Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-10-01 / 10. szám

2007. október 7. oldal mym paksi atomerőmű VEGYÉSZETI ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY (1.) 2000 nyarán indult rovatunkban 76 alkalommal 377 személyt mutattunk be. Mostani számunkban a vegyészeti ellenőrzési osztály és annak hat dolgozója kerül bemutatásra. Dr. Pintér Tamás osztályvezető- Tamás! Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe ?- Keszthelyen szület­tem, és Veszprémben jár­tam egyetemre, ahol 1979- ben végeztem, és még azon év szeptemberének első napján az atomerőmű nukleáris főosztályára ke­rültem.- Pályázni kellett?- Abban az időben általános pá­lyázati kötelezettség volt, tehát min­denkinek pályáznia kellett, de nem a mostani pályázati rendszer, hanem az akkori elhelyezkedési szabályok szerint. Radiokémia szakon végez­tem, ez speciális szak, nagyon keve­sen végeznek ott, abban az időben heten voltunk. Megkerestek bennün­ket az atomerőműből, és hárman jöt­tünk ide a csoportból.- Hogyan emlékszel a kezdeti évekre?- A nukleáris főosztályon akkor még önálló radiokémiái labor volt, Bogáncs János vezetésével akkor alakult meg. Az irodaépület 5. eme­letén volt berendezve a labor, és az 1. blokk indításakor a mosatások méréseit még itt végeztük. Ideérke­­zésemkor a földből kezdett kibújni az 1. blokk. Végigasszisztáltam mind a négy blokk építését és üzembe he­lyezését. Számomra máig ható él­ményt jelentett az első reaktortartály helyére emelése, amelyet 8 mm-es filmfelvevővel kisértem végig. Ez a felvétel még ma is megvan az okta­tási osztály archívumában. Egy ideig mint radiokémiái laboratórium mű­ködtünk, majd összevontak a Tilky Péter vezette vegyészeti osztállyal. Az összevonást követően a vegyé­szeti laboratóriumok vezetését vet­tem át, és a mai napig ezen a terüle­ten dolgozom. A titulusok ugyan vál­toztak, voltam laborvezető, üzemve­zető, majd osztályvezető, a munka viszont ugyanaz maradt. — Bemutatnád az osztály tevékeny­ségi körét?- Hozzám tartozik a primer és szekunder köri vízrendszerek, az olaj­rendszerek és a fémek ké­­miai-radiokémiai vizsgá­lata, ezek az osztály fő te­vékenységei. A primer és szekunder körben is van­nak labotjaink. A szekun­der körben két műszakban működik az üzemellenőr­ző laborunk, míg a primer körben fo­lyamatos három műszakban dolgo­zunk. Van két analitikai csoportunk, egy a primer körben, egy pedig a 08- as épületben, ezek hagyományos ana­litikai műszeres csoportok, van to­vábbá egy radiokémiái csoport, ahol a radiokémiái mérések történnek. Az osztálynak sikerült komoly, korszerű műszerekkel felszerelni a laboratóriu­mokat, sok egyetemnek és kutatóinté­zetnek nincs ilyen korszerű műszere­zettsége, mint nekünk. A nyugati erő­művekkel történő összehasonlításban is megálljuk a helyünket, velük egy időben kezdtünk el ionkromatográfi­ás méréstechnikát használni. Az Erőkarnak volt itt egy fémvizs­gáló laboratóriuma, amelyet átvet­tünk, itt roncsolásos és roncsolás­­mentes vizsgálatokat végzünk. Mi­­nőségbizonylat-pótló vizsgálatokat is folytatunk, itt ellenőrizzük a be­szállított, illetve a technológiából ki­szerelt acél anyagok minősítését. Ezenkívül a gőzfejlesztők és az erő­mű üzemidő-hosszabbításához szük­séges korróziósállapot-ellenőrzés­­ben veszünk részt.- Van külön feladatotok az üzem­idő-hosszabbítással kapcsolatban ?- Igen, van egy vegyészeti szakér­tői testület, amely ezzel foglalkozik. Mi is osztályszinten veszünk részt ebben a munkában. Az összes méré­si adatot mi szolgáltatjuk ehhez a munkához. A labormunkák eredmé­nyei szolgáltatták azokat az informá­ciókat, amelyek hozzájárultak az üzemidő-hosszabbítás, illetve a tel­jesítménynövelés megalapozásához. Folyamatos munkát jelentett és je­lent a sérült fűtőelemek eltávolítása és jelenlegi tárolása. Hozzánk tartoz­nak még a fűtőelemek Kiégett Ka­zetták Átmeneti Tárolójában történő kiszállításakor az ehhez kapcsolódó radiokémiái mérések. (Folytatás a következő oldalon.) SS Ozse József Fémvizsgálaticsoport-vezető- Kezdjük a „kályhá­nál”, mikor és honnan kerültél az erőműbe?- Az erőműbe jövete­lem előtt Veszprémben dolgoztam, az Igazság­ügyi Orvosszakértői Inté­zetben. Az ottani jövedel­mem kevés volt a csalá­dom boldogulásához, ezért a Heti Világgazdaságban a PAV által meghirdetett pályázatra je­lentkeztem, és így sikerült a Tdky Pé­ter vezette vegyészeti osztályra jönni 1988. október 3-án. A korróziós és fémvizsgáló laboratóriumba kerül­tem, ahol most is dolgozom. Itt egy új csapat jött össze, és egy olyan közvet­len főnököt kaptam Kovács Lajosné Klári személyében, aki úgy vezette ezt a labort, hogy nagyon jól éreztük magunkat. A kapott feladatok elvég­zése, az elért hétköznapi sikerek, a felvetődött problémáknak a megoldá­sa nagy-nagy lendületet adott mind­nyájunknak. Ebben a laborban lettem csoportvezető, és itt töltöttem el majdnem húsz évet. Nem akármilyen húsz évet. Szerettem itt lenni és a kol­légáimmal együtt lenni.- Mivel foglalkoztok a laborban?- A labor működése három fő te­vékenységből áll. Az egyik tevé­kenységünk a karbantartás idején a főberendezések korróziós állapotá­nak az ellenőrzése az Országos Atom­energia-hivatal által engedélyezett korróziós keretprogramban leírtak szerint. Ekkor a megbontott berende­zések (gőzfejlesztők, fő­keringtetőszivattyúk) sze­kunder és primer oldali felületét ellenőrizzük, és az üzem közben lerako­dott korróziós termékek kémiai összetétel-vizsgá­latát végezzük el. A másik területen az úgynevezett üzemi minták (víz, olaj) fémtartalmának a megha­tározása folyik. A harmadik területen az atomerőműbe érkező, tárolt vagy már beépített szerkezeti anyagok ké­miai összetételének műbizonylat­pótlásához szükséges vizsgálatok történnek. Erre azért van szükség, mert a PA Zrt. minőségbiztosítási rendszere megköveteli, hogy minden berendezés, alkatrész, csővezeték, tartály stb. minőségi bizonylattal el­látott legyen, és ez a bizonylat tartal­mazza az alapanyag (ötvözetlen vagy ötvözött acél) kémiai összetételére vonatkozó információkat. — Milyen összetételű a csapat?- Két kolléganőm és egy kollégám van. A kolleginák általában a laborba beszállított minták fémtartalmának meghatározását végzik el atomab­­szorbciós és fotometriás módszerrel, a férfi kollégámmal pedig közösen az úgynevezett külsős munkákkal, vagyis a már említett karbantartás alatti munkákkal foglalkozunk.- Munkaidő után a gondokat a la­borban hagyod, vagy otthon is fog­lalkoztatnak?- Nem mindig sikerül a gondokat bennhagyni, attól függ, hogy a mun­kahelyen mennyire feszített a mun­katempó. Igyekszik az ember nem haza vinni a gondokat, de ha időn­ként haza is vittem, az nem telepe­dett rám annyira, hogy az életminő­ségemet rontsa. Végül is - néha - az embernek az előző nap kell ráhango­lódnia a következő napi feladatra.- Szabadidődben mivel foglalkozol?- Az otthoni apró-cseprő munkák elvégzésével, és szeretek a szabadban lenni; sétálni és kerékpározni. Terve­zem, hogy majd belépek az atomerő­mű természetjáró-szakosztályába.- Milyen tervekkel készülsz a nyugdíjas évekre?- Arra készülök, hogy ez egy újabb kihívás lesz számomra. Dol­gozni szeretnék, hogy mentálisan kondícióban tudjam magam tartani. Egyébként ez a nyugdíjba menetel kényszerhelyzet, mert nem nyugdíj­ba megyünk, hanem nyugdíjba me­nekülünk a várható változások miatt.- A családról mondanál néhány mondatot?- Mint elvált ember, egyedül élek. Két lányom van, akikkel nagyon jó a kapcsolatom. Az idősebb lányom családjával Debrecenben él, a fiata­labb lányom pedig Veszprémben, a Pannon Egyetemen tanul.- Jó egészséget és hasznos nyug­díjas éveket kívánok! Horváthné Adorján Rozália analitikus laboráns- Honnan és mikor ke­rültél az erőműbe?- Veszprémben érettsé­giztem a vegyipari szak­­középiskolában 1976-ban, és szeptemberben már az építkezésen dolgoztam mint az Erbe alkalmazott­ja. Akkor már készen volt az úgynevezett indító ka­zánház, amelynek a he­lyén most a tűzoltólakta­nya áll. Ott egy kis vízlágyító műkö­dött, és három műszakban dolgoz­tunk. Közben megalakult a PAV, és 1977 októberében kerültünk át a ka­zánházzal együtt a vállalathoz. Köz­ben 1979-ben elmentem szülni, és csak 1983 őszén jöttem vissza.- Nem okozott gondot a beillesz­kedés?- Nem, akkor egy kicsit más volt a helyzetünk a mai fiatalokénál, mert ők végig aggódják a gyerekkel lévő otthonlétet. Én tudtam, hogy biztos helyem van, és visszavárnak. Ez nagyon jó érzés volt. Szakmailag sem jelentett kiesést, mert visszajö­­vetelem után jöttek az igazi szakmai kihívások.- Milyen feladatokat kell elvégezned?- Kezdettől fogva analitikus labo­ránsként vagyok alkalmazva. Gya­korlatilag víz-, olaj-, gáz- és ioncse­rélő gyanták vizsgálatát végezzük. Valamilyen szinten minden vizsgá­latba bele kell, hogy folyjak. Az én fő területem a gáz- és az ioncserélő gyanták vizsgálata.- Hol alkalmazzák a gázt?- A gázvizsgálatok abból adód­nak, hogy a generátoroknak a for­górészét gázzal hűtik, és ennek a gáztémek a vizsgálatait végezzük. Üzem közben hidrogén van a gáztér­ben, mert a hidrogénnek nagyon ki­csi a molekula súlya és jó a hőveze­tő képessége. Leállásoknál a hidro­gént le kell cserélni nitrogénre, illet­ve levegőre, mert a hidrogénrobba­nás veszélyes. Ezeket a gázcseréket is mi szoktuk ellenőrizni.- Milyen a közérzeted ezen a mun­kahelyen?- Én nagyon szeretem ezt a szak­mát, úgy érzem jól választottam, so­ha nem gondoltam, hogy más terüle­ten ugyanilyen szinten tudnék dol­gozni. Ma már talán keve­sebb a kihívás, az új fel­adat, minden beáll, min­den megy a maga útján. Szeretem ezeket a rutin­szerű munkákat is, és te­szem a dolgom. A la­bormunka mellett a meg­rendelésekbe is belefo­­lyok, közben méregfele­lős is vagyok. Megindultak ezek a nyugdíjazások, és pont annyi éves vagyok, hogy még nem mehetek el, jövőre pedig a változások miatt nem lesz érdemes elmenni. De én nem is akarok még, úgy érzem még nem vagyok érett a nyugdíjra. Dol­gozunk becsülettel, ám a főnökeink — ez erőmű szinten értendő - nem bőkezűek a dicséretekkel. Ezt a szóbeli dicséretekre értem, igaz ma már anyagi sem sok van, régebben többször volt egy-egy jutalom. Én mindig azt szerettem volna, arra vártam, hogy néha azt mondja a fő­nök, hogy jól dolgozol. Nagyon so­kat jelentene egy dicsérő szó. Soká­ig volt Tilky Péter az osztályveze­tőnk, és egyszer azt mondta nekem; Rózsika, a maga precizitására van szükségem. Ezt azóta is ott cseng a fülemben, és nagyon jó érzéssel töl­tött el. Mivel hiányát szenvedjük az ilyen dicséreteknek, én néha meg szoktam magamat dicsérni, ha vala­mit jól elvégzek. Ezért érzem úgy, hogy nem kell nyugdíjba mennem, mert igénylem az ilyen sikerélmé­nyeket, még akkor is, ha ezek öndi­csérettel járnak.- Munkaidő után hogyan alakult a szabadidőd?- Konkrét hobbim nincs, van vi­szont háztartási munka, bevásárlás, a szokásos háziasszonyi tevékeny­ség. A gyerekeim már nagyok, körü­löttük már sokkal kevesebb a tenni­valóm. Van egy négy hónapos uno­kám, ő új feladatot fog ránk róni, de úgy segíteni, hogy ne azt érezzék, hogy a nyakukra ültünk. A lányom és a fiam is az erőműben dolgoznak. A fiam még nem szándékozik nősül­ni, éli a maga életét. Időnként mond­ja, hogy majd jövök, ne keressem te­lefonon. Az ember ezt egy kicsit ne­hezen, de tudomásul veszi. Ságh Ildikó csoportvezető- Ildikó! Honnan és mikor érkezett az atom­erőműbe?- A paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettsé­giztem, és érettségi után, 1985-ben kerültem a vál­lalathoz. Kétévi munka után jelentkeztem tovább­tanulásra, Budapesten, a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban végeztem általános vegyipari technikusként.- Több mint két évtizede van ugyanabban a csapatban?- Igen, ebben a csapatban kezd­tem dolgozni, nagyon jó kollektívá­ban, nagyon jó csoportvezetővel, Mesterházy ArpádnévaL Három mű­szakban kezdtem dolgozni, a vegy­ipari iskolát műszakosként csinál­tam végig. Aztán elmentem szülni, és három évig gyeden, illetve gye­sen voltam. Amikor visszajöttem, mint kisgyerekes, már a délelőttös műszakba kerültem, azóta is délelőt­tösként dolgozom.- Milyen a csoport összetétele és mi a munkájuk?- Az elmúlt évtizedek alatt a cso­port összetétele sokat változott, ré­gebben férfi kollégáink is voltak, ma már csak mi nők vagyunk. A csopor­tunkban egyaránt vannak állandó délelőttös, valamint műszakba járó tagok. Munkánkhoz tartozik a sze­kunder köri víz-gőz körfolyamat mintavételezése és elemzése, vala­mint a minták továbbítása más cso­portok részére.- Milyen a víz szekun­der oldali körfolyamata?- A turbináról lejövő kondenzált szekunder kö­ri vizet a konden­­ztisztítóban tisztítják, gáztalanítják, előmelegí­tik, és újból a gőzfejlesz­tőbe vezetik.- Mikor van a munka­­dömping?- Mi folyamatosan vizsgáljuk a mintákat, de leálláskor és visszain­­duláskor több munkánk van. Ma már egy folyamatos analitikai mérő­­rendszerünk is üzemel, amire blokk­induláskor rá kell nyitni a mintákat, és a műszereket üzembe vesszük.- Munkaidő után hogyan alakul a programja?- Jön a második műszak, mint a nőknek általában, bevásárlás, irány haza, és közben érkezik a lányom is az iskolából. Miután tanult, sokat foglalkozom vele, megbeszéljük a világ dolgait. Szeretek sportolni, tornázni és a túraszakosztály tagja­ként túrázgatni.- Milyen pályára készül a kis­lány?- Úgy látom, hogy a biológia és a kémia nagyon jól megy neki, de in­kább a biológiával kapcsolatban szeretne tovább tanulni.

Next

/
Thumbnails
Contents