Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
2006. április 1976-2006 9. oldal Harminc év tanúi Könyvek, írások, képek, gondolatok azokról, akik történelmet írtak, és akik leírták a történelmet A paksi atomerőmű alapításának 30. évfordulójára emlékezve ez évben egy sorozatot adunk közre, melyben bemutatjuk azokat a kiadványokat, könyveket, jelentősebb tájékoztató anyagokat, melyek az atomerőmű történetéről, az építkezéstől napjainkig eltelt időszakról tanúskodnak. Ezzel egyben felidézzük a múlt eseményeit, és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik alkottak, dolgoztak, a mai nap is munkálkodnak az atomerőműért, és akik mindezt megörökítették. Ez alkalommal Kováts Balázs Atomlecke című könyve nyer bemutatást, mely az atomerőmű műszaki könyvtárában bárki számára hozzáfélhető. Az Atomlecke írója maga is cselekvő részese volt az első magyar atomerőmű építésének, az energiát termelő blokkok indításának. Nem külső megfigyelőként, tudósítóként tapasztalta meg a történéseket, hanem a Paksi Atomerőmű Vállalat munkavállalójaként. Felelős mérnökként, az erőmű első blokkügyeleteseként, majd tudományos indításvezető-helyettesként vette ki részét a nagy feladatból, az ország előtt álló kihívásból, a Pakson dolgozó szakemberek megmérettetéséből, amit „atomleckének” nevezett. KOVÁTS BALÁZS: Atomlecke (Paksi eseménynapló) A Kondor-tó parti gyermek- és ifjúkori élményekkel kezdődő könyv első oldalai röpke időutazásra viszik az olvasót, súlyt adva ezzel az atomenergia magyarországi alkalmazásának. Elsőként Enrico Fermi első atommáglyáját említi, ami 1942-ben Chicagóban kelt életre. A másik jelentős évszám 1966-hoz kapcsolódik, amikor a magyar atomerőmű építéséről megszületett az egyezmény. 1969-ben jóváhagyták az atomerőmű-beruházás tervét. 1974 az előkészítés éve, 1975. október 3- án megtörténik az alapkőletétel, 1976-ban megalakul a Paksi Atomerőmű Vállalat. Ettől kezdve felgyorsul az idő, amit a könyv 1987-ig, a 4. blokk üzembe lépésének idejéig dokumentál. „ Október 6-án a IV. blokk is eléri a 100%-os teljesítményt. Október 30-án sor kerül az utolsó nagy ünnepélyes eseményre. Ez nemcsak a IV. blokk avatását jelenti. Mind a négy blokk teljes terheléssel üzemel, a személyzet műszakos, de az egyik nagy szerelőcsarnokban ezrek gyűlnek össze, hogy együtt ünnepeljék a közös munkasikert. ” 2 \ l1> * ŰZZ ISI HE 7 E 'S CHAOS , dAZZ, CHA.OS Az atomleckéről - Kováts Balázzsal Az Atomlecke (Paksi eseménynapló) általános lektora dr. Balogh György, szaklektora Szabó József és Varga Tibor voltak. A fotókat Horváth Béla és Polgár András, a borítót Vincze Bálint készítette. A PAV nyomdájából (felelős vezető: Slonczki István) kikerülő, 2000 példányszámú kiadványt belső használatra szánták, de jelentős része az erőművön kívülre került, könyvtárakban is fellelhető. Felelős kiadója Pónya József, az akkori vezérigazgató volt. És a szerzőről: van ember az atomerőműben, aki Balázst személyesen ne ismémé, vagy nevéről ne hallott volna? Kováts Balázs 1977-től dolgozik az atomerőműben. Műszaki területen kezdett és munkálkodott évekig, majd 1986-ban egy különleges, új feladattal bízták meg. Szakközépiskolát és faiskolát alapított. Miután megbizonyosodott arról, hogy az Energetikai Szakképzési Intézet stabilan helytáll az oktatásban és szakember-utánpótlásban, ismét új kihívásnak nézett elébe. 1992-ben állt az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjának élére, ahol új kommunikációs stratégiát és új létesítményt alakított ki. Jelenleg a PA Rt. „utazó követeként”, mintegy száz településsel és kistérséggel való kapcsolat ápolásában fejt kijelentős tevékenységet.- Kedves Balázs! A „Csikócsapat’’ tagjaként vetted ki részed az atomerőmű építéséből, üzembe helyezéséből. Azóta sok idő eltelt, és az idei év az atomerőműben a harmincéves évforduló jegyében telik. Hosszú ideje annak is, hogy az erőműépítésről, a négy blokk indításának hőskoráról szóló könyved, az Atomlecke megjelent. Hogyan írtad ezt a könyvet, mi a története?- Nem szokványos módon született meg a könyv. Ami a megírására késztetett, az egyrészt a sok-sok haszontalannak tűnő utazási idő értelmes célra történő fordítása volt. Másrészt úgy éreztem, hogy a rendelkezésemre álló háttéranyagot - ami szintén nem tekinthető általánosnak -, saját naptáraim, határidőnaplóim bejegyzéseit és az akkori újságcikkeket össze kell rendeznem. A történet tehát akkor kezdődött, amikor 1986-ban, az ESZI építése, szervezése idején rengeteget jártam az országot. Volt kiváló gépkocsivezetőm, az utazási időt szerettem volna kihasználni. Akkor jött a gondolat, hogy ez kellő alkalom a könyv anyagának összeállításához. A gépkocsi hátsó ülésén egy irodát rendeztem be. Az irattartó szekrény egy jegyzetekkel teli kartondoboz, az íróasztal pedig egy klasszikus rajztábla volt. Gondolataimat többnyire az utakon rögzítettem, Paks és Nagykanizsa vagy éppen Paks és Debrecen között. Mindehhez jól jött, hogy mániákus archiváló vagyok, és valamennyi naptáramat, határidőnaplómat megőriztem, melyek a forrásanyag legjelentősebb részét képezték. A korabeli újságcikkek is rendelkezésemre álltak, és a saját élmények is számottevőek voltak. Viszonylag gyorsan megszületett a könyv, amely egy kronologikus eseménynapló, személyes emlékekkel megfűszerezve. Büszke vagyok, hogy ezzel én is beállhattam az atomerőmű történetét írók sorába. Nagy elismerést jelentett számomra, amikor Szabó Béni bácsi (az atomerőmű egykori kormánybiztosa, első vezetője) két évtized múlva az Atomkorkép c. könyvéhez forrásmunkaként használta az Atomleckét, és felkért, hogy működjek közre a könyvének elkészítésében.- Az Atomlecke az első négy blokk elindulásáig vezeti végig az atomerőmű történetét. Az ideig, amikor az ESZI alapításával, szervezésével bíztak meg. Ekkor egy új fejezet kezdődött az életedben, lezárult az erőműves műszaki élet, és kezdődött egy újabb pálya. Ez a váltás is szerepet játszott a könyv megírásában?- A negyedik blokk indulásával egy nagy beruházási munka fejeződött be. Ezzel sokak életében lezárult egy korszak, és sokan álltak át másik pályára ebben az időben. Akkor a könyv megírása szinte kínálta magát, hisz az alapanyagok megvoltak, csak az elhatározás és az idő kellett hozzá.- A könyv megjelenésétől számított húsz év tükrében, hogyan gondolsz vissza az akkori időkre? Mit jelentett számodra akkor az atomerőmű? — Nehéz erről úgy beszélni, hogy ne tűnjön túl patetikusnak. A családi élettől eltekintve, ez majdnem mindent jelentett. Egy életforma volt, ami a nap 24 órájában való rendelkezésre állással járt. Kihívást éreztünk benne, ami az ugar föltöréséből, az első magyar atomerőmű építéséből állt. A lelkesedés hajtott bennünket. Olyat is megtettünk, amit ma nem valószínű, hogy bárki könynyen vállalna. Akkor nem tudtunk úgy lépni sem a városban, sem a környékén, hogy az ne érintette volna az atomerőművet. A barátságok, a szabadidő eltöltése, a szakmai mozgalmak, a különböző egyesületi munkák, de a sportszerveződés (ASE létrejötte is annak idején történt), mind-mind szorosan egybeforrt az atomerőműves léttel. Rengeteg ismeretterjesztő előadást tartottunk az egész országban. Úgy néztek ránk, mint valami csodabogárra.- És most, hogy ismét szoros kapcsolatban állsz a kistérségekkel, településekkel, milyennek látod a lakossági hozzáállást?- A válaszom talán megdöbbentő. Azt tapasztaltam, hogy e tekintetben az emberek szemlélete jelentősen nem változott meg. A kistelepülések túlnyomó többségében ma is azokat a kérdéseket teszik fel, mint harminc évvel ezelőtt. Ugyanazokat a véleményeket hangsúlyozzák, azokat az aggályokat sorolják fel. Néha úgy érzem, hogy megállt az idő. Az atomenergia egy nehezen megtanulható világ, és az állampolgárok nem egykönnyen tudnak közel kerülni hozzá. A ma embere gyorshírekből, villáminformációkból meríti ismereteit, és az is igaz, hogy amit nem tanulunk meg, azzal fenntartásaink vannak. Ez a világ így működik, de nem tehetjük meg, hogy hallgatunk. Nem véletlen, hogy az éves közvélemény-kutatások szerint - melyek már 16 éve folynak - az erőmű elfogadottsági mutatója hosszú ideje a 65-75% közötti sávban mozog. Bármi történjék, nem lehet onnan kimozdítani. Az EU legfrissebb kutatásait tekintve Európán belül Svédországban és Magyarországon a legmagasabb az atomerőművek elfogadottsági szintje. Bátaapáti 91%-os népszavazással állt ki a paksi erőmű mellett. Annak ellenére, hogy az emberekben a nukleáris ismeretek nagyon nehezen ülepednek le, a legfontosabb információkra mégis fogékonyak, mert racionálisan gondolkodnak. Nem ismerik ugyan az atomerőmű működését, de egyet tudnak, mégpedig azt, hogy ezzel viszonylag olcsó a villamos energia, mert sokat és olcsón termel. Azt a környezetvédelemmel összefüggő pozitív hatást, hogy mi nem bocsátunk ki széndioxidot, és nem járulunk hozzá az üvegházhatáshoz, az embereknek már a fele sem tudja. Meg kell barátkoznunk ezzel a világgal, de az ismeretterjesztéssel nem szabad megállnunk. Ha abbahagyjuk, az üres információs teret azonnal mások foglalnák el.- Köszönöm a beszélgetést!-Lovásziné Anna-A jóléti juttatások tervezett változásáról Szabó Zsolt, a szociálpolitikai osztály vezetője az elmúlt hetekben egy konzultáció sorozat keretében ismertette a választható béren kívüli juttatások (vbkj) rendszerének tervezett bevezetésével kapcsolatos információkat. Szabó Zsoltot arra kértem, válaszoljon néhány, a szerkesztőség által megfogalmazott kérdésre. — Zsolt, melyek azok a béren kívüli juttatások?- A béren kívüli juttatások három csoportra oszthatóak. Az első az, amelyet a külső jogszabályok írnak elő a munkáltató számára. Ilyen például az áramdíjkedvezmény, a foglalkozásegészségügyi ellátás, a védőruha vagy például meleg védőital biztosítása a téli időszakban a külső munkahelyeken és a félárú vasúti kedvezmény. A kollektív szerződésben a PA Rt. számos, nem kötelező - ú.n. adható - juttatást garantál a munkavállalói számára. Ide tartozik például az étkezési támogatás, a munkába járás támogatása, a munkaruha-ellátás, a külső üdülés támogatása, továbbá a lakáscélú vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön nyújtása. Végül vannak a kollektív szerződésen felüli juttatások, amelyeket a munkáltató a mindenkori anyagi lehetőségei szerint biztosít. Itt szeretném megemliteni például a saját üdülők fenntartását, az ásványvízellátást, a mozgásszervi rehabilitációt és a szakorvosi ellátásokat. — Mi indokolja a jelenlegi rendszer megváltoztatását? — A változtatás oka kettős. Egyrészt a villamos energiapiaci versenytársaknál a hagyományos, ú.n. munkásellátó rendszereket fokozatosan korszerű, hatékony ösztönzési rendszerek váltják fel. Másrészt a változtatásnak közvetlenül is indoka a külső gazdasági környezethez való alkalmazkodás. Az elmúlt évben egy váratlan járulékszámítási szabálymódosítás következtében közel 13%-kal emelkedtek az adóköteles természetbeni juttatások ráfordításai. 2006. január 1-től pedig az szjatörvény a legnépszerűbb juttatásra vonatkozóan az addig korlátlanul, illetve bizonyos értékhatárig adómentesen adható juttatásokra összességében egy 400 000 Ft/fő éves adómentességi korlátot vezetett be. Ráadásul ez az új korlát a munkavállalóknak a családtagjaikra való tekintettel nyújtott béren kívüli juttatások együttes összegére vonatkozik. A fenti, munkavállalónként 400.000 Ft/év összegű adómentes korlátba bele kell számítani a külső üdülések, illetve a saját üdülőben nyújtott üdülés támogatását, az iskolarendszerű képzés, az internethasználat támogatását, továbbá az önkéntes egészségpénztári (Vitamin) és az önkéntes önsegélyező pénztári támogatások, valamint az iskolakezdési támogatás összegét. Az ellátórendszer megváltoztatása mellett szól a munkavállalók igényeinek folyamatos differenciálódása is. A központilag szervezett üdülés mellett például megjelent az egyénileg szervezett üdülések támogatása iránti igény, melynek a magyarországi tapasztalatok szerint egyre népszerűbb eszköze az üdülési csekk. Ez olyan, a családtagok nevére is igényelhető készpénz-helyettesítő eszköz, amely több mint 3000 helyen és az utazási irodákon keresztül is beváltható. A munkavállalók igényei eltérő élethelyzetük miatt is nagyon különbözőek lehetnek. Egy ápolásra szoruló családtag pl. akadálya lehet egy központilag szervezett üdülés igénybevételének, de a munkáltató által a munkavállalók ösztönzésére szánt keret felhasználása az adott esetben pl. Vitamin Egészségpénztári támogatás formájában lehet a legelőnyösebb. Elmondhatom, hogy a konzultációk tapasztalatai szerint a munkatársak egy része a PA Rt. által nyújtott, országosan is egyedülálló értékű juttatási rendszer elemeit részben nem ismeri, részben nem értékeli, ezért ezek ösztönzőleg sem hatnak rájuk. Ez a tény a munkáltató szempontjából pazarlásnak tekinthető. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer a munkavállaló szempontjából is pazarló lehet, mivel a munkáltató által biztosított juttatásokat a jelenlegi rendszerben jelentős adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ezek a közterhek a választható béren kívüli juttatások rendszerének bevezetésével a munkavállalók számára hasznosulhatnak az általuk választott többletjuttatás formájában. A rugalmasan választható juttatási rendszerekben érvényesülő adópreferenciák az egészséges életmódra és a hosszabb távú gondolkodásra egyaránt ösztönöznek. — Mikor lép hatályba az új rendszer? — A 2006. évi Bérmegállapodásban rögzítésre került, hogy az aláírók a bevezetés időpontjáról 2006. június 30-ig megállapodnak. A rendszer éles indítását megelőzően a PA Rt. valamennyi munkavállalójának személyesen kell nyilatkoznia arról, hogy a felkínált palettából - egy személyes, ideális esetben éves keretösszeg erejéig - milyen juttatásokra tart igényt. A munkavállalók egyéni döntését prezentációk, tanácsadók, kézikönyv és egy, az adó- és járulék-optimalizálást támogató szoftver fogja segíteni. — Köszönöm a tájékoztatást!
