Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
6. oldal 2006. április Útfelújítás, kábelfektetés Idén sokéves terv válik valóra a paksi Sárgödör téren: nyáron végre korszerűsödik a régi présházsor, a város egyik turistalátványossága. Mayer István, a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének elnöke elmondta: közel 50 millió forintos beruházás ötödét a helyi önkormányzat önköltségként állta, ehhez kellett nyerni a megyei területfejlesztési pályázaton. A hat év óta mindig beadott pályamunka idénre „érett be”.- A munkák során a villamos vezetékeket földkábelre cseréljük, felújítjuk a tér földútjait, és minden gazdának lehetősége lesz a víz- és villanyvezetékre, illetve a szennyvíz-csatornára rákötni - vázolta a terveket az elnök. - Ennek megfelelően a terület - reményeink szerint - már megszépült külsővel várja majd a Szüreti Napot (szeptember 18.) és a november 18-ai Boráldást. A borászokat tömörítő civil szervezet első rendezvénye azonban idén is a rendhagyó borverseny volt. A március 25-ei eseményre teljesen megtelt a Polgár-présház. A megmérettetés lényege, hogy a megjelentek maguk kóstolhatják, és némi útmutatás segítségével maguk is bírálhatják a nedűket. A 2006-os versenyre ötvenhat gazda nyolcvanhét mintával nevezett három kategóriában: fehérben, vörösben és rosé/sillerben. A megmérettetésen összesen kilenc arany — öt fehér, négy vörös -, huszonnégy ezüst és huszonhét bronz talált gazdára. -vöröss-Hallgat, teszi a dolgát A tősgyökeres paksiak sokáig egy veszélyes betonförmedvénynek tekintették az atomerőművet. Mára teljesen megváltozott a helyzet, ma már energiapalotának tekintik, valamiféle éltető forrásnak. Persze nem csodálkozhat, mint ahogy nem is csodálkozik ezen a lassan érkező, de azért mégiscsak megérkező véleményen az ember. Imám, nem voltunk se jók, se rosszak, voltunk és vagyunk, akik vagyunk. Hogy mit kiált az uralom vagy a flaszter, különösebben nem érdekel minket most már - magunkat csakis saját boldogulásunk érdekel. Ahogy mondani szoktuk: minden szent keze maga felé hajlik. A napokban a fővárosban járva részese voltam, „lehettem” egy beszélgetésnek, melyben az egybegyűltek egyöntetűen megállapították, hogy a paksi atomerőmű nem más, mint egy időzített atombomba. Elmondták, hogy ennek a formedvénynek köszönhetően rosszak az éjszakáik, minfenféle lázálmaik vannak. Végül arra a megállapításra jutottak, mint Brahma, a hindu isten a nő és a férfi kapcsolatát illetően: „Tudod, hogy nem tudok tenni semmit? Neked legalább olyan jó a nővel, mint amilyen rossz nélküle.” Mondanom sem kell, hagyta a nőt. Olyan ez, mintha valaki fagyban, hóesésben azon tömé a fejét, hogy vegyen-e meleg kabátot, gyújtson-e tüzet, miközben megfagy, vagy felfalják a farkasok, ne adja az ég, agyonüti egy medve. Amikor az okoskodók arról faggattak, hogy ugyan már, hova valósi vagyok - csak így félvállról, nyeglén. Kissé félve vallottam be, hogy én bizony paksi vagyok. No jó, de honnan költözött Paksra, egyáltalán hol született? -jött a váratlan, s mi tagadás felettébb kellemetlen kérdés. Elárultam, hogy Pakson születtem, s hogy szép is legyen születésem pillanata, hát gólyák fészkeltek a paksi szülőotthon kéményein. Egyből tágult körülöttem az ellenséges emberkor, néhányan arról szóltak, hogy én egy sugárzó lény vagyok, és jobb minél távolabb tartózkodni tőlem. Mondhattam volna, hogy a nagymamám Csernobilban volt takarítónő. És ma is itt repdes a város felett sokat látott, megélt seprűjén. Nem tettem, gondolván nagy futkosás, menekülés lett volna a hazugságból, nem is szólva arról, hogy magamat is jól megkergetett volna a hozzáértő társaság. Vannak, akik kihúzzák magukat, amikor az atomerőmű kerül szóba, mondván, hogy az emberi elme egyik legdicséretesebb produktuma, nem is szólva arról, hogy mindenféle ellenérzés, nem egyszer jól összefogott lázongások ostromait is kivédve simán átlépett a XXI. századba, mi több, hosszú életet kíván neki ez a csöppnyi ország. Vannak, akik vállukat, fülüket, farkukat behúzzák, ha erre vezeti őket az út. Rettegnek a hatalmas labirint titkaitól, úgy tartják, hogy őrült lángelmék egyik végkifejlete, és sohasem tudhatják, mikor fogja meggondolni magát ez, az ezidáig kezesbárány, mikor lesz, mikor változik üvöltő sárkánnyá. A paksi flaszterral azonban más a helyzet. A paksi flaszter úgy tudja, hogy mindent tud, miközben lelkében azt is tudja, hogy semmit sem tud. Talán nem is ez a legfontosabb. Egy régi mondás szerint: öljenek vagy öleljenek, mindegy, csak foglalkozzanak velem. A paksi flaszter gyűlöli és féli azokat, akik a flaszterről felállva elmentek dolgozni az atomerőműbe. Úgy tartják, hogy a buggyos gatyások cserbenhagyták őket. Ismerek olyan paksit a flaszterről, aki úgy véli, hogy üzemlelkészt kellene küldeni az atomerőműbe gondolván, hogy egy lelkipásztor meglágyítaná a kőszíveket. Jó gondolat, csakhogy mely vallás szellemi vezetőjét kémé az ember, milyen időszakonként. A kérdés természetesen megválaszolatlan marad. Az erőmű hallgat, és dolgozik.-Szarka József-Véget ért a „városi’ Ebben az évben is érdekes, változatos mérkőzéseknek lehettek tanúi azok, akik januártól hétvégenként megnézték az ESZI-sportcsamokban a Duna-Sport által szponzorált városi kispályás focibajnokságot. Húsz csapat részvételével az alapszakaszban két csoportban folytak a küzdelmek. Az alapszakasz mérkőzései alapján az 1-3. helyezett a rájátszás felsőházába, a 4-6. helyezett a középcsoportba, a 7-10. helyezett az alsóházba került. Végül a helyosztókon alakult ki a végső sorrend, a döntőben hosszabbítás után a Diófa büntetőkkel nyert a Partner Kft. csapata ellen. A végső sorrend: 1. Diófa, 2. Partner Kft., 3. Kiér Singers, 4. Kreszpark Rangers, 5. City, 6. Ferr-Kert, 7. Tar és Tar Security, 8. Atom Boys, 9. Gonoszok, 10. PCKÖ Rosszfiúk, 11. KópisKft., 12. Hetvenesek, 13. Farkas&Schönhardt, 14. Söni Tűzoltók, 15. Beanett Bt., 16. Viking Tours, 17. Bulldog Café, 18. Domb SC, 19. Ejzi és Döme, 20. Gyapa SE 1976-2006 Mily csodás, mily színes a világ A Paksi Fotósok Baráti Körének kiállítása A Paksi Fotósok Baráti Köre 2002- ben alakult. Tagja a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének. A kör tagjai sikerrel szerepeltek alkotásaikkal országos fotópályázatokon, és megjelentek a Paksi Atomerőmű Rt., valamint a város különböző kiadványaiban. Fényképezési ismereteiket foglalkozások, előadások keretében bővítik. A Városi Művelődési Központ kisklubjában kéthetenként megrendezésre kerülő találkozásaikra minden érdeklődők szeretettel várnak.-Lovásziné Anna-A Városi Múzeumban 2006. március 14-én nyílt meg a Paksi Fotósok Baráti Köre tagjainak legújabb fotókiállítása. A vendégeket dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója köszöntötte, majd Wollner Pál, a kör vezetője szólt a Paksi Fotósok Baráti Köre tevékenységéről. Mint mondta, a kiállítás színvonalas megrendezéséhez Paks Város Ónkormányzatának Kulturális Bizottságától és a paksi DIAMOND Fotóstúdiótól kaptak támogatást mennyire szép, színes a világ, ahol élünk. A fotók felvillantották a nagyvilág különböző tájait, de a meghitt paksi szegleteket is. Úgy tárták a nézelődő elé a szépet, a látványt, ahogy csak a profi fotósok tudják. Gratulálunk a paksi fotósoknak, a kiállítóknak! A múzeumban rendezett bemutatón Boa András, Hadnagy Lajos, Jakab Albert, Laurinyecz Pálné, Ötvös Miklós, Scheidl Dávid, Száméi László, Szécsényi Zsolt, Vájná Zoltán, Vincze Pál és Wollner Pál képei április végéig tekinthetők meg. A fotókiállítás, mint már annyiszor, most is ámulatba ejtette közönségét. Nem is csoda, hogy olyan nagy számban jelentek meg a megnyitón. Az érdeklődők, nézelődők azon túl, hogy meggyőződhettek a fotósok tehetségéről, művészi képességéről, arról is bizonyságot nyerhettek, hogy mennyire csodás, Fölényes paksi vezetés négy meccs után Nagyszerű eredményekkel kezdte meg tavaszi hadjáratát a Paksi SE felnőtt futballcsapata. A két elmaradt mérkőzés után egyből a Felcsúttal kezdtek a Lengyel-fiúk. Nézőcsúcs született március 17-én a Fehérvári úton. 2000 néző buzdította a csapatokat - főképpen a hazai bajnokaspiránst. A remek iramú, de (talán éppen ezért) sok hibával tarkított összecsapáson a Felcsút jutott előnyhöz, ám ezt bő perccel később Tamási fejesével egalizálta a házigazda. A fordulást követően aztán előbb Báló, majd Búzás gólja jelezte a házigazda fölényét. Kovacsics második gólja csak a szépítésre volt elég a legfőbb rivális számára. A következő meccs is ugyanilyen nehéznek ígérkezett. A Haladás várta a PSE-t, s volt, hogy csak az első félidőben többet kezdeményező hazaiakon múlott, hogy nem született meg a szombathelyi gól. A meccs utolsó negyedében aztán felpörögtek az (érdemi) események. A Hali szerzett vezetést, hogy aztán érkezzen egy nagyszerű Varga-fejes, majd egy pontos Bálóféle befejezés, és már ünnepelhettek is Benedeczkiék. Szombathelyen nyerni: megsüvegelendő eredmény! Április elsején - ismét több mint ezer néző előtt - fogadta a PSE azt a BKV Előrét, melytől ősszel meglepő vereséget szenvedett. Két veresége közül az egyiket... Most már az 5. percben vezethetett volna a Paks 2-0-ra, ám a helyzetek - ahogyan később is sokáig - kimaradtak. Próbálkozott a pesti csapat is, nem ölte a játékot. Ismét a meccs utolsó negyedére maradt a döntés. Ekkor egy pontos Buzás-féle szabadrúgást követő csodás Nógrádifejes foszlatta széjjel a pestiek bravúrról szőtt álmait. Báló remekbe szabott ívelése már csak hab volt a tortán. Április 8-án újra idegenben lépett pályára a Paksi SE. Csapatunk Búzás góljával nehéz meccset nyert a MOTIM ellen, s mivel a Felcsút újabb vereséget szenvedett, a téli négy pont immár tizenháromra hízott! -vöröss-Megjött a tavaszi ár • • • Paksnal a Dunán mert legmagasabb vízállás 1965-ben volt: 872 cm 2002-ben: 773 cm 2006-ban: 778 cm Az atomerőmű hideg vizes csatornájánál mért legnagyobb vízállások: 2002-ben 93,62 mBf 2006-ban 93,68 mBf
