Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

2006. június 1976-2006 11. oldal Az atomerőmű nyugdíjasainak találkozója Fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából ünnepi találkozót ren­dezett nyugdíjasainak az atomerő­mű május 10-én és 17-én. Ezen a két napon a leghosszabb ideje nyugdíjban lévő munkatársak vol­tak hivatalosak. A rendezvénysoro­zat szeptemberben egy újabb cso­port fogadásával folytatódik, és így valamennyi nyugdíjas részese lehet az erőmű-látogatással egybekötött ünnepi találkozóknak. Mindkét nap hasonlóképpen zaj­lott. A vendégeket az atomerőmű Tá­jékoztató és Látogatóközpontjánál a szociálpolitikai osztály munkatársa, Magyar Györgyné humánpolitikai előadó és Majoros János fogadta, aki maga is nyugdíjas, de ez alkalommal szervezői minőségben vett részt a rendezvényen. Az irodaépület föld­szinti tanácstermében Szabó Zsolt szociálpolitikai osztályvezető kö­szöntötte a megjelenteket. Május 10- én Hamvas István műszaki vezér­igazgató-helyettes, 17-én pedig Rad­nóti István biztonsági igazgató szólt az atomerőmű elmúlt időszakának történéseiről és jelen eseményeiről, valamint ismertetést adtak az atom­erőmű jövőképéről. A tájékoztató befejeztével egy, az atomerőművet és Paks nevezetessé­geit bemutató kisfiún vetítésére ke­rült sor. Ezután következett az autó­buszos üzemlátogatás, amelyet igen nagy érdeklődéssel fogadtak az erő­mű egykor itt dolgozó szakemberei, munkatársai. A napot vacsora és kö­tetlen beszélgetés zárta. Az atomerő­mű nyugdíjasai örömmel fogadták a rendezvényt, és köszönetüket fejez­ték ki a találkozó megrendezéséért. * * * A nyugdíjas-találkozó kezdemé­nyezése Majoros Jánostól, lapunk munkatársától indult. Az elképzelést a vezérigazgató úr is örömmel támo­gatta. János ezek után felkereste a hu­mánpolitikai főosztály vezetőjét, Búza Katalint, aki megbízta a szoci­álpolitikai osztályt a találkozó meg­szervezésével. Természetesen János mindvégig aktívan részese volt az eseményeknek, ezért a találkozóval kapcsolatban tőle érdeklődtem.- Hogyan született meg az erőmű­látogatás, a nyugdíjas-találkozó gon­dolata?- Előzményként el kell monda­nom, hogy az Atomerőmű újságban már több mint három éve közöljük a „Látogatóban...” c. sorozatot, amely­ben minden alkalommal egy régeb­ben nyugdíjba vonult munkatársat mutatok be. Eddig közel 50 nyugdí­jassal készítettem interjút, és ismer­tem meg közben a véleményüket. Többen említették, hogy örömmel emlékeznek vissza az erőműben töl­tött időre, és szívesen részt vennének egy üzemlátogatáson. így fogalma­zódott meg bennem az elhatározás, hogy kezdeményezzem a nyugdíjas­találkozót, amit az atomerőmű veze­tése támogatott, és amit az erőmű fennállásának 30 éves jubileuma még ünnepélyesebbé tett.- Milyen volt a fogadtatás a nyug­díjasok részéről?- Rendkívüli megtiszteltetésnek vették a meghívást. Őszintén örültek egymásnak, régi ismerőseiknek, és az üzemlátogatás során meghatódottan vették szemügyre a régi helyszíneket, és érzékelték az időközben történt változásokat. Jólesett számukra az is, hogy a vacsora alatti kötetlen beszél­getés alkalmával a PADOSZ vezetői meglátogatták, köszöntötték őket.- Te magad miként összegzed ezt a két napot?- Mindkét találkozó nagy sikerrel zajlott. Köszönet mindezért a PA Zrt. vezetőségének és a szociálpolitikai osztálynak. A következő találkozó szeptemberben lesz. Szeretnénk, ha ez a találkozó rendszeressé válna, és a következő években folytatódna, hogy valamennyi nyugdíjas visszalátogat­hasson az erőműbe, hiszen itt szeretet­tel váiják őket. -Lovásziné Anna-Szlovák erőművekben jártak a fiatal nukleáris szakemberek A Magyar Nukleáris Társaság ifjú­sági szakcsoportjának, a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) szervezésében 2006. május 25-28. között közel két tucat fiatal nukle­áris szakember látogatott el Szlo­vákiába szakmai ismereteik továb­bi bővítése céljából. A tanulmányút gazdag programja során a résztvevők átfogó képet kap­tak a szlovák villamosenergia-rend­­szer jelenéről és jövőjéről, amelyet igen érzékenyen érint a két bohunicei blokk és további két fosszilis erőmű (Vojany és Novaky) leállítása. Ezek következtében Szlovákia néhány éven belül villamosenergia­­importőrré válik. Ráadásul az olasz ENEL cég néhány hó­napja jelentős tulajdoni hánya­dot (66%) vásárolt a Szlovák Villamos Művekben (SE). A tanulmányút első állomása a mochovce-i atomerőmű volt, ahol négy WER-440/213 típu­sú blokk felépítését tervezték. Ebből kettőt üzembe is helyez­tek, a 3-4. blokk építése viszont politikai és pénzügyi okok miatt megtorpant, és sorsuk jelenleg is kérdéses. Hatástanulmány alapján idén decemberben döntenek az építke­zés folytatásáról vagy a meglévő épü­letek végleges elbontásáról. Napjaink­ban az épületek szerkezeti elemeit és a már korábban a telephelyre szállított technológiai rendszereket különböző módszerekkel konzerválják. A primer köri helyiségekben uralkodó hőmér­sékleti, illetve nedvességviszonyokat folyamatosan szabályozzák, a fűtéshez szükséges energiát a működő blokkok hőcserélő rendszerei biztosítják. A csoport ezután az atomerőműtől néhány kilométerre lévő felszíni radio­­aktívhulladék-tárolóhoz látogatott, amelyben a szlovákiai energiatermelő reaktorok, illetve az egészségügyi vagy a kutatóintézetek folyékony és szilárd halmazállapotú kis és közepes aktivitá­sú radioaktív hulladékait tárolják. A második és egyben legfárasztóbb napot a fiatal magyar szakemberek a bohunice-i atomerőmű látogatásával kezdték. A telephelyen öt reaktor talál­ható. A csehszlovák fejlesztésű A1 blokkot a 70-es évek végén bekövetke­zett két balesetet követően leállították, leszerelése előkészítés alatt van. Itt a fiatalok az 1978-ban épült WER- 440/230 típusú VI blokk vezénylőter­mét, reaktor- és turbinacsamokát te­kintették meg, majd megismerkedtek a radioaktív hulladékok kezelési eljárá­sával (tömörítés, préselés, égetés, ce­­mentálás). A látogatás a kiégett fűtő­elemek átmeneti tárolására szolgáló nedvestároló megtekintésével zárult. Délután fiatal szlovák nukleáris szak­emberek részesítették rendkívül szívé­lyes fogadtatásban a magyar vendége­ket. A FINE tagjait Vladimir Slugen, a Szlovák Nukleáris Társaság elnöke üd­vözölte. Ezután Yamaji Bogdán, a FENE elnöke ismertette a FINE tevékenysé­gét, valamint Silye Judit adott ízelítőt a csernobili expedícióból, amelyet filmes beszámoló is követett. A tanulmányút során a fiatalok meglátogatták a bősi vízlépcsőt és a fekete-vági vízi erőművet is. Utóbbi egy 750 MW teljesítményű szivaty­­tyús-tározós erőmű, melynek felada­ta, hogy a villamos hálózatban kelet­kező ingadozásokat enyhítse. A mes­terségesen kialakított, 3 millió köb­méter víz tárolására alkalmas tározó 400 méterrel az erőmű szintje felett található, szivattyúi hét óra alatt képe­sek feltölteni a tározótavat. Az utolsó napot a Tátra hegyvonu­latai között túrázva, az aktív pihenés­nek szentelte a csoport - a ke­gyes időjárásnak és a felhők közül elő-előbukkanó napnak köszönhetően festői kilátás mellett. Az utazás a szakmai isme­retek bővítése mellett arra is kiváló lehetőséget biztosított, hogy a különböző intézmé­nyeknél (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem Nukleáris Technikai In­tézet, Paksi Atomerőmű Zrt., Központi Fizikai Kutatóinté­zet Atomenergia Kutatóintézet, Orszá­gos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) dolgozó fia­tal magyar szakemberek megismeijék egymást, és gyümölcsöző kapcsolato­kat alakítsanak ki hasonló szakterüle­ten dolgozó szlovák társaikkal. Köszönet illeti a házigazdát, Far­kas Gábort, aki rengeteget segített az út megszervezésében, valamint a szlovák villamosenergia-rendszer és a szlovák sörök szakértőjeként is ha­talmas segítséget jelentett.-Katona Csaba és Pázmándi Tamás-Dr. Pázmándi Tamás lett a Magyar Nukleáris Társaság új elnöke Tisztújító közgyűlésén új vezetősé­get választott a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) tagsága a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetemen (BME) május 12-én. A tisztségviselő-vá­lasztáson az egyedüli el­nökjelölt dr. Pázmándi Tamás (MTA KFKI AEKI) volt, aki a szava­zatok 90%-át megszerez­ve lett elnök. Alelnök dr. Sükösd Csaba (BME NTI) és Bajsz József (PA Zrt.), a titkári feladatokat Ekler Bálint (MTA KFKI AEKI) látja el. A több mint kétszeres jelölőlistá­ból megszavazott nyolc­fős elnökségből Cserháti András, Hadnagy Lajos és Hanti Ágota az atomerőmű dolgozói. A PA Zrt. nyug­díjas munkatársa a háromfős Felügye­lő Bizottságban (FB) Rósa Géza lett. Pázmándi Tamás 30 éves, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atom­energia Kutatóintézetében tudomá­nyos főmunkatárs, kutatócsoport-ve­zető. A BME Nukleáris Technikai In­tézetében szerzett diplomát, majd doktori fokozatot, emellett a Közgaz­dasági Egyetemen másoddiplomát. Számos díj birtokosa és publikáció szerzője. Fő kutatási területe a nukleáris méréstechnika és a sugárvédelem. Az MNT egyik alelnöke 2004-től, illetve 2001-2004 között az MNT Fi­atalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) tagozatának elnöke, majd alelnöke. Ez az időszak talán a FINE legaktí­vabb, legsikeresebb periódusa, me­lyet a 2005. februári párizsi PIME- konferencián nemzetközi kommuni­kációs díjjal ismertek el. Megköszönve a bizal­mat Pázmándi Tamás je­lezte, az MNT-nek új ki­hívásoknak kell megfe­lelnie. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években elindult kedvező folya­matok folytatására van szükség, amely az elnök­ség és a tagság aktív köz­reműködése nélkül nem lehetséges. Kiemelte a tudásátadás, a fiatal ge­neráció és a tapasztalt kollégák közötti kapcso­lat ápolásának, valamint a tájékozta­tásnak a fontosságát. Az MNT egy éve közhasznú szer­vezetként működik, ami a jogszabályi kötelezettségek miatt szigorúbb felté­teleket jelent. Ezért került sor a máju­si közgyűlésre. Az új tisztségviselők 2007 januárjában veszik át „hivatalu­kat”, addig az ügyvitel megkönnyítése érdekében együttműködnek a jelenle­gi vezetéssel. A közgyűlésen további napirendi pont volt az éves pénzügyi beszámoló, valamint a jelenlévők döntöttek az Öveges-díj alapításáról. Zárásként Cserháti András - szo­kás szerint - rendkívül érdekfeszítő, élvezetes és szemléletes előadásban mutatta be az amerikai és az orosz ta­pasztalatokat a sérült üzemanyag ke­zelése terén. -ti-Nyugdíj előtti utolsó nap az erőműben Patakiné Bárkányi Irma humánpo­litikai előadó, a VÍG HŰIG HUFO SZPO munkásellátási csoport dol­gozója május 22-én töltötte utolsó munkanapját az erőműben nyug­díjba vonulása előtt.- Mikor kerültél az erő­műbe?- ERBE-s dolgozóként 1977. január 19-én kerül­tem az erőműbe. 1986. ja­nuár 1-től az átszervezés folyamataként lettem ak­kor PA Rt.-os dolgozó. A munkaügyre kerültem, mert előtte is ezt a munkát végeztem. Megvolt a fel­sőfokú munkaügyi szaktanfolyamom, így kerültem ide. Tolna megyei vagyok, móragyi, de a házasságom révén Baranyába ke­rültem, és onnan jöttünk Paksra. Itt kaptunk albérletet - a féljem a Volán­nál dolgozott -, és úgy adódott, hogy az erőműhöz jövök dolgozni. A mun­kaügyre kerültem, majd elmentem a szociálpolitikai osztályra. Most a Vi­taminpénztár dolgait intéztem.- Mit tervezel nyugdíjasként?- Család, család, család. Van egy négyéves unokám, Csanád, és ennyi. Nem tervezek semmi különösebbet, majd ami jön. Talán hozza magával az élet, hogy mikor, mit kell csinálni. Pi­henni szeretnék, és tényleg a családdal lenni. Én igazából GYES-en sem vol­tam, mert akkor is dolgoztam. Amit ak­kor a gyerekemnek nem tudtam megad­ni, azt most az unokámnak szeretném. Kettő fiam van. Csaba a fegyveres őr­ségnél dolgozik, Etele pedig DC Gép­szeres, és a készülékeseknél dolgozik.- Van olyan dolog, amire nagyon szívesen gondolsz vissza?- Szívesen gondolok vissza az ERBE-s időszakra, az na­gyon jó volt. De szívesen gondolok vissza a munka­ügyis évek elejére és a Munkástanácsos évekre is. Több mint tíz éve va­gyok a Munkástanácsban elnökségi tag.- Mit jelentett az éle­tedben, hogy az atomerő­műben dolgoztál? -Nagyon sokat jelentett. Én nagyon korán egyedül maradtam, mert elváltam a férjemtől, a gyerekek akkor kezdték az általános iskolát. A biztonságot jelentette számomra, hogy fel tudtam nevelni a gyerekei­met egyedül. Lett OTP-s lakásom - igaz nagyon sokat kellett fizetni a részletekre. Nekem a biztonságot je­lentette elsősorban, mert ha én nem itt vagyok, akkor valószínűleg nem így alakul az életem.- Mit üzensz az utódoknak?- Kitartást, és tessék tudomásul vermi azt, hogy változott a világ, és meg kell tanulni változni a világgal együtt. Én tudom, nekem ez nagyon nehéz volt. Szeressék, és ne bántsák egymást. És nagyon jó egészséget kí­vánok mindenkinek. Köszönöm a beszélgetést, és egész­séges nyugdíjas éveket kívánok!-Wollner Pál-HELYREIGAZITAS Múlt havi számunk „Tíz éves a paksi atomerőmű” c. cikkében tévesen jelent meg az az információ, mely szerint a Vinnay Ist­ván által készített angol-magyar atomenergiai terminológiai értelmező szó­tár az OAH honlapján „A leggyakoribb nukleáris fogalmak kis enciklopédi­ája” címen érhető el. Ez utóbbi gyűjtemény nem azonos a cikkben említett angol-magyar szótárral, amely nem található meg az OAH honlapján. A té­ves közlésért elnézést kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents