Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-04-01 / 4. szám

2006. április 1976-2006 11. oldal ELMONDH ATOM. Munkatársi vélemény-1 és elkötelezettségfelmérés^ Javuló tendenciát mutatnak a munkatársi vélemény- és elkötelezettségfelmérés eredményei 2005 őszén másodszor került sor a PA Rt.-nál az ELMONDHATOM... Munkatársi vélemény- és elköte­lezettségfelmérésre. Első alkalom­mal, 2004-ben a felmérés azt a célt szolgálta, hogy megismerjük mun­katársaink társasággal kapcsolatos véleményét, és az eredmények alap­ján meghatározzuk azokat a fő irányvonalakat, amelyek mentén haladva tovább növelhetjük az elé­gedettséget és a társaság iránti el­kötelezettséget. Idén még egy lépés­sel továbbmentünk, hiszen a felmé­rés ismételt elvégzésével lehetősé­günk nyílt megítélni, jó úton já­­runk-e a megkezdett változtatások­kal: mely területeken érezhető fej­lődés, illetve hová kell jobban össz­pontosítanunk, hogy még több si­kert érjünk el. 2005-ben az ELMONDHATOM... Munkatársi vélemény- és elkötele­zettségfelmérés kiegészült az erő­mű biztonsági kultúrája szintjének és megítélésének vizsgálatával, amelynek eredményeiről a későbbi­ekben adunk tájékoztatást. Előrelépést mutató területek... Összességében elmondható, hogy a vizsgálat több tekintetben javuló eredményeket hozott. Jelentős pozití­vum, hogy három százalékponttal nőtt a PA Rt. iránt magas szinten elkötelezett munkatársak aránya: 2005-ben a kollégák 39%-a vallotta azt egyidejűleg, hogy jellemzően po­zitívan nyilatkozik munkahelyéről, érzelmileg erősen kötődik a társaság­hoz, és mindent megtesz munkája so­rán az elvárások kiemelkedő teljesíté­se érdekében. Mindez a magyar átla­got továbbra is jelentősen meghaladó maradási hajlandósággal párosul: kö­zép- illetve hosszú távon kollégáink mintegy háromnegyede az erőmű munkavállalója kíván maradni. Ezzel párhuzamosan munkatársaink sze­rint jelentősen javult az atomerő­mű külső megítélése - majdnem minden második munkavállaló kife­jezetten úgy gondolja, hogy az erőmű jó hírnévnek örvend - az e tekintet­ben inkább pozitívan gondolkodók aránya pedig 80%-os. Az előző évhez képest pozitívabb lett a munkafeladatok megítélése is. Az itt dolgozók jelentős része kedve­li napi munkafeladatait, és úgy érzi, hogy munkáján keresztül lehetősége nyílik az önmegvalósításra. A mun­­ka/magánélet egyensúlyának meg­teremtése sok vállalat kritikus terüle­te - ezzel szemben az erőmű munka­­vállalóinak többsége úgy érzi, sikerül megfelelő összhangot teremtenie e két tényező között. Voltak olyan, 2004-ben igen kritiku­san értékelt területek, amelyek változ­tatása, fejlesztése kiemelt figyelmet kapott az elmúlt időszakban. A felmé­rés eredményei visszatükrözik ezek hatását az erősödő pozitív megítélés­ben, az e tekintetben elégedettek ma­gasabb arányában. A felsővezetés megítélése jelentősen javult 2004 óta, igaz, még mindig elmarad az or­szágos átlagtól. Idén a munkatársaink közel negyedéről elmondható, hogy teljes mértékben bízik a felsővezetők hozzáértésében, és úgy gondolja, hogy a menedzsment jól irányítja az erőmű­vet - az inkább pozitívak aránya pedig további egyharmad. Több kritika is megfogalmazódott azonban, amelyek főként a felsővezetők és a beosztottak közötti személyes kapcsolat hiányát, valamint a munkatársakat aktuálisan foglalkoztató kérdésekben a tájékozta­tás „szűkösségét” kifogásolták. Valamelyest többen elégedettek fi­zetésük elvégzett munkával való összhangjával, illetve versenyképes­ségével más elhelyezkedési lehetősé­gekhez képest. E tényezők azonban - a javadalmazás belső igazságosságá­val egyetemben - továbbra is fejlesz­tést igényelnek. Többen érzik úgy, hogy az erőmű megfelelően foglal­kozik a munkavállalók számára fontos humánpolitikai ügyekkel, bár még mindig sokan hiányolják a kellő tájékoztatást a humán terület te­vékenységéről és a kellő figyelmet a munkatársi vélemények megismeré­sére. Határozottan fejlődött a vállala­ti értékek ismertségének és elfoga­dottságának megítélése - a tavalyi évhez képest közel kétszer annyian nyilatkoztak e tekintetben kifejezet­ten pozitívan. Témakörök, amelyek - továbbra is - elsődleges figyelmet érdemelnek... Mindemellett vannak olyan területek is, amelyeken az erőfeszítések ellené­re eddig nem érzékelhető markáns előrelépés - így e témakörök tovább­ra is a legnagyobb figyelmet igénylők közé tartoznak. Fejlesztendő terület a túlbürokratizáltnak, hatékonysá­got rontónak ítélt működési folya­matok, szabályozások kérdése, vala­mint a nem kimondottan gördülékeny szervezeti egységek közötti együtt­működés és kommunikáció. Kriti­kák fogalmazódtak meg az egyes szervezeti egységek közötti versen­géssel kapcsolatban is. Az előreiépési lehetőségek meg­ítélésében sem történt változás 2004- hez képest. A munkatársak mindössze ötödé elégedett az atomerőmű által biztosított karrierlehetőségekkel, és a legtöbb munkavállaló nincs meggyő­ződve az előléptetési rendszer igazsá­gosságáról sem. A teljesítményérté­kelés szintén a fejlesztendő területek közé sorolható, a munkavállalók egy része azt kifogásolja, hogy a fizetése nincs összhangban a teljesítményé­vel, és a teljesítményértékelési folya­matok a valóságban nem támogatják kellőképpen a teljesítmény javítását. Az erősségek közé tartozik, azon­ban egy év alatt valamelyest kedve­zőtlenebb lett a megítélése, az erőmű által nyújtott béren kívüli juttatások­nak - ugyanakkor még mindig sokan méltatják a társaság által nyújtott szo­ciális ellátás mértékét és minőségét. Összességében elmondható, hogy kollégáink többsége büszkén tekint munkahelyére, változatlanul kimagas­ló szakmaszeretet jellemzi munkatár­sainkat, és saját felelősségüknek érzik az erőmű biztonságos működtetését. Fontos kiemelni, hogy a felmérés nem mutatott rá egyetlen olyan területre sem, ahol jelentős visszaesés lenne ta­pasztalható - ugyanakkor a javuló tendenciák mellett több témakör to­vábbra is kiemelt figyelmet érdemel. A 2006-os év számos vállalati illet­ve humánpolitikai célkitűzése, elfoga­dott intézkedése összhangban van a felmérés eredményeivel, a mutatkozó fejlesztendő területekkel. Ezek a célki­tűzések és intézkedések - a működési folyamataink feltérképezése és felül­vizsgálata, a munkakör-értékelés befejezése és a bértömeg-gazdálko­dásra történő áttérés előkészítése, a választható béren kívüli juttatások rendszerének kialakítása, a vezetői és szakmai karrierfejlesztési progra­mok elindítása stb. - mind azt a célt szolgálják, hogy javítsák a kapcsolódó területekkel való elégedettséget, és ez által hozzájáruljanak a munkatársi el­kötelezettség további növekedéséhez. SPRINT-szoftver bemutató a WP-n A PA Rt. Baleset-elhárítási Szerve­zetének védett vezetési pontján (VVP) 2006. március 16-án dr. Hor­váth L. Gábor, a VE1KI tudományos főmunkatársa egy olyan számítógé­pes rendszerről tartott bemutatót, amely súlyos atomerőművi bal­esetek korai felismeréséhez, il­letve ezek várható következmé­nyeinek számításához nyújt se­gítséget. A program előzményeivel kap­csolatban dr. Horváth L. Gábor elmondta, hogy a „SPRINT - sú­lyos baleset-felismerő és forrás­­tag-előrejelző” rendszer kifej­lesztése az Európai Unió 5. sz. keretprogramja alapján kilenc or­szág részvételével történt. A legna­gyobb angol atomerőmű-építő cég, az NNC által létrehozott általános válto­zatot dolgozták át különböző erőmű­vekre, hatféle európai reaktortípusra (PWR, BWR, WER stb.), köztük a Pakson működőre is. Az atomerőmű­vek sajátosságainak megfelelően ala­kították át a programot, amit gyakor­latilag minden jelentős atomerőművet épitő országban kipróbáltak, és az eredmények alapján tervezik üzemi használatbavételüket. A SPRINT-szoftver valószínűségi hálózatként modellezi az erőművet, és az atomerőművi műszerek mérése­it veszi figyelembe. A tünetek alapján javaslatot tesz az operátornak a lehet­séges kezdeti eseményekre, és ezeket valószínűségük szerint rangsorolja. A baleseti helyzet ugyanis rendkívül stresszes szituáció, és az operátort se­gítő rendszer akkor is nagy segítséget jelent, ha a kezelőszemélyzet szakér­telméhez semmi kétség nem fér. Az atomerőművekben a baleset típusá­nak gyors diagnosztizálása nélkü­lözhetetlen, és szükséges a lehet­séges következmények nagyságá­nak - potenciális környezeti ra­dioaktivitás-kikerülés - felmérése is. A SPRINT az üzemzavart/bal­­esetet kiváltó esemény azonosítá­sa mellett a környezeti forrástagot is megadja, felhasználva a koráb­bi PSA-elemzések eredményeit A program az EU tervezett és egyesített környezeti döntéshoza­talt segítő rendszerével (RODOS) kompatibilis formában adja meg a ra­diológiai forrástagot. A programot kipróbálták az OAH CERTA krízisközpontban egy nem­zetközi gyakorlat során, ahol alkal­masságát sikeresen bizonyította.-Lovásziné Anna-System for the Probabilistic Inference of Nuclear Power Plant Transients * ■# Software for STERPS Tóth András kitüntetése A Magy ar Köztár­saság elnöke az igazságügy-minisz­ter javaslatára Ma­gyar Köztársasági Arany Érdemke­­reszt kitüntetést adományozott Tóth Andrásnak, az Or­szágos Atomenergia Hivatal stratégiai főosztálya főosz­tályvezetőjének. Tóth András nevé­hez fűződik a Hiva­tal Nukleáris Bizton­sági Igazgatóságá­nak tevékenységét szabályozó eljárásrendek kidolgoz­tatása, a Nukleáris Biztonsági Sza­bályzatok értelmezését szolgáló irányelvek létrehozása. Szerepe és tevékenysége meghatározó fontos­ságú volt az Euró­pai Uniónak a nuk­leáris biztonsági követelmények har­monizációját célzó nukleáris biztonsá­gi hatósági együtt­működéshez adott magyar hozzájáru­lásban. Irányításá­val folyik a hivatal középtávú stratégi­ai tervének kidol­gozása és a Nukleá­ris Biztonsági Sza­bályzatok felülvizs­gálata. Tóth András a magyarországi nuk­leáris létesítmények biztonságos üzemelését garantáló hatósági fel­adatok hosszú idejű és magas szín­vonalú elvégzésének elismeréséül részesült a kitüntetésben. Ma már más szemmel látjuk a MAVIR működését A Magyar Villamos Irányító Rend­szer (MAVIR) független rendszer­­irányítóként felügyeli az ország energiaellátását, biztonságát, a fo­gyasztás-termelés egyensúlyát. A PA Rt. ügyeletes mérnökei és a diszpécserek részéről felmerült az igény, hogy személyesen is megis­merjék a MAVIR üzemirányító szakembereit, akikkel napi munka­­kapcsolatuk van, illetve lehetőség nyíljon a szerzett tapasztalatok ki­cserélésére, valamint utat keresse­nek a további kapcsolattartásra. Az elmúlt hetekben történt látoga­tásról Kovács Tibor és Juhász Gábor ügyeletes mérnökök számoltak be.- Az atomerőművön belüli munka­­kapcsolatok zömére jellemző a telefo­non történő kapcsolattartás, anélkül hogy a munkatársak személyesen is­mernék egymást. A MAVIR-munka­­társakkal való napi munkakapcsolat­ra szintén ez jellemző. Mennyivel ad többet egy személyes munkakapcso­lat? Mi volt a hozama, és hogyan se­gíti a további együttműködést a MA VIR-ban tett látogatás?- Köztudott, hogy a paksi atomerő­mű azon túl, hogy alaperőműként dolgozik, a primer frekvenciaszabá­lyozásban, valamint szükség esetén a menetrendtartásban is részt vesz, il­letve 400 kV-os szinten a feszültség­szabályozásban is. A feszültség értékének tartását tele­fonon egyeztetjük a MAVIR-os kollé­gákkal. Szerettük volna megismerni azt a környezetet, ahol a felénk irá­nyuló utasításokat, döntéseket a kollé­gák meghozzák. Személyesen akar­tunk meggyőződni arról, mi motiválja az egyes kéréseket, melyek a mögötte felsorakoztatott okok és indokok. Nem láttuk át azt, hogy miért kémek adott esetben egy bizonyos feszültség­növelést vagy leterhelést, mi a döntés szakmai háttere. Igényünket jeleztük Demeter Károly osztályvezető felé, akinek munkakapcsolatai révén sike­rült megszervezni a látogatást. Egy ilyen látogatásnak emberi és munkavonatkozásban egyaránt hoza­ma van. Mindenek előtt a személyes kapcsolat a látogatás egyik legfonto­sabb pozitívuma. Ami a munkakap­csolatot illeti, elmondhatjuk, hogy ma már jobban átlátjuk azt, hogy eseten­ként a MAVIR miért kéri az adott blokk leterhelését, melyek a kérés kényszerítő körülményei. Összegezve, rálátást kaptunk az egész ország villa­­mosenergia-rendszerének irányítására. A kollégákkal való személyes be­szélgetések hozzásegítettek ahhoz, hogy megismeijük és megértsük a telje­sítménytartással kapcsolatos jövőbeni problémákat, mit jelent majd az új erő­művek, a gázmotorok, szélerőművek megléte, milyen gondok adódnak ezzel kapcsolatban. Véleményünk szerint a tendencia rossz irányt mutat. Az atom­erőművet az új energiaforrások elterje­désével többször kell majd leterhelni. — Milyen kihatással lesz ez a paksi atomerőműre? Mit jelent az erőmű­nek az állandó visszaterhelés?- Bizonyos változások, mint a le­terheléssel járó hőfeszültségek vagy a gőz nedvességtartalmának növekedé­se káros a berendezések üzemeltetése szempontjából, melyek javítása vagy cseréje idővel nyilván pénzbe, na­gyon sok pénzbe kerül. A szakembe­rek ezt tudják, de a döntések tőlük függetlenek. Visszatérve az előző gondolathoz, a kollégák elmondása szerint kor­mányzati szinten szabályozni kell azt, hogyan és milyen körülmények kö­zött üzemeljenek különböző energia­­termelő egységek. Példaként említet­ték, hogy egy évvel ezelőtt 500 MW- nyi gázmotor üzemelt az országban, ma már ennek a duplája. Ha nincs szabályozás, a MAVIR nem tudja tar­tani a szerződésekben országos szin­ten előírt teljesítmény-menetrendjét. Jelen példa érzékelteti, hogy sok gáz­motoregység van, aminek az irányítá­sa fölött a MAVIR nem rendelkezik. Szükség van szabályozásra, enélkül a MAVIR nem képes irányítani a ma­gyar villamosenergia-rendszert és kompenzálni a fixen működő beren­dezéseket. Egy dologban valamennyien egyet­értettünk, nevezetesen, hogy a ma­gyar villamosenergia-rendszer gazda­ságos üzemének feltétele a nemzetkö­zi rendszer-együttműködés, a rend­szerben való jelenlét. A kollégák el­mondták, hogy a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar energiarendsze­rek közös szervezete, a Centrel im­már teljes jogú tagja az UCTE-nak (Nyugat-európai Villamosenergia­­rendszer-irányító és -üzemeltető Tár­saságok Egyesülése). A szervezet in­tenzíven részt vesz a szabad villamos­­energia-piac feltételeinek kidolgozá­sában, a verseny megteremtésében, anélkül hogy az ellátás biztonsága kárt szenvedne. -Topor Magdolna-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents