Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-02-01 / 2. szám

2006. február 1976-2006 5. oldal Gazdaságfejlesztő képzés A Paksi Atomerőmű Rt. ismét úttö­rő kezdeményezést tett: vállalkozá­sok indítására felkészítő képzést szervez egv 30 éves tapasztalattal rendelkező angol cég bevonásával, a dél-dunántúli regionális fejlesztő szervezetek együttműködésével. Egyszerre két helyen, Bátaapátiban és Pakson is 15-15 résztvevővel janu­ár közepén elindult a mintegy három hónapos tréning, melyen az érintettek ötfős csoportokban dolgozva/tanulva sajátíthatják el az életképes üzlet vezetéséhez szükséges önisme­reti, gyakorlati és menedzseri is­mereteket. A képzést szponzoráló atom­erőmű képviseletében dr. Varga- Sabján László törzskari és hu­mán igazgató a Bátaapátiban megrendezett megnyitón el­mondta: a 2005-ben történt ked­vező események - bátaapáti nép­szavazás, parlamenti támogatás — okán a cég hosszú távon gon­dolkodhat a vele együttműködő, az atomenergetikát elfogadó és támogató térségek gazdaságfej­lesztésének támogatásán. A PA Rt. tenni kíván az életszínvonal emeléséért, hiszen Bátaapáti környékének boldogulása éppúgy fontos a cégnek, mint Paks vagy ép­pen Kalocsa térsége. Hozzátette: el­képzelhető, hogy a jövőben a dél-tol­nai kistelepülésen egy vállalkozáso­kat segítő ún. inkubátorház létrehozá­sában is szerepet vállal az atomerő­mű. Az igazgató abbéli reményének is hangot adott, hogy a most indítan­dó képzés résztvevői közül a jövőben lesznek olyanok is, akik minőségi szolgáltatásaikkal be tudnak kerülni az atomerőmű beszállítóinak sorába. A megnyitón jelen volt dr. Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára is. A politikus üdvözölte a PA Rt. kezde­ményezését, mellyel arról tesz tanúbi­zonyságot, hogy állami cég is kellő­képpen el tudja sajátítani a vállalkozói szemléletet. Hangsúlyozta: Magyar­­országon van tehetség, elgondolás és szándék is az előrelépésre, a korszerű menedzsmentnek azonban híján va­gyunk. Kiemelte azt is, hogy nem ért egyet a támogatás kifejezéssel. Sze­rinte sokkal szerencsésebb, ha a mos­tani résztvevők is partnerségre töre­kednek, hiszen ez a szemlélet is fon­tos ahhoz, hogy önállóan, sok kitartás­sal egy életképes céget vezessenek. A minisztérium nyomon követi majd a képzést, s annak eredményét ismerve dönt a későbbiekben arról, érdemes-e széles körben is bevezetni az „angol modellt”. Felhívta ugyanakkor a kur­zus hallgatóinak figyelmét arra is, hogy majdan a vállalkozásokat vezető üzletembereknek nem szabad hosszú távon egy nagy vevőre építeniük. Tö­rekedni kell arra, hogy a vállalkozás minél több lábon álljon. Ez jelentősen megnöveli a túlélési esélyt, hosszú tá­von is életképes maradhat az üzlet. Frey Tamás, a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztő Rt. vezérigazgatója egy folyamat eredményének tartja a képzés elindítását. Leszögezte, hogy a tizenkét hét letelte után is nyomon követik a résztvevők vállalkozási tevé­kenységét, mindenben segítik őket az előrejutásban, a buktatók elkerülésében. Egyetértett az ál­lamtitkárral abban, hogy a mosta­ni képzés tapasztalatait leszűrve elképzelhető a tananyag széles körben történő népszerűsítése, a képzés kiteijesztése is. Sandra Brushy, a Business Link Cheshire Warrington (BLCW) vezetője angliai tapasztalatairól beszélt. Elmondta: az ottani kor­mány segíti az üzlet elindítását, ami évente 2000 új vállalkozás­ban ölt testet. Tapasztalata azt mutatja, hogy az üzleti élet első 18 hónapja a kritikus, de ma már a Csatorna túloldalán induló vállalko­zások fennmaradási mutatója 85%-os­­ra emelkedett. Nagy szó ez a 30 évvel korábbi 25-höz képest.... Az üzletasz­­szony tisztában van vele: a szigetor­szági viszonyok nem adaptálhatók egy az egyben a helyi viszonyokra, mindezzel együtt kijelenthető, hogy a képzés során bárhol a világon a vállal­kozás kezdeti lépéseinek megkönnyí­tése a cél. -Vöröss Endré­ik VAHAVA-PROJEKT EREDMÉNYEI Fel kell készülni a klímaváltozásra! A Változás - Hatás - Válaszadás (VA­­HAVA) projekt eredményeiről szá­molt be annak vezetője, Láng István professzor, valamint két munkatársa. Hamos Zsolt (Corvinus Egyetem) és Szlávik János (BME) professzorok 2006. január 25-én a Magyar Tudo­mányos Akadémián (MTA). A WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) magyar szervezete által megrendezett találko­zóra a projekt résztvevőin kívül a vál­lalati szféra képviselői is kaptak meg­hívót. A hallgatóság között az energe­tikai vállalatok (PA Rt., pécsi erőmű, Shell) munkatársai voltak többség­ben, de például a WWF környezetvé­dő szervezet képviselője is jelen volt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az MTA kö­zös projektjének célja olyan vizsgála­tok elvégzése, amelyekkel az ország klímapolitikája megalapozható. Láng professzor elmondta: 2005 volt az elmúlt 100 év legmelegebb éve a NASA szerint. 1920 óta folyamatos és általános a földi légkör felmelegedé­se, amely száz év alatt megduplázódik, és amelyben feltehetőleg jelentős sze­repe van az emberi tevékenységnek. A klímapolitika irányulhat az üvegházha­tás, vagyis az azt okozó gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére, vagy a külső hatások elleni védekezőrendszer kiépítésére, az alkalmazkodásra. A VAHAVA-projekt elsősorban ez utóbbival foglalkozott. Az eredmé­nyek szerint a változások hosszú távú­­ak, de azokra fel kell készülni. A cél, egy nemzeti környezetvédelmi straté­gia kidolgozása. Az országgyűlési jó­váhagyás után remélhető, hogy a kor­mány annak kidolgozása mellett dönt. Hamos Zsolt szerint a változások egy irányba mutatnak, ami Magyaror­szágot a természeti környezet, az ag­rárágazat fontossága miatt nagyon érinti. Mivel 1 fokos hőmérséklet-vál­tozás az éghajlati övék 150 kilométer­nyi vándorlását eredményezi, 2 fokos felmelegedés mediterrán éghajlatúvá teheti az országot. Problémát jelenthet a folyók határokon kívüli vízgyűjtő területei miatt a vízellátás, valamint az egészségügy, az energiaellátás és a közlekedés. Nagy lesz a szélsőséges időjárási körülmények kockázata. A VAHAVA-2-nek minősíthető „Klíma, környezet, kockázat, társada­lomkutatási projekt” tovább erősítheti azt a gondolatot, hogy mindenképpen kormányzati cselekvésre, hosszabb kihatású döntésekre van szükség. Szlávik János elmondta, egy 15 or­szágot tömörítő norvég kezdeménye­zés szerint közel kell kerülni a vállala­tokhoz. Nagyon fontos kérdés az ener­giafelhasználásé, ami sok tényezőtől függ. A közlekedés jelenleg 22%-kal járul hozzá a szén-dioxid kibocsátásá­hoz. Ez a jövőben még jelentősen nö­vekszik, míg a háztartások részéről ki­sebb mértékű csökkenés várható. Mint elhangzott, az energiahordozók árában nincsenek benne a GHG-kibo­­csátással, a zaj- és más károkozással összefüggő extemáliák. Ezért célszerű az alternatív megoldásokat elősegítő fejlesztési rendszerek és árak támogatá­sa, a kisebb, lokális, egyedi módszerek, az energiatakarékosság és -hatékonyság ösztönzése. Ez a tevékenység általá­ban a stratégiai menedzsment vagy a környezetmenedzsment része. A tájékoztató utáni beszélgetésben az energiaellátás kapta a nagyobb hangsúlyt. Láng professzor szerint az atomenergia szerepét újra kell érté­kelni. A WWF képviselője elmondta, árnyalt megközelítésre, az adaptáció kutatására van szükség. A paksi hoz­zászólások kapcsán a résztvevők je­lentős érdeklődést mutattak az atom­erőmű tervei, tevékenysége iránt.-Füredi-Hadnagy­felszín Szakmai látogatás a Paksi Atomerőmű Rt.-nél Az Országos Atomenergia Hivatal és a TIT Stúdió Egyesület közös szervezésében nagy létszámú hall­gatóság vett rész a 2005. október 26 - november 30. között „Atom­energiáról - mindenkinek” cím­mel megrendezett előadássoroza­ton. Az előadásokon elhangzotta­kat a gyakorlatban is szerettük volna az érdeklődőknek bemutat­ni, ezért látogatásokat szerveztünk a magyarországi nukleáris létesít­ményekbe. Az előadássorozat be­fejező állomása a paksi atomerő­mű látogatása volt, amire nagy ér­deklődés mutatkozott, előzetesen 70 fő regisztrált a kirándulásra. Szakadó hóesésben közel 50 fő részvételével indultunk Paksra 2006. január 21-én. Szerencsére Pakson ra­gyogó napsütés, az erőmű tájékozta­tó és látogatóközpontjában pedig Dohóczky Csaba és Huszák Mónika fogadta csoportunkat. A látogatóköz­pontban nagy érdeklődéssel jártuk körbe az atomenergetikai ismerete­ket - az atomerőmű működési sémá­ján át a fíítőelemgyártáson keresztül az üzemanyagmodellig bezárólag valamint a környék történelmét, gaz­daságát, népművészetét és élővilágát is bemutató kiállítást. A frissítők és a biztonsági előírások miatt kötelező regiszrációt követően elindultunk felfedezni az erőművet. Az üzemi területre tartva tisztelet­tel sétáltunk el a tudósainknak emlé­ket állító szoborpark előtt. Az üzemi területen belül először a 4. blokki ve­zénylőtermet tekintettük meg a láto­gatófolyosóról. Vezetőink részletesen bemutatták az operátorok szigorú fe­gyelmet és figyelmet követelő mun­káját, és figyelmeztették csoportunk fiatal hölgytagjait, nehogy közülük válasszanak férjet. Ezután átsétáltunk a turbinacsamokba, körbejártuk a ge­nerátort és a geijesztőgépet, majd a reaktorcsamokban folytattuk utunkat. Minden részletre kiterjedő magyará­zatot kaptunk a reaktor feltöltéséről és a kiégett üzemanyag-kazetták ki­cserélésének és tárolásának módjáról. Akiket a látogatóközpontban látható akvárium nem győzött meg a környe­zet tudatos védelméről, kérdéseikre megnyugtató választ kaptak. Csopor­tunk sporthorgász tagja is elégedetten vehette tudomásul, hogy a biztonsá­gos szűrőrendszernek köszönhetően a Duna élővilága nem szenved kárt. Az erőmű megtekintése után az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. megismerésével folytatódott a látoga­tás. Szabó Attila, a kht. PR-főmunka­­társa kalauzolta körbe csoportunkat a kht. történetét, működését, valamint a radioaktív hulladékok tárolására vo­natkozó kutatásokat és jövőbeli terve­ket bemutató színes tablók között. A kiállításnak vitathatatlan szerepe van abban, hogy közérthető legyen a ki­égett fűtőelemek pihentetésének, tá­rolásának és végleges elhelyezésének problémája. Az előadást virtuális ba­rangolás zárta a Kiégett Kazetták Át­meneti Tárolójában, és megcsodál­hattuk egy nagyméretű terepasztalon a hulladékok szállítási módjait külön­böző keletkezési helyeikről a tároló­kig. A megszerzett tudás birtokában játékos keretben jó hangulatú ver­senyre keltünk, és a legjobban vála­szolók ajándékkal távoztak. Paksi kirándulásunk azonban nem lett volna teljes, ha hazafelé be nem nézünk a Makovecz Imre által terve­zett Szentlélek templomba, hiszen többek között a Paksi Atomerőmű Rt. adománya tette lehetővé a gyö­nyörű templom megépítését. Biztosra veszem, hogy az előadás­­sorozatnak és a szakmai létesítmé­nyek látogatásának hasznos és pozitív következményei lesznek. Örömmel tapasztaltuk, hogy a nem szakembe­rek körében ilyen nagy az érdeklődés az atomenergia témája iránt. A résztvevők és szervezők nevében köszönettel: Kozák Fruzsina programko­ordinátor TIT Stúdió Egyesület Rekordszámú jelentkezés a szakmérnöki képzésre Reaktortechnikai szakmérnöki másoddiplomás képzést indít feb­ruártól a BME Nukleáris Techni­kai Intézete. A négy-féléves kur­zusra idén jelentkeztek a legtöb­ben, a 17 paksi hallgatóval együtt 36-an ülnek iskolapadba. A kétéves tananyag elsajátítása nemcsak a résztvevőknek fontos, kö­zép- és hosszú távon az atomerőmű is kiemelt jelentőséget tulajdonít ne­ki. Ez abból is kitűnik, hogy a cég a tanfolyam díjának 90%-át állja. Amint azt dr. Aszódi Attila, az intézet igazgatója paksi megnyitójában el­mondta: a parlament támogatásának hatására a hazai szakemberek biztos jövőt látnak az atomenergetikában. A kedvező fordulat a 24. órában kö­vetkezett be, hiszen - ismerve az atomenergetikában dolgozók korfa­­elemzését - haladéktalanul meg kel­lett már kezdeni a szakembergárda utánpótlásának oktatását. A tanfolyami képzés színhelye nagyrészt a Műegyetem D épülete lesz, de a tervek szerint a hallgatókat elviszik tanulmányi utakra is - amennyiben erre minden lehetőség adva lesz. Emellett persze a Karban­tartó és Gyakorló Központ, valamint az oktatóreaktor is helyet ad gyakor­lati ismeretek elsajátításához, elmé­lyítéséhez. A korábbi kurzusokkal el­lentétben ezúttal nem csupán speciá­lis képzést nyújtanak a jelentkezők­nek: a tananyag általános energetikai tárgyat is magában foglal, kitekintést biztosítva ezáltal valamennyi részt­vevőnek az egész iparágra. Ezen túl­menően természetesen a tananyag döntő része olyan speciális képzést ad, mely szükséges a paksi atomerő­mű üzemidejének meghoszszabbítá­­sához. A résztvevők jelentős száma ugyanakkor biztosíték arra is, hogy ne csupán az atomerőművet, hanem a biztonságos működtetéshez szüksé­ges hazai intézményrendszert is el le­hessen látni megfelelő számú, kellő tudással felvértezett szakemberrel. Aszódi Attila végezetül reményét fejezte ki, hogy az igen kemény kö­vetelményeket mindenki sikeresen teljesíti, ehhez kívánt jó tanulást a paksi résztvevőknek. -ve-A légkörben csapdába esik a hőenergia, akárcsak egy üvegházban

Next

/
Thumbnails
Contents