Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-03-01 / 3. szám

10. oldal 1976-2006 2006. március PIME 2006 konferencia Tizennyolcadik alkalommal tartot­ta legnagyobb kommunikációs kon­ferenciáját a nukleáris ipar. A ren­dezvényre Bécsben került sor 2006. február 12-16. között. A részvény­­társaságot Enyedi Bernadett, Mayer Szilvia, Patyi Orsolya, Varga Gabri­ella, dr. Szerbín Pável és Varga Jó­zsef képviselte. Az OAH delegáltja Besenyei Gáborné volt. A FINE ré­széről dr. Aszódi Attila és Pázmándi Tamás vett részt a rendezvényen. A Magyar Atomfórum Egyesületet dr. Czibolya László képviselte. A lakossági tájékoztatás hatéko­nyabbá tételét szorgalmazó rendezvé­nyen 27 ország közel százhatvan szakembere jelent meg. A helyszín a Vienna International Centre (ENSz Palota) volt, azon belül a NAÜ köz­ponti tanácsterme fogadta a résztve­vőket. A komplexumban számos nemzetközi szervezet működik, gyak­ran hallottunk magyar mondatokat. Fényképes belépő, folyamatos rendé­szeti ellenőrzés, csomagátvilágítás, fémdetektoros kapu emlékeztetett bennünket arra, hogy nem szokásos konferenciaközpontban vagyunk. Térjünk vissza a konferenciára, né­hány érdekes előadásra szeretném fel­hívni a figyelmet. A központi téma természetesen Csernobil volt, a hu­szadik évforduló kapcsán több elő­adás is elhangzott a balesetről és kö­vetkezményeiről. Aszódi doktor is­mertette tavalyi expedíciójuk legfon­tosabb mozzanatait, célkitűzéseiket és eredményeiket. Beszámolt arról is, hogy hamarosan látható lesz filmjük végleges változata. Felvázolta, ho­gyan kívánják hasznosítani tapaszta­lataikat az oktatás és a lakossági kom­munikáció területén. Melissa Fle­ming, a NAÜ lakossági tájékoztató osztályának vezetője beszámolt szer­vezete Csernobil kapcsán végzett te­vékenységéről. A hamarosan megje­lenő hivatalos jelentést a konferencia résztvevői ingyenesen megrendelhet­ték. A jelentés 15-30 ezer halottról szól, 2,3 millió embert tekint valami­lyen sugárbetegségben szenvedőnek (ebből mintegy 0,45 millió gyermek). Fatih Birol, az OECD Nemzetközi Energiaügynökségének vezető köz­gazdásza az energiapiac várható ala­kulását vázolta fel 2030-ig. Míg 2002-ben 1,6 milliárd ember volt vil­lamos energia nélkül, 2030-ra (a nö­vekvő erőmű- és hálózatépítések elle­nére) még mindig 1,4 milliárd ember lesz kénytelen nélkülözni azt (boly­gónk lakossága 8 milliárd körül lesz akkor). Számos anomáliáról is beszá­molt az előadó: bár az elmúlt hat év­ben visszaesett az olaj energetikai cé­lú felhasználása, a közlekedésben vi­szont megugrott. Az OECD-országok olajbányászata 2030-ra kb. a felére esik vissza, még jobban függnek majd a nagykitermelőktől. Még egy érdekes adat: az OECD-országok összesen annyi szén-dioxodot bocsá­tanak ki, mint a kínai kibocsátás két­harmada. Összességében: a nukleáris opciót mindenképpen meg kell hagy­ni a világ számára, mert ennek hiá­nyában elkerülhetetlen a környezeti romlás fokozódása. Hasonló végkö­vetkeztetésre jutott Bruno Comby is, aki alapítója és elnöke a Környezet­védők a nukleáris energiáért(l) nevű szervezetnek. Javaslom, hogy további részletekért az olvasók látogassák meg honlapjukat az alábbi címen: www.ecolo.org. Helmuth Böck, az Osztrák Atominté­zet munkatársa ismertette azt a folya­matot, ami az országot pronukleárisból antinukleárissá változtatta (természete­sen a nagypolitika is szerepet játszott ebben). Előadásának címe is elgondol­koztató volt: Ausztria antinukleáris ke­resztesháborúja... A megépített, majd egy népszavazás után el nem indított atomerőmű most legalább látogatókat fogad. Jiri Tyc, a Dél-Bohémiai Papák(!) vezetője beszámolt arról, hogy enyhí­tendő az atomerőművek kérdésében hűvös osztrák-cseh viszonyt, közel két­ezer előadást tartottak az iskolákban mindkét oldalon, amelyeken kb. 75 ezer hallgató vett részt. Szintén határo­kon átnyúló problémákról számolt be az ír kormányt képviselve Peter Brazel. Írország kevésnek találja az angol sell­­afieldi komplexummal kapcsolatos in­formációkat, elsősorban a tengerbe tör­ténő kibocsátások aggasztják őket. To­vábbi együttműködést és több adatot kémek egészen addig, míg félelmeik nem csillapodnak. Az idei programban a szakmai oldalt két látogatási lehető­ség biztositotta: az érdeklődők megte­kinthették a NAÜ laboratóriumait Sei­bersdorfban, illetve lehetőség volt a Temelíni Atomerőmű meglátogatására. Idén a legjobb kommunikációért já­ró díjat a cseh Temelíni Atomerőmű nyerte a Nukleáris Olimpiai Játékok megrendezéséért (híres cseh sportolók részvételével rendeztek a lakosságnak programot). Csak emlékeztetőül: ta­valy (és egyben először) a FINE (Fia­talok a Nukleáris Energetikáért) nyerte a rangos elismerést a Sziget Fesztivá­lon folytatott többéves felvilágosító munkájáért (Nukleáris sátor). Az előadások közötti szünetekben alkalom nyílt poszterek megtekintésé­re, tájékoztató anyagok begyűjtésére is. Ez utóbbiak a TLK-ban az érdeklődők számára hozzáférhetők. -Varga József-Karbantartásról karbantartásra (Folytatás a 7. oldalról) Itt jelentős iszaplerakódás volt, ezért komoly takarítási és csőszakasz-cse­­rélési munkát kellett végrehajtani. Főjavítási munkát végzünk az 5-ös hurkon és a hozzá tartozó fő elzáró tolózáron, a gőzfejlesztőn és a fő keringtetőszivattyún. A gőzfejlesz­tőn örvényáramos vizsgálat történt, és jó eredménnyel zárult. Egyetlen olyan csövet sem találtunk, ahol 50%-nál nagyobb mértékű lett volna az indikáció, és dugózást kellett vol­na alkalmaznunk. A fő keringtetőszivattyúk közül — az 5-ösön kívül - még kettőnek el­lenőrizni kellett tömítőblokkját, mert üzem közben probléma volt ve­lük. A főjavitáson lévő 5-ös fő ker­ingtetőszivattyún sajnos repedéseket találtunk a járó- és vezetőkeréken. Ennek viszont már egy bejáratott ja­vítási technológiája van. A főjavítás egy fontos mérföldkö­vén is túl vagyunk, ez pedig a hurok­­váltás. Az első időszakban a 2-es és az 5-ös hurkon volt természetes cir­kuláció, ezért ehhez a két hurokhoz nem lehetett hozzányúlni. Március 3-án megtörtént a hurokváltás, és az 1-es és 3-as hurok került természetes cirkulációba, vagyis ezen a két hur­kon be kellett fejeznünk minden kar­bantartási munkát. Mivel március 2- án az üzemanyag-átrakás is befeje­ződött a reaktorban, ettől kezdve ki­felé megyünk a főjavításból.- Milyen jelentősebb munkák van­nak még hátra?- El kell még végeznünk a generá­torok és turbinák revízióját, illetve egyéb szekunder köri berendezések ellenőrzését. A turbináknál - külö­nösebb szétszerelés nélkül - endo­szkópos vizsgálatok folynak, és a generátorok esetében is különböző ellenőrzések zajlanak. Nehéz időszak előtt állunk, mert össze fog érni a két blokk főjavítása. Ugyanis a 2. blokk akkor áll le, ami­kor az 1. blokk visszaindul. Elkép­zelhető, hogy kis összecsúszás lesz, ezért nagyobb lélegzetű pihenésre nincs idő. Nagyon oda kell figyel­nünk az 1. blokki munkákon a tiszta­ság és a rend helyreállítására, mert nem lesz lehetőség a blokk visszain­­dítása után rendet rakni. Tisztán kell a munkaterületeinket átadni, mielőtt átmennénk a 2. blokkra.- Köszönöm a tájékoztatást.-Beregnyei-KÖNYVAJÁNLÓ Vajda György: Energiahasznosítás Az Akadémiai Kiadó gondozásában, a „Hő - mozgás - fény” c. sorozat ke­retén belül megjelent Vajda György: Energiahasznosítás című, háromszáz­ötven oldalas, A/5 méretű, igazán időszerű szakkönyve. Vajda György akadémikus az energiahasznosítás kultúrtörténeti áttekintése után olvas­mányos módon számba veszi, mi az energia-befektetés legcélszerűbb módja a kedvező életkörülmények megteremtéséhez és az anyagi javak előállításához. Köztudott, hogy a hasznosított energia legnagyobb ré­széből hőt fejlesztenek fűtés, főzés, melegvíz-készítés, valamint techno­lógiai feladatok ellátására. Az ener­giafelhasználás második csoportja mechanikai munkavégzést szolgál; legnagyobb része a közlekedést fede­zi. Viszonylag kicsi a világítás ener­giaigénye, gyorsan nő viszont az in­formációtechnika energiaszükségle­te. Megtudjuk, hogy sokféle rendel­tetése van a kémiai energiahasznosí­tásnak, legfontosabb válfaja a tüze­lés. A villamos energiának a főszere­pe az energia továbbítása. Ez a legso­koldalúbb szerepet játszó energiafaj­ta, egyrészt fejlesztésére minden energiafajta felhasználható, másrészt abból minden energiafajta előállítha­tó. A könyv főbb fejezetei: - Energia­­ellátás, - Hőhasznosítás, - Mechani­kai munka, - Világítás, - Kémiai energiahasznosítás, - Villamosener­­gia-fejlesztés, -felhasználás, -ellátás. A tervezők, a kivitelezők és termé­szetesen a laikus érdeklődők számára legfontosabb energiaátalakítás tudni­valóiról számos táblázat és diagram segítségével kapunk áttekintést, és ahogy azt már Vajda György akadé­mikustól megszoktuk, minden téma­körben közérthető magyarázatokat kapunk. Az ajánlott kiadvány a könyves­boltokban 2450 Ft/db áron megvásá­rolható. -Sipos László-Újra Pakson a hallgatók Az OSSKI (Országos „Frédéric Jo­­liot-Curie” Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet) szerve­zésében zajló átfogó fokozatú sugár­­védelmi képzés hallgatói - a több­éves hagyománynak megfelelően - ismét Pakson töltöttek egy napot. A február 21-ei, egész napos prog­ram során a jelenlévők képet kaptak a kibocsátás-ellenőrzésről, a munkavál­lalók sugárvédelmi és egészségügyi ellenőrzéséről, a részvénytársaság baleset-elhárítási szervezetéről és a felkészülésről, majd a cég kommuni­kációs és társadalmi tevékenységéről. Az átfogó képzési programot a 16/2000. EÜ Miniszteri rendeletben foglalt követelmények szerint állítot­ták össze. A képzés kéthetes, alapve­tően az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben. A résztvevők elsősorban orvosok és sugárvédelmi szakemberek. A sikeres vizsga után az Országos Tiszti­főorvosi Hivatal igazolást ad a részt­vevőknek. A paksi program során dr. Germán Endre, Kiss Mihály, dr. Ótos Miklós, Bana János és Varga József tartott előadást a 25 fős társaságnak. A pak­si képzés végén a hallgatók látoga­tást tettek üzemi területen.-Varga József-WANO-jelentés 2005 Az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége Moszkvai Köz­pontja (WANO MC) 2005. november 13-25. között mind a négy blokkra kiterjedő partnervizsgálatot végzett a paksi atomerőműben. A tapasztalt nemzetközi atomerőműves szakem­berekből álló csoport vizsgálata ki­terjedt az erőmű teljes üzemeltetési tevékenységének vizsgálatára, és az üzemeltetési erősségeink, javítandó területeink meghatározására irá­nyult. A vizsgálat eredményeként elkészült jelentésről Varjú Attila, az ÜBO osztályvezetője, a WANO-kap­­csolatokért felelős szervezet vezető­je tájékoztatott. — Osztályvezető úr, mi az etalon, amihez képest a WANO-szakemberek mérik az adott atomerőmű működését jellemző pozitív gyakorlatokat és a javítandó területeket? Vannak-e a vizsgálatra vonatkozó elfogadott nor­matívák vagy követelmények?- A WANO-nak van egy régóta al­kalmazott, és mára már kiforrott köve­telményrendszere, az ún. Teljesítmény­célok és kritériumok című dokumen­tum, amelyet a világ bármely nukleáris létesítményében folytatott vizsgálat so­rán alkalmaz. Ez a dokumentum az erőmű biztonságos és megbízható üze­meltetésének minden területére vonat­kozóan tartalmaz teljesítménycélokat, amelyek két alcsoportba vannak sorol­va: funkcionális célok, illetve kereszt­funkcionális célok. Míg az első csoport azokat a hagyományos értelemben vett funkcionális területeket fedi le, mint üzemvitel, karbantartás stb., a második csoportba olyan területek tartoznak, mint a biztonsági kultúra, az önellenőr­zés, az emberi teljesítmény, a munka­­védelem stb. A teljesítménycélok érté­keléséhez nyújtanak segítséget a krité­riumok, amelyek jellegüknél fogva már egy szűkebb tevékenység értékelé­sére szolgálnak. Az említett dokumen­tum egyébként bármely erőműnek a rendelkezésére áll, így a vizsgálatot megelőzően mi is tudtunk előre készül­ni a megmérettetésre. Emellett ezt a dokumentumot alkal­maztuk 2001-ben is, amikor erőmű­vünkben lebonyolítottunk egy WANO-módszertan szerinti önvizsgá­latot a 2001. évi NAÜ-OSART-vizs­gálatra való felkészülés keretében. Még annyit erről a dokumentumról, hogy az abban megfogalmazott elvá­rások a WANO közösségében tevé­kenykedő, nagy szakmai tapasztala­tokkal rendelkező szakemberek közös bölcseletének esszenciáját tükrözik, zsinórmértékként szolgálnak minden erőmű részére a biztonságos és meg­bízható üzemeltetési célok elérésében.- Hogyan történik meg a WANO- vizsgálat eredményeinek feldolgozása?- A nemzetközi vizsgálócsoport a vizsgálat lezárását követően szinteti­zálta a megállapított hiányosságain­kat, és kiegészítve a nálunk tapasztalt pozitív gyakorlatot bemutató észrevé­telekkel összeállította a vizsgálati je­lentést, amelyet véleményezés után január végén meg is kaptunk. Ezt kö­vetően a szakmai igazgatóságokat be­vonva megkezdődött a vizsgálati je­lentés észrevételeinek feldolgozása. A feldolgozás eredményeként előálló feladatlistákat az ÜBO összeszer­keszti, és azt intézkedési terv formá­jában előterjeszti a március végén tar­tandó rendkívüli Biztonsági és Minő­ségbiztosítási Bizottság ülésére. Ezen a fórumon történik meg az intézkedé­si terv vezetői felülvizsgálata, értéke­lése és jóváhagyása.- Mi történik akkor, ha ezen a fóru­mon az előterjesztett intézkedési terv­ben Jölmerül egy nem egészen egyér­telmű kérdés vagy feladat, amely esetleg nem eléggé kidolgozott, vagy éppen ellentmondó?- Ha a felsoroltak közül bármelyik előfordul, akkor azt a vitás feladatot egy szakmai szintű utóegyeztetésnek kell alávetni. A végleges és jóváhagyott intézke­dési tervünket - angol nyelvre történő lefordítását követően - április 30-ig tájékoztatásul be kell küldenünk a WANO Moszkvai Központjába. A 2005. évi WANO-vizsgálat után kb. 1,5—2 éven belül várható az ún. WANO-követővizsgálat, melynek célja az, hogy a WANO a helyszínen győződjön meg arról, hogy az intéz­kedési tervünk alapján, illetve annak eredményeképpen felszámoltuk-e a 2005. évi vizsgálat során megállapí­tott hiányosságokat.- Mennyire jellemző a nemzetközi vizsgálatok eredményeinek megis­mertetése a társerőművekkel?- A WANO-vizsgálat eredményei, összhangban a WANO vonatkozó irányelvével nem publikusak, azaz a mi esetünkben is csak a WANO Moszkvai Központjára, illetve a paksi atomerőműre tartoznak. A WANO- hoz tartozó társerőművek sem ismerik meg az adott vizsgált atomerőműben beazonosított hiányosságokat. Ezzel ellentétben a beazonosított jó gyakor­latokat, a felhasználásra javasolt pozi­tív tapasztalatokat a WANO közzéte­szi az internetes honlapján, ahol az el­érhető, megismerhető más erőművek számára is. -Topor Magdolna-

Next

/
Thumbnails
Contents