Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7. szám

12. oldal 2006. július 1976-2006 Az 56. VOTT sikerei Szombat délelőtt Kecskemét bel­városát elözönlötték a városismereti verseny résztvevői, majd délután az egyéni tájfutás, illetve az újdonság­nak számító könnyített terepversenyt rendezték meg. Este a zárórendezvényre mindenki nagy várakozással indult, hiszen az előző évek hagyományaitól eltérően már szombat este sor került az ered­ményhirdetésre. Ez alkalommal is a korábbi években már megszokott eredményességgel szerepelt az atomerőmű 18 fős csapata. A találkozó fődíját, a kis reaktort „ha­zahozták” a versenyzők. A végleg el­nyert transzformátor mellett így most egy évig mi őrizzük a kis reaktort is. Az 56. Villamosenergia-ipari Or­szágos Természetbarát Találkozót (VOTT) 2006. június 30. és július 2. között Kecskeméten rendezték meg. A paksi atomerőművet az idén három csapattal 18 fő képviselte. Péntek délután került sor az ünne­pélyes megnyitóra az Erdei Ferenc Művelődési Házban. A megnyitóbe­szédeket követően Bacsó Nándor át­adta a találkozó fődíját jelképező, végleg elnyert transzformátort Szabó Zsoltnak, a szociálpolitikai osztály vezetőjének, aki az atomerőmű veze­tése nevében vette át. A méltatásban elhangzott, hogy a Vil­lamosenergia-ipari Országos Termé­szetbarát Találkozó örökös vándordíját az ÁVÉSZ alapította 1951-ben Eger­ben. Ekkor még ez a díj egy oszloptrafó volt. Ezt a díjat az ÉMÁSZ 1975-ben megújította, azóta van a Gödi-trafó. A versenyszabályzat szerint az a csapat, amely egymást követő öt év­ben folyamatosan elnyeri a fődíjat, az ötödik év után véglegesen megkapja. A paksi atomerőmű csapata a VOTT 55 éves fennállása alatt először érde­melte ki azt a kitüntetést, hogy a tra­fót 2005-ben végleg nekik ítélték. Az elnyert trafó helyett egy újabb vándordíját kellett felajánlani, és ezt a paksi atomerőmű meg is tette. így ké­szült el az atomreaktor 1:30 arányú mo­dellje, mely 2006-tól a vándordíj lesz. A színvonalas megnyitóünnepséget követően, péntek éjszaka bonyolítot­ták le - az eddigi hagyomá­nyoktól eltérően - a terepver­senyt a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Itt négyfős csa­patok vettek részt, amelyek az első ellenőrző pont után szét­váltak, és a második ellenőrző pontnál találkoztak ismét. A városi, valamint a városi-terepi összevont versenyeken elért első he­lyezéssel, a terepi versenyen elért má­sodik, a női csapat által elért harmadik és a senior csapat, valamint egy egyéni tájfutó által elért negyedik helyezéssel tért haza a maroknyi paksi küldöttség. Elmondható, hogy a csapat minden tagja kitett magáért, s ennek eredmé­nyeként az atomerőmű nevét bizony gyakran ismételgették az eredmény­­hirdetésen. A sikereket elért csapat tagjai: Adorján Antal, Baksa Tamásné, Far­kas István, Jakab Albert, Jakab Éva, Kókai Péter, Krizák János, Lukács Vilmos, Pék Istvánná, Péter Imre, Pé­ter Imréné, Sztanóné Körösztös Lí­via, Szucsán Marina, Till Ferenc, Végh Brigitta, Weisz Pál, Weiszné Kiss Éva, Wollner Pál. A találkozó alkalmával bejártuk a Kecskemét környéki homokbucká­kat, megismertük Kecskemét város nevezetességeit, valamint felelevení­tettük a régi turistabarátságokat. Ta­lálkozunk jövőre az 57. VOTT-on, Gödöllőn. A végleg elnyert trafót, illetve a re­­aktormodellt az érdeklődők megte­kinthetik a Tájékoztató és Látogató­központ vitrinjében. -Wollner Pál-Vajda János (1942-2006) 2006. június 4-én Vajda Já­nos,, a PA Zrt. nyugdíjasa a szekszárdi kórházban várat­lanul elhunyt. Június 3-án szerető asszonyával készü­lődtek, hogy együtt mennek bevásárolni. Hirtelen rosz­­szul lett. Gyors orvosi segít­ség, majd kórház. A gondos szak­szerű orvosi segítség ellenére szere­tett kollégánk életét nem tudták megmenteni. János bácsi egész éle­tében mindenben segített a felesé­gének. Kertészkedett, és mindent előteremtett a kertben. Vajda János 1986-tól 1996-ig to­latásvezetőként dolgozott az erőmű­ben. Lelkiismeretes, szorgalmas munkatársunk volt. 2006. június 8-án Pakson a református temetőben vet­tek végső búcsút Vajda Já­nostól. Gyászolja őt szerető felesége: Mária, akivel 42 évig éltek együtt boldog há­zasságban. Szerető asszony lánya: Mária. „Szemefénye”, drága fiúunokája: Tibor, testvérei: Anna, Klára és családjuk. Sógornő­je: Julianna és családja, keresztgye­rekei: Sándor, Zsuzsanna és családja, rokonok, kollégái és ismerősök. János bácsi, nyugodjál békében!-MJ.­Orosz kötődés Európához Az Európai Unió orosz nyelvű társadalmi szervezeteinek 3. „kerekasztal-megbeszé­­lésére” május 30-án Bécsben került sor. Az orosz Duma EU- és FAK-albizottságá­­nak elnöke, Andrej Klimov képviselő és a bécsi Orosz Kulturális Intézet igazgatója, Oleg Kszenofontov a kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozták, jelezve Oroszország szerepének felértékelő­dését. A résztvevők többsége az orosz nyelv és kultúra továbbadásának fon­tosságát emelte ki, ami sokszor nem könnyű feladat. A Paksi Orosz Klub Egyesület titkára, Hadnagy Lajos és a kaposvári Orosz Hagyományőr­zők Egyesülete elnöke, Gokieli Szvetlána eredményes magyarorszá­gi tevékenységükről számoltak be. Látogatóban Gál Jenónéi a PA Zrt. nyugdíjas vagyonvédelmi előadójánál Gál Jenő 1986. január 1-vel - az Erőmű Beruházási Vállalattól (ERBE-től) áthelyezéssel - került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz va­gyonvédelmi előadói beosztásba. Többéves szakmai gyakorlattal a háta mögött a beosztásával járó feladatokat minden esetben igyeke­zett a legjobb tudása szerint elvé­gezni. 1994. október 31-vel 55 éve­sen - 41 éves munkaviszony után - elment nyugdíjba. Gál Jenőt pécsi otthonában kerestem fel, hogy kö­zösen felidézzük az erőműben el­töltött éveket, emlékeket.- Tizenkét éve, hogy már nyugdíjas vagy. Hogy érzed magad, hogy szol­gál az egészséged?- Hihetetlenül elszaladt a tizenkét év. Az egészségemmel nincs semmi baj, csupán a vérnyomásom kissé magas, erre kell gyógyszert szednem. Közel a hetvenhez, továbbra is kény­telen vagyok nyugdíjasként dolgozni. Egy multinacionális cégnél biztonsá­gi őr vagyok. Havi 300-350 órát dol­gozom. Feleségem hosszú ideje mun­kanélküli, a kisebbik lányom úgy­szintén. Minden forintnak megvan a helye. A megérdemelt pihenésre egy­előre nincs lehetőség.- Milyen körülmények között kerül­tél a Paksi Atomerőmű Vállalathoz?- 1981-től 1985-ig ERBE-s vol­tam. A rendészeti osztályon csoport­­vezetői beosztásban dolgoztam. Ami­kor az ERBE levonult a Paksi Atom­erőmű Vállalat területéről, akkor let­tem PAV-os.- Szép vagy kevésbé szép emlékek?- Nagyon jól éreztem magam a munkahelyemen. Nagyon jó volt a kollektíva. Nem volt könnyű a kez­deti időszak, amikor 10-12 ezer em­ber, 100-120 vállalat dolgozója dol­gozott az építkezésen. Intézkedni kellett, szót érteni az emberekkel, megelőzni a bajt, hogy minél keve­sebb esemény, károkozás történjék, őrizni és védeni kellett az erőmű és a dolgozók vagyonát, értékeit.- Rossz emlék?- Persze, hogy volt olyan esemény, amire az ember nem szívesen gondol vissza. Idővel igyekszik azokat elfe­lejteni. Pár év elteltével már kevésbé tűnnek olyan rossznak.- Nyugdíjasként jártál-e az erőműben ?- Évente 2-3 alkalommal megfor­dulok az erőműben. Részben a füredi üdülés ügyintézése céljából, ilyenkor a volt kollégáimat is meglátogatom a munkahelyükön. —A családodról, ha mondanál valamit.- Miután nyugdíjba mentem Szek­­szárdról, visszaköltöztünk szülőváro­somba, Pécsre. Nyolc évvel ezelőtt idősebbik háromcsaládos fiam autó­balesetben elhunyt. Talán a világon az a legnagyobb tragédia, amikor a szülőnek kell eltemetni a gyermekét. A másik fiam szintén Pécsen él csa­ládjával, úgyszintén a kisebbik lá­nyunk. Az idősebbik asszony lá­nyunk Mexikóban él, oda ment férj­hez. Kettő fiú- és három lányuno­kánk van. A legidősebb 18 éves, a legkisebb 6 hónapos.- Köszönöm a beszélgetést! Továb­bi jó egészséget, hosszú életet és sok boldogságot kívánok neked és kedves szeretteidnek! -MJ.­IV Marx György-sakkemlékverseny Neves nagymesterek Pakson A Paksi Atomerőmű Zrt. támogatá­sával 2006. július 27. és augusztus 7. között immár negyedik alkalommal rendezik meg Pakson az év legerő­sebb hazai sakktornáját. A tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is hatfős- igencsak erősnek nevezhető - me­zőny gyűlik össze az atomvárosban. 2006 legjelentősebb magyarországi sakkviadalán 2616 pont az ún. Élő-át­lag. A XV. kategóriájú versenyre a két paksi sakknagymester, Berkes Ferenc és Ács Péter mellett elfogadta a meghí­vást a címvédő Almási Zoltán, az indiai- és a mezőny legmagasabban rangso­rolt versenyzője - Pentala Harikrishna, az ukrán ifjúsági világbajnok Efimenko Zahar és a friss olimpiai ezüstérmes kí­nai csapat tagja, Wang Yue is. A játszmák július 28. - augusztus 7. között mindennap 15 órakor kezdőd­nek, a rendezvény helyszíne az Ener­getikai Szakközépiskola főiskolai épü­lete. A sorsolásra július 27-én kerül sor az ASE Sportétteremben (19 óra). Amit a hat résztvevőről tudni érde­mes: Pentala Harikrishna az Anandot követő nemzedék egyik leg­többre hivatottabb játékosa. A tavaly nálunk járt Sasikiran mellett az 1986-os születésű Pentala India 2-3. legerősebb sakkozója. Junior világbajnok, olimpiai csapat­tag. FIDE-ÉLŐ: 2680. Almási Zoltán Lékó és Polgár mellett a harmadik szuper nagymesterünk. 1993-ban ifjúsági világbaj­nokságot nyert. 10 éve fo­lyamatosan a 2600-as elit­klub tagja. A nemzeti válogatott fő tá­masza, a legtöbb olimpiáján kiugróan teljesített. 2002-ben az ezüstérmes olimpiai csapat legjobb pontszerzője. 2006-ban az olimpián vezetésével ötödik lett a csapat. A tavalyi Marx György-verseny győztese. Olimpiai ezüstérmes, ifjúsági világ- és ötszörös magyar bajnok. FIDE-ÉLŐ: 2657. Efimenko Zahar a sakknagyhata­lomnak számító Ukrajna 1985-ben született tehetséges játékosa. Tagja volt az idei torinói olimpián az ukrán válogatottnak. 1999-ben 14 évesen (!) ifjúsági világbajnok. Csapatban többszörös ifjúsági világ- és Európa­­bajnok. 2005-ben az ukrán bajnokság ezüstérmese. Ifjúsági világbajnok egyéniben és csapatban, ifjúsági csa­pat Európa-bajnok, olimpiai csapat­tag. FIDE-ÉLŐ: 2648. Wang Yue a kínai utánpótlás legte­hetségesebb játékosa 1987-ben szüle­tett. A paksi Berkes Ferenc nagy rivá­lisa a korosztályos világversenyeken. A 2006-os torinói sakkolimpián a ki­sebb meglepetésre ezüstérmet szer­zett kínai válogatott oszlopos tagja. A 3-4. táblán elért 12/10 pontja az egész olimpia legjobb teljesítménye! Junior világbajnoki helyezett, olimpi­ai ezüstérmes. FIDE-ÉLŐ: 2598. Berkes Ferenc 1992 óta az ASE játé­kosa. A nemzetközi porondon Eb-ezüst, majd Eb-bronzéremmel mutatkozott be. Krétán a 18 évesek világbajnoksá­gán aranyérmes lett. 16 évesen már nagymester. 2004 a sikerek éve számá­ra, Moszkvában az Aeroflot Openen ki­emelkedő eredménnyel szerepelt. A za­laegerszegi Tehetség és Kurázsi Ver­senyt megnyerte. 2005-ben a junior vi­lágbajnokságon ezüstérmes. Idén tagja az ötödik helyezett magyar válogatott­nak. Ifjúsági világbajnok, magyar baj­nok, olimpiai ötödik. FIDE-ÉLŐ: 2593. Ács Péter az Atomerőmű SE saját nevelésű játékosa. 1992-ben Rima­szombaton korosztályos Európa-baj­­nokságot nyert. 1998-ban a tizennyolc évesek világbajnokságán 4., majd ugyanezen évben 17 évesen nagymes­ter lett. 2001-ben Athénban junior vi­lágbajnok - elsőként a magyar sakko­zók közül! 2002-ben Bledben ponterős tagja az ezüstérmes olimpiai csapatnak. Ugyanebben az évben pályafutása ed­digi legkiemelkedőbb eredményével mutatkozik be a szupertomák világá­ban: Hoogeveenben Polgár Judit előtt nyeri meg a világklasszisokat felvonul­tató tornát. Junior világbajnok, olimpi­ai ezüstérmes. FIDE-ÉLŐ: 2518. Hazánk legerősebb sakkversenyé­ről információt gyűjthetnek, illetve a partik alakulását is nyomon követhe­tik az interneten a www.atomero­­muse.hu/marxgy oldalon.-Vöröss Endre-

Next

/
Thumbnails
Contents