Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
12. oldal 1976-2006 2006. június Látogatóban Herczeg Sándornál A PA Zrt. nyugdíjas üzemlakatosánál Herczeg Sándor 1980. március 7-én nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz üzemlakatosi beosztásba. Munkavégzése során mindig azon igyekezett, hogy maximálisan megfeleljen az elvárásoknak. Számtalan tanfolyam elvégzése után tovább szeretett volna tanulni. 1984-ben utasként autóbalesetet szenvedett. Hosszú orvosi kezelések, műtétek után 1986. július 14- vel - 35 évesen - leszázalékolták, rokkantnyugdíjas lett. Herczeg Sándort faddi otthonában kerestem fel, hogy az erőműben eltöltött évekről beszélgessünk. — Hogy érzed magad, hogy szolgál az egészséged?- Köszönöm, panaszra nincs okom. Jelenlegi állapotomon segíteni már nem lehet. Állandó „társam”, biztos támaszom a bot. A vérnyomásomra rendszeresen szedem a gyógyszert. Szerencsére ez nem jelent jelentős összeget.-Hogyan kerültél Paksról Faddra?- Régi vágyunk volt, hogy társasházból családi házba költözzünk. 1999-ben eljött az idő, hogy vágyunkat meg tudjuk valósítani. Sajnos Pakson - a magas árak miatt - nem tudtunk családi házat vásárolni. Vidéken kellett körülnézni; így jutottunk el Faddra. Régi házat vettünk, ami alapnak megfelelt. Az új házunk felépült, ha minden összejön, az idei évben befejeződnek a munkálatok.- Hogyan kerültél az erőműbe?- 1974-től 1980-ig Kelet-Németországban, a Robotron cégnél dolgoztam. Kint megnősültem, és német feleségemmel úgy gondoltuk, hogy végleg hazajövünk. Több volt munkatársam már az erőműben dolgozott, és tőlük érdeklődtem. Sokat meséltek az itteni helyzetről. Jelentkeztem, és viszonylag hamar felvételt nyertem. Visszagondolva az akkori időkre, ma is azt mondhatom, hogy jól döntöttem, hogy az erőműbejöttem dolgozni. Nagyon jó kollektíva volt a miénk! Szeretettel gondolok az akkori közvetlen főnökömre, Bogár Csaba üzemvezetőmre, aki sajnos már nincs közöttünk.- Mesélj valamit szép vagy kevésbé szép emlékekről!- Azt hiszem, hogy akik abban az időben dolgoztak az erőműben, azoknak a blokkokon végzett munkák a szép és felejthetetlen emlékeik. Mindenki a saját munkájával járult hozzá, hogy az adott berendezés üzemképes állapotba kerüljön. Munkatársaimmal a segédüzemben hidrogén-utántöltést végeztünk el problémamentesen. Rossz emlék már a balesetemből adódott. Nem dolgozhattam tovább. Egy év táppénz után könnyebb munkakörbe kerültem, kisebb-nagyobb megszakításokkal tekercselői munkát végeztem a leszázalékolásomig. Lelkileg nagyon megviselt engem és a családomat is. A fiam 6, a lányom 3 éves volt. Átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerültünk. Munkatársaim és az erőmű segítségével sikerült talpra állnunk. Ma is hálás szívvel gondolok erre. — Mivel töltőd az idődet?- Mint említettem, a házépítést az idén fejezzük be, így van mit tenni. Ha mindennel rendben leszünk, újra több időt szentelhetek a horgászatnak, ugyanis 26 éve vagyok az Atomerőmű Horgászegyesület tagja. Amikor még dolgoztam 4 évig az egyesület vezetőségi tagja is voltam. Megragadva az alkalmat, szeretnék eldicsekedni az utóbbi nagy fogásommal. 30 kg feletti- pontos súlyt nem tudok, mivel a mérlegen csak 30 kg-ig lehetett mérni- harcsa és egy 12,60 kg-os csuka volt a legnagyobb kifogott halam. A horgászás a legkedvesebb időtöltésem, amit gyerekkoromban szerettem meg. — Mikor jártál az erőműben? — Hajói emlékszem, 8 éve. Valószínű, ha Pakson laknék, akkor többször bemennék a volt munkatársaimat meglátogatni. Nagyon jóleső érzés volt, hogy az erőmű 30 éves évfordulójára rendezett ünnepségre meghívást kaptam. Utólag is köszönöm, hogy nem feledkeztek meg rólam. Tudom, hogy sokan ott szerettek volna lenni. Hallottam, hogy a nyugdíjasnap szervezése folyamatban van. Jó lesz újból együtt lenni a rég nem látott kollégákkal, közvetlen tájékoztatást kapni az erőmű híreiről, eseményekről. — Mondj valamit a családodról! — Feleségemmel - aki 24 éve dolgozik az atomerőműben - 29 éve élünk együtt boldog házasságban. Felnőtt diplomás fiunk Budapesten dolgozik, de minden hétvégén hazajön feltöltődni. Asszony lányunkék szerencsére itt helyben élnek. Két csodálatos unokánk van, a kisfiú 3, a kislány 2 éves. Nagy a kert, sok munkát ad, de szeretjük csinálni. Ilyenkor a legszebb, amikor virágoznak a gyümölcsfák, és a virágok a szivárvány minden színében pompáznak, illatoznak. — Köszönöm a beszélgetést, további jó egészséget, hosszú, örömteli életet kívánok az egész családnak!-MJ.Pedagógusnapon Pedagógusnap alkalmából városi ünnepséget tartottak június 2-án a Városi Művelődési Központban. Az ünnepségen Hajdú János polgármester mondott köszöntőt. Mint mondotta, a pedagógushivatás egyike a legszebbeknek, a legnemesebbeknek. A polgármester röviden értékelte az egyes iskolák munkáját, és név szerint is megemlített pedagógusokat. Szólt arról, hogy a Bezerédj Általános Iskola szinte minden területen „hozta magát”, Gálosiné, Vinczéné, Ettessyné, Valentinyné, Krémemé, Kövesdiné, valamint Hernádi, Akkermann és Keszthelyi tanár urak magas színvonalú munkáját dicsérik az eredmények. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában többek között Antóniné, Örvösné, Tülné, Fodomé és Szuh Lászlóné munkájának köszönhetők a sikerek. A Deák Ferenc Általános Iskolában Galambos Erika, Ludman Ildikó, Schmidt Klára, Gosztola Erzsébet, Poór József és Klopcsikné tanítványai szerepeltek jól. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban Dimén Orsolya, Jankovics Edit, valamint Sitkeiné és Pincésné tanítványai szerepeltek kiválóan. A Gazdag Erzsi Általános Iskolában Englemé, Szatmáryné, Kernné, Fricsné, Hermann Attila, Horváth János, Molnár Réka, Nagy Erzsébet és Magyar István voltak az eredményes tanulók felkészítői. A Vak Bottyán Gimnáziumban Szabó Klára, Hosszú Istvánná, B. Kovács Agnes, Hádingemé Lamm Judit, Tőriht Pál, Horváthné Szabó Julianna és Kancler Eszter tanítványai jeleskedtek. A szakmunkásképzőben Vass János, Timhardt Ferencné, Bognár István, Dévényi Zoltán és Kun Szilárd tanítványai tűntek ki a mezőnyből. Végül a polgármester a felsorolt pedagógusok mellett megköszönte minden, az oktatás területén dolgozónak az egész éves felelős, eredményes munkáját. Ezek után a kitüntetések átadása következett. Paks város önkormányzata nevében Hajdú János „Gyermekeinkért” kitüntetésben részesítette Mittler József igazgatóhelyettest. Mittler József maga is a Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett, 1965 óta pedagógus. Több kitüntetés tulajdonosa, ezek között számos sportelismerés birtokosa. Ugyancsak rangos elismerésben részesült dr. Kárpáti Istvánná, aki az Oktatási Minisztérium .Arany Katedra Emlékplakett” kitüntetést vehette át. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara Gyémánt Diplomájában részesült MácsikJánosné, a paksi Napsugár Óvoda nyugalmazott óvónője. A Pécsi Tudomány Egyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara Arany Diplomájában részesült: • dr. Kiss Jánosné, a paksi Bezerédj Általános Iskola nyugalmazott tanítónője • Farkas István, a paksi Deák Ferenc Általános Iskola nyugalmazott testnevelő tanára • Feil Józsefné, a paksi Deák Ferenc Általános Iskola nyugalmazott tanítónője • Rimái Istvánná, a paksi Deák Ferenc Általános Iskola nyugalmazott magyar-történelem szakos tanára. Nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztere által adományozott „Pedagógus Szolgálati Emlékéremben” részesült: • Juhász Józsefné, a paksi Eötvös utcai óvoda pedagógusa • László Boldizsárné, a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója • Dr. Liptai Lászlóné, a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanítója. Az ünnepi műsort Koncz Gábor színművész önálló előadóestje zárta.-Wollner Pál„Nem bánom, hogy az életem ilyen nagy fordulatot vett” Babinyecz Adrionno«kirenöeltsegt előadó A PA Zrt. Budapesti Kirendeltsége a Kút utcában már hosszú évek óta működik azzal az elsődleges céllal, hogy az atomerőmű budapesti feladatainak megfelelő szintű ellátását segítse. Tevékenységi körébe tartozik többek között a bel- és külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások lebonyolítása, és a Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságnak, Felügyelő Bizottságnak és Könyvvizsgálónak a fővárosban végzendő munkájának segítése. Az igazgatóság elnökének is van itt irodája, ahol dolgozni, tárgyalni szokott. Színhelye sajtótájékoztatóknak, fogadásoknak, különböző rendezvényeknek és szálláshelyet is biztosít az atomerőmű vendégeinek, dolgozóinak. Az épületben a tárgyalásokhoz egy nagy terem, szálláshelyül pedig két szoba áll rendelkezésre. Jelenleg azonban felújítás miatt szünetel a szállásfoglalás. A kirendeltség vezetését az utóbbi két évben Babinyecz Adrienne látja el, aki Paksról került Budapestre. Pályamódosítása rendkívüli, kevesen váltottak volna úgy foglalkozást és lakhelyet, mint ahogy ő tette. Ezért is kértem Babinyecz Adrenne kirendeltségi előadót, meséljen paksi éveiről, a váltásról és budapesti életéről.- Milyen pályautat jártál be az erőműnél?- 1983 őszén kezdtem tolmács-fordítóként az atomerőműben, az oktatási és nemzetközi kapcsolatok osztályán. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomámmal itt tudtam elhelyezkedni, miután követtem fizikus férjemet Paksra, aki az atomerőműben kapott állást. 1986-ban, amikor az Energetikai Szakképzési Intézet elkészült, és indult az oktatás, az akkori igazgató, Kováts Balázs kérésére én is csatlakoztam az újonnan alakuló tantestülethez. A szakközépiskolában angolt tanítottam egészen második gyermekem születéséig. Ahogy pedig a főiskola megépült, és elkezdődött az oktatás, a GYES-ről már oda mentem vissza, mert felkértek, hogy tanítsak a főiskolán. A felsőfokú intézményben való oktatáshoz előírás volt az egyetemi diploma, és én rendelkeztem ezzel. Tizennyolc éven keresztül a tanítottam angolt főiskolai hallgatóknak. Talán még ma is ezt tenném, ha a főiskolát közben nem szüntetik meg. Ezek után kerültem tolmács-fordítóként az atomerőmű utaztatási csoportjához. Itt nem túl hosszú ideig tevékenykedtem, mert közben felajánlották ezt a munkát a budapesti kirendeltségen.- Teljesen más jellegű a feladatod, mint korábban? Mit jelentett neked ez a váltás? — A cég beiskolázott egy irodavezetői tanfolyamra, amit tavaly októberben befejeztem. A képzés egyéves volt, komoly elméleti és gyakorlati vizsgával, valamint szakdolgozat írásával zárult. Itt a kirendeltségen egyben az elnök úr menedzserasszisztense is vagyok, és a kirendeltség gazdasági ügyintézését is ellátom. Különböző konferenciák, sajtótájékoztatók, fogadások szervezését végzem. Emellett külföldi vendégek és erőműves dolgozók szálláselhelyezését biztosítjuk. Nagyon sokféle feladatot kell elvégezni, ami engem abból a szempontból kielégít, hogy változatos, és különböző területekkel foglalkozhatom. Ahogy telt az idő, és az új pályámat jobban megismertem, egyre jobban éreztem, hogy kellett nekem ez a változás. Az ember ugyanis, ha hosszú éveken át végzi ugyanazt a feladatot, akkor egy idő után a megszokottság, a rutin uralkodik el rajta, és bizonyos fokig belefásul a feladatokba. Örülök neki, hogy kipróbálhattam magam más foglalkozásban is, nemcsak a tanári pályán. Nem bánom, hogy az életem ilyen nagy fordulatot vett.- Paksra milyen gyakran jársz vissza? Mivel töltőd a szabadidődet?- A munkámból adódóan - a havi elszámolások végett - havonta egyszer mindenképpen megyek az atomerőműbe. Most vettem lakást Pesten, és hamarosan véglegesen elköltözöm Paksról. Szabadidőmből bőven jut kikapcsolódásra. Alkalom szerint sportolok, úszom, aerobikozom, és sok időt fordítok kultúrára, művelődésre. Az a rengeteg szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ami nekem Pakson mindig hiányzott, itt megvan. Végre kiélhetem ilyen irányú igényemet, és kedvemre látogathatom a múzeumokat, kiállításokat. Imádok színházba, moziba, koncertre járni, és mivel ebből bőven adatik, számomra ez nagy nyereség itt Pesten.- Örülök, hogy jól érzed magad, és további jó munkát kívánok! -Lovásziné Anna-
