Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-03-01 / 3. szám

2006. március 1976-2006 9. oldal Tizenöt éves az Országos Atomenergia Hivatal SZEPES KÁROLY az OAH megalapítása óta aktív tagja a hi­vatal szakembergárdájának. Ezt megelő­zően több területen, így néhány évig a paksi atomerőműben is dolgozott. Kérdé­sünkre válaszolva elmondta: — 1979-ben gépészmérnökként végez­tem a Műegyetemen. Az utolsó években már valamennyire specializálódtam az erőműves, ezen belül is az atomerőmű­vekkel kapcsolatos szakra, s lényegében ez adott kedvet ahhoz, hogy néhányan el­menjünk az akkor épülő paksi atomerő­műbe dolgozni. A kezdeti időszakban olyan képzésen vettem részt, hogy hosz­­szú időt töltöttem el az akkori Szovjet­unióban, majd az NDK-ban. Ezt követő­en főleg a fejlesztésekkel foglalkozó te­rületeken dolgoztam beosztott, majd önálló mérnökként az erőműben. Többek között részt vettem az atomerőmű szimu­látor központjának a létesítésében is. 1989-ben kerültem az OAH jogelődjébe, ahol paksi tapasztalataim segítségével szépen fokozatosan megismerkedtem a hatósági munka teljes spektrumával, és több területen, számos beosztásban dol­goztam már. Több jelentős és érdekes nemzetközi projekt mellett közreműködtem a paksi atomerőmű reaktorblokkjainak idősza­kos biztonsági felülvizsgálatával kapcso­latos munkákban, valamint az atomerő­mű végleges biztonsági jelentésének fe­lülvizsgálatában és az új jelentéssel szemben támasztandó hatósági követel­mények elkészítésében. Ugyancsak érde­kes feladat volt az atomerőmű foldren­­gésállóságának növelését biztosító pro­jektben végzett munka. És végül ne fe­ledkezzünk meg a 2003 áprilisában meg­sérült fűtőelemek eltávolításával össze­függő engedélyezési és ellenőrzési tevé­kenységről sem, valamint természetesen ehhez kapcsolódva a néhány hónap múl­va kezdődő tényleges kárelhárítási mun­kák hatósági felügyeletéről, amely a kö­zeljövő egyik legnagyobb jelentőségű munkája lesz. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megalapításának 15. évfor­dulóját köszöntő ünnepi ülést feb­ruár 8-án Budapesten tartották meg, melyen Petrétei József igazság­ügy-miniszter a területet felügyelő szaktárca vezetőjeként méltatta a hivatal eddigi munkáját, majd át­adta a tavaly alapított Gyimesi Zol­­tán-díjat Szepes Károlynak, az OAH főosztályvezető-helyettesének. Petrétei József köszöntőjében töb­bek között elmondta: egy ország nukle­áris hatósága nem tud elszigetelten mű­ködni, hiszen ebben az iparágban a ha­zai és nemzetközi együttműködés nél­külözhetetlen. Az OAH sikeres és elis­mert nemzetközi munkáját jellemzi, hogy többek között a kezdetektől együttműködik a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséggel (NAÜ), a kü­lönböző nukleáris szervezetekkel és hatóságokkal, valamint rengeteget tett a hazai lakosság tájékoztatásának fej­lesztésében is. Munkájuk eredményes­ségét jelzi az is, hogy például Bátaapáti lakosságának döntő többsége népsza­vazáson is támogatta a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának meg­építését. Ezt követően a tavalyi év vé­gén az Országgyűlés szintén döntő többséggel támogatta a hulladéktároló megépítését, valamint a paksi atomerő­mű üzemidő-hosszabbítását. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséget képviselő Kim Byung-Koo igazgató köszöntő szavai után került sor Rónaky József, az OAH főigazga­tójának beszámolójára az elmúlt 15 év legfontosabb eredményeiről. Rónaky József a jubileum kapcsán ki­emelte, hogy a hivatal elődjét, az Or­szágos Atomenergia Bizottságot 1955-ben alapították meg, melynek rendkívül fontos szerepe volt a ma­gyarországi nukleáris iparág létrejöt­tében, majd az atomtörvény megszü­letésében és a paksi atomerőmű fel­építésében. Az OAH a rendszerváltást követően, egy 1990-es kormányren­delet alapján alakult meg 1991. janu­ár 1-jén. A hivatal feladata rendkívül szerteágazó, így többek között a tör­vényi szabályozás, a hazai nukleáris létesítmények hatósági feladatainak ellátása, a nukleáris és radioaktív anyagok felügyelete, a nukleárisbal­­eset-elhárítás, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelése, a nemzetkö­zi együttműködések biztosítása és a tájékoztatási feladatok ellátása. Az OAH azért, hogy mindezeket a fel­adatokat ellássa, egy folyamatos szer­vezeti és működési korszerűsítésen megy át. A főigazgató jelezte azt is, hogy a közeljövő legjelentősebb fel­adatai között szerepel a paksi 2. blok­kon a reaktortartály melletti tisztító­tartályban lévő sérült fűtőanyag eltá­­volítási munkáinak engedélyezése, majd a tényleges kivitelezés felügye­lete, valamint fel kell készülniük az atomerőmű üzemidő-hosszabbítási munkáihoz kapcsolódó hatósági fel­adatokra is. A díj névadójának munkásságát Szalmáry Zoltán professzor méltatta. Gyimesi Zoltán az atomenergia bizton­sága területén kimagasló tudományos és műszaki tevékenységet végzett. Sze­mélyisége és tevékenysége meghatáro­zó jelentőségű volt a hazai atomenerge­tika fejlődésében. A nukleáris biztonság területén elismerten az ország első szá­mú szakmai tekintélye volt, aki a szak­mai célok és feladatok mellett mindig világosan látta és érvényesítette az atomenergia alkalmazásával összefüg­gő erkölcsi és társadalmi elvárásokat is. Ezt követően a hazai nukleáris léte­sítmények vezetői köszöntötték a hi­vatalt, és beszéltek az elmúlt 15 év közös feladatairól, az együttműködés sikereiről és nehézségeiről. Elsőként Kovács József a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója kö­szöntötte az OAH vezetőit és munka­társait. Többek között felidézte az OAH megalapítása előtti éveket is, hi­szen az atomerőmű éppen most ünne­pelte fennállásának 30 éves évfordu­lóját. Mint mondta: a kezdeteket idézi, hogy a 10/1978-as MT-rendelet alap­ján kiadott 5/1979-es NIM-rendelet szabályozta először az atomerőmű és a hatóság kapcsolatát, amely például életbe léptette az atomerőmű biz­tonsági szabályzatát is. Ezt követő­en az elvégzett rengeteg munka után 1982. december 21-én született meg az 1. blokk energetikai indítá­sának engedélye, majd 1983. au­gusztus 31-én megkapta a paksi atomerőmű első blokkja az üzemel­tetési engedélyt. A következő tíz év­ben felgyorsultak az események, nagy változások következtek be, így például 1991. január elején lét­rejött az OAH. Ekkor Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat akkori vezér­­igazgatója így fogalmazta meg a cég 1991. évi célkitűzéseit: a külső kapcsolatokban fontos számunkra az új szervezeti formában működő OAH igényelte intézkedéseknek való megfelelés. Kicsit óvatos fo­galmazás, de úgy gondolom egy engedélyestől ez elviselhető - idézte fel a vezérigazgató. Kovács József elmondta azt is, hogy elismerve az elődök tevékenységét, amellyel támogatták az atomerőmű létrejöttét és működését, ki kell emelni azt a hatalmas munkát is, amit a jog­szabályi háttér megalkotása érdekében az OAH vezetése és munkatársai vé­geztek az elmúlt 15 évben. Mindezt úgy, hogy az atomerőmű nukleáris fel­ügyelete folyamatosan biztosítva volt. A törvényi módosítások biztosították, hogy az OAH független, modem, az európai normáknak megfelelő nukleá­ris felügyeletté váljon. Napjaink fel­adatairól szólva a vezérigazgató ki­emelte az atomerőmű blokkjainak tel­jesítménynövelését és az üzemidő­hosszabbítás megvalósítását, valamint ide sorolta a 2003-ban bekövetkezett sajnálatos üzemzavar felszámolását is. Ezekben a tevékenységekben ugyan­úgy szüksége lesz az atomerőműnek a hatóság korrekt támogatására, mint ed­dig már annyiszor. Gadó János, a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutatóin­tézetének igazgatója külön kiemelte azt az együttműködést, amely a kuta­tás-fejlesztés terén valósult meg. Mint többek között mondta: elkezdhetünk gondolkozni azon, hogy előbb utóbb új atomerőművi blokkokkal kell to­vább fejleszteni a hazai villamosener­­gia-ellátást. Aszódi Attila, a Budapeti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igaz­gatója az OAH és az engedélyesek közötti korrekt és jó együttműködést emelte ki, szintén hangsúlyozva, hogy a kialakult kutatásfejlesztési együtt­működésről mindig bebizonyosodott, mennyire hasznosak és sikeresek ezek a munkák. Hegyháti József, az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. igazga­tója külön kiemelte az OAH szere­pét abban, hogy a Bátaapátiban lé­tesítendő kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának építését tá­mogatta a parlament. Mint jelezte, emellett ismét elkezdtek dolgozni a nagy aktivitású hulladékok tároló­jának megvalósításán is, valamint rendkívül fontos, hogy a paksi Ki­égett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKAT) korszerű és biztonságos létesítmény. Végezetül Petrétei József átadta a tavaly alapított Gyimesi Zoltán­­díjat Szepes Károlynak, az OAH főosztályvezető-helyettesének. A díj az atomenergia alkalmazásának biztonsága, a nukleáris biztonság fejlesztése érdekében kifejtett ered­ményes és kiemelkedő munka elisme­résére adományozható.-Mayer György-OAH NBI-PA Rt. vezetői találkozó NBI „A Szabályzatokat - a tudomány ered­ményeinek, a hazai és a nemzetközi ta­pasztalatoknak a figyelembevételével - legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell. ” 89/2005. (V.5.) Korai, rendelet 4. § (4) Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Magyarország nukleáris ha­tósága, a Paksi Atomerőmű Rt. leg­fontosabb hatósági partnere. Ennek megfelelően mind a két szervezet igyekszik ápolni, és még hatékonyab­bá tenni a meglévő kapcsolatokat, melynek egyik formája az évenként megtartott vezetői találkozó. Leg­utóbb 2006. február 13-án, Pakson találkoztak az OAH NBI és a PA Rt. vezetői. A találkozóról Radnóti István biztonsági igazgatót kérdeztem. — Igazgató úr, miben áll immár több évre visszatekintő, hagyományo­san évenként megrendezett OAH NBI -PA Rt. vezetői találkozó lényege, mi­re hivatott ez a fórum?- Az őszinte légkörű találkozók célja az, hogy elmondjuk egymásnak azokat a problémákat, amelyek az adott évben foglalkoztattak bennün­ket, összefoglaljuk az eltelt időszak munkáját érintő kritikai észrevétele­ket, megismeijük egymás vélemé­nyét. Ezen a fórumon nem születnek nagy horderejű döntések, vagy olya­nok, amelyek alapvetően befolyásol­ják a két fél kapcsolatát. Ha olyan téma kerül felszínre, amely hosszú távú kezelést igényel, akkor ezt más fórumra utaljuk, ott pró­báljuk megoldani. Például, ha a meg­beszéléseken egyetértünk abban, hogy jogszabályi előírást kellene módosíta­ni - akár az Atomtörvényt, akár kor­mányrendeletet vagy a Nukleáris Biz­tonsági Szabályzatokat (NBSZ) - ter­mészetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a fórum hivatott a jogsza­bály-változtatás kezdeményezésére, de megteremtjük a feltételeit annak, hogy egy ilyen munka beinduljon.- Az INES-skálán jegyzett, vagy bármilyen más esemény előrehozhat­ja-e a vezetői találkozók időpontját?-A vezetői találkozók meghatározott időközökben történnek, az év elején. A találkozóknak nem célja az éppen aktu­ális témák megvitatása. Ha egy konkrét esemény kapcsán bármelyik fél szüksé­gét érzi vezetői konzultációnak, akkor azt az adott témában megtartjuk. Tehát az éves megbeszélések függetlenek a napi, operatív eseményektől.-A 2. blokki 1. sz. aknában 2003-ban történt üzemzavar mennyire befolyásol­ta az éves konzultációk menetét, válto­­zott-e a meglévő kapcsolatrendszer?- Az éves megbeszélések megtartá­sát nem befolyásolta az esemény. Azt azonban kiemelném, hogy az üzem­zavar utáni találkozónak volt egy olyan üzenete, hogy erősítenünk kell a kölcsönös bizalmat, az együttműkö­dést. Az üzemzavarnak nagyon sok tanulsága volt, számos feladatot hatá­roztunk meg. Az OAH és a nemzet­közi szervezetek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az Atomerőműveket Üzemeltetők Vi­lágszövetsége (WANO) értékelésé­ben számos jobbító javaslat és feladat fogalmazódott meg, melyek megva­lósításán ma is dolgozunk. A hatóság nemzetközi szervezetektől kapott kri­tikai észrevételek alapján szintén el­készítette saját intézkedési tervét. — Az atomerőműben párhuzamosan folyó projektek végett a meglévő kap­csolatrendszer elemei közé szükséges­­e új elemeket beilleszteni?- Úgy érzem, elég jól kommunikál­tuk az előttünk álló feladatokat, fő stratégiai céljainkat. Kiemelt feladat ebben az évben a 2. blokki 1. számú aknában folyó helyreállítási munka, hosszabb távon a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás. A felso­rolt programok mindegyike újszerű, olyan nagy horderejű és jelentős fel­adat, melynek kezelése nyilvánvalóan külön figyelmet és sokszor egyedi megoldást igényel. A 2. blokki 1. szá­mú akna helyreállításának egyik lé­nyeges eleme a hatóság és az engedé­lyes viszonyának kérdése. Olyan megoldások születtek, amelyek erre az eseményre, erre az egyszeri beavat­kozásra a legjobban alkalmazhatók. Ami az üzemidő-hosszabbítást ille­ti, vezetői értekezleten döntöttük el azt, hogy legyen a két fél között külön megállapodás ebben a témában, amely a fő elveket rögzíti, és ami alapján a megbízott szakemberek a részleteket kidolgozzák. Az említett példák alátámasztják azt, hogy bizonyos eseményeknél szükség van külön megállapodásra, egyedi kezelésre. Ami a teljesítmény­növelést illeti, a feladat átalakításként, a meglévő jogszabályok keretein belül kezelhető, tehát itt nem szükséges kü­lön megállapodás.- Volt-e a mostani találkozónak ki­emelt témája? — Több témát vitattunk meg, ame­lyek közül talán a legfontosabb az előttünk álló számos feladat egymás­hoz való illesztése. A már említett pro­jektek mellett a Gazdasági Hatékony­ságnövelési Projekt és a holdinggal kapcsolatos tevékenység is feladatokat ad. A hatóság felé be kell mutatnunk, hogyan tudjuk elosztani a szükséges erőforrásokat, mi a feladatok prioritási sorrendje. Úgy döntöttünk, hogy a té­majelentőségére való tekintettel külön értekezleten tárgyaljuk meg a kérdést. A másik fontos téma az elmúlt év őszén kiadott, módosított NBSZ-szel kapcsolatos, amely több új előírást is tartalmaz. A mostani találkozón konk­rétan az előzetes biztonsági elemzésről esett szó, amelynek az erőmű általi tel­jesítésével a hivatal nem volt teljes mértékben elégedett. Az erőmű ugyan az új előírást szó szerint véve teljesíti, de a hatóság által elvártakat nem teljes mértékben. Ezen az NBSZ adott pont­jainak újabb módosításával lehet vál­toztatni. Lévén, hogy a módosítás hosszabb eljárást igényel, kértük a ha­tóságot, segítse munkánkat azzal, hogy egy értelmezést ad a szabályzat­hoz, ami alapján az elvárásoknak könnyebben meg tudunk felelni.- Milyen ma a hatóság és az enge­délyes viszonya?- Jogilag ez a viszony szabályozott. A hatóságnak hatósági eszközei van­nak, határozatokat hoz, kötelezéseket ír elő, az engedélyes pedig ezeknek megfelelően hajtja végre a feladatait. A hatóság és az erőmű célja minden­kor azonos: az erőmű hosszú távú biz­tonságos üzemeltetése. Ahhoz, hogy ezt a célt eléljük, a hivatalos, jogi kap­csolatokon túlmenően sokkal szoro­sabb együttműködésre van szükség. Többek között ezt segíti elő az évente megtartandó vezetői megbeszélés is. A két fél között kiegyensúlyozott, jó kapcsolat alakult ki. A problémákról nyíltan beszélhetünk, észrevételeinket őszintén elmondhatjuk. Mindez termé­szetesen kölcsönös, mi is számos, nem hivatalos megkeresést kapunk a ható­ságtól. -Topor Magdolna-

Next

/
Thumbnails
Contents