Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-03-01 / 3. szám

2006. március

1976-2006

9. oldal

Tizenöt éves az Országos Atomenergia Hivatal

SZEPES KÁROLY

az OAH megalapítása óta aktív tagja a hivatal szakembergárdájának. Ezt megelőzően több területen, így néhány évig a paksi atomerőműben is dolgozott. Kérdésünkre válaszolva elmondta:

— 1979-ben gépészmérnökként végeztem a Műegyetemen. Az utolsó években már valamennyire specializálódtam az erőműves, ezen belül is az atomerőművekkel kapcsolatos szakra, s lényegében ez adott kedvet ahhoz, hogy néhányan elmenjünk az akkor épülő paksi atomerőműbe dolgozni. A kezdeti időszakban olyan képzésen vettem részt, hogy hoszszú időt töltöttem el az akkori Szovjetunióban, majd az NDK-ban. Ezt követően főleg a fejlesztésekkel foglalkozó területeken dolgoztam beosztott, majd önálló mérnökként az erőműben. Többek között részt vettem az atomerőmű szimulátor központjának a létesítésében is. 1989-ben kerültem az OAH jogelődjébe, ahol paksi tapasztalataim segítségével szépen fokozatosan megismerkedtem a hatósági munka teljes spektrumával, és több területen, számos beosztásban dolgoztam már.

Több jelentős és érdekes nemzetközi projekt mellett közreműködtem a paksi atomerőmű reaktorblokkjainak időszakos biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos munkákban, valamint az atomerőmű végleges biztonsági jelentésének felülvizsgálatában és az új jelentéssel szemben támasztandó hatósági követelmények elkészítésében. Ugyancsak érdekes feladat volt az atomerőmű foldrengésállóságának növelését biztosító projektben végzett munka. És végül ne feledkezzünk meg a 2003 áprilisában megsérült fűtőelemek eltávolításával összefüggő engedélyezési és ellenőrzési tevékenységről sem, valamint természetesen ehhez kapcsolódva a néhány hónap múlva kezdődő tényleges kárelhárítási munkák hatósági felügyeletéről, amely a közeljövő egyik legnagyobb jelentőségű munkája lesz.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megalapításának 15. évfordulóját köszöntő ünnepi ülést február 8-án Budapesten tartották meg, melyen Petrétei József igazságügy-miniszter a területet felügyelő szaktárca vezetőjeként méltatta a hivatal eddigi munkáját, majd átadta a tavaly alapított Gyimesi Zoltán-díjat Szepes Károlynak, az OAH főosztályvezető-helyettesének.

Petrétei József köszöntőjében többek között elmondta: egy ország nukleáris hatósága nem tud elszigetelten működni, hiszen ebben az iparágban a hazai és nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen. Az OAH sikeres és elismert nemzetközi munkáját jellemzi, hogy többek között a kezdetektől együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (NAÜ), a különböző nukleáris szervezetekkel és hatóságokkal, valamint rengeteget tett a hazai lakosság tájékoztatásának fejlesztésében is. Munkájuk eredményességét jelzi az is, hogy például Bátaapáti lakosságának döntő többsége népszavazáson is támogatta a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának megépítését. Ezt követően a tavalyi év végén az Országgyűlés szintén döntő többséggel támogatta a hulladéktároló megépítését, valamint a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget képviselő Kim Byung-Koo igazgató köszöntő szavai után került sor Rónaky József, az OAH főigazgatójának beszámolójára az elmúlt 15 év legfontosabb eredményeiről. Rónaky József a jubileum kapcsán kiemelte, hogy a hivatal elődjét, az Országos Atomenergia Bizottságot 1955-ben alapították meg, melynek rendkívül fontos szerepe volt a magyarországi nukleáris iparág létrejöttében, majd az atomtörvény megszületésében és a paksi atomerőmű felépítésében. Az OAH a rendszerváltást követően, egy 1990-es kormányrendelet alapján alakult meg 1991. január 1-jén. A hivatal feladata rendkívül szerteágazó, így többek között a törvényi szabályozás, a hazai nukleáris létesítmények hatósági feladatainak ellátása, a nukleáris és radioaktív anyagok felügyelete, a nukleárisbaleset-elhárítás, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelése, a nemzetközi együttműködések biztosítása és a

tájékoztatási feladatok ellátása. Az OAH azért, hogy mindezeket a feladatokat ellássa, egy folyamatos szervezeti és működési korszerűsítésen megy át. A főigazgató jelezte azt is, hogy a közeljövő legjelentősebb feladatai között szerepel a paksi 2. blokkon a reaktortartály melletti tisztítótartályban lévő sérült fűtőanyag eltávolítási munkáinak engedélyezése, majd a tényleges kivitelezés felügyelete, valamint fel kell készülniük az atomerőmű üzemidő-hosszabbítási munkáihoz kapcsolódó hatósági feladatokra is.

A díj névadójának munkásságát Szalmáry Zoltán professzor méltatta. Gyimesi Zoltán az atomenergia biztonsága területén kimagasló tudományos és műszaki tevékenységet végzett. Személyisége és tevékenysége meghatározó jelentőségű volt a hazai atomenergetika fejlődésében. A nukleáris biztonság területén elismerten az ország első számú szakmai tekintélye volt, aki a szakmai célok és feladatok mellett mindig világosan látta és érvényesítette az atomenergia alkalmazásával összefüggő erkölcsi és társadalmi elvárásokat is.

Ezt követően a hazai nukleáris létesítmények vezetői köszöntötték a hivatalt, és beszéltek az elmúlt 15 év közös feladatairól, az együttműködés sikereiről és nehézségeiről.

Elsőként Kovács József a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója köszöntötte az OAH vezetőit és munkatársait. Többek között felidézte az

OAH megalapítása előtti éveket is, hiszen az atomerőmű éppen most ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Mint mondta: a kezdeteket idézi, hogy a 10/1978-as MT-rendelet alapján kiadott 5/1979-es NIM-rendelet szabályozta először az atomerőmű és a hatóság kapcsolatát, amely például életbe léptette az atomerőmű biztonsági szabályzatát is. Ezt követően az elvégzett rengeteg munka után 1982. december 21-én született meg az 1. blokk energetikai indításának engedélye, majd 1983. augusztus 31-én megkapta a paksi atomerőmű első blokkja az üzemeltetési engedélyt. A következő tíz évben felgyorsultak az események, nagy változások következtek be, így például 1991. január elején létrejött az OAH.

Ekkor Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat akkori vezérigazgatója így fogalmazta meg a cég 1991. évi célkitűzéseit: a külső kapcsolatokban fontos számunkra az új szervezeti formában működő OAH igényelte intézkedéseknek való megfelelés. Kicsit óvatos fogalmazás, de úgy gondolom egy engedélyestől ez elviselhető - idézte fel a vezérigazgató.

Kovács József elmondta azt is, hogy elismerve az elődök tevékenységét, amellyel támogatták az atomerőmű létrejöttét és működését, ki kell emelni azt a hatalmas munkát is, amit a jogszabályi háttér megalkotása érdekében az OAH vezetése és munkatársai végeztek az elmúlt 15 évben. Mindezt úgy, hogy az atomerőmű nukleáris felügyelete folyamatosan biztosítva volt. A törvényi módosítások biztosították, hogy az OAH független, modem, az európai normáknak megfelelő nukleáris felügyeletté váljon. Napjaink feladatairól szólva a vezérigazgató kiemelte az atomerőmű blokkjainak teljesítménynövelését és az üzemidőhosszabbítás megvalósítását, valamint ide sorolta a 2003-ban bekövetkezett sajnálatos üzemzavar felszámolását is. Ezekben a tevékenységekben ugyanúgy szüksége lesz az atomerőműnek a hatóság korrekt támogatására, mint eddig már annyiszor.

Gadó János, a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutatóintézetének igazgatója külön kiemelte azt az együttműködést, amely a kutatás-fejlesztés terén valósult meg. Mint

többek között mondta: elkezdhetünk gondolkozni azon, hogy előbb utóbb új atomerőművi blokkokkal kell tovább fejleszteni a hazai villamosenergia-ellátást.

Aszódi Attila, a Budapeti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az OAH és az engedélyesek

közötti korrekt és jó együttműködést emelte ki, szintén hangsúlyozva, hogy a kialakult kutatásfejlesztési együttműködésről mindig bebizonyosodott, mennyire hasznosak és sikeresek ezek a munkák.

Hegyháti József, az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. igazgatója külön kiemelte az OAH szerepét abban, hogy a Bátaapátiban létesítendő kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának építését támogatta a parlament. Mint jelezte, emellett ismét elkezdtek dolgozni a nagy aktivitású hulladékok tárolójának megvalósításán is, valamint rendkívül fontos, hogy a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKAT) korszerű és biztonságos létesítmény.

Végezetül Petrétei József átadta a tavaly alapított Gyimesi Zoltándíjat Szepes Károlynak, az OAH főosztályvezető-helyettesének. A díj az atomenergia alkalmazásának biztonsága, a nukleáris biztonság fejlesztése érdekében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka elismerésére adományozható.-Mayer György-OAH NBI-PA Rt. vezetői találkozó

NBI

„A Szabályzatokat - a tudomány eredményeinek, a hazai és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével - legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell. ” 89/2005. (V.5.) Korai, rendelet 4. § (4)

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Magyarország nukleáris hatósága, a Paksi Atomerőmű Rt. legfontosabb hatósági partnere. Ennek megfelelően mind a két szervezet igyekszik ápolni, és még hatékonyabbá tenni a meglévő kapcsolatokat, melynek egyik formája az évenként megtartott vezetői találkozó. Legutóbb 2006. február 13-án, Pakson találkoztak az OAH NBI és a PA Rt. vezetői. A találkozóról Radnóti István biztonsági igazgatót kérdeztem.

— Igazgató úr, miben áll immár több évre visszatekintő, hagyományosan évenként megrendezett OAH NBI -PA Rt. vezetői találkozó lényege, mire hivatott ez a fórum?- Az őszinte légkörű találkozók célja az, hogy elmondjuk egymásnak azokat a problémákat, amelyek az adott évben foglalkoztattak bennünket, összefoglaljuk az eltelt időszak munkáját érintő kritikai észrevételeket, megismeijük egymás véleményét. Ezen a fórumon nem születnek

nagy horderejű döntések, vagy olyanok, amelyek alapvetően befolyásolják a két fél kapcsolatát.

Ha olyan téma kerül felszínre, amely hosszú távú kezelést igényel, akkor ezt más fórumra utaljuk, ott próbáljuk megoldani. Például, ha a megbeszéléseken egyetértünk abban, hogy jogszabályi előírást kellene módosítani - akár az Atomtörvényt, akár kormányrendeletet vagy a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (NBSZ) - természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a fórum hivatott a jogszabály-változtatás kezdeményezésére, de megteremtjük a feltételeit annak, hogy egy ilyen munka beinduljon.- Az INES-skálán jegyzett, vagy bármilyen más esemény előrehozhatja-e a vezetői találkozók időpontját?-A vezetői találkozók meghatározott időközökben történnek, az év elején. A találkozóknak nem célja az éppen aktuális témák megvitatása. Ha egy konkrét esemény kapcsán bármelyik fél szükségét érzi vezetői konzultációnak, akkor azt az adott témában megtartjuk. Tehát az éves megbeszélések függetlenek a napi, operatív eseményektől.-A 2. blokki 1. sz. aknában 2003-ban történt üzemzavar mennyire befolyásolta az éves konzultációk menetét, változott-e a meglévő kapcsolatrendszer?- Az éves megbeszélések megtartását nem befolyásolta az esemény. Azt azonban kiemelném, hogy az üzemzavar utáni találkozónak volt egy olyan üzenete, hogy erősítenünk kell a kölcsönös bizalmat, az együttműködést. Az üzemzavarnak nagyon sok tanulsága volt, számos feladatot határoztunk meg. Az OAH és a nemzetközi szervezetek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) értékelésében számos jobbító javaslat és feladat fogalmazódott meg, melyek megvalósításán ma is dolgozunk. A hatóság nemzetközi szervezetektől kapott kritikai észrevételek alapján szintén elkészítette saját intézkedési tervét.

— Az atomerőműben párhuzamosan folyó projektek végett a meglévő kapcsolatrendszer elemei közé szükségese új elemeket beilleszteni?- Úgy érzem, elég jól kommunikáltuk az előttünk álló feladatokat, fő stratégiai céljainkat. Kiemelt feladat ebben az évben a 2. blokki 1. számú aknában folyó helyreállítási munka, hosszabb távon a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás. A felsorolt programok mindegyike újszerű, olyan nagy horderejű és jelentős feladat, melynek kezelése nyilvánvalóan külön figyelmet és sokszor egyedi megoldást igényel. A 2. blokki 1. számú akna helyreállításának egyik lényeges eleme a hatóság és az engedélyes viszonyának kérdése. Olyan megoldások születtek, amelyek erre az eseményre, erre az egyszeri beavatkozásra a legjobban alkalmazhatók.

Ami az üzemidő-hosszabbítást illeti, vezetői értekezleten döntöttük el azt, hogy legyen a két fél között külön megállapodás ebben a témában, amely a fő elveket rögzíti, és ami alapján a megbízott szakemberek a részleteket kidolgozzák.

Az említett példák alátámasztják azt, hogy bizonyos eseményeknél szükség van külön megállapodásra, egyedi kezelésre. Ami a teljesítménynövelést illeti, a feladat átalakításként, a meglévő jogszabályok keretein belül kezelhető, tehát itt nem szükséges külön megállapodás.- Volt-e a mostani találkozónak kiemelt témája?

— Több témát vitattunk meg, amelyek közül talán a legfontosabb az előttünk álló számos feladat egymáshoz való illesztése. A már említett projektek mellett a Gazdasági Hatékonyságnövelési Projekt és a holdinggal kapcsolatos tevékenység is feladatokat ad. A hatóság felé be kell mutatnunk, hogyan tudjuk elosztani a szükséges erőforrásokat, mi a feladatok prioritási sorrendje. Úgy döntöttünk, hogy a témajelentőségére való tekintettel külön értekezleten tárgyaljuk meg a kérdést. A másik fontos téma az elmúlt év őszén kiadott, módosított NBSZ-szel

kapcsolatos, amely több új előírást is tartalmaz. A mostani találkozón konkrétan az előzetes biztonsági elemzésről esett szó, amelynek az erőmű általi teljesítésével a hivatal nem volt teljes mértékben elégedett. Az erőmű ugyan az új előírást szó szerint véve teljesíti, de a hatóság által elvártakat nem teljes mértékben. Ezen az NBSZ adott pontjainak újabb módosításával lehet változtatni. Lévén, hogy a módosítás hosszabb eljárást igényel, kértük a hatóságot, segítse munkánkat azzal, hogy egy értelmezést ad a szabályzathoz, ami alapján az elvárásoknak könnyebben meg tudunk felelni.- Milyen ma a hatóság és az engedélyes viszonya?- Jogilag ez a viszony szabályozott.

A hatóságnak hatósági eszközei vannak, határozatokat hoz, kötelezéseket ír elő, az engedélyes pedig ezeknek megfelelően hajtja végre a feladatait. A hatóság és az erőmű célja mindenkor azonos: az erőmű hosszú távú biztonságos üzemeltetése. Ahhoz, hogy ezt a célt eléljük, a hivatalos, jogi kapcsolatokon túlmenően sokkal szorosabb együttműködésre van szükség. Többek között ezt segíti elő az évente megtartandó vezetői megbeszélés is. A két fél között kiegyensúlyozott, jó kapcsolat alakult ki. A problémákról nyíltan beszélhetünk, észrevételeinket őszintén elmondhatjuk. Mindez természetesen kölcsönös, mi is számos, nem hivatalos megkeresést kapunk a hatóságtól. -Topor Magdolna-