Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-08-01 / 8-9. szám

2. oldal 1976-2006 2006. augusztus-szeptember Kellő határozottság, de nem elbizakodottság Hamvas István műszaki vezérigaz­gató-helyettes augusztus 3-án köz­leményt jelentetett meg az intra­netén, amelyben megköszönte mindazok munkáját, akik az I., a 2. és a 4. blokkok főjavításának elő­készületeiben és végrehajtásában részt vettek. A köszönetén túl, a cégvezetés pénzjutalomban részesí­tett számos kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó dolgozót. Hamvas Istvánt egy rövid érté­kelésre, és az előttünk álló főbb fel­adatok felvázolására kértem. Hamvas István: - A három blok­kon végrehajtott főjavítás jóval több feladatot jelentett a megszokottnál, mert a 4. blokkon most fejeztük be azokat az átalakításokat, amelyek szükségesek voltak a blokk teljesít­ménynöveléséhez. Az erőmű történe­tében másodszor fordult elő, hogy a karbantartást végző emberek nyáron mehettek szabadságra, mert nem volt főjavítás. Viszont a 3. blokki főjaví­tás őszre tolódik, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor augusztusban folyt, és szeptemberben fejeződött be a 3. blokk javítása. — Említenél néhány fontosabb át­alakítást?- Ilyen volt a turbináknak a főfúvó­­ka-koszorú cseréje, de a turbinaszabá­lyozót is át kellett alakítani ahhoz, hogy optimális üzemmód alakulhas­son ki a teljesítménynövelésnek meg­felelően. Más átalakításokat is végez­tünk, mint például a hidroakkumu­­látorok szintszabályozását, a primer köri nyomásszabályzók átalakítását, és meg kell említeni a szükséges reak­torvédelmi és zónaellenőrző rendsze­rek átalakítását is. A4, blokkon történt átalakítások kivitelezését követően a hatóság kiadta a nukleáris biztonság szempontjából azt az engedélyt, amely alapján a reaktor teljesítménye 108%-ra növelhető. Jelenleg a 4. blokk 104%-on, 480 MW körüli telje­sítményen üzemel. A közbeiktatott mérési programok végrehajtása után, terveink szerint szeptember végére el­­éijük a 108%-ot, és ezzel a blokk vil­lamos teljesítménye elérheti az 500 MW-os „álomhatárt”. Ennél az ered­ménynél külön ki kell emelnem azt a nagyon fontos megalapozó munkát, amellyel igazoltuk: a blokk magasabb teljesítményen, megfelelő tartalék mellett, a biztonsági korlátoknak meg­felelően, azokon nem lazítva üzemel­tethető. Ilyen eredményt csak úgy ké­pes egy szakmai gárda elérni, ha kel­lően határozott, kellően - de nem túl­zottan - magabiztos, és főképpen hisz abban, hogy amit tud, azt jól tudja.- Hogyan folytatódik a teljesít­ménynövelési program?- Minden attól függ, hogyan alakul a blokkok nagy főjavításának a sorrend­je. A következő blokk az 1. lesz, ame­lyen 2007-ben hajtunk végre turbina­bontással egybekötött nagy főjavítást, és a tervezett átalakítások után 104%-ra emeljük a teljesítményét. Ezt követi a 2., majd a 3. blokkokon történő teljesít­ménynövelési munkák elvégzése. Úgy tervezzük, hogy 2009-ben mind a négy blokkunk eléri a mostani névleges tel­jesítményének a 108%-át, és átlagosan 500 MW villamosenergia-teljesítmény kiadására lesznek képesek. Ezt az üte­mezést egyrészt a turbinaátalakítások végrehajtása, másrészt a teljesítmény­növelés újfajta üzemanyagigénye indo­kolja, figyelembe véve azt, hogy a régi üzemanyag-kazettákat is fel kell hasz­nálnunk. A teljesítménynöveléssel párhuza­mosan folynak az üzemidő-hosszab­bítással kapcsolatos munkák, jelenleg a közmeghallgatások időszakában já­runk. A június 6-án Burgerlandban (Nagymartonban) megtartott köz­meghallgatás után az osztrák fél szakemberei második konzultációra érkeztek július 10-én Budapestre.- Milyen eredménnyel végződött ez a tanácskozás? — Ez a maratoni megbeszélés, amely egy teljes napot vett igénybe számunkra pozitívan zárult. Egyrészt minden olyan kérdésre választ ad­tunk, amely összefügg a környezet­védelmi engedélyben megfogalma­zottakkal. Másrészt azokat a kérdése­ket, amelyek nem ebbe az engedélye­zési körbe, hanem a nukleáris bizton­ság körébe tartoznak, átutaltuk a két ország közötti tájékoztatási megálla­podás kereteibe. A konzultáció vé­gén, a mindkét ország képviselői által aláírt jegyzőkönyv rögzítette, hogy az osztrák és a magyar kormányzati szervek között az espoo-i egyez­ményben megfogalmazott eljárás be­fejezettnek tekinthető. Örülünk, hogy idáig eljutottunk. -béri-Közmeghallgatás Romániában (Folytatás az 1. oldalról.) Egy bukaresti felszólaló azt mondta, hogy olyan adatot kapott Magyaror­szágról, amely szerint Pakson súlyo­sabb baleset lehet, mint amilyen Csemobilban volt. A Bukarestből érkezettek egyike - aki a bukaresti ifjúságot képviselte be­vallása szerint - egy piros lapot muto­gatott a szakértő válaszakor. Ez a piros lapos akció hasonlított a Szegeden megtartott közmeghallgatás - veres­pataki aranybánya - koreográfiájára, ahol minden feltett kérdést megtapsol­tak, viszont minden válasz után piros lapot lobogtattak. Egyébként egy fel­szólaló biológusnő meg is jegyezte Nagyváradon: ha a magyarok nem szeretik, hogy beleszólnak az építkezé­sükbe, akkor ők se szóljanak bele a ro­mán állam építkezésébe. A hosszú és parttalan vita közben egy erőműves szakember felhívta a hozzászólók figyelmét arra a tényre, miszerint nem új atomerőművet épí­tünk Pakson, viszont a meglévő már több mint két évtizede biztonságosan üzemel. A tizedik felszólalásra jelent­kező már nem várta meg, hogy rá ke­rüljön a sor, idő előtt eltávozott, mint ahogyan a média képviselői is.-Beregnyei-Zöldút öt programnak (Folytatás az 1. oldalról.) Az elkészült SFP-anyagok (megte­kinthetőek: www.deldunantul.com/rop) példátlanul széles társadalmi egyez­tetési folyamaton mentek keresztül a ré­gióban, jelen tanácsülésig összesen 84 egyeztetésen közel 2500 fo vett részt személyesen a különféle fórumokon. Elmondható tehát, hogy az elkészült anyagok a dél-dunántúli régió térségi és szakmai szereplőinek széles körű konszenzusára épülnek. 3500 projekt érkezett be 1500 milliárd forint támo­gatási igénnyel. A Dél-du­nántúli Regionális Opera­tív Program finanszírozási kerete előreláthatólag 160- 165 milliárdos támogatást tesz lehetővé. A DDRFT-nek ez év októberéig a beérkezett pro­jektekből ki kell választania azokat, amelyek nevesített vagy kétkörös ak­cióterven keresztül lesznek elbírálva. Minden ettől eltérő, vállalkozásoknak szóló, nyílt pályázatot külön rangsorol­nak, bírálnak el. -béri-Képviselők paksi látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) Rövid időn belül kiadja az Orszá­gos Atomenergia Hivatal (OAH) a 2. blokknál lévő sérült fűtőelemek eltá­volításának végleges engedélyét - mondta érdeklődésünkre Rónaky Jó­zsef, az OAH főigazgatója - aki szin­tén részt vett a látogatáson -, annak kapcsán, hogy befejeződött az orosz szakemberek 3 hetes helyszíni felké­szülése. Rónaky József szerint a negyvenöt orosz szakember paksi gyakorlása teljesen élethű, ám biz­tonságos környezetben, az 1. blokk 1. számú aknájánál kiépített, a valósá­got pontosan tükröző modellen tör­tént. A felkészülést a paksi atomerő­mű, valamint az OAH szakemberei felügyelték. Kovács József vezérigazgató úr a képviselők látogatása kapcsán el­mondta: a tényleges munkák várható­an októberben kezdődhetnek, ami­korra befejeződik a 3. blokk szokásos főjavitása, valamint megérkeznek a sérült fűtőelemek tárolására szolgáló tokok. Most, hogy befejeződött a helyszíni gyakorlás az orosz kollégák hazautaznak, és elkezdődik a felké­szülés kiértékelése, az itt szerzett ta­pasztalatok felmérése és az esetlege­sen szükségesé váló változtatások végrehajtása. Ezt követően értékelni fogják a gyakorlati munkákon szer­zett tapasztalatokat és a teljes felké­szülést. Várhatóan októberre befeje­ződnek ezek a munkák, akkor vissza­térnek az orosz szakemberek, és kez­dődhet a sérült fűtőelemek tényleges eltávolítása, amely mintegy három hónapot vehet majd igénybe. Addig természetesen a 2. blokkot leállítják -jelezte végezetül Kovács József.-Mayer György-Magyar elnök Strasbourgban Herczog Edit magyar szocialista eu­rópai parlamenti képviselőt válasz­totta új elnökévé az Európai Parla­ment „Nukleáris Energia Jövőjéért” Fóruma 2006. július 4-én Stras­­bourgban. Az elnök asszonyt telefo­nos interjúban faggattuk terveiről és az atomenergia helyzetéről.- Először is gratulálunk a tisztség elnyeréséhez, és arra lennénk kíván­csiak, hogyan lett a fórum elnöke?- Mikor 2004-ben megérkeztem az Európai Parlamentbe (EP), és bizottsá­gi tagságot lehetett választani, akkor többek között az ipari és energiaügyi bizottságba jelentkeztem. Korábbi szakmai pályám az iparhoz kötött, az pedig már két éve sem volt kérdés, hogy az elkövetkezendő évtizedek egyik legkomolyabb kihívása Európa számára az energia lesz. Innentől kezd­ve tudatosan törekedtem arra, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekről minél jobban tájékozódjak, és így csat­lakoztam a nukleáris fórumhoz. Kez­dettől fogva szoros szakmai kapcsolat­ba kerültem az alapító elnök Terry Wynn-nel, akivel a költségvetési ellen­nyek merültek fel, és új lehetőségek nyíltak meg a nukleáris ügyek felka­rolására. A fórum alapvető célja, hogy az európai törvényhozók minél szélesebb körű és minél objektívebb információkhoz jussanak a nukleáris energiáról azért, hogy a döntéshoza­talban ideológiáktól és alaptalan fé­lelmektől mentesen kellő elismerést nyerhessenek az atomenergia társa­dalmi és tudományos érdemei. Az atomenergia egy gazdaságos, nagy teljesítményű, hosszú távon fenn­tartható, megbízható és környezetkímélő technológia, amely körültekintőbben szabályozott, szigo­rúbban ellenőrzött és éppen ezért jóval biztonságosabb, mint számtalan más ipari vagy civil tevé­kenység. A fórum ezeknek a tényeknek az elismertetésére törekszik a lehető legnyitottabb és leg­sokoldalúbb módon.-A „Nukleáris Energia Jövőéért" Fó­rum elnökeként milyen tervei vannak? — Jelenleg mintegy százharminc képviselő követi a munkánkat. Sze­retném elérni, hogy az EP további hatszáz tagja közül is egyre többet be­kapcsoljunk tevékenységeinkbe. így érhetjük el, hogy mindenkit, a támo­gatókat, az ellenzőket és a bizonytala­nokat is egy asztal köré ültessük. A munka tartalmát illetően az eddigi gyakorlatot folytatva, befelé és kifelé egyaránt, azaz nemcsak az EU és tag­Terry Wynn és Herczog Edit a bulgáriai Kozloduyban 2005. március őrző bizottságban is rendszeresen volt alkalmunk együttműködni. Mivel igye­keztem mindig aktívan és kezdemé­­nyezően részt venni a fórum rendezvé­nyein, szokássá vált, hogy Terry-vel közösen szervezzük az üléseket, együtt veszünk részt az üzemlátogatásokon stb. Mikor ő bejelentette, hogy idén jú­liustól nyugdíjba vonul, a fórum tagjai és partnerei felkértek, hogy a folyto­nosságjegyében vállaljam az utódlását.- Mik a „Nukleáris Energia Jövő­jéért” Fórum céljai és hogyan kívánják ezeket elérni?- A fórumot Terry Wynn brit mun­káspárti képviselő alapította és vezet­te. A 2004-es választások után két­harmadában megújult EP-ben új igé­Tájékoztató anyagokat teijesztünk egy­­egy aktuális kérdésről, rendszeresen tartunk nyílt értekezleteket az EP ple­náris ülései alkalmából, ahol tudósok, vállalati vezetők, mérnökök, politiku­sok, civil szervezetek oszthatják meg véleményeiket a képviselőkkel egy­­egy nukleáris vonatkozású kérdésről, így például a múlt márciusi ülés témá­ja az atomenergia magyarországi elfo­gadottsága, és a rendezvény előadója és díszvendége Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója volt Végül eddig három ízben rendez­tünk komoly érdeklődést kiváltó üzemlátogatást, a bulgáriai Kozlo­­duyba, az angliai Sellafieldbe, vala­mint a németországi Gorlebenbe. államai felé, hanem más országok és földrészek felé is fordulva szélesíte­nünk és mélyítenünk kell politikai és szakmai kapcsolatainkat, ismere­teinket. Mindezt azért, hogy végeredményben közösen, ideológiáktól mentesen sikerüljön a nukleáris energia jövőjé­ről a megfelelő kérdése­ket feltennünk, és azokra a legjobb törvényhozói, politikai és szakmai vá­laszokat előkészítenünk, megfogalmaznunk. Ehhez fejlesztenünk kell együttműködésün­ket európai és globális partnereinkkel, mint például a Transzatlanti Nukleáris Energiafórummal. Ez utóbbi egy fia­tal, észak-amerikai és európai tör­vényhozói kerekasztal, amelynek ke­retében éppen idén júliusban jutot­tunk egyezségre a két kontinens stra­tégiai célkitűzéseit illetően: ahhoz, hogy az atomenergia globális növe­kedésnek indult támogatottságát to­vább tudjuk erősíteni, fenn kell tarta­nunk a mára kialakult teljes átlátható­ságot, össze kell hangolnunk kutatá­sainkat, tovább kell fejlesztenünk a technológia már jelenleg is magas gazdasági és energetikai hatékonysá­gát, és biztosítanunk kell az utánpót­lásképzéshez szükséges oktatási hát­teret. -Dr. Szerbin Pável-

Next

/
Thumbnails
Contents