Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7. szám

3D 2006. július______________________________________________________________1976-2006 13. oldal Harmadszor lett bajnok az Atomerőmű SE Ismét a kosarasokat ünnepelte a város Az látszott, komoly esemény van készülőben Pakson. Jóval a mérkő­zés kezdete előtt már képtelenség volt üres helyet találni a csarnok­ban, sorra érkeztek a VIP- vendégek is, élükön az atomerőmű vezérigazgatója, Kovács József és az Atomerőmű SE újdonsült elnö­ke, Süli János. De hát így dukál ez akkor, amikor már csak egyetlen győzelemre áll az ASE férfi kosár­labdacsapata az újabb bajnoki cím megszerzésétől. A három győzele­mig tartó bajnoki döntő első két összecsapásán ugyanis paksi siker született, így 2002 és 2005 után is­mét a bajnoki cím ünneplésére ké­szült a város. Az első komoly próbatételt a taka­rítónők voltak kénytelen kiállni, hi­szen a csapatok bemutatását követő­en hatalmas nyaláb pénztárgépszala­got gyűjtöttek be a pályáról. Aztán kezdődött a játék, óriási hangulat­ban, hiszen a két szurkolótábor a le­látón vívott hangpárbajt, a játékosok pedig a parketten feszültek egymás­nak. Az első negyedet 23-18 arány­ban a Zsoldos András irányította ASE nyerte, ám szinte végig az Albacompnál volt az előny, csak a szakasz utolsó percében ragadta ma­gához a vezetést az atomos csapat. A folytatásban viszont erősített a fehér­vári együttes. Mit is tehetett volna mást, hiszen számukra ez a meccs je­lentette az utolsó esélyt, hogy ver­senyben maradjanak a bajnoki ara­nyért vívott harcban. Szóval főként az amerikai Flowers és Góbi jóvoltá­ból előbb egyenlített az Albacomp, majd a nagyszünetig már hatpontos előnyt csikart ki, 45-39 volt az állás a javukra. Természetes módon a lelá­tón is erőre kapott a fehérvári szim­patizánsok hangja, vigadtak is szé­pen. Szerencsére azért nem sokáig. Mert a harmadik periódus a paksiak két amerikai kosarasának teljesítmé­nyének dicséretétől zengett. Az első két mérkőzés legjobbja Monroe, va­lamint az NBA-kunsztokat bemutató Grizzard vette hátára csapatát, jó csapatkapitányhoz méltóan csatlako­zott még hozzájuk Mészáros, no meg Horváth Zoltán is. Bár az ellenfél ke­ményen, szívósan védte kiharcolt előnyét, az egyre csökkent. Kitűnő volt a mérkőzés, igazi, sportszerű csata zajlott minden egyes pozíció­ért, dobóhelyzetért a pályán. A 24. percben előbb egyenlő lett az állás, három perccel később pedig már újra az ASE vezetett, ha nem is „utca­­hosszal”, de három egységgel. Azért egyből szebb lett a világ a paksi sportcsarnokban, ismét láthatóvá vált a bajnoki arany csillogása. És a medál egyre közelebbről ka­csingatott Zsoldos András csapatára. A zárónegyed Mészáros és a cseh Pavlik jutalomjátékát hozta. Eredményesen dobták a triplákat és a büntetőket egy­aránt, jelentős érdemeik voltak abban, hogy öt perccel a finálé vége előtt 75- 65-ös ASE-előnyt mutatott az ered­ményjelző. A csurig telt sportcsarnok népe tombolt, többen már csak próbál­koztak a hangos szurkolással, de hang már nem jött ki torkukon. Alig egy perc múlva azonban nemcsak ők né­­multak el - ha csak rövid időre is —, minden paksi drukker torkán akadt a szó. Mert az Albacomp nem akart be­lenyugodni a rájuk osztott „szimpati­kus vesztes” szerepbe, és őrült hajrába kezdett. Egyetlen perc alatt 75-74-re jöttek fel, teljesen nyílttá téve a meccs sorsát. Az Atomerőmű SE azonban et­től sem rogyott meg. Horváth Z. kosa­ra adott új lendületet a csapatnak, Pavlik és Monroe mutatott be ismét néhány extrát, így aztán újra zúgott a „Hajrá ASE”, egy perccel a vége előtt már újra bajnokcsapatot ünnepelt a csarnok közönsége. A végig fordula­tos, magas színvonalú döntőben végül 92-78 arányban nyert az ASE. Az ünneplés igazán eufórikus volt, majd’ szétszedték kedvenceiket a szurkolók, a csapat tagjai közül töb­ben is egy szál alsóban fogadták a gratulációkat, a cipőtől a mezig, min­dent „levadásztak” már róluk. Folyt a pezsgő mindenütt, miközben látvá­nyos piros-kék konfettieső hullott alá. Paks ünnepelt, immár háromszoros bajnok kosárlabda csapatát éltette.-Medgyesy-Örömszavak ZSOLDOS ANDRÁS, az Atom­erőmű edzője: - Sokat dolgoztunk ezért a sikerért, mindegyik összecsa­páson erőnlétileg kerekedtünk ellen­felünk fölé. A vége most sem volt szoros, addigra felőröltük a fehérvá­riak ellenállását. Úgy gondolom, senki sem vitathatja, hogy megérde­melten védtük meg a címünket. HORVÁTH ZOLTÁN: - A kupa­­győzelem nem sikerült, de ma már elmondhatom, hogy magyar baj­nok vagyok. Óriási öröm ez, bár még igazán fel sem fogtam. Azt hiszem, az első mérkőzésen aratott győzelmünk már előrevetítette végső sikerünket. MÉSZÁROS ZALÁN: - A csa­patkapitánynak példát kell mutat­nia, hiszen vannak olyan játékosa­ink, akiknek ez az első bajnoki el­sőségük. Nekem ez volt a hetedik aranyam, de ezt nem lehet megun­ni. Nagyon örülök, úgy gondolom, rá is szolgáltunk. JAN PAVLIK: - Második évem és második aranyérmem az ASE csa­patával. Mindkettő egyformán szép, ám miután a bajnoki címet megvé­deni mindig nehezebb, ezért ezt a mostanit értékesebbnek érzem. Az elődöntőtől jól játszottunk, megér­demelten lettünk újra bajnokok. Jan Pavlik (középen) már másodszor emelhette magasba a bajnoki trófeát Paksi öregfiúk sikere a spanyol focitornán A „Copa de Roses” nevű 15. nem­zetközi labdarúgótornát június ele­jén rendezték Rosesben, a spanyol­­országi Catalunya csodálatos ten­gerpartján. Évek óta jól szerepel­tek itt a paksi „öregfiúk”, így az idei 8. útra is esélyesként utazott az Atomerőmű SE gárdája. Sípos Jó­zsef vezetésével csapatunk ismét a kupával tért haza a Costa Brava vadregényes vidékéről. A sportesemények mellett különö­sen fontos az idegen országok kultú­rájának megismerése is. így az idei spanyolországi mérkőzések élményei előtt az utazás során szerzett tapasz­talatokról Izsák Lajos kollégánkat, a focicsapat kapitányát faggattam. lemnek. Két nappal ké­sőbb a francia határ menti kisváros, La Jonquera csa­pata volt az ellenfelünk. Ezen a meccsen könnyed játékkal, látványos gólok­kal 5:2-re nyerve, csoport­elsőként kerültünk a dön­tőbe. Az torna döntőjében a német RWE Dortmund gárdája volt az ellenfél, akik felépítésre, játékstí­lusra nézve is igazi német csapat benyomását keltet­ték. Küzdelmes, szoros csatát, szép gólokat hozott a döntő, melyben a dort­­mundiak végig kiváló ellenfelek vol­tak, de az utolsó percekben Nagy La­jos pompás szabadrúgásgólja végleg eldöntötte a meccset. A paksi sikerrel végződött találkozó után idén is a magasba emelhettem az első helye­zettjének járó serleget, a maroknyi, de annál lelkesebb szurkolótáborunk legnagyobb örömére.- Valamennyi sportszerető kolléga nevében gratulálok az idei kupagyő­zelemhez. -SLJ­- Az idei túra legfontosabb célja a tornán való sikeres szereplés volt, de emellett számtalan szabadidős prog­ramra is lehetőség nyílt. Ezek közül is kiemelkedik Barcelonában a Camp Nou stadion és múzeum megtekintése, ahol már látható volt a Barca fris­sen begyűjtött spanyol bajnoki és a Bajnokok Li­gája (BL) győztes trófeája is. Miközben a díszes ser­legekben gyönyörködhet­tünk, mellettük hatalmas kivetítőn folyamatosan peregtek a BL-sorozat legemlékezetesebb jelene­tei, góljai.- Mi történt Rosesben?- Az idei tornára - számtalan ifjúsági korosztályú együt­tes mellett - hat öregfiú csapat neve­zett. A mieinken kívül három spa­nyol, egy német és egy marokkói gár­da indult. Az első mérkőzésünkre az épülő-szépülő sportcentrum vadona­túj műfüves pályáján került sor. Az ellenfél a szomszédos város, Figueres öregfiúk gárdája volt. A spanyol foci kedvelői még talán emlékeznek arra, hogy jó néhány évvel ezelőtt a har­madosztályú Figueres azzal hívta fel magára ország-világ figyelmét, hogy nagy meglepetésre kiütötte a spanyol kupa sorozatban az FC Barcelonát. Bár egy magyar öregfiúk csapat le­győzése vélhetően nem bolygatta volna fel Salvador Dali szülővárosá­nak életét, ennek ellenére a szerve­zett, igazi passzos focit játszó spa­nyolok mindent megtettek a győze­lem érdekében. A változatos első fél­idő után 2:2-re állt a meccs, de a vé­gén mi örülhettünk a 4:3-as győze­BeBwW*w*^<W6^lvmősés4<upát elhódító paksi focicsapat: Sipos József csapatvezető. Izsák Lajos, Nagy Lajos. Őrsi József. Kovács Tibor. Fritz Ferenc. Vucsák Lajos. Fejes Zoltán. Hornyák László. Haragos Sándor. Lacza István. Klopcsik István. Szemerédi József. Pokorni Tamás. Az ifjúság paksi gyöngyszeme Berta Alexandra „ ...Citerajátéka virtuóz, technikai tudása kiemelkedő. ” Felejthetetlen élményben volt része annak, aki ott volt 2006. június 17-én a paksi VMK színháztermében, Ber­ta Alexandra CD-bemutatóján. A né­zőteret megtöltő több száz ember szí­­vét-lelkét különös örömteli érzések járták át. Mindenki szemén látszott a meghatottság jele, amit ennek a pá­ratlan hangú, tehetséges fiatal lánynak az éneke, citerajátéka, személyisége és a zenei szakér­tők dicsérő, elismerő szavai vál­tottak ki. Örülhetünk, hogy Ale­xandra itt él közöttünk Pakson, és büszkék lehetünk rá! Berta Alexandra a paksi Vak Bottyán Gimnázium diákja. Tíz évig a helyi zeneiskolában ta­nult, egy éve pedig önállóan bő­víti ismereteit. Fiatal kora el­lenére számos rangos díj bir­tokosa. 2004-ben a KÓTA Országos Minősítő Verse­nyen arany fokozattal ismer­ték el tudását, a bonyhádi Or­szágos Népdaléneklési Ver­senyen pedig Kiemelt Nívó­díjban és a Legjobb Szólista különdíjban részesítették. 2005-ben a Gödöllői Orszá­gos Népdaléneklési Verse­nyen Kiemelt Nívódíjat, a KÓTA Országos Minősítő Verse­nyen Aranypáva Díjat kapott. Az idei évben a „Hajnal akar lenni” népdaléneklési versenyen elnyerte a harmadik helyezést, megkapta a KÓTA-különdijat, valamint a kö­zönségdíjat is. Mindennek csúcsát jelentette, hogy a Keszthelyi Heliko­non neki ítélték a fődíjat. A bemutatóest - a CD címadó dala után - az „Ifjúság gyöngykoszorú” cí­met viselte, és felsorakoztatta az ifjú népdalénekeseket, népzenészeket. A hangversenyen fellépett Széles András citeraművész, Bárdosi Ildikó népdal­énekes, a veszprémi Virtus együttes, a dabasi Kéknefelejcs népzenei együt­tes, a hajdúböszörményi Cserfes ének­­együttes, a paksi zeneiskola bölcskei tagozatának „kis népzenészei”, továb­bá a CD-felvételen is szereplő bará­tok: Miklosik István citerás, énekes, a Vetővirág népzenei együttesből Ko­vács Lajos, Madács Györgyné, Cseke Attila, a „paksi vo­­nósok”-tól Kiss Zol­tán, továbbá Száméi Péter, valamint a Siklósi Krisztián, Vén Miklós és Barta Balázs alkot­ta Csurgó zenekar. Közreműködött Birinyi József nép­­zenekutató is, aki Alexandrát mindenben segítette, és a következőként vall róla: „Citerajátéka virtuóz, technikai tudása kiemelkedő.” A műsorban baranyai, tolnai, za­lai, dél-alföldi és erdélyi dalok hang­zottak el. A CD-n hasonlóképp ma­gyarországi és erdélyi tájegységek dalai hallhatók. A CD kiadásának egyik főtámogatója a Paksi Atom­erőmű Zrt. volt. Gratulálunk Berta Alexandrának, és zenei pályájához további szép si­kereket kívánunk! -Lovásziné Anna-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents