Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-08-01 / 8-9. szám

2006. augusztus-szeptember 1976-2006 3. oldal Lukács Péter A karbantartói támogatásról A projekten belül a karbantartási szakterület irányítása a feladata, és egyben biztosítja a kapcsolatot a karbantartási igazgatóság érin­tett vezetőivel és végrehajtó sze­mélyzetével.- Az orosz és magyar szakemberek részvételé­vel zajló paksi gyakorlati tréning programját az orosz kollégák javaslatai­nak felhasználásával, a helyi viszonyokhoz iga­zítva állítottam össze - mondta feladatai kapcsán Lukács Péter. - Eredetileg két hétre terveztük a tré­ninget, de már az elején látszott, hogy ez kevés lesz, végül is három héten át három műszakban folyt a gyakorlás. Az első két napban az üzemzavari helyzeteket modellez­tük, egy részről a személyzet kime­nekítését, másrészről a rendszerhez kapcsolódó üzemzavarokat. Sorra vettük például, hogy mi a teendő, ha valaki rosszul lesz, vagy ha meg­emelkedik a vízszint, leáll a szellő­zés. A harmadik naptól kezdődően zajlott a szerszámokkal kapcsolatos gyakorlás. Annak ellenére, hogy az orosz szakértők már előzőleg kipró­bálták a szerszámokat, dolgoztak a platform daruival, itt mégis több probléma, meghibásodás jelentkezett. És bár a ma­kettjük valamelyest mo­dellezte az itteni helyze­tet, a valós körülmények­hez hasonló szituációkat, feladatokat a mi tartály­makettünkön - ami be­lülről az eredetinek szin­te tökéletes mása - lehe­tett begyakorolni. A munkaplatformmal is itt találkoztak először a kol­légák, hiszen azt Oroszország egy másik részén gyártották, és onnan egyből ide szállították. Jó, hogy idő­ben, már a tréning alatt előjöttek a műszaki problémák, mert így gon­doskodni tudunk az elhárításukról, fel tudunk készülni az eltávolítás zökkenőmentesebb kiszolgálására. Az orosz csapat a platformon végez majd munkát, az atomerőmű személy­zete (karbantartó, dozimetrikus, hulla­dékkezelő stb.) pedig kiszolgál. A kar­bantartók képezik a kiszolgáló sze­mélyzet gerincét, folyamatos műszak­ban. Biztosítják a szerszámok rendel­kezésre állását, odaviszik, kézre adják azokat, majd elszállítják, dekonta­­minálják stb. Meghibásodás esetén a javításról szintén a karbantartók gon­doskodnak. Már a felkészülés szaka­szában kibővítettük a karbantartói csa­patot. Minden szervezeti egységtől kaptunk olyan embereket, akikkel köz­vetlen, folyamatos kapcsolatot tartunk. Az orosz és magyar szakemberek közös munkája egy-két nap után len­dült be igazán. Az orosz kollégáknak az akklimatizálódáson kívül meg kellett ismerniük a helyszínt és az it­teni személyzetet, de az atomerőmű szakemberei is újdonságként élték meg a helyzetet. Feltétlenül szükség volt arra, hogy a valós körülmények­nek megfelelő pszichikai és fizikai terhelés mellett ismerkedjen a sze­mélyzet a majdani végrehajtás fel­adatával. Most már mindenki tudja a dolgát, és jó emberi kapcsolatok ala­kultak ki. Az élet bebizonyította, hogy a tréningnek rendkívül nagy a jelentősége, mert ezáltal a személy­zet sokkal nyugodtabban és felké­szültebben fog majd nekikezdeni ok­tóberben a végrehajtásnak. Leber Ferenc A műszaki irányításról A gyakorlati betanulás ideje alatt a reaktor osztályvezetői feladatkö­re mellett látta el a helyreállítási műszakvezetői tevékenységet, de október elejétől a munkák befeje­zéséig fő munkakörben végzi mindezt. — Öten leszünk hely­reállítási műszakvezetők a 2. blokki sérült fűtő­elemek eltávolítási idő­szakában, Faragó Péter karbantartási főosztály­­vezetővel, Szőke Attila üzemirányítási osztály­­vezetővel, Buránszky István és Bucsi Gábor főtechnológusokkal - tá­jékoztat Leber Ferenc a műszaki irányítás operatív vezetőiről. - Munkánkat Szucsán Sándor helyre­állítás-vezető beosztottjaiként fogjuk végezni. Valamennyien a Moszkvai Energetikai Egyetemen végeztünk, jól beszélünk oroszul. Mindannyian voltunk ügyeletes mérnökök, kiter­jedt erőműves és szervezési ismere­tekkel rendelkezünk. Külön megbízás alapján csak ezzel a munkával foglal­kozunk majd az elkövetkezendő há­rom-négy hónapban. Teljes körű lesz a felelősségünk, és nagy szervezési és intézkedési önállóságot kapunk, ami mellett természetesen támaszkodni fogunk a helyreállítási projekt háttér­szervezetére is. Az elmúlt hetekben lezajlott gya­korlati betanulás alatt az 1. blokki 1 sz. aknánál mint műszakvezetők, a megfelelő kommunikáció biztosítása mellett egyfajta koordinációs munkát fejtettünk ki. Az orosz szakembereken kívül együtt dolgoztunk a független felügyelőkkel, a reaktor-karbantartási osztály műszakos szakembereivel és a tolmácsszolgálattal is. Az oktatási tervben szereplő összes te­vékenységet végrehajtot­tuk, és volt, amit többször is, ahogy a készségszintű elsajátítás megkívánta. Az atomerőmű hibaelhárítási rendszerén keresztül végig­követtük egy-egy meghibá­sodott szerszám, alkatrész javításának, gyártásának út­ját. Mivel a műszakveze­tőknek mélyebb ismeretek­kel kell rendelkezniük, ezért nekünk még külön vizsgát kell tennünk az elhárítás megkezdéséig. A blokkügyeletesekre, ügyeletes mérnö­kökre is vár még egy vizsga. Az orosz szakemberek és a magyar operatív személyzet ugyanazon oktatásban ré­szesült, és az orosz személyzet már számot is adott tudásáról. Vizsgáztak a szerszámok is. Az orosz kollégák, bár otthoni szimulációs eszközeiken lepróbálták ezeket, de nem teljes lép­tékű maketten dolgoztak, és egyes szerszámok azóta módosultak is. Nagy szerepe volt a helyszíni, életsze­rű körülmények közötti kipróbálás­nak. Nagyon jó munkakapcsolat ala­kult ki valamennyi orosz és magyar munkatárs között. Azt gondolom, hogy amikor októberben elkezdődik a helyreállítás, akkor teljesen gördülé­kenyen folytathatjuk a munkát. A gya­korlat egyértelműen sikeres volt. Tanulva a korábbi tapasztalatokból, amikor túl nagy bizalmat szavaztunk a külső vállalkozónak, most egy adott irányítási rendszerben folyik majd a te­vékenység. Ebben a vezető személye magyar lesz. Az orosz szakértők, az orosz helyreállítási műszakvezetők a mi alárendeltségünkben végzik majd munkájukat. Minden egyes elvégzen­dő műveleti elemet engedélyeztetni kell velünk. A magyar független fel­ügyelő kellő jogosultsággal fog rendel­kezni ahhoz, hogy a műveletet leállítsa, ha úgy ítéli meg. Szoros lesz a kapcso­latunk a 2. blokkvezénylő blokkügye­letesével és a 2. blokki 1. számú aknát felügyelő operátorral, akinek feladata, hogy az 1. számú aknához kiépített ki­egészítő segédrendszereket folyamato­san figyelje és üzemeltesse. Fontosnak tartjuk a PA Zrt.-s utasí­tásrendszer alkalmazását, de több esetben el fogunk térni a szabályza­tokban leírtaktól. Például a reaktorpó­diumon, ahol tilos sisakban dolgozni, mi a munkaplatformon való munka­végzés miatt sisakot viselünk majd. Az elhárítás alatt folyamatos tájé­koztatást adunk a Helyreállítási Pro­jekt operatív értekezletén és az ügye­letes mérnöki konferencián is. Az ott elhangzott információk bekerülnek az operatív értekezlet emlékeztetőjé­be, és így az erőmű közvéleménye értesül a munka előrehaladásáról. Helyzetkép helyreállításról, előkészületről, gyakorlásról I ■ * A Helyreállítási Projekt (HP) munkájának eredményeként, megfelelő hát- 1 ■ tér biztosításával várhatóan októberben megkezdődik a 2. blokki 1. számú 1 * aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolítása. A nyáron sorban zajlottak a 1 " helyreállítással összefüggő oktatások, az üzemviteli, karbantartó és a tá- 1 * mogató személyzet képzése. Sor került a sérült fűtőelemek eltávolításával ■ 1 kapcsolatos helyszíni gyakorlatra is. Július közepén érkezett meg az a 46 fős orosz szakértői csapat, akik a sé- 1 * rült fűtőelemek eltávok'tását fogja végezni. A NIIAR (Atomreaktorok Tu- J * dományos Kutatóintézete) szakemberei egy hónapos paksi tartózkodásuk J J alatt szintén részt vettek elméleti oktatásban, és miután tudásukról vizsgá­: val adtak számot, a magyar szakemberekkel közösen megkezdték a gya­­: korlati tapasztalatok elsajátítását, a helyszíni munkákra való felkészülést. : A helyreállítás igen komoly munkafolyamatának egy-egy részletéről : J és nyár végi helyzetéről kívánunk most képet adni. k__________________________________________________________________________________— J Jeserkin Alexander Orosz részről Az eltávolítás orosz vezetőhe­lyettese az Uljanovszk megyei Dimitrovgrád városából érkezett. Az Atomreaktorok Tu­dományos Kutatóinté­zeténél (NIIAR) dolgo­zik. Már sokadszor jár Pakson, az elmúlt há­rom évben már annyi­szor, hogy számon sem tudja tartani, de a töb­biek nagy része első al­kalommal jött Paksra.- Munkatársaimmal együtt nagyon jól érez­zük magunkat úgy a vá­rosban, mint az erőművön belül - nyilatkozta Jeserkin úr a beszélgetés kezdetén. - A Paksi Atomerőmű Zrt. részéről igazán gazdag, színvonalas kulturális programban volt részünk. Gyakorlatilag minden szombaton ki­rándulást tettünk valamilyen szép helyre. Jártunk Budapesten és a Bala­tonon, de múzeumokba is ellátogat­tunk. Akik most jöttek először Ma­gyarországra, azoknak nagy élményt jelentett a magyar emberek vendég­szeretete. Mindannyian megkedvel­ték ezt az országot, és különösen jól esett számukra a feléjük megnyilvá­nuló baráti viszony. Örömmel fogad­ták azt a körültekintő gondoskodást, remek ellátást, amit az itt-tartózkodá­­suk alatt végig kaptak. Mindez azért is volt nagyon jó - emelte ki Jeserkin úr -, mert ezek a tényezők pozitívan befolyásolják a közérzetet, és így kedvezően hatnak a munka hatékonyságára is. Az orosz szakemberek a paksi atomerőműben végre­hajtandó munkára még otthon kezdték a felkészülést. A kutatóinté­zetben egy maketten hasonló körül­mények között dolgoztak, a makett azonban nem tudta pontosan biztosítani ugyanazokat a geometriá­kat, ugyanazokat a helyze­teket, amivel itt Pakson kell szembesülniük. En­nek érdekében célul tűzték ki, hogy egy gyakorlat ke­retében az embereket megismertetik ugyan­azokkal a körülmények­kel, feltételekkel, melyek­kel a 2. blokki 1. számú aknában talál­kozni fognak. Az erőművel közösen döntöttek úgy, hogy az 1. blokki 1. számú aknában hajtják végre a betaní­tást, gyakorolják a munkavégzést. Ez a tréning rendkívül eredményes volt. Nagyon jó iskolának bizonyult nem­csak az aknában való munkavégzés tekintetében, hanem az orosz és a ma­gyar szakemberek közötti kapcsolatot nézve is. Megtanulták az együttműkö­dést az erőmű sze­mélyzetével. Meg­felelő légkör ala­kult ki közöttük, tapasztalható volt a megfelelő kolle­giális viszony, a jó együttműködés, ami az ilyen bo­nyolult tevékeny­ségek során az egyik legfonto­sabb dolog.- Úgy véljük, hogy az elmúlt négy hét alatt ezt a feladatot sikere­sen teljesítettük, a gyakorlatot jól el­végeztük. - nyugtázta az itt töltött időt elégedetten Jeserkin úr, majd a következő szavakkal zárta a beszél­getést. - A felmerült apróbb hiányos­ságok - melyek egy ilyen nagy mű­szaki feladatnak szinte velejárói - még időben felszámolhatók. Bízunk abban, hogy ha lesz is kis mértékű csúszás, október elején el tudjuk kez­deni a munkát. -Lovásziné Anna-Szucsán Sándor Átfogóan az eltávolításról A 2003-ban alakult Helyreállítási Projektben Szucsán Sándor pro­jektvezető helyettesi feladatot lát el. A projekt kilenc állandó és tíz rész­munkaidős taggal tevékenykedik. A kérdésre, hogy melyek voltak azok a szálak, amelyek a helyreállí­tás előkészítése során jelentős szere­pet játszottak és együtt alkották az összetett nagy feladatot, Szucsán Sándor a következőket válaszolta:- A hatósági engedélyezési felada­tok végrehajtását illetően hozzám tartozott az elvi engedély, illetve a végrehajtási engedélykérelem össze­állítása. Az egyes eszközökre, beren­dezésekre vonatkozó gyártási­behozatali engedélykérelmek Cserháti András feladatai vol­tak. Ezen túl ki kellett dolgoz­nunk az eltávolí­tás dokumentációrend­szerét, és az ennek ré­szét képező egyedi do­kumentumokat, minő­ségbiztosítási tervet és egy speciális, csak erre a munkára vonatkozó munkaszervezési ren­det. Összeállítottunk egy ún. generálorgani­zációs tervet, amely a munka összes fő fázisát tartalmazza, megadja az ütemterve­ket, azokat a fő irányokat, amelyek mentén a munkát elvégezhetjük. A másik vonal a rendszerek felké­szítése volt. Itt a 2. blokki csatlako­zórendszerekre gondolok elsősorban, illetve azokra a kiegészítő, csak az 1. számú aknához tartozó rendszerekre, melyeknél átalakítást kellett végrehajtani. Ilyen volt pél­dául az autonóm hűtőrend­szer, amit alkalmassá kellett tenni alacsony aknavízszint esetén való üzemeltetésre, hiszen az eltávolítási fel­adatokat alacsony vízszint mellett végezzük. Harmadik vonalként emlí­tem a személyzet felkészíté­sét. Több mint egy éve kezd­tük a magyar szakemberek oroszországi előzetes kiképzését. Az orosz szakemberek is hónapokon ke­resztül gyakorlatoztak a szerszámok­kal és a makettel, hogy kellő tapaszta­latra tegyenek szert, és tökéletesítsék a technológiát. Júliusban és augusz­tusban már nálunk került sor a valós­hoz igen közeli körülmények között a gyakorlatozásra. Mivel a kétnyelvű együttműködés folyamatosan jellem­ző, ezért kiemelt jelentőséget kapott a tolmácsok betanítása és az orosz nyelvtudással rendelkező helyreállítás műszakvezetők kiválasztása. A hely­színi munkavégzés során az orosz és magyar szakemberek közötti kommu­nikációhoz tolmácsokat biztosítunk. A begyakorlás alatt mindenki gyorsan elsajátította az alapvető szavakat és jeleket, és az együttműködés megfele­lően alakult. A munkák a különböző szakterüle­teken eddig sokszor egymástól füg­getlenül is haladhattak. Most viszont eljutottunk odáig, hogy az egyes munkákból összehangolt feltétel­­rendszer jöjjön létre, és amikor ez megvan, akkor készen állunk az eltá­volítás megkezdésére. Ebből a szempontból kiemelt fon­tosságú a generálorganizációs terv, amelynek a helyszíni előkészítés megkezdésére, illetve az eltávolítás megkezdésére vonatkozó ellenőrzési listája felsorolja az összes feltételt, amely szükséges a munkák megkez­déséhez és biztonságos végrehajtásá­hoz. Egy számmal nem is lehet kife­jezni, hogy hány egyedi feltételnek kell összeállnia, de az egymással összefüggő tételek halmazait szá­molva is száz-százhúsz feltételről kell beszélnünk. A generálorganizá­ciós tervünk másik érdekessége az ütemterv. (Folytatás a következő oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents