemidő-hosszabbítási prog­ram elég hosszú időre ad munkát.- Igen, de azért megvannak a nagyon szigorú fázisai. Mára már elérhető kö­zelségbe került az üh-program összeál­lítása és benyújtása a hatósághoz. Az atomerőműnek jövő év decemberéig be kell nyújtania a programot. Az erőmű vezetése még az év derekán be kívánja mutatni a tulajdonosoknak, hogy az anyagi vonzatait az üzleti tervbe be le­hessen építeni. Ez azt jelenti, hogy a program olyan formába öntésére, ami­lyet a hatóság igényel, legfeljebb kilenc hónap áll rendelkezésre.- Most a Hilton Szálloda különter­mében ülünk, a konferencia kezdésé­re várva. Bemutatnád ezt a konferen­ciát és az ebben betöltött szerepedet? — A konferencia témája: roncsolás­mentes vizsgálat és szerkezeti integ­ritás összefüggése a nukleáris és egyéb nyomástartó berendezéseknél. Ebben a témában a világ legjelentő­sebb konferenciasorozata ez a buda­pesti. Én a hazai szervezőknek a ve­zetője, a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetségnek az elnöke vagyok. Erre a konferenciára tizen­nyolc hónaponként kerül sor más­más földrészen. A kontinenseket há­rom részre osztották, az egyik az amerikai kontinens, a másik az euró­pai és afrikai, a harmadik pedig Ázsia és Óceánia. A most kezdődő konfe­rencia műszaki tartalmában méltó kö­vetője az előző konferenciáknak.- Mi a slágertéma?- Azt hiszem a világban mindenütt slágertéma az öregedő atomerőmű­vek berendezéseinek kezelése. Meg­jelent a korrózió, a fáradás, létezik a sugárkárosodás, de itt nem az anyag­­tulajdonságok változását, hanem in­kább a folytonossági hiányok megta­lálását és méretük meghatározását cé­lozzuk meg. Az eljárások szinte hihe­tetlen mértékben specializálódnak, egyre mélyebben és részletesebben közelítenek meg egy adott vizsgálati problémát. Egy hagyományos érte­lembe vett roncsolásmentes anyag­­vizsgáló lehet, hogy rá sem ismer egy vizsgálórendszerre, amely egy adott problémának a megoldását szolgálja. Még ezen belül is slágertéma: igazol­ni kell formálisan, hogy a vizsgáló­­rendszer megbízhatóan működik, ké­pes mindazokat a funkciókat betölte­ni, amelyeket a tervező elvár tőle. A konferencia önfenntartó, részvé­teli díjas, de sok támogatást kap a szponzoroktól. A jelenlegi konferen­cia platina fokozatú szponzora a Pak­si Atomerőmű Zrt. A konferencia szervezői ezúton is köszönetüket fe­jezik ki a támogatásért, amely hozzá­járult egy igen színvonalas és kultu­rált rendezvény megszervezéséhez.- Köszönöm az interjút!-Beregnyei-A nagynevű cég új nukleáris mérnö­ki irodát hoz létre az anyaországban. A bejelentést azután tették meg, hogy a vállalat hozzáfogott az Egye­sült Állomokba szánt új reaktorának engedélyeztetési eljárásához. Az új szervezetet befogadó épületet Yokohamában építik majd fel, az Isogo Nuclear Engineering Centre (IEC) telephelyén. A létesítmény épí­tése 2008 februárjában kezdődik, az átadás időpontja 2009 márciusára vár­ható. A tervek szerint háromezer dol­gozó kap majd itt munkalehetőséget. A Toshiba bejelentése szerint az irodát a legmodernebb tervezőeszközökkel szerelik fel (továbbfejlesztett CAD, nagysebességű számítógép-rendsze­rek, nagy biztonságú információs há­lózatok). Az épületet úgy tervezik, hogy ellenálljon a Richter-skála sze­rint 6,8 erősségű földrengéseknek is. Az IEC maga 1982-ben épült, és az­óta ez a Toshiba nukleáris tevékenysé­gének alaplétesítménye. Itt folynak a forraló vizes reaktorok, a gyorsszaporí­tó reaktorok és a nukleáris üzemanyag­ciklus legfontosabb kutatásai. Időközben az Egyesült Államokban létrejött az első találkozó a helyi nuk­leáris hatóság (NRC) képviselőivel annak érdekében, hogy tervezési en­gedélyt szerezzenek új reaktoruk szá­mára. A típus neve 4S, amely az angol elnevezés kezdőbetűiből származik (Super-Safe, Small and Simple). Az engedély megléte alapvető a típus el­adásához és megépítéséhez. A találko­zó során az NRC szakemberei alapve­tő ismereteket kaptak a típus tervezési és biztonsági jellemzőiről, és a követ­kező hónapokban újabb megbeszélé­sekre is sor kerül. Ajapán cég kb. két évet szán az előkészítő munkákra, és 2009-ben kívánja hivatalosan benyúj­tani a bevezetésre vonatkozó kérelmét a hatósághoz. A 4S típust a Toshiba és a Japán Központi Villamosenergia-ipari Ku­tatóintézet közösen fejlesztette ki. A „nukleáris cella” nevű konstrukció nátriumot használ hűtőközegként, ezt mágneses szivattyúk keringtetik a rendszerben. Fő ismérve a passzív biztonsági jellemzők alkalmazása, mint például a negatív hőmérsékleti és reaktivitási visszacsatolás. Jelenleg két teljesítményszinten szerepel a tí­pus, 10 és 50 MWe végjellemzőkkel. További érdekesség, hogy a zóna 30 év folyamatos üzemet tesz majd lehe­tővé. Leállítás után egy évnyi hűtés vár a rendszerre, ezt követően lesz el­szállítható az egység további tárolás­ra. A rendszer jelentős támogatást ka­pott Alaszkában, ahol a távoli Galena település 2004 végén előzetesen jóvá­hagyta egy ilyen blokk telepítését. A 4S típus hasonló a General Electric 150 MW-os, Prism nevű moduláris egységéhez, amely folyékony fém­mel hűtött, inherens biztonságú rend­szer. Ez már sikeresen átment a ható­sági eljárásokon, és jó esélyekkel ren­delkezik az engedély megszerzésére. Forrás: world nuclear news, 2007. október -Varga József-Akcióban a Toshiba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents