Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

2006. május 1976-2006 9. oldal Nemzetközi tanácsadás a tudásmenedzsmentért A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) négy szakértője ér­kezett három napra Paksra, hogy a tudásmenedzsmenttel (TM) kap­csolatos nemzetközi tapasztalatok­ról folytassanak konzultációkat. A felelős humán és oktatási terület vezetőin kívül más szakemberek is részt vettek a megbeszéléseken. Április 26-28. között a szakmai tu­dás megszerzése, feldolgozása, ter­jesztése és megtartása volt a téma az oktatási és a humánpolitika főosztá­lyon. A vendég, Tom Mazour (NAÜ) régi ismerős Pakson, hiszen korábban a Szervezeti Működésfejlesztési Program (SZMFP) konzultációit is ő vezette. Ez alkalommal bécsi orosz kollégáján kívül egy-egy amerikai és angol szakértőt hozott. így a NAÜ ta­lán elméletibb megközelítésén kívül a nyugati alkalmazási tapasztalatokat is meg lehetett ismemi. A téma különleges jelentőségű a nukleáris iparban, így Pakson is. Az atomenergia elmúlt húszéves stagnálá­sa visszavetette az oktatást is. Az atom­erőműben elhelyezkedő fiataloknak pedig nagy szükségük van arra, hogy a hamarosan nyugdíjba vonuló kollégák átadják tapasztalatukat. A továbblépés­hez, az üzemidő-hosszabbításhoz jól képzett és tapasztalt munkatársakra van szükség. További szempont az egyre több műszaki és más adat, információ, hír és tapasztalat, melyek gyűjtése, fel­dolgozása és hozzáférhetővé tétele kor­szerű rendszert igényel. Az első nap délelőttje a kapcsolódó paksi projektek - így a SZMFP, a Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ), az Integrált Műszaki Rendszer (IMR), az új Társasági Portálrendszer (TPR) - bemutatásával telt. A külföldi előadások között Alekszej Koszilov (NAÜ) az ügynökség útmu­tatóit, Ed Boyles (USA) a legnagyobb energiaszolgáltató Tenessee Valley Authority (TVA), míg Andrew Jackson (Egyesült Királyság) a BENIC [British Energy (BE)-AMEC NN IC közös] vállalat tapasztalatait mutatta be szűk, de érdeklődő hallgatóság előtt a Tájé­koztató és Látogatóközpontban. A NAÜ eddigi dokumentumai a tu­dásmenedzsmentet az integrált irá­nyítási rendszer részeként, az erőfor­rás biztosítás fontos feltételeként ke­zelik. A vonatkozó követelményeket, módszertanokat és útmutatókat há­rom szinten határozták meg. A gyakorlatias amerikai informáci­ók főleg a vállalatot elhagyók tudásá­nak átörökítésére vonatkoztak. Az 1988—97 közötti változások (TVA- szinten 28 ezerről 12,8 ezerre, nukle­áris divízió szinten 13,9 ezerről 2,9 ezerre történő létszámcsökkenés), a növekvő átlagéletkor komoly felada­tokkal jártak. Alapos, egyénenkénti felmérést végeztek annak kiderítésé­re, hogy ki mikor szándékozik nyug­díjba menni, távozni a cégtől. Szintén elemezték a tudás szempontjából leg­értékesebb munkaköröket. A kapott kockázatelemzés lehetővé tette tu­dásvesztésnek leginkább kitett pozí­ciók priorizálását és a kezelést. Az angol előadás a BENIC komp­lex rendszerének összefoglalása volt. Az integrált, holisztikus megközelí­tés lényege a folyamatok-embe­­rek-technológia összhangjának meg­teremtése az egyes területeken belül alkalmazható megoldásokkal együtt. Fontos eszköz a megfelelően képzett és tapasztalt munkatársak ötfokozatú besorolásának regisztere, valamint a TM fejlesztendő területeinek és a kockázatoknak a felmérése. A beve­zetésben fordulatot a változáskezelés alkalmazása hozhat. A csütörtöki konzultáción a humán és oktatási terület, a műszaki háttér helyzetét, valamint a tapasztalatok felhasználására vonatkozó elváráso­kat hallhatták a külföldi vendégek. A zárónapon az észrevételek és ja­vaslatok összefoglalása történt meg. Tom Mazour nagyra értékelte a nyílt­ságot és fogadókészséget jelezve, hogy a meglévő alapokon Paks is je­lentős lépéseket tehet. Dr. Varga- Sabján László törzskari és humán igazgató megköszönte a segítséget, és ígéretet tett a javaslatok alapos megfontolására. Az írásos jelentéster­vezet többek között a számítástechni­kai alkalmazásokkal szembeni igé­nyek erősebb figyelembevételére, a kritikus munkakörök és tudásvesztés felmérésére, a középtávú személyzeti tervezésre, az előbbieknek a képzési programok általi kiszolgálására és a munka közbeni oktatás előnyeire hív­ta fel a figyelmet. -hadnagy-A jövő a biztonságon múlik! Moszkvai konferencia az atomenergetika biztonságáról és hatékonyságáról A Roszenergoatom orosz atom­­energetikai vállalat 2006. április 19-21. között rendezte meg aktuá­lis konferenciáját az atomerőmű­vek biztonságos, hatékony és gaz­daságos működéséről. A kétévente megrendezésre kerülő rendezvényen az orosz atomerőmű­vek, orosz és nemzetközi nukleáris szervezetek, cégek 200 képviselője vett részt. A paksi atomerőművet a BIG, ÜVIG, VTIG munkatársai képvi­selték. A 200 fős konferencia a Rosz­energoatom átalakulásá­nak, az atomenergia-ipar hatékonysága és a nukleá­ris fejlesztések jegyében zajlott. Az elhangzott in­formációk közül a legfon­tosabbak a következők. A fejlett és a fejlődő országok energiafelhasz­nálása fokozatosan ki­egyenlítődik. Oroszor­szág energiahordozó-, nyersanyag-, erőforrás- és technológiai lehetősé­gei rendkívüliek, de a belső energiafelhasználá­si szerkezet és a szállítási nehézségek gondot okoz­nak. Elkerülhetetlen az atomerőművi termelés agresszív fejlesztése le­hetőleg zárt üzemanyag­ciklussal. Az orosz kor­mány 2000-ben elfoga­dott atomenergetikai stra­tégiája szerint 2030-ig 25%-ra kell növelni az atomerőművek részesedését a villa­­mosenergia-termelésben, amelyhez évente 2-5 GW kapacitás beépítésére (azaz 2-5 blokk felépítésére) van szükség a belföldi földgázfelhaszná­lás részbeni kiváltása végett. Volgo­­donszk-2, Kalinyin-4 és Balakovo-5 üzembe helyezésével 2010-ben kb. 170 milliárd kWh atomerőművi ter­melés becsülhető. Az atomenergetika gazdasági fejlő­désének problémái többek között a befektetők bevonása, a költségek kéz­bentartása. Újszerű megközelítés mu­tatta be a személyzet elképzelt moti­vációs rendszerét. A stratégiai irányí­tás a célokhoz kapcsolódó mutatókon, a motiváció pedig a célok rangsorolá­sán keresztül valósul meg. A vezetői szinthez igazodva egyre nagyobb az eredményességtől függő bonusz (a ja­vaslat szerint 10-től 50%-ig). A beru­házási projektek objektív sorrendjé­nek megállapítására három kritérium­­csoportot alkalmaznak. A kockázat­­kezelés célja a „pénztermelést” ve­szélyeztető tényezők időben történő feltárása, értékelése, kezelése. A környezeti kockázatot az orosz törvények is figyelembe veszik. Az io­nizáló sugárzás valós kockázati több­lete alacsony: a mesterséges sugárkoc­kázat tízezerszer alacsonyabb a termé­szetes háttér változásánál a világban. A szverdlovszki régióban elvégzett komplex kockázatelemzés szerint a káros vegyi anyagok, autóbalesetek és a dohányzás egyéni kockázata 10'3 körül van, míg a nukleáris technológia sugárzási kockázata 10"6 körüli a meg­engedett szint alatt több mint egy nagyságrenddel. Fontos a komplex megközelítés, a környezetirányítási rendszer. Az atomerőművek biztonsá­ga a további fejlődés feltétele. A működő WER-reaktorok üzem­viteli kérdései között teret kapott a pontosabb primer köri forgalom meg­határozás, a teljesen automatikus és megbízhatóbb átrakógép, a fűtőelem­­pálcák függőleges irányú vibrációja és megnyúlása. AZ új gőzfejlesztő (GF) gőzsugár-légszivattyú alkalma­zásával megoldható a GF-hőntartás, illetve -hűtés megvalósítása teljes fe­szültségkiesés esetén is. Az új WER-1100-as reaktor elő­nyei: 60 éves üzemidő, 70 MW- nap/kg kiégés, 2 éves kampány, 8 éves nagyjavítási ciklus. Az RBMK- 1000 reaktor (mint Csemobilban) pa­raméterei és tartalékai 118-120%-os teljesítménynövelést tesznek lehető­vé, Kurszk-1 esetében 106-108% en­gedélyezett átalakítás nélkül. A típus modernizációja többek között az irá­nyítástechnika rekonstrukcióját, a minimális üzemi reaktivitástartalék felülvizsgálatát, az új biztonsági elemzéseket jelenti. Fontos ered­mény a pozitív visszacsatolás csök­kentése. A NAÜ-OSART-vizsgálatok javí­tandó tapasztalatai között szerepel a humán tervezés és értékelés, a veze­tői ellenőrzések és az elvárások kom­munikációja, az alvállalkozók fel­ügyelete, az átalakítások követése, a kisebb események elemzése és az üzemi tapasztalatok felhasználása. A WANO vizsgálati eredményei között a romló műszaki állapot elfogadása, a biztonság iránti vezetői figyelem lanyhulása, az önkritika hiánya, a rossz ellenőrzés, illetve az önelégült­ség említhető. A nemzetközi verseny növekvő telj esítménykihasználást, csökkenő költségeket, hosszabb üzemidőt és a biztonságra való nagyobb odafigye­lést igényel. -Hadnagy Lajos-Radioaktívhulladék­kezelési szeminárium A Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség RER3002 9004 számú projektjé­nek keretében rendezték meg Tenge­­licen a „Regional Workshop on Management of Radioactive Waste at NPPs with WER Reactors — A WER üzemeltetőknél keletkező ra­dioaktív hulladékok kezelésével fog­lalkozó regionális munkaértekezletet 2006. március 20-23. között. A házi­gazda a Paksi Atomerőmű Zrt. volt, ezen belül egy igazi csapatmunka kere­tében a Radioaktív Hulladékkezelési Projekt, a sugárvé­delmi osztály és az Üzemidő-hosszab­bítási Projekt vé­gezte a szervezési munkát. Az első két nap­ban a résztvevő hét ország képviselői átfogó képet adtak saját hulladékkeze­lési gyakorlatukról, az utóbbi időszak­ban végzett technológiai fejlesztése­ikről, a végleges tárolók rendelkezés­re állásának jelenlegi helyzetéről. Az erőműves szakemberek közül két előadást hallhattunk a vegyészeti technológiai osztály, egyet pedig a Radioaktív Hulladékkezelési Projekt képviselőjétől. Az előadások a hulla­dékkezelés jelenlegi helyzetét és a hulladékkezelési koncepcióban leírt megoldási lehetőségeket vázolták. Mivel a radioaktív hulladékok végle­ges tárolásáért hazánkban a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Kht. (RHK Kht.) a felelős, ezért az erőmű felkér­te szakemberüket a témával kapcso­latos helyzetismertetésre. A résztvevő szakembereken túl a NAÜ képviselői is tartottak előadá­sokat. Ezek során információkat hall­hattunk a projekt további céljáról, a tervezett szemináriumok témáiról, a projekt vezetésében várható változá­sokról. Igen érdekesek voltak a hulla­dékkezelés és a dekontaminálás terü­letén folytatott nemzetközi fejleszté­sekről, a kísérleti és félüzemi alkal­mazásokról szóló előadások is. Ezek­ből kiderült, hogy a hulladékkezelés területén az üvegbe ágyazás, a plaz­matechnológia alkalmazása mellett továbbra is folytatódnak a már ha­gyományos technológiák - mint a ce­mentezés, a bitumenezés - fejleszté­se, a dekontaminálási technológiák közül pedig a kis másodlagos hulla­dék képződésével járó fejlesztések kerülnek előtérbe. A harmadik napon az erőműben tettek látogatást a részvevők. A hely­színen tekinthették meg a folyékony hulladék feldolgozására szolgáló technológia berendezéseket, a szilárd hulladékok átmeneti tárolóját, illetve a nagy aktivitású hulladékok befoga­dására kialakított tárolókutak elhe­lyezkedését és a tárolási kapacitások bemutatását rögzítő bittérképeket. A látottak alapján hosszú kérdezz - felelekre került sor a résztvevők és helyi szakemberek között. Ez sikerült annak ellenére, hogy a rendezvény munkanyelve orosz volt, mert a szak­emberek jó része tudott angolul, így két nyelven, saját erőből, tolmács nélkül zajlott a kommunikáció. Negyedik nap lehetőséget kaptunk az RHK Kht.-tói arra, hogy megte­kintsük Bátaapátiban a végleges hul­ladéktároló kialakításához kapcsoló­dó felszín közeli munkákat, és saját szemünkkel győződhessünk meg a lejtaknák kialakításának előrehaladá­si munkáiról. Természetesen a feszített munka mellett lehetőséget biztosítottunk a város megismerésére, és egy vacsora kertében ízelítőt kaptak a résztvevők a környék boraiból és a magyaros ételekből is. A kapott visszajelzések alapján el­mondhatjuk, hogy a résztvevők is elé­gedettek voltak a hallottakkal, látot­takkal, mi pedig érzékeltük, hogy to­vábbi kihívások állnak még előttünk a radioaktív hulladékok kezelése terén. Antus Andrea (SVOJ - Elter Enikő (ÜHP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents